Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-26 / 21. szám

4 KORKÉP 2015. JANUÁR 26., HÉTFŐ PROMÓCIÓ „leljünk otthonra, itthon!” tolna megye Komplex, minden korosztály számára fontos fejlesztések indulnak Fehérvári Tamás: közös összefogással vihetjük sikerre céljainkat Vádemelést javasolnak kábítószer birtoklása miatt szekszárd Vádemelési javas­lattal zárta le egy kábítószeres ügy nyomozását nemrég a Szek­szárdi Rendőrkapitányság. Má­jus 26-án érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy egy 26 éves szekszárdi fiatalember kábító­szert tart otthon. A rendőrök a férfi lakcímén házkutatást tar­tottak, és találtak is kábítószer­gyanús anyagokat, azokat le­foglalták, T. 0-t pedig mintavé­tel céljából előállították. A szak­értői vélemények alapján meg­állapították, a lefoglalt csekély mennyiségű anyag egy része kábítószernek minősül, ezen kí­vül pszichoaktív szert is talál­tak a lakásban. A nyomozók T. 0-t gyanúsítottként hallgat­ták ki kábítószer birtoklása vét­ség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A kábítószernek nem minősülő dizájner drog birtoklása miatt pedig szabály­sértési feljelentést tettek - tájé­koztatott Huszti Gábor megyei rendőrségi szóvivő. ■ 1.1. Már a második kutat tótják Tamásiban tamási Elkezdődött a visszasaj­toló kút fúrása is Tamásiban. Porga Ferenc polgármester el­mondta, a geotermikus fűtés- hálózat kiépítése Tamásiban a kitermelő kút fúrásával kezdő­dött. A szakemberek úgy 840- 860 méter mélységben a cél­nak megfelelő 45 Celsius fokos vizet találtak. Mint arról már beszámoltunk, zárt rendsze­rű közműhálózat épül. A vá­rosvezető tájékoztatása szerint 4,7 kilométer hosszú hőszige­telt vezeték hálózaton érkezik majd a meleg a város középüle­teibe. Ezzel a közintézmények energia-függősége enyhül, a re­mények szerint 50-60 százalé­kos megtakarítást ér el a város a költségek tekintetében. Por­ga Ferenctől azt is megtudtuk, 50-ről 70 százalékosra emel­kedett a támogatás mértéke. A belügyminisztérium önerő alapjából 220 millió forinthoz jut a település. A projekt összes költsége úgy 1,4 milliárd fo­rint, a beruházás várhatóan ez év nyarán fejeződik be. ■ B. K. Céltudatos, a hivatását - és nem mellékesen - Tolna megyét szívből szereti. Fehérvári Tamás azon van a kollégáival, hogy a következő időszakban minél több olyan kezdeményezés valósuljon meg, amelyek révén szebbé, élhetőbbé válhat a térség, s egyúttal érezzék magu­kat jól az emberek „Itthon, Tolnában”. Vízin Balázs- A választások után, Szek- szárdra érkezve egy jól műkö­dő hivatalt vehettem át, amely alkalmas volt arra, hogy el­kezdjük a következő ötéves cik­lus munkáját - mondta Fehér­vári Tamás, a Tolna Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésének és a Megyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke. - A jogszabályok és a kormányzat kifejezett szándé­ka - folytatta -, hogy a megyék innentől fogva a területfejlesz­téssel kapcsolatos teendőket lássák el, valamint szervezzék, irányítsák a települések ilyen irányú törekvéseit. Ehhez már a múltban elkezdődött a terve­zés. Felmértük a megye igénye­it, meghatároztuk a fő irány­vonalakat. Készen állunk ar­ra, hogy április végéig indulási helyzetbe hozzuk ezeket a pro­jekteket, ami további tervezé­si, szervezési munkát igényel. Ehhez kiváló szakembereink vannak, és a polgármesterek­ben, valamint a gazdasági élet szereplőiben is partnerekre lel­tünk.- Mikortól lesznek elérhetők a források, mire számíthatnak a pályázók?- Várhatóan az év első felé­ben, ekkorra kell olyan állapot­ba kerülniük az elképzelések­nek, hogy életképesnek bizo­nyuljanak. Ez az egyik fő irány, amelyhez alapvető célok kap­csolódnak, elsősorban a gaz­daságélénkítés és a Tolna me­gyei emberek életének kényel­mesebbé, jobbá tétele. Tehát a terveink között szerepel több megyei projekt indítása, de ter­mészetesen régiós és országos szintű kezdeményezésekhez is szeretnénk csatlakozni. Ilyen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. fejlesztése, a Sió-projekt meg­valósítása, vagy éppen a régiót átszelő kerékpárutak bővítése. Mindehhez alapul szolgál az a kiváló kapcsolat, amit a szom­szédos megyékkel ápolunk.