Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-11 / 85. szám

2 2015. ÁPRILIS 11., SZOMBAT KÖRKÉP Fociország kalandjai lehet, hogy a kutyát nem ér­dekelné az, hogy melyik ma­gyar labdarúgóklubnak ki a tulajdonosa, ha csapataink még most is harcban állná­nak a Bajnokok Ligájában, ha tízezrek töltenék meg hétről hétre a vadiúj stadio­nokat, ha a srácok az utcán Torghelle- meg Rudolf-me- zekben fociznának - de hát nem így van, ugye, s ezért óhatatlanul (talán kicsit a „fejétől bűzlik a hal” jegyé­ben is) egészen magasra emeljük a tekintetünket, s MtT látunk ott? Politiká­hoz egészen közeli üzlet­embereket, sőt, nemritkán konkrétan politikusokat. És ilyenkor nem azt vizionál­juk, hogy vajon egy párt- igazgató-elnök csapata le­gyűrheti-e a miniszterelnök szívének oly kedves gárdát (legyűrheti, múlt héten meg­tette, 2-1-re), mert nyilván nem ez a lényeges kérdés. Hanem hogy miért alakult ez így. A választ a Diósgyő­ri tulaj, Leisztinger Tamás adta meg: „Maradjunk any- nyiban, hogy egy Magyar- országon vállalkozásokat működtető ember esetében nem baj, ha szerepet vállal olyan ügyekben, ami egyéb­ként is fontos neki, főleg akkor nem, ha például az ország első számú politikai vezetőjének is fontos ugyan­ez az ügy.” ennyi tehát a történet. Nincs titok, nincs elkendőzés. Ha jól akarsz feküdni, szállj be a labdarúgásba, legyen sok csapat, egyedül ugyan­is nem lehet focizni. Építsd Fociországot: oda tedd a felesleged, meg néha a nem feleslegedet is, nem kell tartanod semmitől, mindig megvédünk. Vagy majdnem mindig: úgy fest, Tarsoly Csaba, az ETO tulajdonosa alól eltűnt a védőháló, s a Pá­pát finanszírozó Bíró Péter is már kapkodhatja a levegőt. de A rendszer semmit sem változik. És, sajnos, a ma­gyar foci sem. dél-dunántúl Nőtt a háztar­tások fogyasztása tavaly, de azért messze még a Kánaán. Katus Eszter A napokban jelent meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa, amelyből kiderül, hogy 2014-ben nőtt a háztartá­sok fogyasztása. Ezt az elemzés annak tudja be, hogy javult a la­kosság jövedelmi helyzete. Hogy mitől? A kritikusabb hangok szerint főként a választási kam­pányban csúcsra járatott köz­munkaprogramtól, a nyugdíjre- álérték-emeléstől, a családi adó- kedvezményektől, valamint a re- zsicsökkentéstől. Egy biztos, az adatok szerint majdnem minden fogyasztási csoportban többet költöttek a háztartások, legna­gyobb mértékben a hírközlési és a közlekedési kiadások emelked­tek. Csökkent viszont az élelmi­szerre és a lakásfenntartásra for­dított összegek részaránya. Ami viszont nem sokat változott, az a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fo­gyasztása közötti különbség. A szegényebbek arányaiban (az összes költésen belül) még min­dig sokkal többet költenek a túl­éléshez közvetlenül szükséges dolgokra, így élelmiszerre vagy rezsire, mint bármi másra. To­vábbá amíg a magasabb jövedel­műek a lakáskarbantartásra for­dítottak nagyobb összeget, addig az alacsonyabb keresetűek csak az energiára. Sarkítva: a szegény feltekeri a fűtést, a gazdag pedig szigetel. Ruhára a legszegényebb 20 százalék átlagosan havi 877 forintot, míg a jómódúak 4334 forintot költhettek, szórakozásra előbbieknek 1390, míg utóbbiak­nak 10247 forint jutott. A háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása, településtípusonként, 2014 (Ft) Fogyasztási főcsoportok Budapest Megyei jogú város Város Község Összes háztartás Élelmiszerek és alkoholmentes italok 17 986 17905 15 772 16515 16851 Szeszes italok, dohányáruk 3005 2181 1975 2136 2 254 Ruházat és lábbeli 3009 '~A2Wt ­1802 1487 2 060 Lakásfenntartás és háztartási energia 21423 17 442 14 497 14358 16272 Lakberendezés, háztartásvitel •• 3303 . 2909 2137 2084 2482 Egészségügy 4410 3 800 2 702 2 564 3180 Közlekedés ” *51 10840 9587 7 470 7529 8516 Hírközlés 7 091 5 553 4 599 4110 .. 5 066 Kultúra, sz órakozás 7 635 4971 3248 2637 4164 Oktatás 724 648 335 226 430 Vendéglátás, szálláshelyszolgáliatás 6208 3614 ; > 2199 1530 2966 Egyéb termékek és szolgátatások 5 273 5732 4020 3 375 4 369 Mindösszesen 90 908 76893 60755 58551 68609 FORRÁS: KSH A háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása a Dél-Dunantulon. 2014 Egyéb termékek és szoktatások 3 679Ft/5,7% Vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás 2121 Ft/3 Oktatás 422 Fl/Ó J% __ Kult úra, szórakozás 3 427 Ft/5,3% Hírközlés 4 653 Ft/7,2% Közlekedés 8321Ft/12,8% Egészségügy 3 258 FV5,0% Lakberendezés, háztartásvitel 2138 Ft/3,3% Élelmiszerek és alkoholmentes italok 17 965 Ft/27,7% Szeszes italok,dohányáruk 2182 Ft/3,4% Ruházat és lábbeli 1436 Ft/2,2% Lakásfenntartás és háztartási energia 15 321 Ft/23,6% FORRÁS: KSH Garázdaság, testi sértés és zaklatás miatt is elítélték szekszárd Egy rossz döntés­sel több bűncselekményt is el le­het követni, amint ezt az alábbi történet példázza. A 25 éves fér­fi tavaly január 17-én az egyik Szekszárd környéki települé­sen az utcán állította meg a sér­tettet. Számon kérte tőle, miért terjeszti a faluban, hogy ő tört be az egyik házba. A sértett azt válaszolta, ő ilyesmit senkinek sem mondott. A vádlott azon­ban ezt nem hitte el, és ököllel arcul ütötte a férfit, aki 8 napon belül gyógyuló sérülést szenve­dett. Ráadásul megfenyegette, hogy ettől kezdve minden egyes találkozásukkor bántalmazni fogja, és megkeseríti az életét. A vádlott ezzel olyan kirívóan kö­zösségellenes magatartást tanú­sított, amely alkalmas volt ar­ra, hogy másokban megbotrán­kozást keltsen. A férfit 1913-ban már lopásért közérdekű munká­ra, majd 2014-ben büntetőeljá­rást eredményező hamis vád és más bűncselekmények miatt hat hónap, egy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A Szekszárdi lárásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság, testi sértés és zak­latás vétségében. Mindezekért halmazati büntetésül hat hónap fogházbüntetésre ítélte, amely­nek a végrehajtását egy évi pró­baidőre felfüggesztette. Ezen időre elrendelte a vádlott párt­fogói felügyeletét. Mivel sen­ki sem fellebbezett, az ítélet nyomban jogerőre emelkedett, számolt be dr. Kovács Ildikó a Szekszárdi Törvényszék sajtó- szóvivője. ■ 1.1. Idős nőt csapott be egy csanyteleki férfi miszla Egy idős helyi nőt csa­pott be a megalapozott gyanú szerint K. 1.49 éves csanytele­ki lakos. A károsult bejelenté­se szerint április 9-én délután az ereszcsatorna cseréjéért a munkát végző csoport vezető­je nagyobb összeget kért, mint amennyibe a csere kerülhetett. A Tamási Rendőrkapitányság a férfi ellen csalás vétség elköveté­sének megalapozott gyanúja mi­att indított eljárást. ■ 1.1. Adózni is kell a saját készítésű, interneten ámít tárgyak után piac Ha eladjuk a kinőtt ruhákat, a megunt holmikat, ne csak az átverésekre, az értékhatárra is figyeljünk Baranya A jó idő beálltával is­mét beindult a pezsgés az in­ternetes használtruhapiacokon. Előkerültek a szekrényekből a rövid ujjú pólók, a szoknyák, a szandálok. Amit tavaly nem húztunk fel, valószínűleg már idén sem fogjuk - ezt az elvet vallva, vagy egyszerűen csak azért, mert pénzre van szükség, sokan lefotózzák és az interne­ten hirdetik meg nem használt holmijaikat. Az országos apró- hirdetési oldalakon túl kisebb helyi csoportok is létrejöttek a közösségi oldalakon, hogy az el­adók és a vevők egymásra talál­janak. Jó tudni azonban, hogy ez a fajta tevékenység egy bizo­nyos összeg felett adóköteles. A törvény így szól: ha a ma­gánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység kere­tében értékesíti, akkor ebből származó jövedelmét „az ingó átruházásból származó” sza­bályok szerint kell megálla­pítania, és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót. Nem kell fizetni viszont a 200 ezer forintot meg nem haladó ingóság értékesíté­séből származó jövedelem után. Ha az ebből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem több, mint 600 ezer forint, akkor nincs szja-fizetési köte­lezettség. Sőt, számla-, nyugta­adási és áfa-fizetési kötelezett­ség sem áll fenn. Sokan kínálják használt ruháikat, tárgyaikat az interneten Vagyis, ha egy kismama például eladja az interneten gyermeke kinőtt ruháit, meg­unt játékait, és az ebből szár­mazó bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jö­vedelme. Más a. helyzet viszont, ha valaki a saját maga által előál­lított termékeket értékesíti. An­nak, aki ékszereket, táskákat, ruhaneműket készít és azokat árusítja, már adóznia kell. Ez ugyanis önálló tevékenységnek minősül, és az erre vonatkozó rendelkezések szerint kell meg­állapítani a jövedelmét, majd teljesíteni az adókötelezettsége­ket is. ■ K. E. I. Csak óvatosan! ha magánszemélytől interne­ten vásárolunk, ne feledkez­zünk meg arról, hogy cserére vagy garanciára nincs lehető­ség. Éppen emiatt érdemes a személyes átvételhez ragasz­kodni. így, ha a kiválasztott holmi nem felel meg a leírás­nak, vagy nem olyan, mint a képen, rögtön elállhatunk a vásárlástól. Ha mégis a postá­zást választottuk, és nem az kaptuk, amit kifizettünk, for­dulhatunk a fogyasztóvédelem­hez vagy a rendőrséghez is. Az eladó adatait, leveleit őrizzük meg. Amennyiben elkerülhető, ne utaljunk előre. 9 j i

Next

/
Thumbnails
Contents