Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-02 / 78. szám
2015. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK Elkobozta a járásbíróság a 266 liter pálinkát szekszárd Sokba került a vádlottnak a szabálytalan pálinka- főzés. Váratlan ellenőrzést végeztek a pénzügyőrök a vádlott által üzemeltett szeszfőzdében 2012 december közepén. Mint kiderült, a büntetlen előéletű férfi, akit azonban hasonló bűncselekmény miatt már próbára bocsátott a bíróság, 266 liter pálinka származását nem tudta igazolni, és nem is fizette meg annak a jövedéki adóját. Nem lehetett megállapítani, hogy az utolsó időszaki elszámolás óta mennyi párlatot állítottak elő a szeszfőzdében, és azt sem, hogy mely magán- személyek megbízásából. A Szekszárdi Járásbíróság jogerős ítélete szerint a vádlott bűnös költségvetési csalás bűntettében, fenti magatartásával több mint félmillió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A NAV Tolna Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság több mint 3,1 millió forint jövedéki bírságot szabott ki. Az összegben benne foglaltatik a jövedéki adó ösz- szege is. A vádlott a bírságot 3013 áprilisában megfizette, így a kár még a vádirat benyújtása előtt megtérült. A Szekszárdi járásbíróság a vádlottat megrovásban részesítette és a pálinkát elkobozta, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó a Szekszárdi Törvényszék sajtó- szóvivője. ■ 1.1. Lúd ment, gólya jött a feszekbe szakály Mint arról hírt adtunk, kétszeresen is ritkaságnak minősülő „madártani” esemény helyszíne lett Szakály község. A településen élő Bóká- né Koller Margit nyugalmazott pedagógus értesítette lapunkat február végén, hogy a régi tejüzem ipari kéményén álló gólyafészekben vadlúd tartózkodik. A madarat később kép alapján nílusi lódként azonosították. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ilyesmire még nem volt példa, a síkon fészkelő lúdfélék nem telepednek meg magas helyeken. A nílusi lúd Magyarországon nem honos, bár már itt is megfigyelték. Később kiderült, hogy nem is egy, hanem két madár tartózkodik a fészekben, tehát vélhetően fészkelésre készülő párról van szó. ■ A fészek leesett, a hazatérő gólyapár azonban nekilátott az újjáépítésnek, a tatarozás most is tart A madár-dráma mára megoldódott. Megkerestük Margit nénit, aki elmondta hogy a lúdpár, ha későn is, észlelte, hogy nem megfelelő fészket választottak. Addig-addig kotorászták-igaz- gatták, míg a fészek leesett. Ekkor a két nílusi lúd elrepül. Három napja megérkezett az eredeti „tulajdonos” gólyapár egyik tagja, aki egy közeli fáról nézegette meglehetősen szomorúan az üres kéményt. Amikor azonban megérkezett a párja, azonnal nekiláttak, hogy újjáépítsék fészküket. A tatarozási munkálatok jelenleg is tartanak. ■ Venter M. MEGYEI TÜKÖR 3 Korán van a húsvét, a báránykák viszont későn születtek, az ünnepekre még túl kicsik ahhoz, hogy felkeltsék a felvásárlók figyelmét Elkeltek az idei bárányok húsvét A magyar fogyasztó csak nagyon ritkán vesz bárányhúst Húsvét előtt a legnagyobb a kereslet bárányra, az állatok többsége az olasz boltokba kerül. A termelők azt mondják, a felvásárlási ár évek óta változatlan, az élő állat kilójáért ezer forint körüli árat fizetnek. A hazai boltokban viszont hiánycikk a bárányhús, az eladók azt mondják, nem keresik a vásárlók. Mauthner Ilona A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség adatai szerint az ünnepet megelőző hetekben átlagosan 140-200 ezer magyar bárányt exportál az ágazat. A kiszállított állatokat döntő részben, mintegy 98 százalékban, olasz vágóhidakon vágják le. A korai húsvét, az európai szűkösség, és az ebből fakadó kereslet a felvásárlási árakon is meglátszik. Jelenleg az élőbárányt 900-1000 forintért viszik exportra kilónként, a 18-24 kilogrammos állatokért így nagyjából 20 ezer forintot kaphat a termelő, állt a szövetség közleményében. Keller Ferenc bajai felvásárló (maga is juhtartó) - a Tolna megyei állattartóktól is ő veszi át a birkákat - szerint azonban a bárány ára évek óta ezer forint/kiló, ami még az inflációt sem fedezi. Az állami támogatásban bízhatnak még a gazdák, eddig anyajuhonként 2-3 ezer forintot kaptak, az idei évtől viszont közel 8 ezer forintra számíthatnak. A baj csupán az, mondta Keller Ferenc, hogy még a tavalyi támogatást sem fizették ki, pedig a kifizetési kérelmeket már májusban beadták az érintettek, és az ehhez kapcsolódó ellenőrzéseket még augusztusban elvégezte a hivatal.