- Átfogóbb, nagyobb volumenű programokhoz való csatlakozást is említett. A MÖOSZ elnökeként- A Tolna Megyei Közgyűlés szá­mára a 2015-ös költségvetés elfo­gadása a tavaszi időszak legfon­tosabb feladata - összegezte Fe­hérvári Tamás. Hozzátette, már túl vannak a tervezési szaka­szon, jelenleg a büdzsé finom­hangolása van napirenden. De emellett még számos témakör­ben hoznak döntést munkájuk során, különös tekintettel a terü­letfejlesztésre. - Biztos vagyok benne, hogy lesznek köztünk vi­bizonyára még erősebb lobbitevé­kenységet tud kifejteni Tolna me­gye gyarapodása érdekében?- Ez a pozíció segít abban, hogy a minisztériumok veze­tőivel és a kormányzat tagjai­val napi kapcsolatban lehessek. Természetesen lobbierőt is je­lent egyben, de csak akkor old meg bármit is, ha konkrét és jól ták, ami valahol természetes is, hiszen a megye számos pontjá­ról érkezett képviselők saját tér­ségükért, járásukért lobbiznak. Jóllehet, az elmúlt ülések alap­ján kijelenthető, hogy a közös cél érdekében kompromisszumké­szek a képviselők, együtt tudunk dolgozni. Nemcsak e téren, ha­nem a közélet bármely területét tekintve a nyitottságot és a part­nerséget tartom szem előtt - biz­tosított az elnök. kidolgozott elképzelésekkel ko­pogtatunk. Biztos vagyok ben­ne, hogy a 19 megye vezetője partnerem lesz ebben, hiszen közösek a céljaink.- Visszakanyarodva a helyi fej­lesztési tervekhez, milyen életké­pes ötletek rajzolódnak ki az elő­zetes felmérések alapján?- Nagyon összetett a kérdés, mert Tolna megye - az atom­erőműt leszámítva - a mező- gazdaságra épül, ahol erdésze­tek, szántók váltják a bor- és szőlőkultúrával jellemezhető területeket. Következésképpen az egyik fő irányvonalat a me­zőgazdasági termékfeldolgozás valamilyen szintű támogatása jelenti. Ezen belül is az élelmi­szer-feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések, amiket a gazdaság szereplői is szorgalmaznak. A második ilyen életképes elkép­zelés - amit az önkormányza­tok, a vállalkozók és a Máltai Szeretetszolgálat is felkarolt - a fejlett technológiákon alapu­ló gombatermesztés. Ugyan­csak fontos területe lehet a fej­lesztési rendszerünknek a kis­települések élhetőbbé tétele: az utak, a közterületek, az intéz­mények korszerűsítése. Vagy­is azok a beruházások, amelye­ket a települések az úgyneve­zett operatív programokban je­leztek számunkra. Meggyőző­désem, hogy a lehetőségeket fi­gyelembe véve ezekre is el kell különíteni pénzt a falvak, köz­ségek megtartó ereje érdeké­ben. A harmadik irány pedig a kisvárosok környékének, és maguknak a településeknek a fejlesztése, ahol ezen felada­tok összességét kell megvalósí­tanunk. Tehát mind a munka­erő-felvevő képességet, mind a gazdaságélénkítést, mind a te­lepülések fejlesztési ötleteit fi­gyelembe vevő projekteket. Azt gondolom, hogy a következő hét évre tervezett összegből fontos lépéseket tudunk tenni annak érdekében, hogy az emberek jól érezzék magukat „Itthon, Tol­nában”!- Hozzávetőlegesen mennyi pénzből finanszírozhatják mind­ezt?- A megye szebbé, élhetőb­bé tételére szánt összegek több csatornán juthatnak el hoz­zánk, területfejlesztésre közel 28 milliárd forint van elkülö­nítve. De emellett még számos európai uniós program bizto­sít lehetőséget arra, hogy akár egy települési, akár egy me­gyei kezdeményezés forráshoz jusson. így biztosan jóval több, mint 28 milliárd forint érkezik a ciklus során Tolna megyébe, az itt élőket, dolgozókat segítve.- Többször hangot adott annak, hogy Tolna megye nem csak gaz­dasági szempontból rendelkezik remek táptalajjal, megbecsülen­dő értékekkel...