Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-20 / 92. szám

4 KÖRKÉP 2015. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ Elismerés a nemes szolgálatért tehetséggondozás Újabb rangos kitüntetéssel jutalmazták a bonyhádi gimnáziumot A Tolna Megyei Tehetségsegítő Tanács terjesztette fel a bonyhádi gimnáziumot a rangos kitüntetés elnyerésére A fiatal talentumok felka­rolásában végzett önzetlen, eredményes tevékenysége elismeréseként a Tehetségek Szolgálatáért Közösségi Díjban részesítette nem­régiben a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumot a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács. Vízin Balázs Az intézményt bemutató össze­foglalóból kiderül, hogy a gim­názium kollektívája évtizedek óta magas szinten fejleszti a nö­vendékeket a gardneri tehet- E ségterületek valamennyi terű- § létén. Ezt bizonyítja a sok orszá- í gos és nemzetközi versenyered- J mény, valamint az a tény, hogy másodszor is kiérdemelték az Akkreditált Kiváló Tehetség­pont megtisztelő címet. Az isko­la az Arany János Tehetséggon­dozó Program (AJTP) Tolna me­gyei intézménye, a hozzáadott érték mutató alapján országo­san az 5. helyen szerepel (2014- es adat). A tárgyi és személyi feltételek is kiválóak, a gimná­zium 4,7 hektár területen fek­szik, s itt található az ország 2. legnagyobb atlétikai csarnoka. Az intézmény évek óta a SZTE TTIK kutatóiskolája cím­mel büszkélkedhet, az idei tan­évben 4 projektjük is nyertes lett. Az utóbbi 3 évben 3 diák nyerte el a „Felfedezettjeink” díjat, egy pedig az „Év felfede­zettje" lett. A gimnázium kollektívájá­ban több, széles körben elis­mert szaktekintély dolgozik, akiknek tanítványai nemcsak az országos, hanem a nemzet­közi versenyeken is remekel­nek. Az utóbbi 5 évben az isko­la 31 tanárának 208 diákja sze­repelt eredményesen országos versenyek döntőjében, és 16 ta­nuló öregbítette az intézmény jó hírét nemzetközi versenye­ken, amelyek a következők vol­tak: Nemzetközi Innovációs Olimpia, Nemzetközi Földtudo­mányi Olimpia, Jakucs László Nemzetközi Földrajzverseny, Nemzetközi Magyar Matema­tikaverseny, Nemzetközi Lány Diákolimpia, EUSO 2014 Nem­zetközi Természettudományos Olimpia, 8. Nemzetközi Kémi­kus Diákszimpózium, Ifjú Ku­tatók Nemzetközi Konferenciá­ja, 18. Ifjú Kutatók nemzetközi Konferenciája. Sikeres pályázataik segítsé­gével a diákok Kínában, Japán­ban, idén pedig Izlandon képvi­selhetik iskolájukat a különbö­ző kulturális és szakmai prog­ramokon. Az innovációk terüle­tén is élen jár a völgységi „szel­lemi műhely”, hiszen 13 sa­ját fejlesztésű országos tudás­próbát szerveznek, amelyeken évente 6000-7000 diák vesz részt az ország összes megyéjé­ből, valamint Budapestről. Ezek a következők: Országos Lotz Já­nos szövegértési és helyesírá­SZÉLESKÖRŰ KAPCSOLATREND­SZERREL is büszkélkedhet az iskola, nemcsak Magyarorszá­gon, hanem nemzetközileg is. Az intézmény kezdeményezte a Tolna Megyei Tehetségsegítő Ta­nács megalakulását, a titkári feladatokat, a pályázatírást és a programok szakmai vezetését Lenczné Vrbovszki Judit, a völgységi „szellemi műhely” te­hetségmenedzsere látja el. Idő­közben együttműködési megál­lapodásokat kötöttek több felső­fokú intézménnyel (SZTE TTIK, PTEÁOK, PTEÁJK, Veszprémi Egyetem) a tehetséggondozás elősegítése érdekében. Míg az si verseny, Ordass Lajos Orszá­gos Retorikaverseny, Evangé­likus diákok országos történe­lemversenye, „Glasperlenspiel” német nyelvi országismereti és kultúrtörténeti verseny, Ésszel járom be a Földet! földrajzver­seny, Müller Ferenc kémiaver­seny, AJTP országos matema­tikaverseny, AJTP Gymnasion, Atlétika fedett pályás verseny, Országos kölyökatlétikai ver­seny, Országos