Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-10-19 / 40. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2014. OKTÓBER 19., VASÁRNAP gyermekvállalás A családok több gyereket szeretnének, mint amennyit vállalni mernek. Sokan maradnak akkor egyedül, amikor családot alapíthatnának. Segítene, ha a társadalom többre értékelné az anyaságot. KÖNNYŰ KICSÚSZNI AZ IDŐBŐL 1970 1980 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Egy friss felmérés és a statisztikák is azt mutatják, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos magatartás alapvetően megváltozott hazánkban. Egyre később szülnek a nők, egyre későbbre tervezik a gyermekvállalást a férfiak. VR-összeállítás Az MSD Pharma Hungary Kft. a 18-59 éves korosztályból 1200 embert kérdezett meg az interneten. A felmérésből kiderült: a megkérdezett fiatal férfiak közül csak három százalék válaszolta azt, hogy az apaságot ideális huszonéves fővel vállalni. A felmérésből az is kiderül, hogy sokan a 40-es éveik felé sem sietik el a családalapítást, 60 százalékuk még ekkor is gyermektelen. A válaszadó nők közel 80 százaléka szerint érdemes még 30 éves kor alatt szülni. Eközben a válaszadók nagy többsége azzal is egyetértett, hogy a nőknek a gyermekvállalás előtt gondoskodniuk kell a karrierépítésről is. Nem elhalasztják, elmarad? Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója azt mondta: hazánkban ’88 és ’90 között kezdődött a folyamat, és azóta több mint öt évvel emelkedett a nők életkora első gyermekük megszületésekor. A demográfusok erre számítottak, hiszen a fejlettebb európai országokban megfigyelték már ezt a trendet. Azt is tudják veszélyes: kevésbé tervezhető és nagyobb a sikertelenség kockázata. A szülés halogatásának ugyanis nem szándékolt következménye lehet az, hogy a nők kicsúsznak az időből és a gyermekvállalás elmarad. Ennek lehetnek biológiai és párkapcsolati okai is, hiszen 35 év felett a termékenység csökken és az a kapcsolat, amiben nincs gyerek, törékenyebb. „Nem lepett meg bennünket a gyermekszám átmeneti csökkenése az elmúlt évtizedben, és a teljes termékenységi arányszám szükségszerű visszaesése sem, hiszen ezt előre jeleztük a magatartásváltozás miatt - mondta Spéder Zsolt. - Igaz, az 1973 és ’76 között született korosztálynál vártuk, hogy bepótolják majd az előző évek kiesését, de ez nem történt meg és egyre kevésbé valószínű. Ám ha a gyermekvállalási magatartás átalakulásának a halasztás a legfontosabb jellemzője, akkor a halasztás befejeztét követően a gyermekszámnak és a termékenységi arányszámnak a körülményektől függetlenül újra növekedésnek kellene indulnia. Erre azonban csak várunk. Ha a szülő nők átlagos életkora 2014-ben sem emelkedik, és nem lesz lényeges gyermekszám-növekedés, be kell látnunk, hogy újabb változással kell számolnunk, azzal, hogy nem csupán halasztásról, hanem a gyermekvállalás elmaradásáról van szó”. A teljes termékenységi arányszám, ami a ténylegesen megszületett gyermekek számát jelenti, és 1990-ben 1,8 volt már 1999 óta 1,3 körül stagnál. A környező országok esetében is lényeges volt a csökkenés, Csehországban például 1,1 volt a mélypont, de a kétezres évek közepén, a legtöbb országban lényeges volt a javulás, és Csehországban például 1,5-re nőtt az érték. Nálunk ez elmaradt. S hogy ez mit jelent, azt jól példázza, hogy amíg Németország ma 80 millió körüli lakossággal bír, Franciaország pedig 65 millió körülivel, 2050-ben mindkét ország 73 millió körüli népességgel rendelkezik majd. Ebből látszik milyen komoly népesedési következménye lesz annak, hogy míg Franciaországban 2,0, addig Németországban 1,4 a teljes termékenységi arányszám. Átalakulóban az értékrend A gyermekvállalással kapcsolatos magatartás alapvetően megváltozott hazánkban. Korábban a gyermektelenség az egészségügyi minimumon volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az 1965-ben született nők 10 százaléka volt gyermektelen 35 éves korában. Jelenleg a 35 éves nők 23 százaléka, a 30 éves nők 50 százaléka gyermektelen. Ráadásul, amíg korábban a kétgyerekes háztartások voltak a jellemzőek, most, aki gyermeket vállal is, többségében egyet tervez. A magyar háztartások 79 százaléka olyan, amelyikben vagy nincs gyerek, vagy csak egy gyereket nevel a család. Az ugyanakkor pozitív, hogy hazánkban a gyermekvállalási szándék megvan, más kérdés, hogy a tervezett gyerekek mégsem születnek meg. Átlagosan 2 gyereket terveznek ma a fiatalok, de csak 1,2-1,3 jön világra. Ezzel szemben Németországban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 30 százaléka eleve nem is tervez gyereket. Spéder Zsolt azt mondta: felméréseik szerint a magyar- országi nők azért vállalnak végül kevesebb gyermeket, mint eredetileg szeretnének, mert tartanak anyagi helyzetük romlásától. „A különböző anyasági ellátással otthon lévő, magasan képzett nők bátrabban vállalnak több gyermeket. Nagyobb biztonságban érzik magukat a munkaerőpiacon, mert tudják, hogy egy olyan speciális tudással rendelkeznek, amit nehezebb nélkülözni vagy pótolni. A gyermekvállalási terveiket többnyire a munkaerőpiacon aktív, középső társadalmi pozícióban és jövedelmi helyzetben lévő nők adják föl, akiknek már van egy gyermekük. Ahogy az is megfigyelhető, hogy a középfokú végzettségűek is többet halogatnak és kevésbé bátran döntenek”. A legkisebb királyfi kellene A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom éppen ezen a héten ünnepelte megalakulása ötéves fordulóját. A civil kezdeményezést - amit Kopp Mária hívott életre - éppen azért indították útjára, hogy biztatást adjanak, annyi gyerek születhessen, ahányat terveznek. Az elnevezésük pedig a népmesékre utal, ahol a harmadik, legkisebb királyfi menti meg az országot. A civil szervezet számos konkrét javaslatot is megfogalmazott és a kormány elé terjesztett, amelyek közül többet be is építettek a családpolitikába. Székely András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője azt mondta: a hosszú távú biztonság és a kiszámíthatóság hiányzik a több gyerek vállalásához Magyar- országon. Szerinte ugyanis, az ehhez hasonló hosszú távú döntéseket nem a napi tapasztalatok, inkább a jövőkép és az értékrend határozzák meg. „Szegényebb családokban is születnek a gyerekek, ez pedig jól jelzi, mennyire értékrendi kérdés ez a döntés - mondta Székely András. - Inkább az számít, hogy anyagi szempontból az emberek elvárásai menynyire reálisak, mi az, amit fontosnak tartanak, és mi az, amit nem. Ha valaki úgy akar tökéletes szülő lenni - ami nem létezik -, hogy beszerez mindent a gyerekének, amit a reklámokban lát, könnyen megijed, hogy nem lesz képes rá, pedig a vágyott javaknak töredéke is elég lenne. Éppen ezért lenne fontos, hogy a gyerekvállalás társadalmi elismertsége nagyobb legyen”. A nagy döntés lélekből Bagdy Emőke pszichológus ezzel egyetért és úgy gondolja, sokkal jobban befolyásolják a kultúra és a társadalom elvárásai ezt a döntést, mint hinnénk. Termékenységi arányszám 1955-60 2.31 1965-70 1,98 1975-80 2,12 1985-90 1,82 1995-2000 1,38 2005-2010 1,28 *A teljes termékenységi arányszám a 15-49 éves, szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Ezer lakosra jutó születések Németország 8,1 Magyarország 8,8 Olaszország 9,0 Lettország 9,1 Portugália 9,2 Románia 9,2 Ausztria 9,3 Görögország 9.4 Horvátország 9,4 Bulgária 9,6 Lengyelország 10,1 Spanyolország 10,2 Málta 10,3 Csehország 10,4 Dánia 10,6 Szlovénia 10,7 Hollandia 10,8 Luxemburg^ 10,9 Észtország 11,0 Finnország 11,1 Ciprus 11,3 Szlovákia 11,3 Litvánia 11,4 Belgium 11,6 Svédország 11,8 Franciaország 12,6 Egyesült Királyság 12,9 Írország 16,3 EU-28 10,4 *KSH 2011 „Annak a konzumkultúrá- nak, amiben élünk, az a legnagyobb hibája és veszélye, hogy egyféle mentális fertőzöttséget idéz elő. Szinte észrevétlenül magunkra vesszük azt a magatartást, hogy anyagi szempontok szerint kezdjük el értékelni az életünk minőségét. Ez őrült anyagi küzdelemhez, hajszához vezet. Beférkőzik az agyakba, nemcsak a női agyakba, a leendő apukákéba is, hogy nekik gazdasági jólétbe, szépen kipárnázott anyagi biztonságba kell várniuk a gyereküket, különben hátrányos helyzetű lesz a csemete. Azt gondolják, hiszen ezt sugallja most a kultúra, hogy előbb érezd jól magad, légy boldog és valósítsd meg magad, légy valaki. Van egyfajta társadalmi nyomás, ami azt üzeni a nőknek: a hivatásodat többre értékeljük, mint az elhivatottságodat, ami anyává tehetne. És ezek a dolgok hatnak. Bizonyított tény, hogy a gondolkodás és a viselkedés visszahat a biológiai működésre, befolyásolja a hormonrendszert és akár akadályozhatja is a teherbeesést, de a döntést tudattalanul is befolyásolja. Ha ez nem ülne rá az emberek lelkére, hanem a társadalom nagyra értékelné és elismerné az anyaságot, sokat tenne, hogy a lelkekben vágyott gyerekek meg is szülessenek”. Ahol működik, ott jutalmaz a családtámogatási rendszer spéder Zsolt szerint számtalan magasan fejlett országban 2,0 körüli a termékenység, de nem mindenütt jellemző ez, így nyilván az intézményeknek és a családpolitikának is van hatása. Franciaországban jelentős pénzügyi hátránnyal jár a gyermektelenség az adórendszerben, ugyanakkor a gyermek- ellátás rendszere kiterjedt és sokszínű. Több jól működő modellt is ismerünk. A skandináv országokban azért jó a helyzet, mert általános, nagyon kiterjedt és rugalmas a gyermekellátás intézményrendszere. AUSZTRÁLIÁBÓL TERJEDT el, hogy az első gyermek születését egy prémiummal jutalmazza az állam. Ez egy jelentős összeg, amiből babakocsit, babaágyat és olyan dolgokat lehet vásárolni, ami ilyenkor nagy kiadásf jelent a családoknak. Oroszországban is bevezették ugyanezt és már néhány év után eredménye van. Az átgondolt ösztönzőrendszer, a tervezhető család- politika, és ha az emberek jobban össze tudják hangolni a család és a munka feladatait, kedvező hatással járhat. Ellenben minden bizonytalanság kedvezőtlenül hat az ilyen hosz- szú távra szóló vállalásra. Már egy generáció múlva hatása lesz a gazdaságban A jelenlegi tendenciák alapján úgy tűnik, a mai 10 százalékos gyermektelenségi arány 2030-ra 20-25 százalékra ugrik. A társadalom öregedése is folytatódik a következő évtizedekben és ma is gyorsabban öregszünk, mintáz európai átlag. Jelenleg a 60 éven felüliek száma 2,3 millió fő, azonban ez a szám 50 év múlva 3,3 millió lesz. Mivel a becslés szerint a népesség 9 millióra csökken, a 20 éven aluliak pedig mindössze 1,4 millióan lesznek, ez azt jelenti, hogy az aktív korú népesség csökken, ami az állami nyugdíjrendszer számára komoly teher lesz. Ez a fenti számok tükrében a nyugdíjkorhatár további kitolódásával és a foglalkoztatás változásaival is együtt jár majd. „HARMINC-NEGYVEN ÉV múlva ezek a mostani kis évjáratok adják majd a munkavállalók derékhadát - mondta Spéder Zsolt.- 1975-ben 175 ezren születtek, ma pedig 90 ezer körül van az évi születések száma, vagyis abban a generációban, amelyik akkor lép a munkaerőpiacra, amikor az 1975-ös születésűek nyugdíjba mennek, 85 ezer munka- vállalóval lesz kevesebb, mint nyugdíjas. Ez a mostani korhatárral és nyugdíjrendszerrel bizonyára fenntarthatatlan”.
