Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-08 / 260. szám
Vétójog Az utolsó pillanatban fideszes képviselők - tartva a kormányfő ígéretét - elfogadtatták Tarlós István személyes vétójogát a közgyűléssel szemben. Ilyenkor újratárgyalandó az előterjesztés. akár többször is. Az új fővárosi közgyűlés eskütétellel egybekötött ünnepélyes megnyitóján Orbán Viktor megadta az alaphangot: Budapest sikere tegnap is, mai is. holnap is nemzeti érdek. Végül a betegeken csattanhat a több adó cafeteria Egészségpénztárakat és több ezer szolgáltatót érinthet kedvezőtlenül, ha nagyobb lesz a közteher MAGÁNORVOSRA* KÖLTÖTT EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI FORINTOK (forint/fő) v BORSOD-ABAÚJ- WMilM , ZEMPLÉN SZABOLCS- i SZATMÁR-BEREG J Évente 50-55 milliárd forintot fordít az egészségpénztárakon (EP) keresztül egészség- ügyi kiadásaira a lakosság. A cafeteria tervezett adóemelése miatt akár 25 milliárd forinttal is csökkenhet az egészségügy bevétele, ami nemcsak egészségügyi vállalkozásokat sújthat, de az orvoselvándorlást is felgyorsíthatja. Haiman Éva Komoly lobbizás vár a következő hetekben az egészségpénztárakra, valamint a velük kapcsolatban álló szolgáltatókra, ha meg akarják akadályozni a harmadik legnépszerűbb cafeteriaelem adójának drasztikus emelését. Mint ismeretes, a jövő évi adótörvény-javaslat szerint jelentősen nőne, 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelkedne e béren kívüli juttatások adóterhe. AZ EREDETI ELŐTERJESZTÉSHEZ már eddig is számtalan módosító indítvány érkezett, köztük a Fidesz-frakcióé, amely szerint 200 ezer forintig nem változna az adóteher, afölött pedig csak rekreációs célra lehetne szánni a juttatást. Magát a cafeteriaa- dóemelést azonban nem vonta vissza a kormány. Pedig Váradi Péter, a Prémium Pénztárak igazgatótanácsának elnöke szerint a változás komoly következményekkel járhat. Az OECD adatai szerint az egészségügyi összkiadásoknak már most is a 35-38 százalékát a lakosság állja. Ez évi 600-800 milliárd forintot jelent, amiből 50-55 milliárd forint legálisan, az egészségpénztárakon keresztül jut el közvetlenül az egészségügyi szolgáltatókhoz. (Zsebből a magánkiadások nagyjából 26 százalékát fizetjük, főleg hálapénzre, magánorvosra költve legalább évi 150 milliárd forintot.) a gki gazdaságkutató közelmúltban közzétett felmérésére hivatkozva rámutatott: a magyarok kétharmada szerint a kormány kommunikációjával szemben fizetős az egészségügy, ugyanakkor, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, szóba sem kerülne a hálapénz. A MAGYAR NEMZETI BANK JELENTÉSE szerint a 31 aktív hazai egészségpénztár több mint egymillió tagot számlál, és évente 50-55 milliárd forint bevétellel és ugyanannyi kiadással számol. Az egészség- pénztári kártyájukon szereplő összeg átlagosan felét gyógyszerre költik a pénztártagok, míg 15 százalékban költenek belőle magán-egészségügyi ellátásra. Döntően fogorvosra, de, mint Váradi Péter jelezte, egyre nagyobb az igény az egyéb ellátásokra is, így mind több magánszolgáltató köt szerződést egészségpénztárakkal. A több mint tízezer, pénztárakkal szerződött egészségügyi szolgáltató nagyjából fele nyújt magán* Fogorvossal együtt. FORRÁS: PRÉMIUM EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK orvosi szolgáltatást, de 2000- 2500 patikában is elfogadnak már EP-kártyát. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI PIAC meghatározó szereplőjének számító Prémium tapasztalata és felmérése szerint különösen a fővárosban és Pest megyében erőteljes a lakosság igénye arra, hogy átlátható módon, számla ellenében vehessen igénybe egészségügyi ellátást. Ennek az is oka, hogy itt az ország elmaradottabb régióinál lényegesen több a magánszolgáltató. Budapesten átlagosan majdnem 17, Pest megyében több mint 13 ezer forintot költöttek évente magánorvosra egészségpénztárakon keresztül a betegek. Ugyanez az összeg Hevesben nem érte el a 4 ezer forintot. Kifehérítés, elvándorlás NEM TÚLZÁS AZT ÁLLÍTANI, hogy nemcsak a lakosság egyre növekvő egészségügyi kiadásainak csökkentésében, de az egészség- ügyi szektor kifehérítésének és az orvos-elvándorlás megállításában is fontos szerepe van az egészség- pénztáraknak - hangsúlyozta Várnái Péter elnök. ha A munkáltatói EP-befizetések a tervezett adóemelés miatt mérséklődni fognak, az akár 25 milliárd forinttal is csökkentheti az egészségügy bevételeit. Mindez szerinte egyértelműen igazolja, hogy vissza kell vonnia a kormánynak a tervezett adóemelést. HIRDETÉS TISZTELT OLVASO! Az előző héten bemutattuk az IN VITRO nagykorú tagjait: a CROTALGIN® reumakrémet* és CROTALGIN® FORTE reumakrémet.* Mikor ajánlott a CROTALGIN’ krém alkalmazása? Ha Önnek reumatikus eredetű bántalmai, vagy ízületi gyulladás, isiász, illetve porckorong elváltozás következtében fellépő fájdalmai vannak, a krém alkalmas lehet a fájdalmak enyhítésére, megszüntetésére. A „kígyós kenőcsök” mellé, 2010-ben kifejlesztettük a CROTLGIN® kapszulát, mely elsősorban idősebbeknek és aktív életmódot folytatóknak javasolt az étrendjük kiegészítésére. A CROTALGIN® kapszulában található zöldkagyló kivonat a nagytisztaságú kurkuminnal és a vitaminokkal kiegészítve nagyon értékes. A CROTALGIN® zöldkagyló és kurkuma kivonatot, B-vitaminokat, C-vitamint, E-vi- tamint és folsavat tartalmazó étrend-kiegészítő kapszula A termékek kaphatóak patikákban, gyógynövényboltokban, herbáriákban és bioboltokban az ország több ezer boltjában. * Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. * Egészségpénztári tagok 100%-ban elszámolhatják (csak a CROTALGIN®* és a CROTALGIN FORTE® reumakrém*) Amennyiben kérdése van kérem hívja a következő információs telefonszámot munkanap reggel 8 és 12 óra között, vagy keresse honlapunkat www.invitro.hu az interneten. Infotelefon: +36 27 392489, e-mail: rendeles@invitro.hu Köszönjük megtisztelő figyelmét. Tisztelettel az IN VITRO csapata IN VITRO* IN VITRO Kutató-Fejlesztő Kft., 2120 Dunakeszi, Repülőtéri út 1. Infotelefon: 06-20/45-45-142, hétfőtől péntekig: 8-12 óráig A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Jövő júliustól béremelés lehet szociális szféra Jövőre kevesebb pénz juthat táppénzre „Jövőre a szociális ágazat minden területére legalább annyi forrás jut, mint az idén, de van néhány olyan kiemelt program, amire lényegesen többet biztosítanak” - közölte tegnap az Emmi illetékes államtitkára. Czibere Károly szerint prioritás a 2015- ös költségvetésben a szociális ellátórendszer megerősítése, és a társadalmi felzárkózás elősegítése. Jövőre 16 milliárd forinttal emelkedik a szociális szolgáltatásokra, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra szánt állami keret. Az államtitkár szerint egyes területek túl, mások alul vannak finanszírozva, ezért rendet akarnak tenni, hogy az aránytalanságok csökkenjenek. Czibere ígérete szerint jövő július 1-jétől béremelés lehet Czibere