Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-01-25 / 4. szám
4 A HÉT TEMAJA 2015. JANUAR 25., VASARNAP visszaesők Sok tragédiát el lehetne kerülni, ha sikeresebb lenne a börtön utáni integráció. Akinek nincs veszítenivalója, az nagyobb eséllyel ismétli a bűnt. Több szakember és a befogadóbb társadalom segíthetne // / // •• •• •• BUNISMETLOK ÖRDÖGI KORBEN Börtönstatisztika >18 ezer 300jogerősen elítélt ember van börtönben Magyar- országon.-28 Börtön van hazánkban. I >A LEGNAGYOBBNAK két börtön, | a Fővárosi Büntetés-végrehajtá- I si Intézet és a Pálhalmai Orszá- I gos Büntetés-végrehajtási Intézet számít >a legrégebbi börtön, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön 1842 és 1845 között épült. > LEG újabb a Szombathelyi Or- \ szágos Büntetés-végrehajtási In- ] tézet és a Tiszalöki Országos I Büntetés-végrehajtási Intézet, } mindkettőt 2008-ban adták át. >A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN Volt \ a legtöbb rab a hazai börtönök- ! ben, megközelítette a számuk a 20 OOP főt. ________-2 010 óta több mint 500férőhellyel bővült a büntetés-végrehajtás, és az idei év első rie- \ gyedévében újabb 700férahe- \ lyet adnak át a börtönökben. FORRÁS: BVOP mmm Nem szabad elfelejteni, hogy a börtönben ülő emberek is a társadalomhoz tartoznak, és a szabadulásuk után újra annak részét képezik majd Száz bűnelkövetőből 60-70 kerül vissza a börtönbe, ráadásul rendszerint súlyosabb bűncselekmény miatt, mint amiért korábban ült. Ez az arány szomorú, de nem kirívó. Európa többi országában is hasonló a statisztika. Fábos Erika Egy hete rázta meg az országot az az eset, amikor egy apa féléves gyermekét kidobta a , negyedik emeletről, és utánaug- rott. A férfi előtte pár nappal szabadult és napokkal korábban pont azért a fenyegetésért ítélték el, amit múlt szombaton valóra váltott. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megerősítette, hogy a decemberi fenyegetése miatt zaklatás vétségében bűnösnek mondta ki a bíróság az apát, sőt, pártfogó felügyeletet rendeltek el, és indulatkezelési terápiára is kötelezték. Hiába. Miután kiszabadult az előzetesből, tragédiát okozott. Az idei évben már három olyan brutális bűncselekmény is történt, amit visszaesők követtek el. Győrben néhány órán belül két lányt is megtámadott egy férfi, aki előtte nap szabadult a sopronkőhidai fegyházból. Első áldozata egy 21 éves nő volt, akit egy lépcsőházba követett, majd a liftbe is beszállt vele, és kést szorított a nyakához, végül az áldozatnak sikerült elmenekülnie. Következő áldozata nem volt ilyen szerencsés, a 17 éves lányt meg is erőszakolta. Az Alföldön pedig egy idős emberre támadt rá az otthonában két férfi. A nyugdíjast párt ezer forintért verték agyon. Az egyik elkövető ugyancsak büntetett előéletű volt, és korábban is erőszakos bűncselekményért ült. Szigorúbb kontroll kell a szakember szerint „Egészséges lelkületű ember aligha követ el ilyen súlyos bűncselekményeket - mondta Végh József kriminálpszicho- lógus. - Ha ebből indulunk ki, gyakorlatilag az összes rab pszichológiai kezelésre szorulna. Egy börtön azonban nem gyógyintézmény. Azok az elítéltek, akikről a büntetőeljárásban bebizonyosodik, hogy nem beszámíthatóak, nem is büntethetők, pszichiátriai kényszerkezelésre küldik őket. Ha viszont később tünetmentessé nyilvánítják őket, akkor szabadulhatnak, mert tovább nem indokolt a kezelésük. A probléma az, hogy ha abbahagyják az előírt gyógyszeres terápiát, visz- szatérhetnek a személyiség- zavarok. Ugyanez vonatkozik a börtönökben fogvatartott elkövetőkre is. Sőt. Minél komolyabb bűnt követ el valaki, annál gyakoribb, hogy visszaeső lesz. A megélhetésfüggő cselekmények ismétlése a leggyakoribb, aztán a szexuális bűncselekmények következnek. Aki egy szigorú felügyelet alatt jól viseli magát, az nem biztos, hogy a kinti életben is ezt a magatartást fogja választani. Nekem van olyan tapasztalatom is, amikor a fogvatartott megtanulta, hogyan kell viselkednie ahhoz, hogy minél előbb szabadulhasson. Súlyos bűncselekmény után szabadulok esetében ezért lenne szükség olyan projektív tesztekre, amelyek erős érzelmi helyzetekben is vizsgálják az elítélteket, mielőtt kiengedik őket." Még több pszichológusra van szüksége a rendszernek Pekáry László, a balassagyarmati börtön pszichológusa azt mondta, hogy az idei évben bevezetett szabályozás ezen segíthet majd. Január óta ugyanis a korábbinál komolyabb kockázatelemzés előzi meg a szabadulást és a pártfogói rendszert is a büntetés-végrehajtás kötelékébe helyezték át, tehát szorosabban tud együttműködni az intézmény, ahol őt ismerik, és a pártfogó azután is, hogy egy rab szabadlábra kerül. „Az első néhány nap, aztán az első két év az, ami nagyon problémás időszak egy rab életében - mondta Pekáry László. - Ilyenkor a legnagyobb az érzelmi hullámzás és ilyenkor van a legnagyobb szükség a pszichológusra. Legtöbben akkor is önként jelentkeznek, ha valamelyik hozzátartozójuk meghal, amíg ők el vannak zárva. Rajtuk kívül azokkal foglalkozom, akikre a velük foglalkozók valamiért felfigyelnek. Bármilyen viselkedési vagy személyiségváltozás fontos jelzés. Összességében úgy saccolom, hogy az elítéltek 20-30 százalékával van rendszeres kapcsolat és még ennél is kevesebben vannak, akik nyitottak is arra, hogy valamilyen fejlesztésben részt vegyenek.” Eredményesebb lehetne a rendszer, ha még több pszichológus dolgozhatna a börtönökben. Amíg a skandináv államokban 40-50 elítélt jut egy szakemberre, addig nálunk ennek a négy-ötszöröse, de olyan intézetek is vannak, ahol több mint 500 rabra mindössze egyetlen pszichológus akad. „Akinek nincs semmi veszítenivalója, az sokkal könnyebben visszaesik. Nagyon fontos tehát, hogy minél több családi kapcsolatot tudjon megőrizni az elítélt, hogy legyen munkával kapcsolatos- tapasztalata és persze megfelelő iskolai végzettsége. Ezek nélkül szinte teljesen reménytelen a visszailleszkedés. Márpedig a társadalom nagyon előítéletes, a kiszabadultaknak hirtelen rengeteg változással kell szembenézniük, gyakran provokálják, zsarolják őket a múltjukkal. Sokszor ráadásul még a család is elfordul tőlük, reményvesztetten, frusztrál- tan pedig nagyobb a bűnismétlés kockázata.” Ezért a legtöbb börtönben már működnek tematikus foglalkozások. Személyiségzavarok leküzdésére, indulatkezelésre, drogosoknak és szexuális bűnelkövetőknek egyedi tréningeket tartanak, de van egyes helyeken zenei foglalkozás és még meseterápia is. Nem is hiába: például a szexuális bűnözők között a foglalkozáson résztvevők 15-20 százaléka esik csak vissza, amíg korábban foglalkozások nélkül ez az arány akár 80 százalékos is volt. Nem szabad elfelejteni: a rab is a társadalom része Az utópia, hogy valaki jobb állapotban kerül ki egy börtönből, mint ahogy bement - mondta Kerezsi Klára kriminológus. - Arról, hogy pontosan milyen a visszaesés aránya, átfogó vizsgálat nem készült hazánkban. Amilyen amerikai vagy angol kutatási eredményeket viszont ismerünk, azok nem kecsegtetnek sok optimizmussal. Ott három éven belül a korábban elítéltek 65-70 százaléka került újra összeütközésbe a törvénnyel. Nálunk is ilyen lehet az arány. Éppen ezért fontos, hogy a már kiszabott büntetések is a nevelésre, az emberségre, a visszailleszkedésre és egy új élet lehetőségére épüljenek. Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a börtönben ülő emberek is a társadalomhoz tartoznak, és a szabadulásuk után újra a részét képezik majd. Az tehát nem a börtönök vagy az elítéltek, hanem mind- annyiunk elemi érdeke, hogy a szabadult ne a bűnözést folytassa, hanem integrálódni tudjon. Erre az Egyesült Államokban működik a legeredményesebb módszer. Ennek lényege, hogy nem általános és mindenre kiterjedő a nyomonkö- vetés, hanem nagyon speciális és körzetekre kiterjedő. Úgy kell elképzelnünk, mintha mondjuk Budapest esetében külön tréningek és kapcsolat- tartók működnének mondjuk a VIII. kerületben, és megint másmilyenek az ott jellemző bűncselekményekre fókuszáló pártfogók mondjuk egy vidéki városban vagy egy másik kerületben. Ez működik, és nem mondhatjuk, hogy csak pótcselekvés, hiszen ismerjük azokat a hazai vizsgálatokat, amelyek a fiatalkorú elkövetők esetében utánkövetéssel készültek, és mind azt bizonyítják, hogy nagyon eredményes, ha már a javítóintézetben célzott foglalkozásokon, önfejlesztő tréningeken vesznek részt, majd egy olyan programba irányítják bele őket a büntetés után, ahol tovább törődnek velük, és önkéntesek bevonásával kontrollálja és támogatja őket egy közösség. Harmincöt esztendő után ez évtől egy új börtönkódex segít minél kevésbé elszakadni a társadalomtól az átfogó igazságügyi reform részeként idén lépett életbe az új büntetés-végrehajtási kódex. így aztán az év elejétől már nincs ingyen a konditerem, a televízió, de a vízforralóért vagy a hűtőszekrényért és a mosásért is fizetni kell. A fogvatartottaknak meg kell téríteniük az általuk okozott károkat is. Például, ha másokban vagy magukban tesznek kárt, az orvosi kezelés költségeit éppúgy, mintha valamilyen fizikai kárt tesznek a börtönben. ENNÉL azonban sokkal fontosabb, hogy az új, 1979-es rendeletet felváltó kódex azért született, hogy a fogvatartotta- kat munkára, jogkövető magatartásra szoktassák, személyre szabottabban foglalkozhassanak velük, hogy szabadulásuk után, kint minél normálisabb lehessen az életük. „AZ ÚJ KÓDEX legfontosabb célkitűzése a reintegráció, vagyis annak segítése, hogy az aki elhagyja a börtönt, minél jobban visszailleszkedhessen a társadalomba - mondta Balogh Zsolt, a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője. - Egy új kockázatelemzési és kezelési rendszert kell alkalmaznunk. Ennek lényege, hogy befogadáskor személyes interjúk, kérdőívek és tesztek elvégzésével felmérik az elítélt személyi, társadalmi hátterét, és nyomon követik a viselkedését a börtönben. Ezek alapján pedig igyekeznek a káros hatásokat minimalizálni és minél rugalmasabban, egyénre szabni a fogvatartás körülményeit.” EDDIG HÁROM fokozat Volt. A legenyhébb a fogház, ahol a leglazábbak a szabályok. Az elítéltek nappal dolgoznak, aztán a börtön területén rendszerint szabadon mozoghatnak, csak éjjelre zárják be őket a zárkába. Az ennél szigorúbb börtön fokozatban csak a körleten belül szabad a mozgás és sokkal szigorúbb a napirend, legszigorúbb a fegyház, ahol pedig a rabok lényegében végig a zárkában vannak bezárva, és nem is dolgozhatnak. „január óta mindhárom fokozaton belül van enyhe, szigorú és egy közepes besorolás, ami ösztönzi a rabokat arra, hogy igyekezzenek minél együttmű- ködőbbek lenni, és hogy érezzék, érdemes fejlődni. A bevezetett kötelező munkának is az a célja, hogy elősegítse az elítéltek testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon mondjuk egy szakma megszerzésére, hogy ez is megkönnyítse a szabadulás után a beilleszkedését. 2016-tól egy speciális intézet, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet is munkához lát, ahol folyamatosan nyomon követik a rabok személyiségét, állapotát, biztonsági kockázati szintjét, és ezek alapján a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegítik a reintegrációt és a visszaesések csökkenését. Bűnelkövetők előélet szerinti megoszlása bűnesettípusonként (%) Bűncselekménytípusa Büntetlen előélet Büntetett előélet Személy elleni ossz. 74,6 25,4 Szándékos emberölés 64,5 35,5 Előre kitervelten 50,0 50,0 Erőszakos és garázda bcs. ossz. 71,0 29,0 Erőszakos közösülés 63,4 36,6 Rablás 54,0 46,0 Kifosztás 50,7 49,3 Vagyon elleni ossz. 62,8 37,2 Lopás bűntett 54,7 45,3 Betörés 47,4 52,6 Gazdasági ossz. 80,2 19,8 Pénzhamisítás 59,1 40,9 Adócsalás 60,0 40,0