- Engem úgy neveltek a szü­leim, hogy meglévő értékein­ket, szokásainkat, viselkedés- mintáinkat, tárgyainkat be­csüljük meg, és örökítsük to­vább a következő nemzedékre. Ez a társadalom legkisebb egy­ségében: a családban nagyon hatékony eszköz az összetarto­zás erősítésére. Miért működ­ne ez másként egy megye ese­tében? Ebből kiindulva célsze­rűnek tartjuk szűkebb környe­zetünk értékeinek felkutatását, csokorba gyűjtését. Örömöm­re szolgál, hogy az ezt koordi­náló Tolna Megyei Értéktár Bi­zottsághoz már sok javaslat ér­kezett az elmúlt időszakban, s hogy a települések maguk is aktívan részt vesznek ebben a munkában. Ugyanis ha ezek az értékek nem vesznek a feledés homályába, és az utánunk jö­vő generáció is gyönyörködhet bennük, akkor egy olyan szel­lemi és tárgyi örökséget hagy­tunk rájuk, amely ehhez a szép tájegységhez köti őket.- Maradva a hagyományok és az értékek megőrzésénél: idén is átadják az „Év Tolna Megyei Ci­vil Szervezete", illetve a „Bazso- nyi Arany Mecénás díjat”. A civi­lek és az őket támogató vállalko­zók elismerésével mit szeretné­nek üzenni?- Egy közösség értékeit nem csak a materiális javak olda­láról közelíthetjük meg. Tolna megye számos értéket hordoz mind a hagyományok, mind a különböző művészeti ágak, kul­turális tevékenységek körében. A közgyűlés korábbi vezetése felismerte, hogy ezeket az érté­keket is fel kell karolni, és en­nek egyik legjobb módja az el­ismerésük, példaként való állí­tásuk mások számára. Nyitottság, partnerség, kompromisszumkészség... Kiélezett versenyben kell felhívniuk magukra a figyelmet pincefalvak A cél az építészeti örökség, a helyi termelők, termékek és a helyi értékek megismertetése györköny Továbbra is Braun Zol­tán, Györköny polgármestere áll Magyarországi Pincefalvak Vi­dékfejlesztési Szövetsége élén. Erről a szövetség hétvégi, györ- könyi ülésén született döntés. A tagszervezetek előzőleg egy-egy képviselőt delegáltak a szerve­zet ügyvivő testületébe, illetve a törvényi változások miatt módo­sították az alapszabályt. A szö­vetségnek jelenleg hét pince­falut képviselve nyolc tagegye­sülete van, de a györkönyi Bra- un-Bősz Borházban tartott talál­kozón már ott voltak Noszvaj és Császártöltés képviselői is. Az előbbi előrébb jár a belépési pro­cedúrában, utóbbinak még civil szervezetet kell alakítania, mert a szövetséghez pincefalvak civil szervezetei csatlakozhatnak. Ta­valy lépett be például a Bölcskei Borbarát Klub Egyesület. Keresz­tes Pál elnök azt mondta, abban a reményben, hogy közös, orszá­gos marketing lehetőséghez jut­nak. - Nagyon az elején járunk, közösségi program a borverse­nyen kívül nincs. Nálunk kisebb a pincefalu, az árualap csökken, azaz egyre kevesebb a bor, a pin­cék mézeskalács házikókká vál­tak. Igyekszünk ezen változtat­ni, a szőlőtermelést fellendíteni - vázolta. Braun Zoltán elmondta a tag­ságnak, nincsenek könnyű hely­zetben, hiszen a világ borter­melése emelkedett, miközben a A pincefalvak vidékfejlesztési szövetségének hétvégi ülése nemzetközi borfogyasztás évek óta stagnál. A bortermelő orszá­gok ranglistáján elsősorban azok az országok tudják pozícióikat ja­vítani, amelyek új alapokra he­lyezték borágazatuk működését, a minőségi termelésre összponto­sítva. Ebben a kiélezett verseny­ben kell felhívni a figyelmet ma­gukra a pincefalvaknak, hang­súlyozta az elnök. Ennek érde­kében hozták létre a szövetséget és dolgozták ki a Kalandozások a magyarországi pincefalvakban programot is. Ehhez partnerség és pályázatok útján szereztek forrást, egyik üyen, amely a Lea­der térségek közötti együttműkö­désre épül. Ebben a szintén györ­könyi székhelyű Duna Összeköt Egyesület is partnere volt a szö­vetségnek. A munkát worksho- pok szervezésével segítette. Cél, hogy a magyarországi pin­cefalvakat, azok építészeti örök­ségét, a helyi termelőket, étke­ket megismertessék. - Azt re­méljük, ahogy növekszik a bor­turisták száma, úgy a pincefal­vakban a „lecsapódó” jövedel­mek is, ami a vidéket is fejleszti - fogalmazott. A turisták - mint kiemelte - autentikus környezet­ben ismerkedhetnek a borkultú­rával. Hozzátette, szépen fejlődik a borminőség is az utóbbi évek­ben, erre egyébként mindenki egyre nagyobb hangsúlyt fektet tudván, hogy e nélkül hiábavaló minden törekvés. ■ V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents