Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-29 / 301. szám

3 2014. DECEMBER 29., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR A nyomasztó emlékek is velünk élnek történet A svájci külügyminiszter megkönnyebbült az emberjogi tanács országelemzését hallva Bacre Ndiaye: a tömegmészárlások nyomai láttán eltörpülnek az egyéni problémák Az Egyesült Államok sem az emberi jogok paradicsoma, mondta rendhagyó előadásá­ban Bacre Ndiaye, az ENSZ emberjogi tanácsának igaz­gatója. Ihárosi Ibolya Bacre Ndiaye, az ENSZ Genfben székelő Emberi Jogok Főbizto­sának Hivatalában az Emberi Jogi Tanács testületének igazga­tója volt a Magyar Jogász Egylet ez évi utolsó, ráadás program­jának a vendége. Az emberjogi tanács testületének igazgatója magánemberként tartózkodott Szekszárdon feleségével, Izsák Ritával annak családjánál. A Küzdelem az emberi jogok vé­delméért című előadás való­ban rendhagyó és magával ra­gadó volt, ezt követően beszél­gettünk vele. A kérdésre, mit tart a legfon­tosabb emberi jognak, illetve a föld mely részén a legjobb, illet­ve a legrosszabb az emberi jo­gok helyzete elmondta, a het­venes években, amikor az Afri­kai Charta élte a fénykorát so­kan úgy vélték, hogy a közössé­gi jogokat kell előtérbe helyez­ni, az egyéni jogokkal szem­ben. Mások meg úgy véleked­tek még akkor is, hogy ki kell lépni a szegénységből és el kell érni egy fejlettségi szintet, utá­na lehet rátérni az emberi jo­gok biztosítására. Végül arra jutottak, hogy nem lehet az em­bereket és az életüket feloszta­ni emberjogi megközelítésekre. Két emberi jogi aspektus egy­formán kiemelkedő jelentősé­gű. Ez pedig a döntési szabad­sághoz és a megfelelő életszín­vonalhoz való jog. Hozzátette, nemcsak szűkén vett emberi jogokról vitatkozik az utóbbi időben az ENSZ Em­beri Jogi Tanácsa, hanem érin­tik ezek politikai és gazdasá­gi vonatkozásait is. Ugyanak­kor mostanában már olyan té­mákkal is foglalkoznak, mint a gyermekágyi halálozás visz- szaszorítása. Sok országban az Névjegy bacre ndiaye szenegáli szár­mazású jogász, hazájában ügyvédi praxist folytatott. Bac­re Ndiaye évtizedes tapaszta­lattal rendelkezik az emberi jogok védelmének területén, az ENSZ különleges raportőreként 1992-ben a volt Jugoszlávia te­rületén folyt háborúban teljesí­tett megbízásokat a háborús és albínónak született emberek gyűlöletcselekmények céltáblái és áldozatai. Fontos az ő védel­mük is. Gyakran, illetve sok or­szágban előítéletesen viselked­emberiesség elleni bűnöket vizsgáló bizottság tagjaként, 1993-1994 években Ruandá­ban végzett tevékenysége során előre figyelmeztette a nemzet­közi közvéleményt a mészárlá­sokra, majd a kilencvenes évek­ben világszerte - Pápua-Új-Gui- nea, Peru, Columbia, Indoné­zia, Kelet-Timor, Kongó, Sri nek a AIDS-esekkel szemben, elkülönítik, nem gyakorolhat­ják a jogaikat. Másutt a farme­rekkel szembeni diszkriminá­ció a szembeötlő. Nekik, akik Lanka, USA - teljesített külön­leges emberi jogi megbízásokat az ENSZ számára. Bacre Ndia­ye 1998 és 2006 között az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának New York-i Irodáját vezette, je­lenleg Genfben az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalá­ban az Emberi Jogi Tanács tes­tületének igazgatója. távolabb élnek az infrastruktú­rától, biztosítani kellene a jog­érvényesítés lehetőségét. Rá­juk is érvényes például az ok­tatáshoz és az egészségi ellátás­A felesége, Izsák Rita életútja • IZSÁK RITA 1980-ban született Szekszárdon. 2004-ben jo­gászvégzettséget szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2007-ben az ENSZ Emberi Jogok Főbiztos­ságán dolgozott. 2008-2009 között Szomáliában egy ifjú­sági alapítványt képviselt. 2009-2010 között EBESZ- dip­lomata Bosznia-Hercegoviná­ban. 2010-2011 között a Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium munkatársa. 2011-től a Tom Lantos Intézet vezetője és az ENSZ Emberi Jogi Tanács kisebbségügyi szakértője. hoz való jog. A világ sok pontján fellelhető korrupció is sokakat megfoszt az esélyegyenlőségtől és a társadalmi egyenlőtlensé­get is növeli, mert elvonja a for­rásokat közszolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésétől. Ezen országokban nem lesznek jó utak és felszerelt kórházak. Diplomatikusan kikerülte a konkrét választ arra a kérdésre, hogy érvényesülnek leginkább és hol legkevésbé az emberi jo­gok. Mint mondta, ezt a kérdést gyakran felteszik neki, de az az igazság, hogy minden ország­ban vannak problémák. Még az előadásában hangzott el egy er­re vonatkozó kérdésre, hogy az Egyesült Államok nem az em­beri jogok paradicsoma, főként tagállami szinten sok a diszkri­mináció. Svájcról is készült átfo­gó emberjogi elemzés, s ő éppen a külügyminiszter mellett ült, s látta rajta, hogy amikor véget ért a vita, erősen megkönnyeb­bült. Pedig Svájcot világszerte olyan országnak tartják, ahol valóban széles körben érvénye­sülnek az emberi jogok. Elmond­ta, még észak-koreaiak is szük­ségesnek látták, hogy magya­rázkodjanak a róluk készült or­szágjelentés miatt. Ahogy egyre inkább globalizálódott a világ, mi sem mondhatjuk is Európá­ban, hogy szabadok vagyunk, amikor a szomszéd országban nincs szabadság, összegezte vé­leményét Bacre Ndiaye. Arra kérdésre, hogy miként tudja feldolgozni azt a sok ször­nyűséget, amellyel munkája so­rán szembesülnie kellett, az vá­laszolta: kezdetben, amikor va­lami személyes sérelem érte, azt kérdezte magától, mi ez a másutt tapasztalt szenvedésekéhez ké­pest. A tömegmészárlások nyo­mai láttán eltörpülnek az egyéni problémák. Például, ha börtönt látogat az ember, azt hiszi, ha el­hagyja a helyszínt, maga mögött tudhatja a negatív élményeket is. De ez nem így van, mert később kiderül, hogy az emlékek vele maradnak, s egy idő után ezek a lelki terhek kiégettséghez vezet­hetnek, mondta. Hivatalában ezért odafigyel­nek egymásra a munkatársak, hogy segíthessek annak, aki rossz idegállapotba kerül, de még az ENSZ-en belül is alá­becsülik ezeknek a terheknek a hatását, illetve, hogy ez hány embert érint. Nagyon sok csa­ládot szétrobbantott, sok válás­hoz vezetett, vannak, akik nem tudják feldolgozni az őket ért negatív hatásokat. Egy emberjogi alapelvekről szóló konferenciára érkezett Budapestre, amikor későbbi fe­lesége az Európai Roma Jogok Központjában dolgozott. Miu­tán a hivatalos teendők befe­jeződtek Rita és az édesanyja mellé került, megismerkedtek, beszélgettek egymással, majd névjegyet cseréltek. Később Genfben baráti kapcsolat ala­kult ki közöttük, majd későbbi felesége azt kérte, hogy legyen a családban született gyermek keresztapja. Utána pedig már maguktól következtek a dolgok, mondta mosolyogva Bacre Ndi­aye. Majd még hozzátette: Min­den különbség ellenére belül nagyon hasonló személyiségek. Magyarországi kisebbségek kultúrájáért díjat kapott a zenekar Roger Schilling Fricz József vezető szerint ez az elismerés a legnagyobb, amit civil művészeti együttes kaphat A szakmai minőségből nem engednek, a kemény munkának meglett a jutalma Paks Huszonhárom éve jelöl­te ki Fricz József zenekar vezető az utat a Roger Schilling zenekar számára. Erről máig nem tértek le, vállalt feladatuk a német zenei hagyományok ápolása és meg­tartása. A Roger Schilling a me­gye legnépesebb, német nemze­tiségi zenét játszó fúvószeneka­ra, létszáma 20-25 fő körül van. Hiába telt el az 1991-es alapítás óta majd’ negyedszázad, sokan kezdetektől együtt muzsikálnak. Az együttes valójában egy bará­ti társaság, többen az úttörőze­nekarban kezdték az együtt mu­zsikálást, zene iránti szeretetük is egy időben ébredt fel. Ezt a faj­ta érzést igyekeznek átadni a fia- | tatoknak is, fogalmazott Fricz Jó­zsef. Azt is elárulta, hogy az után­pótlás biztosítása nem könnyű. A Pro Artis Művészeti Iskolá­val igyekeznek a lehető legtöbb közös koncertet szervezni, hogy a növendékek kedvet kapjanak a belépéshez, de úgy érzi, hogy a zeneiskolában mégsem nevelő­dik elég utód számukra. Vannak persze jó példák, így Tóth János, aki kürtszakos tanára a Pro Ar- tisnak és fiaival együtt jár a ze­nekarba. Az együttes vezetője kiemelte, a szakmai munkában nagy segítség neki, hogy Tóth Já­nos mellett még két kiváló zene­tanár van az együttesben. Sza­bó Péter, paksi trombitatanár, va­lamint Fricz Józsefné fuvolata­nár, a tolnai zeneiskola igazgató­ja. Fricz József maga is zenemű­vészeti főiskolát végzett, éveken Pro Cultura Minoritatum Hungáriáé néhány hete komoly szakmai díj is bekerült a Roger Schilling vitrinébe. A Pro Cultura Minori­tatum Hungáriáé, azaz a ma­gyarországi kisebbségek.kultúrá-. jáért díjat a nemzetiségek napja alkalmából rendezett X. Nemzeti­ségi Gálán vették át Budapesten. A zenekarvezető azt mondta, az elismerés a legnagyobb, amit ci­vil művészeti együttes kaphat. - Azt jelenti, hogy elismerik a ma­gyarországi németekért végezett munkánkat, jelzi, jó volt az út, amit kijelölünk r fogalmazott..... Szakmai téren nem alkuszik, a minőségből nem enged, kemény munka folyik a heti próbákon, de arra nagyon ügyel, hogy a tagok érdeklődése ne lohadjon. át dolgozott tanárként, de mára a zene lett a hobbi, az informatika pedig, ami korábban ezt a szere­pet töltötte be az életében, előlé­pett hivatássá. A Roger Schilling a Német Zenebarátok Egyesülete égisze alatt működik. Paks város önkor­mányzata és német kisebbségi önkormányzata támogatja. Idén vendégszerepeitek Paks német testvérvárosában, amelynek Re- ichertshofener Musikanten elne­vezésű fúvószenekarával jó kap­csolatot ápolnak. Tavaly a szege­di fúvószenekarral is kapcsolat­ba léptek, ami szintén úttörő ze­nekari barátságon alapul. Paksnak számos olyan prog­ramja van, amelyről nem hiá­nyozhat a Roger Schilling zene­kar, ezt Fricz József munkájuk eredményének tekinti. Ez egyéb­ként néhány éve a város rangos elismerésében, a Pro Űrbe díjban is testet öltött. ■ Vida T. i I

Next

/
Thumbnails
Contents