Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-02-15 / 7. szám
2015. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP MŰVÉ SZBEJÁRÓ A birodalmak most visszavágnak kiállítás Öt évezred kínai kultúrájából ad ízelítőt az Iparművészeti Múzeum tárlata Szinte a teljes ókori kínai világ kibontakozik a házaktól a lovas és gyalogos harcosokig a különleges tárlaton Első hallásra lehetetlen feladatnak tűnik ötezer év kínai művészetét egyetlen kiállításban összefoglalni a súlypontok meghatározása nélkül. Az Iparművészeti Múzeumban (IMM) a napokban nyílt, Az ősi Kína kincsei című tárlat ezeket a fókuszpontokat a távol-keleti birodalom gyakran változó politikai központjaiban találta meg. A gazdag anyagban így jól megférnek a neolitikus edények, Qin Shi Huangdi császár világhírű agyagkatonái és a 18. századi selyemruhák. Mézes Gergő A kínai kultúrára gyakran rásütik a gráfomén jelzőt, nem is véletlenül. Miközben Európa a reneszánsz óta kutatta és gyűjtötte saját múltjának tárgyi emlékeit, a kínaiak megelégedtek gazdag történelmi forrásanyaguk olvasgatásával, és eszükbe sem jutott a földből előkerült tárgyakat vizsgálgatni. Ez a nézőpont a 20. század elejétől kezdett megváltozni, amikor a nyugati történettudomány kétségbe vonta az ősi keleti krónikák szavahihetőségét. A kínaiak ezért elkezdtek ásni, elsősorban azért, hogy bizonyítsák történelmi forrásirodalmuk hitelességét, és mint azóta kiderült, a nyugati szkepticizmus jelentős részben valóban alaptalan volt. A mai Xi’an tartomány területén helyezkedtek el Kína első háromezer évének uralkodói központjai, de számos tárgyi emlék került elő erről a vidékről az írott történelem előtti időkből is. Kína két meghatározó jelentőségű neolitikus (újkőkor vagy csiszoltkő-kor) kultúrájának egyike, a Yangshao-kultúra sajátosan festett kerámiáiról nevezetes; jellegzetes darabjai ennek a korszaknak a gyermekek eltemetésére használt ke- rámiedények. Az ezekhez használt urnazáró fedelek közül egy darab az IMM kiállításán is látható; a tál formájú műtárgy díszítéseinek jelentését máig nem fejtették meg a tudósok. Kínában a legértékesebb anyagnak évezredeken át a jáde számított. Ennek a rendkívül kemény, de változatos színű és igen finom tapintású (a kínaiak nemcsak a szemükkel, hanem a kezükkel is szerették „élvezni” a műtárgyakat) ásványnak a megmunkálásában a keleti mesterek már a kései őskorban bravúros ügyességre tettek szert, és a jádetárgyak a halotti kultusz fontos kellékeivé váltak. A régészek ma jól tudják azonosítani az egykori szertartási fegyvereket, de a rejtélyes bi korongok és gong hasábok valódi funkcióját az ókor óta csak találgatni lehet. Át fellő QMitAR sírjára véletlenül, kútásás közben bukkantak 1974-ben, és mivel Mao elnök saját elődjeként tekintett a birodalomegyesítő Qin Shi Huangdi- re, a több hektáron elterülő leletegyüttes feltárása is gyorsan elkezdődött. Á korabeli LEÍRÁSOK a föld alatti város csodái közül éppen annak egyetlen mára legalább részben kiásott részét, az agyaghadsereget nem említik, annál bővebben A mindennapi kultuszban jelentősebb szerepet töltöttek be a bronztárgyak, melyek típusain keresztül a feltárt temetkezések is jól datálhatok. Wuding király ágyasa, Fu Elao viszonylag kisméretű sírjából például 468 bronzedény, 775 jádetárgy és 6880 kaurikagy- ló pénz került elő, érzékeltetve a késői Shang-kor, azaz az i. e. 130Ö-as évek gazdagságát. Mindez persze eltörpül a nagy országegyesítő, a császárságot megalapító Qin Shi Huangdi gigantikus sírja mellett; a Xi’an közelében felfedezett szólnak viszont az uralkodó nyughelyét övező központi sírról. A KRÓNIKÁK IZERíNT a Sárga Császár teste körül higanyfolyók ölelte szigeteken a korabeli világ jellegzetes építményeinek másai állnak, a kínai régészek azonban máig nem kezdtek az óriási sírdomb feltárásához. ENNfeK ©KAKÉNT maguk a rendelkezésre álló technológia korlátozottságát hozzák fel, hiszen a hetvenes években is számos föld alatti város ma a császár mintegy 7000 katonát számláló agyaghadseregéről ismert világszerte. Magyarországon 1987 óta nem volt látható eredeti agyagkatona, most azonban két cserépharcos is érkezett. A hatalmas mennyiségű figura' egykor sorozatgyártásban készült, fegyvernemek és feladatok szerint, a katonák arcát és hajviseletét azonban egyedileg mintázták meg. Qin Shi Huangdi sírja nemcsak mérete miatt egyedülálló, hanem azért is, mert később még a császárok sem helyeztek lelet végérvényesen tönkrement a megfelelő konzerválási eljárások hiányában. A KÍNÁT jól ismerők azonban említenek egy másik okot is: a keletiek máig babonás tisztelettel tekintenek a nagy császárra, ezért több mint kétezer év elteltével sem merik megzavarni örök álmát. Bármi is az igazi indok, egy biztos: a legszenzációsabb- nak ígérkező leletek feltárására még jó ideig várnunk kell. sírjaikba életnagyságú figurákat, pedig a kicsinyítés léptéke az elhunyt rangjára is utalt. A tárlók bronz- és kerámia- modelljein keresztül szinte a teljes ókori kínai világ kibontakozik házakkal, árnyékszékkel, lovas és gyalogos harcosokkal, szertartási kellékekkel, tevékkel és hajcsárokkal vagy éppen éneklő udvarhölgyekkel és zenészekkel. A kiállítás következő egysége a Kína aranykoraként számon tartott Tang-dinasztia anyagi kultúrájába és a Selyemúton (pontosabban Selyemutakon) Kínába érkező buddhizmus művészetébe nyújt bepillantást. A kiállított munkákon jól nyomon követhető, ahogy az indiai hatások belesimulnak a kínai kultúrába: így lett például Avalókitésvarából, a könyörü- letesség bódhiszattvájából Gua- nyin, és készültek el a szútrák kínai fordításai. A régészeti anyag a 10. század körül fogy el, nemcsak az IMM-ben, hanem a kínai múzeumokban is, hiszen a kontinensnyi országban az elmúlt ezer évre mint közelmúltra tekintenek, így nem is tartják fontosnak ezen évszázadok leletanyagának feltárását. Annál gazdagabb viszont az iparművészeti örökség, melynek nagy része a budapesti kiállításon az utolsó, mandzsu dinasztia, a Quingek hatalmas, chengdei nyári palotájából, másik fele a déli központ, Nanjing városi múzeumából származik. A 17-18. századból már olyan munkák is fennmaradtak, mint selyemre festett albumképek, gazdagon díszített korabeli ruhák, maszkok, ékszerek vagy füstölők. Kevéssé ismert, hogy a „legkínaibb” műtárgyakként jegyzett porcelánok kék-fehér díszítése kései fejlemény, amely perzsa hatásra alakult ki, előbb a közel-keleti, majd az európai piacot megcélozva. Maguk a kínaiak az egyszínmázas kerámiákat becsülték sokra, főleg azokat, amelyek színe a jádét vagy bronzot idézte, idővel viszont helyben is megbarátkoztak a kék mintás porcelánnal. Európa azonban csak így, áttételesen tűnik fel az április 19-ig látható kiállításon, mert annak anyaga a 18. századi Qing birodalom fénykoránál véget ér. HÍREK Három bemutató a Nemzeti Színházban HÁRŐIM bemutatót tart a Nemzeti Színház februárban: a következő hét végén a Körhinta című nagyszabású produkciót, Csiky Gergely Ingyenélők és Ibsen Brand című darabját is láthatja a közönség. A Körhintát a Magyar Nemzeti Táncegyüttes részvételével és Cserhalmi György szereplésével február 20-án mutatja be a Nemzeti Színház. A legendás film nyomán készülő produkciót Vidnyánszky Attila állítja színpadra. Áprilisban jelenik meg Houellebecq regénye ÁPRtulBAN,a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg Michel Houellebecq francia regényíró Franciaországban januárban kiadott Soumis- sion (Behódolás) című műve. A regény - amely épp a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni merénylet napján jelent meg - a közeli jövőben, 2022-ben játszódik, az elnökválasztás előtt, amikor mindenki meglepetésére egy radikális iszlám párt nyer. Nicolas Cage második világháborús filmje A U55 íNóíANAPöLts amerikai hadihajó tragikus sorsáról forgat filmet Nicolas Cage főszereplésével Mario Van Peebles. A forgatás június 10-én kezdődik az alaba- mai Mobile-ban. A Men of Courage című filmet jövő májusban mutatják be Észak-Amerikában. A ÜSS Indianapolist 1945 júliusában érte torpedótalálat a Csendes-óceánon végrehajtott titkos küldetése közben. A hajón szállították az első atombomba alkatrészeit. Könnyűzenei koncertet is ad Jósé Cura Először ad Magyarországon könnyűzenei koncertet Jósé Cura. Az argentin sztártenor február 21-én Mahó. Andreával lép fel a Papp László Sportarénában,, ahol nagyzenekari kísérettel ismert popszámok, musicalrészletek, világslágerek csendülnek fel. ............................................—..........................................................................................v Ku tat ástak, kincset leltek, a nagy titok még homályban maradt A kritikusoknál megbukott a „mamipomó” fesztivál Ma ér véget Európa legnagyobb filmmustrája, a Berlinale Ma zárnak, holnap indul a Szépművészeti felújítása Egyöntetűen rossz a kritikai fogadtatása a német sajtóban A szürke ötven árnyalata című könyvsikerből készült filmnek, amelynek nemzetközi premierjét a 65. Berlinalén tartották. A csütörtökön megjelent kritikák közös eleme, hogy Sam Tay- lor-Johnson rendezése unalmas. A díjakat lapzártánk után, szombaton adták át. A kritikusok között egy időskori párkapcsolati drámáról szóló brit film, Andrew Haigh 45 Years című alkotása a kedvenc. A vidéki Angliában játszódó történetben Kate (Charlotte Rampling) és Geoff t (Tom Courtenay) a 45. házassá- J gi évfordulójára készül, amikor 1 a férj levelet kap, hogy megtalál- Dakota Johnson és Jamie Dornan A szürke ötven árnyalata bemutatóján ták az 50 éve elhunyt szerelme holttestét jégbe fagyva. A feltörő emlékek válságba sodorják a házasságot. A legjobb filmnek járó Arany Medvéért és a főbb alkotói kategóriákban kiosztott Ezüst Medvékért 19 alkotás versengett. Kiemelkedően jó kritikákat kapott még Dzsafar Pana- hi Taxi című filmje is, amelyben a rendező-főszereplő botcsinálta taxisként járja Teherán utcáit. A legnagyobb közönségsikert egy 140 perces német film, a Victoria aratta, amelyben egyetlen vágás sincs. Sebastian Schipper kézikamerával forgatott thrillerjében egy magányos, fiatal spanyol nő merül el a berlini éjszakában. ■ BAÁN LÁI2LÖ főigazgató elmondta: a 8 milliárd forintból megvalósuló felújítást követően a Szépművészeti Múzeum 2018 tavaszán nyit meg ismét. Ezalatt nemcsak a Román csarnok rekonstrukcióját végzik el, hanem alatta új raktár létesül, légkondicionálást építenek be, kijavítják a tetőzetet és korszerűsítik az épület fűtési rendszerét is. A csarnok a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesülő Régi Mesterek Gyűjteményét fogadja majd be; az állandó kiállítás kapja meg a magasföldszint jelenlegi időszaki kiállítótereit is. Új időszaki kiállítóteret a Dór és az Ión Piramis egybenyitásával alakítanak ki, míg az éttermet az Egyiptomi Gyűjtemény szárnyába helyezik át, így az nyáron megnyílhat a Hősök tere felé. A Hősök tere részben újraparkosítva, az 1938 előtti állapotban újul meg, de újragondolják a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot is. A Közlekedési Múzeumon elvégzik a teljes történeti rekonstrukciót, így az épület visszakapja felső szintjét és küpoláját, a -1. szinten pedig új kiállítótérrel gyarapodik. A bezárás idején a múzeum a Nemzeti Galériában rendez majd időszaki kiállításokat. ■
