Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-10-19 / 40. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2014. OKTÓBER 19., VASÁRNAP gyermekvállalás A családok több gyereket szeretnének, mint amennyit vállalni mernek. Sokan maradnak akkor egyedül, amikor családot alapíthatnának. Segítene, ha a társadalom többre értékelné az anyaságot. KÖNNYŰ KICSÚSZNI AZ IDŐBŐL 1970 1980 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Egy friss felmérés és a statisztikák is azt mutatják, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos magatartás alapvetően megváltozott hazánkban. Egyre később szülnek a nők, egyre későbbre tervezik a gyermekvállalást a férfiak. VR-összeállítás Az MSD Pharma Hungary Kft. a 18-59 éves korosztályból 1200 embert kérdezett meg az interneten. A felmérésből kide­rült: a megkérdezett fiatal fér­fiak közül csak három százalék válaszolta azt, hogy az apaságot ideális huszonéves fővel vállal­ni. A felmérésből az is kiderül, hogy sokan a 40-es éveik felé sem sietik el a családalapítást, 60 százalékuk még ekkor is gyermektelen. A válaszadó nők közel 80 százaléka szerint érde­mes még 30 éves kor alatt szül­ni. Eközben a válaszadók nagy többsége azzal is egyetértett, hogy a nőknek a gyermekvál­lalás előtt gondoskodniuk kell a karrierépítésről is. Nem elhalasztják, elmarad? Spéder Zsolt, a Népességtu­dományi Kutatóintézet igazga­tója azt mondta: hazánkban ’88 és ’90 között kezdődött a folya­mat, és azóta több mint öt évvel emelkedett a nők életkora első gyermekük megszületésekor. A demográfusok erre számítot­tak, hiszen a fejlettebb európai országokban megfigyelték már ezt a trendet. Azt is tudják ve­szélyes: kevésbé tervezhető és nagyobb a sikertelenség koc­kázata. A szülés halogatásá­nak ugyanis nem szándékolt következménye lehet az, hogy a nők kicsúsznak az időből és a gyermekvállalás elmarad. En­nek lehetnek biológiai és pár­kapcsolati okai is, hiszen 35 év felett a termékenység csökken és az a kapcsolat, amiben nincs gyerek, törékenyebb. „Nem lepett meg bennünket a gyermekszám átmeneti csök­kenése az elmúlt évtizedben, és a teljes termékenységi arány­szám szükségszerű visszaesése sem, hiszen ezt előre jeleztük a magatartásváltozás miatt - mondta Spéder Zsolt. - Igaz, az 1973 és ’76 között született korosztálynál vártuk, hogy be­pótolják majd az előző évek ki­esését, de ez nem történt meg és egyre kevésbé valószínű. Ám ha a gyermekvállalási maga­tartás átalakulásának a halasz­tás a legfontosabb jellemzője, akkor a halasztás befejeztét követően a gyermekszámnak és a termékenységi arányszám­nak a körülményektől függetle­nül újra növekedésnek kellene indulnia. Erre azonban csak várunk. Ha a szülő nők átlagos életkora 2014-ben sem emel­kedik, és nem lesz lényeges gyermekszám-növekedés, be kell látnunk, hogy újabb válto­zással kell számolnunk, azzal, hogy nem csupán halasztásról, hanem a gyermekvállalás el­maradásáról van szó”. A teljes termékenységi arányszám, ami a ténylegesen megszületett gyermekek szá­mát jelenti, és 1990-ben 1,8 volt már 1999 óta 1,3 körül stagnál. A környező országok esetében is lényeges volt a csökkenés, Csehországban például 1,1 volt a mélypont, de a kétezres évek közepén, a legtöbb országban lényeges volt a javulás, és Cseh­országban például 1,5-re nőtt az érték. Nálunk ez elmaradt. S hogy ez mit jelent, azt jól pél­dázza, hogy amíg Németország ma 80 millió körüli lakosság­gal bír, Franciaország pedig 65 millió körülivel, 2050-ben mindkét ország 73 millió kö­rüli népességgel rendelkezik majd. Ebből látszik milyen komoly népesedési következ­ménye lesz annak, hogy míg Franciaországban 2,0, addig Németországban 1,4 a teljes termékenységi arányszám. Átalakulóban az értékrend A gyermekvállalással kap­csolatos magatartás alapvetően megváltozott hazánkban. Ko­rábban a gyermektelenség az egészségügyi minimumon volt Magyarországon, ami azt jelen­ti, hogy az 1965-ben született nők 10 százaléka volt gyermek­telen 35 éves korában. Jelenleg a 35 éves nők 23 százaléka, a 30 éves nők 50 százaléka gyer­mektelen. Ráadásul, amíg korábban a kétgyerekes háztartások voltak a jellemzőek, most, aki gyerme­ket vállal is, többségében egyet tervez. A magyar háztartások 79 százaléka olyan, amelyikben vagy nincs gyerek, vagy csak egy gyereket nevel a család. Az ugyanakkor pozitív, hogy hazánkban a gyermekvállalási szándék megvan, más kérdés, hogy a tervezett gyerekek még­sem születnek meg. Átlagosan 2 gyereket terveznek ma a fiata­lok, de csak 1,2-1,3 jön világra. Ezzel szemben Németország­ban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 30 százaléka eleve nem is tervez gyereket. Spéder Zsolt azt mondta: felméréseik szerint a magyar- országi nők azért vállalnak vé­gül kevesebb gyermeket, mint eredetileg szeretnének, mert tartanak anyagi helyzetük rom­lásától. „A különböző anyasági ellátással otthon lévő, magasan képzett nők bátrabban vállal­nak több gyermeket. Nagyobb biztonságban érzik magukat a munkaerőpiacon, mert tudják, hogy egy olyan speciális tudás­sal rendelkeznek, amit nehe­zebb nélkülözni vagy pótolni. A gyermekvállalási terveiket többnyire a munkaerőpiacon aktív, középső társadalmi pozí­cióban és jövedelmi helyzetben lévő nők adják föl, akiknek már van egy gyermekük. Ahogy az is megfigyelhető, hogy a közép­fokú végzettségűek is többet halogatnak és kevésbé bátran döntenek”. A legkisebb királyfi kellene A Három Királyfi, Három Ki­rálylány Mozgalom éppen ezen a héten ünnepelte megalakulá­sa ötéves fordulóját. A civil kez­deményezést - amit Kopp Má­ria hívott életre - éppen azért indították útjára, hogy biztatást adjanak, annyi gyerek szület­hessen, ahányat terveznek. Az elnevezésük pedig a népmesék­re utal, ahol a harmadik, legki­sebb királyfi menti meg az or­szágot. A civil szervezet számos konkrét javaslatot is megfogal­mazott és a kormány elé terjesz­tett, amelyek közül többet be is építettek a családpolitikába. Székely András, a Három Ki­rályfi, Három Királylány Moz­galom vezetője azt mondta: a hosszú távú biztonság és a ki­számíthatóság hiányzik a több gyerek vállalásához Magyar- országon. Szerinte ugyanis, az ehhez hasonló hosszú távú döntéseket nem a napi tapasz­talatok, inkább a jövőkép és az értékrend határozzák meg. „Szegényebb családokban is születnek a gyerekek, ez pedig jól jelzi, mennyire értékrendi kérdés ez a döntés - mondta Székely András. - Inkább az számít, hogy anyagi szempont­ból az emberek elvárásai meny­nyire reálisak, mi az, amit fon­tosnak tartanak, és mi az, amit nem. Ha valaki úgy akar töké­letes szülő lenni - ami nem lé­tezik -, hogy beszerez mindent a gyerekének, amit a reklámok­ban lát, könnyen megijed, hogy nem lesz képes rá, pedig a vá­gyott javaknak töredéke is elég lenne. Éppen ezért lenne fontos, hogy a gyerekvállalás társa­dalmi elismertsége nagyobb legyen”. A nagy döntés lélekből Bagdy Emőke pszichológus ezzel egyetért és úgy gondolja, sokkal jobban befolyásolják a kultúra és a társadalom elvárá­sai ezt a döntést, mint hinnénk. Termékenységi arányszám 1955-60 2.31 1965-70 1,98 1975-80 2,12 1985-90 1,82 1995-2000 1,38 2005-2010 1,28 *A teljes termékenységi arányszám a 15-49 éves, szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Ezer lakosra jutó születések Németország 8,1 Magyarország 8,8 Olaszország 9,0 Lettország 9,1 Portugália 9,2 Románia 9,2 Ausztria 9,3 Görögország 9.4 Horvátország 9,4 Bulgária 9,6 Lengyelország 10,1 Spanyolország 10,2 Málta 10,3 Csehország 10,4 Dánia 10,6 Szlovénia 10,7 Hollandia 10,8 Luxemburg^ 10,9 Észtország 11,0 Finnország 11,1 Ciprus 11,3 Szlovákia 11,3 Litvánia 11,4 Belgium 11,6 Svédország 11,8 Franciaország 12,6 Egyesült Királyság 12,9 Írország 16,3 EU-28 10,4 *KSH 2011 „Annak a konzumkultúrá- nak, amiben élünk, az a legna­gyobb hibája és veszélye, hogy egyféle mentális fertőzöttséget idéz elő. Szinte észrevétlenül magunkra vesszük azt a maga­tartást, hogy anyagi szempon­tok szerint kezdjük el értékelni az életünk minőségét. Ez őrült anyagi küzdelemhez, hajszához vezet. Beférkőzik az agyakba, nemcsak a női agyakba, a leen­dő apukákéba is, hogy nekik gazdasági jólétbe, szépen ki­párnázott anyagi biztonságba kell várniuk a gyereküket, kü­lönben hátrányos helyzetű lesz a csemete. Azt gondolják, hi­szen ezt sugallja most a kultú­ra, hogy előbb érezd jól magad, légy boldog és valósítsd meg magad, légy valaki. Van egyfaj­ta társadalmi nyomás, ami azt üzeni a nőknek: a hivatásodat többre értékeljük, mint az el­hivatottságodat, ami anyává te­hetne. És ezek a dolgok hatnak. Bizonyított tény, hogy a gondol­kodás és a viselkedés visszahat a biológiai működésre, befolyá­solja a hormonrendszert és akár akadályozhatja is a teherbe­esést, de a döntést tudattalanul is befolyásolja. Ha ez nem ülne rá az emberek lelkére, hanem a társadalom nagyra értékelné és elismerné az anyaságot, sokat tenne, hogy a lelkekben vágyott gyerekek meg is szülessenek”. Ahol működik, ott jutalmaz a családtámogatási rendszer spéder Zsolt szerint számta­lan magasan fejlett országban 2,0 körüli a termékenység, de nem mindenütt jellemző ez, így nyilván az intézményeknek és a családpolitikának is van hatá­sa. Franciaországban jelentős pénzügyi hátránnyal jár a gyer­mektelenség az adórendszer­ben, ugyanakkor a gyermek- ellátás rendszere kiterjedt és sokszínű. Több jól működő mo­dellt is ismerünk. A skandináv országokban azért jó a helyzet, mert általános, nagyon kiter­jedt és rugalmas a gyermekellá­tás intézményrendszere. AUSZTRÁLIÁBÓL TERJEDT el, hogy az első gyermek születését egy prémiummal jutalmazza az állam. Ez egy jelentős összeg, amiből babakocsit, babaágyat és olyan dolgokat lehet vásárol­ni, ami ilyenkor nagy kiadásf jelent a családoknak. Oroszor­szágban is bevezették ugyanezt és már néhány év után eredmé­nye van. Az átgondolt ösztönző­rendszer, a tervezhető család- politika, és ha az emberek job­ban össze tudják hangolni a család és a munka feladatait, kedvező hatással járhat. Ellen­ben minden bizonytalanság kedvezőtlenül hat az ilyen hosz- szú távra szóló vállalásra. Már egy generáció múlva hatása lesz a gazdaságban A jelenlegi tendenciák alapján úgy tűnik, a mai 10 százalékos gyermektelenségi arány 2030-ra 20-25 százalékra ugrik. A társa­dalom öregedése is folytatódik a következő évtizedekben és ma is gyorsabban öregszünk, mintáz európai átlag. Jelenleg a 60 éven felüliek száma 2,3 millió fő, azonban ez a szám 50 év múlva 3,3 millió lesz. Mivel a becslés szerint a népesség 9 millióra csökken, a 20 éven aluliak pedig mindössze 1,4 millióan lesznek, ez azt jelenti, hogy az aktív korú népesség csökken, ami az állami nyugdíjrendszer számára komoly teher lesz. Ez a fenti számok tük­rében a nyugdíjkorhatár további kitolódásával és a foglalkoztatás változásaival is együtt jár majd. „HARMINC-NEGYVEN ÉV múlva ezek a mostani kis évjáratok ad­ják majd a munkavállalók derék­hadát - mondta Spéder Zsolt.- 1975-ben 175 ezren születtek, ma pedig 90 ezer körül van az évi születések száma, vagyis ab­ban a generációban, amelyik ak­kor lép a munkaerőpiacra, ami­kor az 1975-ös születésűek nyug­díjba mennek, 85 ezer munka- vállalóval lesz kevesebb, mint nyugdíjas. Ez a mostani korha­tárral és nyugdíjrendszerrel bizo­nyára fenntarthatatlan”.

Next

/
Thumbnails
Contents