Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-02 / 78. szám

2 KÖRKÉP 2015. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK Hetvenévesen is dolgozunk munkaerő Az idősebbek elkötelezettségével nehéz versenyezni Vannak olyan szakmák, amelyekben egyáltalán nincs utánpótlás, ezért a nyugdíjas végzi hivatását, ameddig csak bírja JEGYZET A következő sor MEGLEPŐ EREDMÉNNYEL ért véget a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Intelligen- ciakutató Intézet felmérése - adta hírül az index.hu szerdán. Kiderült ugyanis, hogy a vidékieknek több az eszük, mint a fővárosiak­nak. Egy vidéki várost ki­véve, ahol megdöbbentően buta emberek élnek. Ez a város pedig nem más, mint Debrecen. természetesen, a hír nem igaz, csak áprilisi tréfa. (Már csak azért sem, mert nincs ilyen intézet.) Vagy sokkal inkább egy kis rög­tönzött teszt arról, hogy a figyelemfelkeltő cím és rövid bevezető után há­nyán kattintanak rá a teljes írásra. hát, A hozzászólások tanú­sága alapján sokan nem. Kapásból jöttek ugyanis a pestieket, vidékieket, deb­recenieket, újságírókat kri­tizáló kommentek, egy-egy nem éppen finomkodó meg­jegyzéssel tűzdelve. Észér­vekre esély sem volt. a teszt tehát jól (vagy in­kább rosszul) sikerült, hi­szen kiderült, hogy az em­berek jelentős része nem szeret olvasni. Vagy nem akar. Vagy megelégszik részinformációkkal, ami­ken kidühöngheti magát, és esetleg valakit elküldhet melegebb égtájra. kérdés, hogy hol kezdő­dik ebben a média és hol az egyén felelőssége. Ma ugyanis már a száraz gaz­dasági anyagokat is bulvár­címmel adják el. Hiszen a kattintás, az olvasottság, az előfizetés mindenek felett. A piac diktál, amire van kereslet, arra van kínálat. Hogy melyik „romlott” el előbb, vita tárgya. persze, az sem biztos, hogy elromlottak, inkább csak átalakultak. Az újságírók és az olvasók pedig alkal­mazkodnak ehhez. Aki ki­lógna a sorból, az már nem ír. Vagy nem olvas. A magyarok 77 százaléka véli úgy, még nyugdíjas­korában is dolgoznia kell, de gondot jelenthet, hogy a munkavállaló aktív életpá­lyája gyakran hosszabb, mint egy szakma élettartama. Munkatársunktól Az Eurostat előrejelzései sze­rint az Európai Unió 28 tagál­lamában a 65 évnél idősebbek 2013 elején mért 18,2 százalékos aránya 2050- re 28,1 százalékra emelkedik, miközben az aktívak részaránya 66,2 százalékról 56,9 százalékra csökken. A Randstad Workmonitor kutatása szerint a magyarok 77 százaléka arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell, hogy meg tudjon élni. Minden 6.- sokan megróják az olyan vál­lalkozót, aki nem szeret ötvene­seket foglalkoztatni. Én sem - ismerte be egy kisvállalkozás első embere. - Azt azonban tud­ni kell, hogy van az éremnek egy másik oldala is. sokan elülnének korábbi ba­bérjaikon és egyáltalán nem tö­rik magukat, hogy frissítsék tu­válaszadó úgy látja, valószínűleg csak 70 éves kora után hagyhat­ja abba a munkát. Mindössze a megkérdezet­tek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavo­nul. Ilike alacsony nyugdíja mi­att kénytelen dolgozni, máshogy nem tudná kifizetni a számlákat. - Irodákat takarítok esténként, bár egyre nehezebben bírom, de mit csináljak, kell a pénz - saj­nálkozott. - A fiatal kislányok­kal szemben én legalább alapos vagyok, így remélem, még soká­ig megtart a főnököm.