Felkészülési Fe­dett Pályás versenysorozat, Bo- ross Dezső Országos Atlétika­verseny, Fogyatékosok téli fe­dett pályás versenye. A saját innovációs programo­kon kívül számos új tehetség­Országos Lotz János szövegérté­si és helyesírási verseny megyei fordulójának szervezésére 34 iskolával fűzték szorosabbra kapcsolatukat. A bonyhádi diá­kok rendszeresen végeznek ku­tatómunkát az egyetemeken, hazai projektek résztvevői. a gimnázium kiemelten fontos­nak véli a szülőkkel való kap­csolattartást, párbeszédet, így több olyan programot szervez­nek, amelyeken ők is nagy számban részt vehetnek. A te­hetségsegítés társadalmi támo­gatásának elősegítésére 3 ala­pítványt hozott létre az iskola; és évente közel 30 pályázatot ír. gondozó munkaformát fejlesz­tettek ki az évek során, ilyen a Lotz János Nyári Diákegye­tem, az erdei iskolák, terep- gyakorlatok, az OKTV edzőtá­borok, a diák kutatócsoportok, az intenzív versenyfelkészítő programok, a Csillagprogram, vagy éppen a nemzetközi isko­lai együttműködési program az EU olvasási szokásainak fel­mérésére. Tehetséggondozással kap­csolatos kutatáshoz is csatla­koztak, az ERASMUS pályáza­tának köszönhetően egy nem­zetközi projektben kutatják a finn, a magyar és az erdélyi di­ákok olvasási szokásait. A gim­az összefoglaló arra is kitér, hogy az iskola tanárai az elmúlt 5 évben aktívan bekapcsolód­tak a tehetséggondozást érintő továbbképzésekbe, 2 főnek van tehetségfejlesztő szaktanács- adói végzettsége szakvizsgával, 6 fő szerzett szakvizsgát más tantárgyak tehetséggondozásá­val kapcsolatban, és 21 fő vég­zett 30-60 órás tehetséggondo­zással kapcsolatos tanfolyamot. 16 pedagógus rendelkezik or­szágos kitüntetéssel, közülük hatan kaptak 2013-ban Bonis Bona díjat. A többi elismerés: Pe­dagógus Kutatói Pályadíj, 2013/14 tanév Legeredménye­názium 15 tanára részt vett szakmai anyagok kidolgozá­sában, közülük dr. Antóni Ju­dit, dr. Katz Sándor és Gruber László tankönyveket ír, vagy írt. A gimnázium matematika munkacsoportja dolgozta ki az AJTP és a 4-6. osztályos közép- iskolások heti 5 órás matemati­ka kerettantervét; 11 pedagó­gus vesz részt országos verse­nyek feladatainak kidolgozásá­ban, módszertani füzetek, ki­adványok, kollégiumi egyéni fejlesztési tervek írásában. Az utóbbi 5 évben 30 tanár 94 di­ákot mentorált, ezenkívül 10 egyetemi hallgató töltötte itt a gyakorlatát. sebb Testnevelője, Pro Progressio Díj, Ericsson-díj, Fesztiváldíjas karnagy, Kontra Györgyné Inno­vációs Díj, Tolna Megye Talentu­ma -felkészítő tanár, Pro Talen- ti - A Tehetségért, Magyar Mate­matika Oktatásért díj, Rácz Ta­nár Úr Életműdíj, Tehetségek Szolgálatért Életműdíj, MÓL Mester-M díj, Boross Dezső díj, Szádeczky-Kardoss Elemér Díj, Magyar Termék Nagydíj Földrajz 7. tankönyvért, Az Arany Dániel Matematika Versenyen részt vett diák felkészítéséért, Kiváló felké­szítő tanár díj, HunDidac Arany-díj Földrajz 7. tanköny­vért, „Pro Geographia” díj. Elismerés: top 10-be került a tinédzser szerző novellája dunaföldvár TOPlO-be került kiadójánál Marosi Katalin kó­sza ötlet nyomán született no­vellája. A tinédzser szerző, aki­nek már három könyve meg­jelent nyomtatásban, Álmodik egy lány című novellájával vív­ta ki az olvasók elismerését. Ujjongva mesélte el, hogy mi­csoda nagy élmény volt, ami­kor a Publio Kiadó webolda­lán felfedezte a hírt. - Hát, mit is mondhatnék? Valami felfog­hatatlan érzés, amikor az em­ber kíváncsiságból megnézi az adatlapját, a könyveket, felke­rültek e már a várólistások, és az egyik borítónál megpillant­ja a piros kis matricát. Onnan­tól kezdve szárnyal, és millió - nem túlzás - vágóképet készít, posztolja, s mindenkivel meg­osztja az örömhírt, aki