Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-11-02 / 42. szám
A HÉT TEMAJA 2014. NOVEMBER 2., VASARNAP S8MMMNMHMH ^iwaawaawffww^ világháló Húsz éve elérhető Magyarországon, ma már több mint a fél ország rendelkezik elérési lehetőséggel. Minden korosztályban hódít, a keresőprogramok és a közösségi média a legnépszerűbb. INTERNET ITTHON: GYORS, JÓ, DRÁGA Jövőre lesz húsz éve, hogy bárki hozzájuthat az internethez Magyarországon. Az elmúlt húsz évben a mindennapok részévé vált, amit a számok is igazolnak. Ma több mint ötmillióan használják, azaz hazánkban minden második ember kapcsolódott már a világhálóhoz. Ha mindenki a saját igényeinek megfelelő előfizetést választana, sokkal olcsóbb lehetne a ma még nálunk drágának számító szolgáltatás. VR-összeállítás Idén nyáron mát 5,15 millió magyar használta a világhálót, azaz a 15 évnél idősebb lakosság 60,68 százaléka internetezik. Ez a Gemius üzleti tanácsadó cég jelentéséből derült ki, amit negyedévente készítenek el. A felmérés szerint Magyarország kicsivel az európai internetes átlag fölött helyezkedik el és a régió húsz országa közül a negyedik, csak Csehország, Litvánia és Észtország fejlődik jobban nálunk e téren. A netezők közel fele a 18-39 év közötti korosztályból kerül ki, ám a 60 év feletti felhasználók aránya is folyamatosan emelkedik, idén megközelítette a 7 százalékot. Baittrok Borbála, a Gemius kutatásvezetője azt mondta: 2007 volt a fordulat éve, azóta folyamatosan azt állapítják meg, hogy a nők közül többen használják az internetet, mint a férfiak közül. Igaz, a férfiak több eszközzel rendelkeznek és sokkal aktívabbak, mint a nők: több időt töltenek a világhálón és több adatot töltenek le. Az is nagyon érdekes adat, hogy az 50 év feletti korosztály nagyon aktív, igaz kevesebben használják a netet, mint a többi korosztályból, de akik használják, több oldalt töltenek le, mint a fiatalok. Az uniós tagállamok között jelentősek a különbségek az internet terén. A legnagyobb arányban Hollandia (95 százalék), Luxemburg (94 százalék), valamint Dánia és Svédország (93 százalék) lakosai férnek hozzá a hálózathoz. Megfigyelhető, hogy európai összehasonlításban ezekben az országokban a legolcsóbbak az internet-előfizetések, gyakorlatiINTERNETHASZNÁLAT MAGYARORSZÁGON I OHM AS; GI.MH S, VAN lilik • • • AÍMmÁ 5150000 FELHASZNÁLÓ A 4-8 Mb/s gyorsaságot szavatoló internetes csomagok átlagos havi díja a régióban (euró) tm 2012 IBBMg 04 es r«» eo co co in 09 PQ T— Sí t <N C4 2013 Románia Horváto. Szlovákia itl-Étlao Cseho. Magyars. Szlovénia Lengyelo. A lakosság jelenléte a világhálón korosztályok szerint ö w 7,41% 23,16% l 21,65% lag csak a legelszigeteltebbeknek nincsen internetük, vagy azoknak, akik direkt nem akarnak hozzáférést. Jellemző, hogy a magas penetrációjú országokban a naponta netezők aránya is igen magas, 80 százalék feletti. Asztali gépen neteznek legtöbben A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint 2013- ban Magyarországon 10 fajta internetezésre alkalmas eszköz volt lakossági használatban. Az átlagos magyar internetező 2,85 fajta internetezésre alkalmas eszközt birtokol, vagyis csaknem minden internetezőnek van saját eszköze, általában több fajta is. A sajátjukon kívül a családtagjaik, az iskolájuk, a munkahelyük eszközein is interneteznek. Az internetezés leggyakoribb eszköze továbbra is az asztali számítógép, második a sorban a hordozható pc. Egyre többen interneteznek okostelefonon és táblagépen is, igaz a mobilnet használata és terjedése lassabb nálunk, mint a többi európai országban. Drága az internet hazánkban A magyar vezetékes internet ára meglehetősen érdekesen alakult az elmúlt években. A bruttó havi átlagkeresetet tekintve az árak rendkívül magasnak számítanak az OECD-országok átlagaihoz képest - derült ki az interne- tet.hu távközlési összehasonlító portál elemzéséből. A Van Dijk kutatócég Európai Bizottság megbízásából készített felméréséből is az derül ki, hogy a 4-8 megabites vezetékes internetcsomagok ára hazánkban igen drága, 12 ezer forint körül alakul, ami a bruttó havi átlag- kereset 5 százaléka. Ezzel a negyedik legdrágábbak vagyunk a vizsgált 33 ország közül. Ausztriában 0,4 százalékát, Romániában 0,93 százalékát, Csehországban 3,84 százalékát költik a bérüknek internetre. Nálunk kicsivel rosszabb helyzetben csak a macedónok és a lengyelek vannak.- Az is az árak miatt van, hogy Magyarországon csupán minden negyedik ember rendelkezik vezeték nélküli szélessávú internettel. Míg az OECD országainak átlaga már elérte a 72,4 százalékot, nálunk 27,7 százalék. A mobilinternet elterjedésének gátja hazánkban elsősorban a magas árakban keresendő, ugyanis a mobilinternet átlagos ára a havi 13,93% bruttó átlagkereset 6,8 százalékát teszi ki - mondta Solt Ádám, az internetet.hu szakértője. Jó hatással lehet a költségekre, hogy néhány piackutató cég szerint a magyar piacon növekvő verseny tapasztalható, mivel a szolgáltatók viszonylag kevés ügyfélért kénytelenek megharcolni. Éppen ezért az új előfizetőknek gyakran biztosítanak kedvezményt. A piaci viszonyokat tekintve jelenleg a Magyar Telekom a piacvezető, részesedése 35,2 százalék, második a UPC, piaci részesedése 21,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 13,8 százalékos részesedéssel. Ezt követte több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 11,4 százalékot tett ki, majd az Invitel következett 9,6 százalékkal. Rajtunk is múlik, mennyit fizetünk A versenyt valószínűleg növelné, az internetezés költségeit pedig csökkentené, ha tudatosabb lenne a magyar fogyasztók szemlélete, figyelnék az akciókat és elkerülnék, hogy egy elavult csomagot használjanak a hűségidő lejártával. Nyugat-Európában ennél sokkal tudatosabb a fogyasztói magatartás. Magyarországon az előfizetők kétharmada nem ellenőrzi rendszeresen, hogy elérhető-e a közelében új, kedvezőbb távközlési csomag. Míg a kötelező biztosítások terén már érzékelhető a szolgáltatók közötti mérlegelés tudatossága, addig a távközlési csomagok terén még mindig nem tapasztalható előrelépés, de a saját szokásaival sincs tisztában a többség, ami ugyancsak sokba kerülhet.- Tapasztalataink szerint jellemző a felhasználókra, hogy nincsenek tisztában a saját fogyasztói szokásaikkal, ami felesleges kiadást jelent számukra - mondta Solt Ádám. - Ha ritkábban, vagy egy alkalommal csak kevés ideig interneteznek és nem szoktak nagyobb méretű fájlokat letölteni, nem kifizetődő az elérhető leggyorsabb és ezért általában drágább csomagot választani. Az átlagárakat tekintve például ha egy 30 Mbps letöltési sebességgel rendelkező csomag helyett beérjük az 1-2 Mbps sebességűvel, havi szinten 1500, éves szinten pedig 18 ezer forintot is meg lehet spórolni. Mobilinternet esetében pedig ez az ösz- szeg akár 4500, illetve 50 ezer forint is lehet - mondta Solt Ádám. Keresés, levelezés, vásárlás A világhálón egyre nagyobb a forgalom Magyarországon is. Közel 13 millióan látogatják naponta a száz legnézettebb hazai weboldalt, amelyből az első tíz oldalnak legalább 300 ezer egyedi látogatója van naponta. A Gemius adatai szerint a két legismertebb online márka Magyarországon a Google és a Face- book. A magyar internetezők a keresőprogramokat, a közösségi oldalakat látogatják legtöbben, nagyon szeretnek vicces videókat letölteni és az internetes levelező- és apróhirdetési oldalakat is sokan látogatják. Ezeken kívül a hírportálok és a női magazinok szerepelnek még a rangsor élen. Az internetes szokások egyébként egy elég pontos rajzolatot adnak. A legtöbben reggel 9 és 10 óra, valamint este 19 és 21 óra között - éppen a televíziók főműsoridejében - vannak a neten. Szezonálisan, hónapokra lebontva is elég jellemző a forgalom. A nyári hónapokban például sokkal kevesebbet használjuk a világhálót, a december és január első napjai jelentik évről évre a csúcsot. Gyorsaságban azért eléggé jók vagyunk sokan panaszkodnak arra, hogy Magyarországon lassú az internet, ám a legfrissebb nemzetközi felmérés szerint jó színvonalú az itthon elérhető szolgáltatás. Az Európai Unió átlagát jelentősen meghaladva Magyarország a 20. leggyorsabb letöltési sebességgel rendelkező ország a Földön. Míg februárban 23,4 Mbps-mal még a 27. helyet foglalta el a rangsorban, addig szeptemberre 33,2 Mbps-os átlagos letöltési sebességgel hazánk hét helyet javított. A kelet- közép-európai régióban csupán Románia értei jobb helyezést. A magyar városok közül a szeptemberi adatok szerint a leggyorsabb internettel, 109,4 Mbps-mal a pest megyei, csaknem 4000 lakosú Nagytarcsa végzett az élen. Több mint húsz településen - leginkább Pest, Veszprém és Fejér megyékben - mértek 50,2 Mbps-nál magasabb értéket. A megyeszékhelyek közül Veszprémben (71,2 Mbps), Salgótarjában (56,1 Mbps) és Székesfehérváron (46,5 Mbps) lehet a leggyorsabban internetezni. „a nagyvárosok és a kisebb települések közötti különbség azzal az egyszerű indokkal magyarázható, hogy a sűrűbben lakott területeken jóval több internetező osztozik az infrastruktúrán. Bár a vidéki, nagyvárosoktól távol eső területeken rendszerint rendkívül gyenge a lefedettség, amennyiben mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra - például optikai kábel -, úgy a kevesebb felhasználó mindegyikére jóval nagyobb szelet juta rendelkezésre álló sávszélességből” - magyarázza Solt Ádám. Internet: ezt is a haditechnikának köszönhetjük az egyesült Államok Hadügyminisztériuma által létrehozott hivatalban, az ARPA-ban 1969-ben állt össze az a négy csomópontból álló kísérleti hálózat, melyet a mai világhálózat ősének nevezünk. Ennek a hálózatnak az ARPANET nevet adták. A hadsereg által a '60-as évek elején elindított kutatási tervezet alapján négy egyetem kísérletezett egy hálózatfelállításával. A terv célja az volt, hogy egy olyan kommunikációs hálózat jöjjön létre, mely egy esetleges ellenséges támadásról gyorsan tud információt továbbítani, és a támadás következtében legfeljebb csak egyes részek sérülhessenek, de a hálózat többi része működőképes legyen. A hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére kialakult az a hálózat, amely a mai internet alapjait képezte. 1972- ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az „ internet” kifejezés. 1991 igen jelentős dátum az internet történetében. Tim Berners-Lee, a CERN-ben dolgozó fizikus kialakította a World Wide Web rendszerét, amely forradalmasította az internetet. Ez a felhasználóbarát, multimédia-kommunikációt kezelni képes hypertext rendszer azóta páratlan siker- történet, hiszen ma az internetalkalmazások lényegében erre épülnek. Manapság az internetes technológiákat körülbelül 4 milliárdan használják. 1995-ben kezdődött 1995-lG MAGYARORSZÁGON működött egy európai központ, mely az EuropaNet tagja volt. A tudományos és kutató szféra használhatta először a hálózatot. 1991 októberében érkezett az első internet-adatcsomag Magyarországra, az internetre ekkor kapcsolódott az első hazai számítógép - a 192.84.225.1 „történelmi” IP-címen, sztaki.hu néven -, amely az első magyarországi domain név-szerver, a .hu legfelső szintű domain kiszolgálója is volt egyben. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa innen számítja a magyarországi internet hivatalos kezdetét. 1995 után az internet kereskedelmi termékké vált. Magyarországon is egymás után jelentek meg az intemetszolgáltatók. Sebesség a városokban BUDAPEST 40,6 Mbps SZÉKESFEHÉRVÁR 45,9 Mbps GYŐR 51,0 Mbps PÉCS 34,7 Mbps SZOLNOK 31,1 Mbps SZEGED 33,6 Mbps KECSKEMÉT 25,4 Mbps MISKOLC 48,9 Mbps DEBRECEN 42,0 Mbps NYÍREGYHÁZA 47,3 Mbps TATABÁNYA 49,8 Mbps BÉKÉSCSABA 42,0 Mbps EGER 48,5 Mbps KAPOSVÁR 43,7 Mbps SZEKSZÁRD 19,4 Mbps SZOMBATHELY 37,5 Mbps ZALAEGERSZEG 17,7 Mbps VESZPRÉM 57,0 Mbps SALGÓTARJÁN 51,2 Mbps Forrás: internetet.hu V F i *
