Tolnai Népújság, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-12 / 60. szám

GAZDASAG 5 2015. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK mmm BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. március 10.) Dátum üjetez. ár (Ft) Malmi búza 2015. május 54300 Malmi búza index 2015. május 54300 Takarmánybúza 2015. május 48200 Takarmánykukorica 2015. május 41000 Takarmánykukorica 2015. július 41700 Takarmánykukorica 2015. november 42 800 Takarmánykukorica index 2015. május 41000 Takarmánykukorica index 2015. július 41700 Takarmánykukorica index 2015. november 42 800 Takarmányárpa 2015. augusztus 45000 Olajnapraforgó 2015. május 110210 Olajnapraforgó Index 2015. május 110210 Repce 2015. augusztus 102000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015, . március 11.) □ €/Ft 303,10-4,45 Ft □ $/Ft 286,51-0,58 Ft □ CHF/Ft 284,14-3,41 Ft □ €/$ 1,0578-0,0127 USO Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. március 11.) Vételi Eladási Budapest Bank 298,38 316,84 CIB Bank 295,46 320,08 Citibank 291,61 316,75 Erste Bank 298,95 316,17 FHB Bank 299,07 316,93 K&H Bank 299,08 ’ 316,32 MKB Bank 296,03 314,97 OTP Bank 295,20 312,20 Raiffeisen Bank 303,07 309,19 Hiányosságok az adóhatóságnál ellenőrzés Az Állami Szám­vevőszék hiányosságokat tárt fel a NAV-nál. Egyebek közt, adott időszakban, nem történt meg az adó- és vámszakmai területeken a folyószámlák egységesítése. Az APEH/NAV nem vezetett nyilvántartást egyes ellenőrzési kötelezett­ségeiről. 2009-11. között nem tartották be teljes körűen az előírásokat, miszerint a leg­nagyobb 3000 adózót kötelező legalább háromévente ellen­őrizni. Közel 3800 milliárd fo­rint hátralékot töröltek elévü­lés, behajthatatlanság miatt. 2009-13. között évi 232,8-204 milliárd adózói hátralékot mu­tattak ki: a hátralékkezelés érdekében nem tett intézkedé­seket az adóhatóság. ■ MTI Jön a paksi turbinatender Sr átmenet Krasznojarszk mellett tárolhatják a kiégett kazettákat lenne Hamarosan orosz mérnökök vizsgálódnak Paks II. terve­zett helyszínén, a fővállal­kozó Roszatom még az idén kiírhatja a turbina- és az irányítástechnikai rendszer tendereit. Az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek ideig­lenes tárolása Krasznojarszk mellett, a végső a Mecsekben lehet. A Világgazdaságnak Aszódi Attila, a beruházás kormánybiztosa nyilatkozott. B. Horváth Lilla lanuár 1-én elindult a két új paksi blokk tervezése a Ro­szatom Nyizsnij novgorodi Atomenergoprojekt tervező- irodájának szentpétervári egy­ségében. Az orosz mérnökök a VVER-1200/V491 blokktípus terveit adaptálják a paksi telep­helyi jellemzőkhöz és a magyar fél műszaki, nukleáris bizton­sági követelményeihez. Már ta­valy megkapták az új erőmű te­lephelyének rendelkezésre álló jellemzőit, de most tavasszal saját maguk is elvégeznek jó néhány vizsgálatot, hogy pon­tos talajmechanikai adatokhoz jussanak a reaktorépület és a turbinacsarnok alapozásához. Közben egyeztetések is zajla­nak a hazai mérnökökkel. A beruházással kapcsolat­ban számos további speciá­lis mérnöki munka is lesz: a reaktortartályt például az orosz Gidropressz tervezi, az üzemanyagokat a szintén Ro­szatom leányvállalat TVEL. „A Roszatom fővállalkozóként úgy tekint a projektre, hogy elsősorban a reaktorszigetet akarja maga építeni. Másban, például a turbinasziget kap­csán örömmel együttműködik gok indulhatnak, amelyeket a magyarországi beruházó és az oroszországi fővállalkozó is elő­minősített. Az előminősítésre több hullámban, a kivitelezés üteméhez igazodva kerülhet sor, de azokat Aszódi Attila sze­rint Magyarországon komoly képzési programoknak is kell kapcsolódniuk. A munkához | jutásban a Roszatom-közeliség | nem jelent előnyt, hiszen a fő- vállalkozónak is az az érdeke, hogy versenyben választhassa ki a legjobb és legolcsóbb meg­oldást. A „roszatomság” viszont igen: a magyar-orosz nukleá­ris kormányközi megállapodás alapján az orosz társaság leg­alább 95 százalékos ellenőrzé­se alatti cégeknek nem kell pá- | lyázniuk a paksi megbízásokra. Ez azt is jelenti, hogy a papír­forma szerint nem számíthat kedvezőbb elbírálásra például a turbina-tenderen az Alstom csak azért, mert van egy Rosza- tommal közös oroszországi ve­gyes vállalata, a Siemens, mert régi és stabil beszállítója az orosz fővállalkozónak, vagy az orosz piacon terjeszkedő, pél­dául turbina-alkatrészeket és üzemanyag-kazetta átrakókat gyártó Ganz EEG sem. Paks II. kiégett fűtőelemei a Krasznojarszk közelében létesítendő nukleáris üzem­anyag újrahasznosító üzembe kerülhetnek. „A Paksi Atom­erőmű kazettáit ma befogadó Majak erre műszaki okok­ból nem alkalmas, mert csak mintegy három méter hosszú kazettákat tud kezelni, míg Paks II. kazettái több mint 4 méteresek lesznek” - magya­rázta Aszódi Attila. Az Orosz­országba való visszaszállítást a magyar-orosz atomenergetikai kormányközi megállapodás le­hetőségként rögzíti. Aszódi Attila kormánybiztos más társaságokkal” - mondta Aszódi Attila, a beruházás kor­mánybiztosa. A Roszatom számos tendert ír majd ki, többek között a turbinaszigetén és az irányí­tás-technikai rendszerek be­szerzésére. A dokumentumok még nincsenek készen, de a nem túl távoli jövőben, azaz még az idén megjelenhetnek a pályázatok. A beruházás min­den beszállítójával és partne­rével a fővállalkozó, azaz a Ro­szatom köt majd szerződést. A tendereken csak olyan társasá­Az út a Mecsekben végződik A KIÉGETT KAZETTÁK Végle­ges elhelyezésére a Mecsek mélyén kialakítandó lerakó­ban később kerülhet sor. A Magyarországra való visz- szaszállítást a 11/2014. tör­vényben kihirdetett ma­gyar-orosz atomenergetikai államközi szerződés írja elő. A paksi új blokkok kiégett kazettái végleges oroszor­szági tárolásának és elhe­lyezésének a törvényi hátte­re hiányzik. Az uniós szabá­lyozás szerint minden or­szágnak magának kell gon­doskodnia radioaktív hulla­déka biztonságos tárolásá­ról. A feladat más országra is bízható, ha ott is garan­táltak az EU-s előírások sze­rinti tárolási feltételek. Áder aláírta a titkosító törvényt „egy atomerőmű nem bicikli- tároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nem­csak indokolt, hanem egyene­sen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása - írta Áder János közleményében. „Az Ország- gyűlés által e tárgyban hozott törvény alkotmányosságának vizsgálatát erre való tekintettel végeztéméi. A jogszabály nem ütközik sem hazánk Alaptörvényébe, sem a jogal­kotási törvény előírásaiba” - foglalt állást az államfő. TÖBB ELLENZÉKI párt OZ Alkot- mánybírósághoz és az ombuds­manhoz, valamint az Euró­pai Bizottsághoz fordult a tit­kosítás felülvizsgálatáért. megújuló Az európai tengeri szélenergia termelési költsé­geinek 26 százalékkal kell esniük ahhoz az Ernst & Yo­ung (EY) szerint, hogy 2023- ban versenyképes legyen a villamosenergia-előállítás hagyományos formáival. E célból a következő öt évben jelentősen le kell faragni a kiadásokat a megtakarítást ígérő területeken. A 26 százalék négy fő eszközzel hozható össze: nagyobb turbinákat kell bevetni a nagyobb energia- termelés érdekében (+9 szá­zalék), erősíteni a versenyt az iparági szereplők között (+7 százalék), új projekte­ket indítani (+7 százalék), valamint megbirkózni az ellátási láncban, például az építkezés és a létesít­mények telepítése során felmerülő problémákkal (+3 százalék). Ha mindezeket a szabályozáson és a támoga­tási rendszeren keresztül a politika is segíti, akkor a következő évtized első fe­lében a tengeri szélparkok rivalizálhatnak a gáz-, a szén- vagy a nukleáris ala­pú áramtermeléssel. Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) szerint az EY megállapításaival egy időben adott ki közös nyilatkozatot az iparág há­rom legnagyobb szereplője. A Dong Energy, az MHI Vestas és a Siemens Wind Power and Renewables Egyesült Ipar című deklará­ciója éppen a költségeinek lefaragására szólít fel. E cél­ból a három társaság közös és egyéni akciókat is indít. A szövetség honlapja sze­rint az EWEA 28 tagországa tavaly 11,8 ezer megawatt­nyi új kapacitást csatlakoz­tatott a hálózatra, ezzel az összesített (szárazföldi és tengeri) szélkapacitás 128,8 ezer megawattra nőtt. A bővüléshez Magyarország évek óta nem járul hozzá, mert széltornyokat csak támogatással éri meg állí­tani, erre viszont jelenlegi szabályozás nem kínál lehe­tőséget. Az ország beépített szélenergia kapacitása 329,3 megawatt. ■ B. H. L. Szinte ünnepi szezonnal pörögtek a webáruházak VÁSÁRLÁS A hazai e-kereskedőknél 8400 forint volt az átlagos kosárérték - A teljes kiskereskedelmi forgalom 3,5 százaléka Tavaly 230 milliárd forint körül alakult a hazai online kiskeres­kedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, az 13 százalé­kos bővülést jelentett az egy év­vel korábbihoz képest. A tanul­mány szerint a hat legnagyobb e-kereskedelmi szektor a múlt évben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt ér­tek el az ezeken a területeken tevékenykedő webáruházak. A hat szektorban - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egész­ség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió vásárlást haj­tottak végre 2014-ben a magya­rok, ez kétmilliós növekedést je­lentett az előző évvel összevetve. A GKI Digital és az Árukere- ső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat szektor közül a műszaki cikkek hozták a legna­gyobb forgalmat tavaly, 42 milli­árd forintot. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai felhasználók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő szeg­menseknek ugyanakkor a szép­ségápolás, egészségmegőrzés, illetve a ruházat, sport, divat kategóriák számítanak, az előb­bi 21, míg utóbbi ló százalékos növekedést produkált. Az idén a GKI Digital 14-15 százalékos nö­vekedésre számít az online kis­kereskedelemben. A megkérdezett hazai webáru­házak válaszai alapján a forgal­mat leginkább az ünnepi idősza­kok befolyásolják, 90 százalékuk jelezte ezt. De a szezonális ha­tások is nagy mértékben hozzá­A hat legnagyobb e-kereskedelmi szektor Forgalom (Mrd Ff) Változás* (százalék) Műszaki cikk 42 13 Számítástechnika 32 8 Játék és kultúra 30 15 Ruházat-sport, divat-kiegészítők 19 16 Szépség, egészség 17 21 Otthon, kert 12 15 * 2013-hoz képest. VG-GRAFIKA FORRÁS: GKI DIGITAL járulnak a növekedéshez, illetve a kiemelt sportesemények. Az ünnepi időszak hatását jól érzé­kelteti, hogy a hat kiemelt szektor a negyedik negyedévben 56 mil­liárd forintos forgalmat ért el, ami a teljes éves bevételének 37 szá­zaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten nem annyira a forgalomban, hanem inkább a bizalom erősítésében érezteti hatását, az ismert már­káknak köszönhetően olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették - mondta el Madar Norbert, a GKI Digital Kft. üzletágvezetője. A szakem­ber közlése szerint az idén főleg a ruházati szegmensben várható újabb nagy szereplők megjelené­se, így például a H&M is megkez­di az online értékesítést, de fran­cia és német kereskedők piacra lépése is várható. A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket, és az Árukereső, hu is igyekszik felhívni arra a fi­gyelmüket, hogy nem csak az ár számít, hanem érdemes sok szem­pontot figyelembe venni - mondta el Rácz Csaba, az árösszehasonlí­tó szolgáltatást működtető Nas- pers ÖCS Hungary Kft. ügyveze­tő igazgatója. A cég árbevétele a múlt évben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalék­kal bővült. A kutatás alapján jól látszik, hogy az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyo­mányos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben tavaly 8400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2500 forint. Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki. A hat kiemelt szektort vizsgálva már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiug­róan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalé­kos részt tudhatnak magukénak a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is. ■ K. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents