Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-29 / 301. szám

4 2014. DECEMBER 29., HÉTFŐ KÖRKÉP A mesével mindent el lehet mondani gyermekirodalom Nem csak olvasásra, játékra buzdítja a gyerekeket az író a találkozókon Vig Balázs hazajár Tolna megyébe, ez a fotó Tevelen készült. Turnéja során több mint 5000 gyerekkel találkozott Félős fogorvos, gazdátlan bajszok, elrabolt puszik. Vig Balázs nem minden­napi mesetémáit imádják a gyerekek. Az író több Tolna megyei településen is járt de­cemberben. Venter Marianna- Hogyan és mikor kezdődött meseirodalmi munkássága? - kérdeztük Vig Balázstól.- 2010-ben debütáltam a Há­rom bajusz gazdát keres című mesémmel, amelyben három beszélő bajusz egyszer csak le­ugrik gazdája orra alól, és vi­lággá megy. 2012-ben a Már tu­dok olvasni sorozatban jelent meg A rettegő fogorvos, amely Fognyűvő doktorról szól, aki annyira fél a bátor gyerekektől, hogy meg sem meri vizsgálni őket, inkább elbújik a fogorvo­si széke alá félelmében. A 2014- es Puszirablók főszereplője Sze- retke hercegnő, aki egyik este sajnos nem kap jóéjtpuszit és elrabolja egy rejtélyes, sms-ező kalózkapitány a kád pótlefolyó­ján keresztül. Szintén 2014- es keltezésű mesém a Csend­király címet viseli, de nem ön­álló kötetben, hanem a Csimo- ta Kiadó Egyszervolt című anto­lógiájában jelent meg. Jövő évi terveim között szerepel a Pu­szirablók folytatása, illetve egy óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló egészen új mesém is szin­te teljesen elkészült már. Címet, tartalmat azonban babonából egyelőre még nem mondanék.- Miért éppen mese? Mert­hogy ez nehéz műfaj, tévednek, akik azt hiszik, hogy a gyere­keknek könnyű alkotni.- Sokan érezték már úgy, hogy magyarázatra szorul, hogy egy 22 éves srác mesé­ket kezd el írni. Úgy látszik, ez most 30 éves koromra sincs másként. Azonban nálam a me­sék felé fordulás nem egy tuda­tos döntés eredménye volt, min­den sokkal spontánabban zaj­lott. Épp egy regénykezdemé­nyen dolgoztam túl sok mun­kaórában túl kevés eredmény­nyel, mikor eszembe jutott egy férfi riadalma, aki egyik reg­gel felébredve hűlt helyét talál­ja a méltán híres bajuszának. Ezt olyan viccesnek találtam, hogy másnap nekiálltam a Há­rom bajusz gazdát keres című mesémnek, amivel később a Móra Kiadónál debütáltam. Te­hát először nem egy teljes mű­faj mellett tettem le a voksomat, hanem a konkrét történet érde­kelt. És ez most sincs másként. Elsősorban a történetközpontú­ság miatt állnak hozzám közel a mesék. A másik, ami nagyon vonz a meseírásban, hogy a me­séi nyelvezet illetve logika meg­teremti a szükséges távolságot a témától, tehát indirekt módon tudtam beszélni komoly dolgok­ról is, például az elzüllésről, az orvosoktól való félelmünkről, a családi béke felbomlásának és az elidegenedésnek a veszélye­iről - mindezt humoros, vidám történetekben.- Látszik az író-olvasó talál­kozókon készült fotókon, hogy legalább annyira élvezi a talál­kozókat, mint a gyerekek. Mi­lyen pluszt, milyen élményt je­lent a gyerekközönség? Névjegy víg Balázs 1984-ben született Budapesten, július 13-án, pén­teken. Az Eötvös József Gim­náziumban érettségizett, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett diplomát. JELENLEG SZABADÚSZÓ, S mint mondja, nagy szerencséjére a munkája egyben legkedvesebb időtöltése is. Hobbija az írás, az olvasás, a mesék, az író-ol­vasó találkozók és a beszélge­tések. Több mint harminc al­kalommal lépett már fel Tolna- Egy-egy író-olvasó találko­zó valódi kampány az olvasás, a könyvtárhasználat, a fantá­ziánk és a lelkünk megnyitása mellett. Fontosnak érzem, hogy értelmes, hasznos és szóra­koztató alternatívát nyújtsak a gyerekekre nehezedő kötelező programok és sokszor felszínes szórakozási lehetőségek mellé a meséimmel és azok bemuta­tásával. Az idei turné Szekszár- don zárult, 2014-ben összesen 105 könyvbemutató előadást tartottam országhatáron belül és kívül is. Hangoskodjunk a könyvtárban! címmel zajlott a turné, ami beszédesen jelzi, hogy milyen jellegű előadások­ról van szó. A könyveim szerep­lőinek bőrébe bújok, és a gye­rekek is bajuszos uraságokká, rettegő fogorvosokká, vagy épp kalózkapitányokká válhatnak. Természetesen az előadás ge­megyében. Ez azt jelenti, hogy többször tart előadást Szek- szárdon és környékén, mint Budapesten, ahol él. És mint mondja, a visszajelzésekből azt tapasztalja hogy nagyon vevő a közönség a meséire, az előadásai stílusára, hangula­tára. Nyugodtan mondhatjuk, hazajár Szekszárdra. a rendszeresség nem sza­kad meg jövőre sem, 2015 ta­vaszán folytatódik a Tolna me­gyei turné. rincét a mesekönyvek szövege adja. A felolvasásokat azonban gyakran megszakítva kérdé­seket teszek fel, játékra hívom őket. Ha csak tehetem, tudato­san kerülöm a laptopok, pro- jektorok használatát, hiszen az csak közém és a gyerekek kö­zé állna. Inkább mindenkinek megmutatom kézből a köny­vet, és felhívom a figyelmüket, hogy az előadás után kikölcsö­nözhetik a könyvtárból. A gye­rekek aranyköpéseit, jó megfej­téseit, ötleteit, megható monda­tait igyekszem megörökíteni a honlapomon ( www.vigbalazs . com) vezetett naplóban is. Az író-olvasó találkozókon készült képeket, videókat, naplóbejegy­zéseket rendszeresen vezetem, hiszen ez nemcsak a gyerekek­nek, szülőknek, tanítóknak, könyvtárosoknak élmény, ha­nem nekem is. Fájós foggal fogorvoshoz, rossz kocsival szerelőhöz megyünk surányi-réti Katalin Ha a párkapcsolat válságba kerül szégyenkezünk, pedig érdemes volna szakértő segítséget kérni Surányi-Réti Katalin: a természetben és a házasságban is vannak évszakok Hosszú évek óta működik Nagy- dorogon a református gyüleke­zet házas köre. Gyakorta talál­koznak, rendszeresen táborba mennek, hogy az együttlétek- ből merítsenek erőt, ötletet há­zasságuk életben tartásához. Az idei tábort a kapcsolat évsza­kainak szentelték. - Végig vet­tük az évszakokat, megnéztük, ki hol tart. Tartalmas volt, mély felismerések születtek - idézte fel Surányi-Réti Katalin. A kö­zösség lelkészével egyetértünk abban, hogy most, a szeretet ünnepe idején, igazán időszerű szót váltanunk a párkapcsola­tokról, házasságról. Mint mond­ja, az évszakokra vonatkozó ha­sonlat nem tőle, hanem Gary Chapmantől származik, aki sze­rint az évszakok, csakúgy mint a természetben, következetesen és kérlelhetetlenül követik egy­mást egy házasságban is. - A házasság nem egy statikus va­lami, hanem egy rendszer, ami folyton változik. Ha ezt felismer­jük, és nem várjuk, hogy mindig tavasz vagy nyár legyen, megkí­méljük magunkat a csalódástól - fogalmaz a lelkész. Azt mond­ja, minden évszaknak megvan a maga szépsége, de árnyoldala és kihívásai is. Nem lehet azt mon­dani, hogy a szerelem kezdete, a tavasz csak szép élményeket tar­togat, hiszen a felmérések sze­rint éppen ebben az időszakban sok a válás, mert nem megy az összecsiszolódás, nem könnyű megbirkózni azzal, hogy a te és énből mi lesz. A tavasz elmúltá­val nem lesz oda minden, ami szép - fejtegeti Katalin. Nyárra beérik a kalász, megtörténik a fészekrakás, megszületnek az utódok, majd kirepülnek és el­következik az üres fészek effek­tus, ami szintén hordoz magá­ban konfliktushelyzeteket, hi­szen, ha elmennek a gyerek, új­ra össze kell csiszolódni. A lel­kész szerint éppen ebben az idő­szakban nagy próbatétel a vál­tozókor, amikor mind a férfi­akban, mind a nőkben felborul minden lelkileg is, testileg is. - Elmúlik a fiatalság, újra kell fo­galmazni magunkat, sőt a pár- kapcsolatban is nagy erőkre van szükség, hogy újra megtaláljuk egymást. Ilyenkor már több időt tud szánni magára mindkét fél, gyakran új munkát, új hobbit ta­lálnak maguknak, régen dédel­getett álmokat valósítanak meg. Nagy lökést, örömöt jelenthet az unokák érkezése is. Katalin szerint, aki maga is anya, feleség, manapság nagyon sok a párkapcsolati válság. Az okok között minden bizonnyal nagy szerepe van annak, hogy egy generáció alatt nagyot for­dult a világ. Míg szüléink több­nyire gondolkodás nélkül ala­kították a rájuk osztott férfi-női szerepeket, addigra a mai nők a család mellett karrierről is ál­modnak. Több fronton megfelel­niük azonban nagyon nehéz. - Akár egyik generációról a má­sikra jelentős a változás, vall­ja saját családjára utalva Surá- nyi-Réti Katalin, aki Erdélyből származik, s húgával együtt el­ső generációs értelmiségi. Mivel szüleik merőben másképpen él­tek, elég nehéz az eltanult min­tákat alkalmazni. - Az, hogy a nőknek hivatása is van, ad egy­fajta szabadságot, ugyanakkor megnehezíti a dolgukat, mert a munkájukban, anyaként és há­ziasszonyként is szeretnének helytállni. Én magam is küzdők azzal, hogy megtaláljam a jó ará­nyokat, szeretem a hivatásomat, vállaltunk három gyereket, itt van ez az óriási parókia, a kert. És, ahogy a legtöbb mai nőben, megvan bennem a tanulás iránt vágy, s szeretném mindig frissí­teni a tudásomat - vázolja. Mivel Katalin tanulmányai ép­pen a témába vágóak, kitérünk erre is. Nagydorog református lelkésze lelki gondozói- képesí­tést szerzett és három éve pasz- torálpszichológiai szupervizor képzésre is jár, éppen most írja a vizsgadolgozatát. A szupervizor hivatásgondozót jelent, azoknak segít, akik elakadnak a munká­jukban, helyüket keresik. Kata- linékat elsősorban az egyházi vi­lágra képeztek ki, a hitoktatók, lelkészek, presbitériumok mun­káját segítik, hiszen - ahogy fo­galmaz - ők is küzdenek elaka­dásokkal. Ilyenkor kell egy szak­ember, hogy segítsen megoldani a problémákat, illetve megelőz­ni a kiégést. Ennek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít fő­leg lelkészeknél, akikre súlyos teher nehezedik. - Ha egy hang­szeren elszakad egy húr, megja­víttatjuk, ha elromlik a kocsi, el­visszük a szervizbe. A lelkész­nek a személyisége a hangszere, ha megfárad, mélypontra kerül, neki is segítségre van szüksé­ge. - Én ennek ízére nagyon rá- éreztem a képzés során. Megér­tettem, hogy nem kell a problé­mákat egyedül cipelni, azt gon­dolni, hogy egyedül mindent meg tudunk oldani. Én is igény­be veszek segítséget a saját hi­vatásom, lelki életem kapcsán - jegyzi meg. Véleménye szerint ennek a kultúráját hazánkban még meg kell teremteni. Ez - ka­nyarodik vissza eredeti témánk­hoz - a párkapcsolati problémák esetében is igaz. Sajnos ma még inkább szégyenként éljük meg, elhallgatjuk, ahelyett, hogy meg­oldást keresnénk. Merni kell se­gítséget kérni! Hasznosak az olyan közösségek, ahol hason­szőrű problémákkal küszköd­nek és egymást támogatják. Ilyen a nagydorogi házas kör is, ahol már a hosszú évek alatt kialakult a bizalom, ez ugyan­is elengedhetetlen ahhoz, hogy megbeszéljék a problémákat. Katalin szavai szerint a biza­lom vize el kell, hogy érjen egy Küzdeni kell érte KATALIN SZERINT az ÍS gond, hogy nem fektetnek a párok energiát abba, hogy megoldáso­kat keressenek, nem dolgoznak a kapcsolat megmentéséért, to­vábbállnak és egy új kapcsolat­ra koncentrálnak, pedig, ha dolgoznának a kapcsolatukért, talán menthető lenne más érté­kekkel együtt. - Nem ismerjük fel idejében, ha gond van, egyébként is meggyőződésünk, hogy a szerelem, ragaszkodás magától kitart, pedig ha nem teszünk bele energiát, kialszik, akár a tűz, ha nem teszünk rá fát. Jó tudnunk, hogy ott va­gyunk a jóisten tenyerén, aki erőt ad ahhoz, hogy tudjunk küzdeni -foglalta össze. bizonyos szintet, mert két cen­tis vízbe nem ugrunk fejest. A református egyház már felis­merte, hogy nem elég a teológi­ai megközelítés, nem elég a kö­zös imádság, sokszor gyakorla­tias tanácsra van szükség. Az emberek ugyanis hétközna­pi problémákkal küszködnek veszteség, gyász, munkanélkü­liség, házassági probléma, be­tegség nehezíti életüket. Kata­lin ezt én elég korán felismerte. Pályáját a Vajdaságban kezdte, ahol még a háború traumája is tetézte mindezt és ő 24 éves fia­tal lelkészként rádöbbent, hogy az imádságon túl praktikus ta­nácsra is szükség van. ■ Vida T. l i

Next

/
Thumbnails
Contents