fontos - fogalmazott. És írói mivoltát megerősítve hozzátette: Ilyen­kor, ha szárnyas lények len­nénk, elveszítenénk az ural­mat a szárnyak fölött, s szerin­tem tetőstül rontanánk ki fölfe­lé a házból, így lehet leginkább jellemezni ezt a boldogságot. Az írásmű születéséről elme­sélte, hogy van olyan hóbort­ja, amikor elkezd megfigyel­ni valamit, valakit, valakiket. A tapasztalatokat lejegyzi. Egy ilyen feljegyzés, amit eredeti­leg csak próbaképpen, tulaj­donképpen viccből tett ki egy blogra, megtetszettek egy.olva- sónak, s kérdezte, ez a történet mikor fog folytatódni. Mivel senki személyes dolgait nem akarta közzétenni, novellákat szőtt belőlük és a kiadó olda­lán közzétette azokat, hogy mi­nél többen olvashassák. - En­nek az eredménye lett aztán életem első TOPlO-e. Nagyon boldog vagyok - zárta a törté­netet a Magyar László Gimná­zium diákja. ■ V. T. Marosi Katalin Együttműködés az intézményekkel és a szülőkkel Országosan is nagyra becsült, ismert tanári kar A szörnyűségeket hetvenegy év múltán sem lehet elfelejteni fájdalmas visszatekintés Bonyhádról közel ezer embert deportáltak, majd végeztek ki származása miatt bonyhád - Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni. A krematóriumok felszálló füst­jét nem lehet eltemetni, 71 év után sem. Majd’ 1000 bonyhádi ember: családok és családtagok, rokonok, barátok, szomszédok és haragosok, csecsemők és aggas­tyánok, és mindőjüket meggyil­kolták. Őket dicsérem, a bonyhá­di zsidókat. Nem azért, mert zsi­dók voltak, hanem mindazért, amit tettek. Önmagukért, Bony- hádért és választott magyar ha­zájukért. Nem zsidóként, nem magyarként, hanem emberként - hangsúlyozta dr. Sós Csaba a holokauszt magyarországi áldo­zatainak emléknapján mondott beszédében, Bonyhádon. A 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulója alkalmából állított emlékműnél tartott programon hozzátette, zsidóságért, magyar­ságért nem jár dicséret, ebbe be­leszületünk. Elismerés azért jár, amivé válunk, amit teszünk, ha az jó és a közt is szolgálja. Bony­hád zsidósága az 1700-as évek első felében kezdett itt megtele­pedni, új életet, megélhetést, be­fogadó hazát keresve, akárcsak az ugyanekkor betelepülő né­metek. Nem mehettek akárhova, nem űzhettek akármilyen mes­terséget. Oda mentek, ahol befo­gadták őket, azzal foglalkoztak, amit engedélyeztek számukra. A Perczel és a Kliegel földbir­tokosok megadták számukra '' ' ü~ Dr. Sós Csaba (balról), Filóné Ferencz Ibolya és dr. Égi Csaba az életlehetőséget. Ők pedig él­ni akartak és hazát. Elindultak hát kétszáz éves bonyhádi, ma­gyar-zsidó útjukon.- 1944 tavaszán-nyarán Ma­gyarország kivetette magából, a pusztulásba vitte közel 600 ezer magyar-zsidó állampol­gárát. És Bonyhád közönnyel, vagy szánalommal, de tehetet­lenül kísérte pusztulásba közel 1000 lakóját. Egymástól elvá­laszthatatlan kettősségemből, magyar-zsidó bensőmből han­gosan tör ki a bánat, a vágy és az elszánt akarat kiáltása: soha többé! Mi, ma élő bonyhádiak kiáltsuk együtt: Soha többé! - fogalmazott dr. Sós Csaba. ■ Vízin B. Üzenet a kortársaknak a városi megemlékezéssel egy napon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban az Art-Kontakt Bonyhádi Kortárs- tánc Egyesület „Mondjátok hát, hogy nem reménytelen” című tánc- és versszínházi előadásá­val tiltakozott a közöny, a meg­bélyegzés, a kirekesztés és az agresszió ellen. Szarvas Szilvia rendező-koreográfus és a Kalei­doszkóp Nemzetközi Versfeszti­válon különdíjat nyert, lelkes csoportja a modern kortárstán- coktól az élő szó erején át a gé­pi, illetve az élő zenéig, számos kifejezőeszközzel juttatta el az üzenetet a hallgatósághoz. t <

Next

/
Thumbnails
Contents