Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-26 / 21. szám

3 2015. JANUÁR 26., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Vannak, akik olvasnak a tűz nyomaiból tűzvizsgálók Megyénkben tavaly 300 tűzeset volt, ezek közül végül húsz alkalommal volt szükség rájuk A tűzvizsgálat megerősítette, a tűzvédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása okozta a paksi társasházi tüzet tavaly nyáron A gázvezeték-sérülés ügyében vizsgálat indul Az országos versenyen is remekeltek A tűzvizsgálók munkája sokban hasonlít a rendőrségi helyszínelőkére. Nyomokat rögzítenek, fotókat készí­tenek, mintát vesznek. Az eredményekből pedig meg­ismerhető a tűz keletkezésé­nek oka. Hanoi Erzsébet Nyílt láng, hőtermelő vagy elektronikus berendezés, do­hányzás. Leggyakrabban ezek az okok vezetnek tűzhöz az or­szágos adatok alapján, és a Tol­na megyei tendencia is ezt erő­síti - tudtuk meg Kosztolányi Péter tűzoltó századostól, a Tol­na Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság hatósági osztá­lyának munkatársától. Egy-egy tűz keletkezésének okait, kö­rülményeit, a tűz terjedését, he­lyét és idejét, a tűzesettel kap­csolatos személyi felelősséget a tűzvizsgálók tárják fel. Az eljá­rás lefolytatását azonban ügy­fél - a káresetben jogilag érin­tett - nem kérheti, az minden esetben hivatalból indul. Az el­járást le kell folytatni, ha a tű­zesettel összefüggésben bűn- cselekmény gyanúja merül fel, ha haláleset történt, ha a tűze­set minősített fokozata 111-as vagy magasabb volt, vagy ha a hatóság vezetője szakmai szem­pontból indokoltnak tartja. A tűzvizsgálók munkája sok­ban hasonlít a rendőrségi hely­színelőkére. Teendőik közé tar­tozik, hogy leírják a tűzeset he­lyét, annak környezetét, fel­mérjék a veszélyeket, a nyílás­zárók, a közművek állapotát. Emellett a tűz által érintett he­az elmúlt időszak emlékezetes eseteként a decsi víztoronyban keletkezett tüzet említette Ság- hy-Takács Krisztián. Mint mondta, ez a helyszín miatt volt érdekes, hiszen első hallásra kissé viccesnek tűnik, hogy egy víztoronyban kell megfékezni a tüzet. (Lapunkban április else­jén jelent meg az egyébként va­lós esetről szóló cikk.) A főhad­nagy elmondása szerint nagy tűz nem tudott kialakulni, a felszámolás mégis erőfeszítést igényelt, mivel a beavatkozó tűzoltónak egy szűk járaton kellett felmásznia védőfelszere­lésben, légzőkészülékben. A jelentős események közé tarto­zik a tavaly nyáron történt pak­si társasház tűz, amelynek elol­tásán hat település tűzoltói dol­goztak. A tűzvizsgálat ez eset­ben megerősítette, hogy a tűz­védelmi használati szabályok figyelmen kívül hagyása miatt keletkezett a több tízmillió fo­rintos kárt okozó tűz. Az egy hete történt őcsényi gázveze- ték-sérüléses káreset részleteire szintén a tűzvizsgálat derít fényt. a tolna Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság tűzvizsgálói már versenyen is bizonyítottak. A kéttagú csapat, Ferger Ferenc alezredes, a szekszárdi kataszt­rófavédelmi kirendeltség ható­sági osztályának munkatársa és Széles Szabolcs százados, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat tagja októberben a Tűzvizsgáló Helyszínelők II. Or­szágos Versenyén csak néhány ponttal lemaradva a dobogóról lett negyedik helyezett. A ver­senyt Szentendrén, a volt szovjet laktanyában rendezték. A szak­mai megmérettetés elméleti ré­szében egyénileg kellett egy kér­déssorra választ adniuk, amely­ben a vonatkozó jogszabályok­kal, égéselmélettel, helyszínelési ismeretekkel kapcsolatos és technikai tudásukról adtak szá­mot. Az elméleti feladat máso­dik részében egy valódi szemle során készített képsorozatot kel­lett közösen értelmezniük, és a látottak alapján a feltett kérdé­sekre válaszolniuk. Végül pedig a szervezők által felgyújtott és eloltott helyszínen kellett elvé­gezniük a vizsgálatot. lyiségek környékét, és a helyi­séget is le kell írniuk, rögzíte­niük kell azok méreteit, vala­mint mintákat vesznek, ame­lyeket aztán egy akkreditált laborban elemeznek ki. A nyo­mokat fotókkal is dokumentál­ják és meghallgatják a tanúkat, ügyfeleket. A munkának van egy helyszíni és egy hatósági része. A helyszíni adatok rög­zítésében a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is részt vesz, és a tűzvizsgálat része a tűzol­tás vezetőjétől érkező jelentés is - emelte ki a százados. Bűncselekményre utal, ha az égésnyomokból megállapít­ható valamilyen égésgyorsító anyag használata - fűzte hoz­zá Sághy-Takács Krisztián fő­hadnagy, aki szintén a hatósá­gi osztály munkatársa. De az is gyanús, ha a nyílászárók be vannak feszítve, illetve az ab­laküveg törmelék is árulkodó. Triviális példa, de ha az ablak üvegcserepei befelé hullnak, az nyilván nem a helyiségben ke­letkezett tűz hőmérsékletének hatását mutatja, hiszen ilyen­kor az üvegcserepek kifelé es­nek. De persze a legtöbb nyom a laikus szem számára nem tű­nik fel. Tűzvizsgáló az lehet, aki a hatóság hivatásos állományá­nak tagja, és felsőfokú tűzvé­delmi szakmai képzettséggel, tűzvizsgálói tanfolyami vég­zettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal, vagy ha­tályos tűzvizsgálati szakértői engedéllyel rendelkezik. Megyénkben 300 tűzeset volt az elmúlt évben, ezek közül vé­gül húsz alkalommal volt szük­ség tűzvizsgálókra. A szőrös láb már ezerötszáz éve sem számított vonzónak szokásokA történelem alapján a szerelem, a vágy, az ármánykodás, a megcsalás és a leleményesség örök Paks Milyen joga volt a férjnek a középkorban, ha hűtlenségen kapta a feleségét? Mit használt óvszerként XIV Lajos, a Napki­rály? Mennyi időt tölthetett el kettesben egy fiatal pár udvar­lás idején? Egyebek között ezek­re a kérdésekre kaptak választ a Paksi Városi Múzeum legutóbbi programjának résztvevői. Örök, mindenkit érdeklő té­ma a férfi, nő kapcsolat. A Paksi Városi Múzeum két fiatal mun­katársát, egy történészt és egy néprajzost, azaz Nagy Márton Gézát és Kákái Emesét is arra, hogy e témában kutakodjanak, állítsanak össze egy előadást. Tavaly a Múzeumok Őszi Fesz­tiválján „tűzték műsorra” elő­ször, és mivel közönségkedvenc­nek bizonyult, a napokban újra meghirdették. A fenti kérdések­re és még egy sor hasonlóra a hallgatóságnak kell válaszolnia, majd kérdésről-kérdésre halad­va anekdotákkal, történelmi adalékokkal fűszerezett választ adott rájuk a két fiatal szakem­ber. A szűk körben, de remek hangulatban telt összejövetel azt a konzekvenciát hozta, hogy nincs új a nap alatt. A szerelem, a vágy, az ármánykodás, a meg­csalás és a leleményesség örök. A férfiak-nők státusza, egymás­hoz való viszonya, jogai viszont jelentős változáson mentek ke­resztül. Ugyanígy az eszközök Az ifjak mindig is leleményesen kijátszották az udvarlás szigorú szabályait (illusztráció) is, amit a szépítkezéshez, szép­tevéshez, vagy éppen a követ­kezmények elkerüléséért tettek. Mint kiderült a szőrös láb már 1500-1800 éve sem számí­tott vonzónak, a római nők a lá­bukat kövekkel dörzsölve szőr- telenítették. A középkorban a bi­gámiát és a válást az egyház til­totta, azt viszont nem, hogy a ki­csapongó asszonytól megszaba­duljon az ura. Ebben az időben, ha egy férfi hűtlenségen kapta feleségét, őt is és a szeretőjét is megölhette. Hogy semmiképpen ne hagy­juk megválaszolatlanul a Nap­királyra vonatkozó kérdést: ak­koriban az egyszerűbb embe­rek kecskebelet használtak óv­szer-gyanánt, a király viszont elsősorban selyemből szőtt zsá­kocskát, de a bársonyt is szerette. Hogy a partnerei is ugyanígy vé­lekedtek-e, arról nem szól a fáma, arról viszont igen, hogy a haszná­lat után a kimosott zsákocskákat egy kifejezetten erre a célra ne­mesfémből készült eszközön szá- rítgatta az uralkodó. ■ Vida T. Népdal készítette fel őket a nemi életre ha csak néhány tíz, legfeljebb száz évet megyünk vissza az időben, akkor is sok érdekes­ségre bukkanhatunk a pár- kapcsolatokat illetően, derült ki Kákái Emese elbeszéléséből. Hogy ezt érzékeltesse két nép­dalból elő is adott egy-egy rész­letet. Mint mondta, a szerelmi és nemi életre népdalokon ke­resztül készítették fel a fiatalo­kat. Aki ismerte a szavak mö­göttes tartalmát, értett ezek­ből, és tudta, mire utal, ha egy fiú szekerének rúdjáról, vagy egy lány kiskapujáról volt szó. A sár - hozta fel példaként - mindig a nem kívánt terhesség szimbóluma. Ami annak elle­nére meg-megtörtént, hogy még az is meg volt szabva, hogy a hét mely napjain mehet udvarolni a fiú a lányos ház­hoz, ahol kizárólag a szülők jelenlétében lehettek együtt, eltekintve attól az 5-10 perctől, amíg kikísérte az eladó lány az udvarlóját. A fiúk, lányok azonban, mint minden kor­ban, leleményesek voltak, és megtalálták a lehetőséget az együttlétre, amiről persze a szülők, nagyszülők is tudtak, vagy legalább is sejtették, mert az ő idejükben sem volt más­képp. Mária Terézia nem vetette meg a nőket sem? szó esett//. „Nagy”Katalinról, akiről köztudott, hogy szerető­ket tartott. A korabeli adatok szerint éppen tucatnyian voltak. Leghíresebb közülük Patyom- kin, akivel állítólag össze is há­zasodott titokban, de - mint Nagy Márton Géza mondta - er­re bizonyíték nincs. Azt viszont megtudtuk tőle, hogy Mária Te­rézia nemcsak abban hasonlí­tott Nagy Katalinra, hogy az el­ső nők között volt, akik hatal­mas birodalom élén álltak, nem sokkal azt követően, hogy a nőknek alig voltak jogai, hanem abban is, hogy nem tudott ellen­állni a vonzó férfiaknak. Sőt a legendák szerint a nőknek sem. arról, hogy a kicsapongó élet­módnak nem egyszer megvolt a hátulütője is, például nemi be­tegségformájában, sok adat áll az e témában kutatók rendelke­zésére. Hírességek sora: Ady Hitler, Munkácsy, Montesquieu, sőt Semmelweis Ignác is elkapta a szifiliszt, igaz utóbbi nem ne­mi úton, hanem a kórházban, munkája során.

Next

/
Thumbnails
Contents