Károly a szociális szférában. Jelenleg a szociális területen dolgozók nettó átlagbére 94 ezer forint, ez az egyetlen nemzetgazdasági ág, ahol 100 ezer forint alatt van a bér. Ezért vezette be a kormány a 12 milliárd forintos bérpótlékot, amit jövőre is biztosítanak. A béremelést is jelentő szociális életpálya 2016 januárjától indulhat el, ha addig egy fenntartható rendszert tudnak kialakítani. AMIRE KEVESEBB PÉNZT SZÁN- nakA büdzsé tervezete szerint a tb- és jóléti szolgáltatásokat nézve - a teljes kiadásokat tekintve - a kormányzat kevesebbet kíván költeni táppénzre, anyasági, ideiglenes rokkantsági juttatásokra (178 milüárddal kevesebbet), munkanélküli ellátásokra (közel 14 milliárddal kevesebbet), családi pótlékokra és gyermekeknek járó juttatásokra (együttesen 17,5 milliárddal kevesebbet), egyéb szociális támogatásokra (72 milliárddal kevesebbet) és a szociális és jóléti intézményi szolgáltatásokra (117 milliárddal kevesebbet) az idei évhez képest. ■ É. S. Orbán amerikai nyomást említ MÜNCHEN Nem oroszpárti, hanem „magyarbarát a politikánk” „Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt” - hangoztatta a miniszterelnök még Münchenben. Orbán Viktor a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában a Magyarország és az USA, illetve Oroszország viszonyát firtató kérdésekre elmondta: a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy geopolitikai, katona- és biztonságpolitikai térbe”. A kormányfő szerint Washington mindkét ügyet az „Oroszországhoz való közeledésként értelmezi”, holott „mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől”, és nem „oroszbarát”, hanem „magyarbarát politikát folytatunk”. kijev Orbán beszéde miatt a nacionalista Ukrán Népi Mozgalom tucatnyi aktivistája demonstrált a kijevi magyar nagy- követségnél. A kormányfő szavai „Ukrajna-ellenesek”, mondták, és az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat ellen is tiltakoznak. kitiltás Mesterházy Attila, MSZP-s képviselő több tárcát is megkérdezett, az amerikai beutazási tilalomban érintettek-e munkatársaik - nem, válaszolták. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes szerint nem tudni, kikre vonatkozik a beutazási tilalom. Szerinte a közszolgálati tisztviselők „állítólagos érintettsége is csupán feltételezés”. ■. É. S. HÍRSÁV Ellenzi a Liga a vasárnapi bezárást A LIGA SZAKSZERVEZETEK szerint komoly elbocsátásokkal, a munkájukat megőrzők számára is komoly jövedelemcsökkenéssel, az államkincstárnak pedig komoly bevételkieséssel járna a kereskedelmi ágazatban bevezetendő kötelező vasárnapi zárva tartás. ■ MW Orosz tankok tartanak Kelet-Ukrajnába Oroszországból újabb harci járművek érkeztek az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területekre - közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szóvivője. 32 harckocsi és 16 ágyú és 30, katonákat és lőszereket, három, rádiólokációs eszközöket szállító Kamaz lépte át az ukrán határt Oroszország felől. Közben az ukrán reguláris erők a szakadárok ellenőrizte Donyeck egyik külvárosát tartják tűz alatt. ■ MW Jobb az alku: bezfizetési haladékot kaptak a britek csaknem egy év haladékot kapott London, hogy teljesítse pótlólagos befizetését az EU felé. Nagy-Britannia gazdasági teljesítménye alapján további 1,7 milliárd fonttal tartozik. Az uniós pénzügyminiszterek pénteken arról döntöttek, hogy 2015-ben két részletben, és 850 millió fontot kell fizetnie Londonnak az EU-nak. ■ VG