- Az idén nemcsak a kis súlyú, tejes bárányokat vették át, hanem 15-től 32 kilósig, mivel korán van a húsvét, és még nem volt elég kínálat - mondta Keller Ferenc, aki hozzátette, nagy gondot okoz viszont az úgynevezett kéknyelv betegség. Emiatt az átvett birkákat azonnal kellett szállítani a külföldi vágóhidakra. A bátaszéki Tóth Béla karácsonykor még elégedett volt a juhai értékesítésével, de most azt mondta, sok állat maradt a nyakán. Igaz erről nem a piac tehet, hanem későn születtek a báránykák, és az ünnepekre még túl kicsik ahhoz, hogy felkeltsék a felvásárló érdeklődését. Az ő gazdaságában is nagy gondot okoz a kéknyelv nevű betegség, mint mondta oltással védekezni ellene azért bonyolult, mert a betegségnek 37 féle változata van, de a vakcina csak néhányra (a leggyakoribbakra) hatásos. Az állatok vizsgálatáért 7000 forintot kér az állatorvos, maga az injekció pedig juhonként ezer forint körül van, ami 300-400-as telepen nem kis költség. A birkahús egészségesebb mint a sertés Emberre ártalmatlan, a kérődzőket megbetegíti A bárányhús leginkább húsvéti ételnek számít hazánkban, holott egészséges és finom. Egyéves kora alatt nevezik a birkát, azaz a juhot báránynak. Ekkor a húsa is sokkal ízletesebb, mint később. Hazánkban - nem tudni miért - a húsvéti ünnepeken túl nem nagyon jut szerephez az étlapon. Húsa nem zsíros, inkább rendkívül egészséges, mivel segíti a veseműködést, ezáltal a kiválasztást is. Az arab világban sok étel alapanyaga, hiszen ők már régen rájöttek, hogy libidóerősítő hatása van. A szexuális aktivitást erősíti, és a termékenységet is növeli. Ezért tartják, hogy annak a nőnek, aki mihamarabb gyermek- áldást szeretne, ajánlatos fogyasztania. Ennek ellenére a juhhús itthon alig szerepel a napi étrendben, az évi átlagos fogyasztás mindössze 20 deka, holott Európa átlagában ez fejenként a 2,3 kilogrammot is eléri. a kéknyelv betegséget okozó vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatokra és az emberekre veszélytelen. A múlt év második felében két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban mutatta ki a kéknyelv vírusával való fertőzöttséget a NÉBIH labor- vizsgálata. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhul- lási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Mivel a betegséget szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is, amit már kora tavasszal nem árt elkezdeni. HÍRSÁV Fokozott közúti ellenőrzés kezdődött TOLNA MEGYE Mától április 6-ig fokozott közúti ellenőrzést tart a rendőrség, amely során nagy hangsúlyt fektetnek az ittas vagy bódult állapotban közlekedő, agresz- szív, szabályszegő gépjármű- vezetők forgalomból történő kiszűrésére. Az ellenőrzés a gépjárművezetők mellett kiterjed a kerékpárosokra is. A húsvét miatt várhatóan megnő a közút forgalom, az ellenőrzés célja a közlekedési balesetek megelőzése. ■ 1.1. Akkreditált képzés a kórházban szekszárd A neuroendoc- rin daganatok kezelése volt a témája a megyei kórház onkológiai osztálya és a Multidiszciplináris onko-team által szervezett továbbképzésnek. A minden hónap utolsó keddjén zajló akkreditált képzés célja, hogy a résztvevők áttekintést kapjanak a daganatos betegségek korszerű diagnosztikájáról, valamint a komplex kezelések legújabb lehetőségeiről. ■ V. M. Rácz Nórát keresik a rendőrök fadd A képen látható 14 éves Rácz Nóra engedély nélkül távozott a faddi gyermekotthonból még február 22-én. A lány azóta ismeretlen helyen tartózkodik, életjelet nem ad magáról. Eltűnésekor farmer- nadrágot, barna dzsekit és edzőcipőt viselt. A rendőrség kéri, aki az eltűnt lány tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, hívja a 107-es, 112-es központi segélyhívó számok valamelyikét. ■ 1.1. Az első versenyről máris díjesővel tértek haza destiny’s dancers A Magyar Látvány tánc Sportszövetség kvalifikációs megmérettetésén jártak paks-budapest Úgy tűnik, versenykörülmények között is helyt állnak a „végzett táncosai”. A Destiny’s Dancers csoport, azaz magyarul a végzet táncosai, a Magyar Látványtánc Sportszövetség kvalifikációs versenyén jártak Budakeszin. Bor Andrea alapító, művészeti vezető örömére mind az öt produkciójukat alkalmasnak találta a zsűri arra, hogy továbbjuttassa az országos bajnokságra. A negyvennégy tagot számláló igen fiatal, tavalyelőtt alakult táncegyüttesből harmincnyolcán álltak színpadra. - A legtöbb táncosom most először vett részt versenyen, öt tagunknak ez volt az első fellépése is egyben - mesélte Destiny’s Dancers: a junior korcsoportban a pop kategória első díját nyerték el a fiatal együttes vezető, aki a felnőtt korosztályban maga is táncolt. S, ha már táncolt, társaival együtt sikert is aratott, pop kategóriában arany minősítést kaptak, nyílt kategóriában show jellegű táncukkal második helyen végeztek. Remekül helyt álltak a legapróbb táncosok is, akik tízen adtak elő a mini korcsoportban egy szintén show jellegű koreográfiát, amit az ítészek ezüstminősítéssel díjaztak. A gyermek korcsoport harmadik díja is Paksra került egy jól sikerült hip-hop összeállításnak köszönhetően, a junior korcsoportban pedig a pop kategória első díját nyerte el a Destiny’s Dancers. ■ V. T.