- Nagyon sok a fiatal, a pá­lyakezdő, de a tapasztalt, idősö­dő, akár nyugdíjas munkaválla­lók motiváltságával, feladatori­entáltságával nem vehetik fel a versenyt - nyüatkozta dr. Lits Jó­zsef, a Vállalkozók és Munkál­tatók Országos Szövetségének dósukat. Nyilván szívesebben foglalkoztatok én is olyan mun­kást, akinek nem okoz gondot, hogy bevezesse a számítógépes nyilvántartásba az anyagfel­használást vagy hajlandó le­gyen megismerkedni egy telje­sen új gép használatával, és nem azon problémázik, hogy ő nem ezt tanulta annak idején. Szolnok megyei elnöke. - Ők tényleg elkötelezettek, a feladat megoldását tartják szem előtt, nem azt nézik, mint a pályakez­dők, hogy mikor ér véget a mun­kaidő. De szem előtt kell tartani­uk az élethosszig tartó tanulást, hogy ne maradjanak le a szak­mai ismeretek terén. Tény, hogy sok idősebb munkavállaló nem kezeli biztonsággal a számító­gépet, de legalább van bennük akarat. Akinek viszont elavul a szakmája vagy váltania kell, na­gyon figyelemmel kell kísérnie, milyen lehetőségek adódnak új ismereteket tanulni, OKJ-s vég­zettséget szerezni. Sajnos, szem­besülünk vele, hogy sok ötven felettit a kora miatt leépítenek, pedig ezzel a lépéssel a munka­adók járhatnak rosszul, hiszen még egy 50-60 éves szakmun­kás is teljesen jól el tudja látni a a hetvenhez közeledő ősz ha­jú férfivel gyakran lehet talál­kozni a szekszárdi városköz­pontban, munkába megy vagy onnan jön. a kérdésre, hogy ennyi idő­sen miért dolgozik, azt vála­szolja, szeretné fenntartani a szellemi és a fizikai kondíció­ját. Volt egy-két év az életé­feladatát és megbecsülésnek ör­vend fiatalabb kollégái körében. Viszont nálunk csak a multiknál léteznek az idősebb korosztály foglalkoztatását segítő progra­mok - összegezte dr. Lits József. A Randstad Workmonitor sze­rint Magyarországon a munkál­tatók 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglal­koztatását célzó program, ami ki­csit alacsonyabb a globális átlag­nál. A felmérésből az is kiderül, a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyan­olyan hatékonyan tudják végez­ni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesz­nek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanak­kor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idő­sebbeknek már nehéz új ismere­teket szerezniük. ben, amely munka nélkül telt, s azt vette észre, hogy kezd leépülni. Kertészkedett, hor­gászott, de rájött, hogy igazi, értelmes célok híján nem ma­rad más, mint várni az elmú­lást. így meg örül, hogy azt csinálhatja, amihez ért, amit egész életében a hivatásának tekintett. Szakrális emlékek történetét ismerteti meg az új könyv szekszárd Keresztek és kis­kápolnák Szekszárdon cím­mel időszerű és alkalomhoz illő könyv látott napvilágot a Tolna Megyei Honismere­ti Egyesület és több, az alko­tásban résztvevő jóvoltából. A hiánypótló művet tegnap dél­után mutatták be a szekszár­di Garay gimnázium díszter­mében. Elblinger Ferenc, a könyv egyik szerzője vázolta fel a keresztek, kiskápolnák, haranglábak történetét. Ezek­ből Szekszárd közigazgatási területén negyvenhárom van, tudtuk meg dr. Gesztesi Eni­kőtől, a honismereti egyesület elnökétől, az egyik szerzőtől. Elmondta, az ötlet Baltavári- né Joó Máriáé. Tavaly október­ben állt össze egy kis munka- csoport, ők kérték az egyesü­let segítségét. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2015 húsvét- jáig elkészülnek a munkával, amely hiánypótló, s nem sok ilyen született még az ország­ban. A 100 oldalas kiadvány nem monográfia, de nem is fo­tóalbum, hanem a kettő kö­zött van, s 80-150 éves szak­rális emlékekről szól. Levéltá­rakban, könyvtárakban kutat­tak,'szobrászok segítségét kér­ték. Nem volt könnyű az infor­mációk összegyűjtése, ha tu­dományos téren nehézségek­be ütköztek, akkor adatköz­lőkre támaszkodtak. Minden építmény létrehozása mögött egyének, családok vannak, s sokszor már csak a többedik leszármazott tudott informá-' cióval szolgálni. Az adatgyűj­tő munka nem fejeződik be, de igyekezni kell, mert évről évre kevesebb adat áll rendel­kezésre - mondta dr. Gesztesi Enikő. ■ Gy. M. ö .• § Hiánypótló az új könyv Fontos, hogy képezzék magukat Fenntartani a szellemi kondíciót Galibát okoztak az E.0N által kézbesített tájékoztatók áramszünet Két különböző időintervallum szerepelt az egyik transzformátorkörzetbe kézbesített szórólapokon szekszárd Bosszankodhattak a szekszárdi Mészáros Lázár utca lakói, mert az E.ON félretá­jékoztatta őket. A két hete kivitt értesítés arról szól, hogy márci­us 30-án és 31-én 8-tól várha­tóan 10-ig, illetve 16-tól várha­tóan 18 óráig áramszünet lesz. Egy másik papíron ez szerepelt: április 1-jén 8-tól 17 óráig lesz áramszünet.- A szerda elúszott, hétfőn és kedden négy óra forgalmát ve­szítettük el. Az átlagforgalmam alapján az E.ON körülbelül 160 ezer forintos kiesést okozott - mondta Orbán Péter, az Elekt- ro-Patika tulajdonosa. - Hét­fő délután 16 helyett 14.30-kor megszűnt a szolgáltatás. Akadt vevő, aki 50 kilométert utazott azért, hogy bejöjjön az üzletünk­be. Sajnos a vásárlókat el kellett küldenünk. Volt, aki minket hi­báztatott. Próbáltam kideríteni, hogy mi volt az oka a korábban jött áramszünetnek. Az egyik lépcsőházban a következő tájé­koztatót függesztették ki: „2015. március 30-án és 31-én 8-tól vár­hatóan 10-ig, és 14-től várható­an 16 óráig áramszünet lesz.” Ezt az információt hivatalosan nem kaptuk meg, véletlenül vet­tem észre. Az utcában a három tízemeletes tömbben öt bolt van. Az épületekben 225 háztartást érintett a tízórás áramszünet.- Az ötből egy élelmiszerbolt, ahol hűtők és fagyasztók van­A kereszteződésben olykor az autósok is tanácstalanok voltak nak. A 8-tól 17-ig tartó áram­szünetet biztosan nem bírták ki - jegyezte meg Orbán Péter.- A tervezett rekonstrukci­ós feladatok tervezése, üteme­zése a tervezett munkavégzés előtt 30 nappal történik. Az üzemszünetről érintett ügy­feleinket szórólap útján tájé­koztatjuk, a vonatkozó sza­bályozásnak megfelelően 15 nappal a munkálatok megkez­dése előtt. Éppen azért, hogy elegendő idő álljon az érintet­tek rendelkezésére a szüksé­ges intézkedések megtételé­re - tájékoztatott Varga Ivett, az E.ON sajtóreferense. - Je­len esetben postai úton meg­történt az érintettek kiértesí­tése, az áramszünetre vonat­kozó pontos információkkal. Emellett - éppen azért, hogy biztosan eljusson hozzájuk az információ - néhány kiemelt ügyfelünket (üzletek, buszpá­lyaudvar, utasellátó) még sze­mélyesen is felkeresték kollé­gáink egy szórólappal. Sajnos a három közül az egyik transz­formátorkörzetben 14-től 16 óráig helyett, a 16-tól 18 órá­ig szerepelt a személyesen át­adott lapon. Emberi figyelmet­lenség okozta a hibát, elnézést kérünk érte. Az áramszünet a vasúti átjá­rónál lévő útkereszteződésben is problémákat okozott a közle­kedőknek. ■ B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents