Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-10-19 / 40. szám
2014. OKTÓBER 19., VASÁRNAP PANORÁMA 3 EVUE LVAN HÍRSÁV embargó Nem hozott semmilyen megoldást az amerikai tilalom 1 i U ei N11 Jél i] J j j i; l-l-l-f j«i.» jífV BIENVENIDOS , WELCOME . g m j >Ia i ^ BIENiíENUS NUESTROn« ■ffm'ijuiumf Kokain miatt szerelt le az alelnök fia elbocsátották az amerikai hadseregtől Hunter Bident. Joe Biden amerikai alelnök fiát amiatt szerelték le, mert szervezetében kokainfogyasztás nyomát fedezték fel. Biden 2013 júniusában bukott el a drogteszten, ezt követően idén februárban szerelt le - írja a BBC. ■ A kocsmáros is lehet díszpolgár A helyi önkormányzat csaknem húsz tagja szavazott meg magának díszpolgári címet egy kelet-romániai községben, Erbiceniben, de nem feledkeztek meg a közösség más kiemelkedő személyiségeiről, így a pópáról és a kocsmárosról sem. Az Adevárul című lap szerint a magyarázat egyszerű: a díszpolgároknak nem kell fizetniük helyi adókat és illetékeket. A prefektusi hivatal nem támadta meg a határozatot, tehát törvényes - reagált Constantin Ivan volt polgármester. ■ Megkövette Bono a zenebarátokat ELNÉZÉST KÉRT Bono, a U2 énekese, amiért legutóbbi lemezüket minden iPho- ne-tulajdonos automatikusan megkapta. A Songs of Innocence az Apple legújabb készülékének bemutatásával egy időben került be 5Ó0 millió készüléktulajdonos iTunes-fiókjába, becslések szerint 5 százalékuk töltötte le. Később a gyártó lehetővé tette, hogy a felhasználók egy gombnyomással eltávolíthassák az albumot. ■ Bono elnézést kért Felszabadítanák Kubát A kubai gazdasági elszigeteltség legszembetűnőbb jele az ősrégi gépkocsiállomány. A legtöbb autó az ötvenes évekből maradt meg. Ideje feloldalni a Kuba ellen több mint ötven éve bevezetett amerikai embargót - írta vezércikkében a The New York Times. A lap nincs egyedül a véleményével, hiszen a tilalomnak ma már csak egyetlen hatása van: válságba taszítja a kubai gazdaságot. VR-összeállítás Obamának le kellene zárnia a Kuba elleni embargót - írta vezércikkben a The New York Times néhány napja, azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok újabb egy évre hosszabbítja meg a gazdasági kapcsolatokat kizáró tiltalmat. Ä lap azonban úgy látja: olyan idők járnak, amikor politikailag is vállalható a több mint ötven éve tartó embargó befejezése. Ugyan máig él az 1959-as forradalom óta fennálló szocialista rendszer, a fejlett világtól elvágott karibi országban az elmúlt években - Raúl Castro hatalomra kerülése óta - komoly reformokat hajtottak végre. Ma már több ágazatban engedélyezett a magánvállalkozások működése, lehetséges olyan, korábban tiltottnak számító termékek vásárlása és birtoklása is, mint a számítógép vagy a gépjármű. A probléma csak az, hogy az embargó miatt ezeknek az ára sokszorosa a nyugati világban megszokottnál. Az sem sokat javít a helyzeten, hogy idén már engedélyezték az áruvásárlási hitelt, hiszen a 4400 forintnak megfelelő átlagfizetéssel egy új áron 50 millió forintnak megfelelő összegnél is drágább középkategóriás autó elérhetetlen még kölcsönnel is. Az sem kérdéses, hogy Kuba nincs könnyű helyzetben, amin az sem sokat javít, hogy Venezuelából olcsón kapja az olajat vagy hogy Moszkva a nyáron elengedte a kubai adósság kilencven százalékát. Ennek tudható be, hogy az ország láthatóan nyitna a külvilág felé: nemrégiben a befektetéseket ösztönző lépéseket fogadott el a havannai vezetés, ugyanakkor egy olyan kikötő megépítésébe kezdtek (brazil segítséggel), amely mintha másra sem várna, mint az Egyesült Államok felől érkező árura - hívja fel a figyelmet cikkében a The New York Times. Azzal kevesen vitatkoznak, hogy az embargóból egyik félnek sincs haszna - legalábbis gazdasági értelemben. De ma már az is kérdés, az Egyesült Államoknak politikai értelemben miért hasznos az exporttiltás, amelyet 1960-ban, a Fidel Castro vezette rezsim hivatalba lépése után egy évvel vezetett be Washington. Annál is inkább, mivel célját, a havannai rezsim megbuktatását a jelek szerint egyáltalán nem érte el. A nyugati világ másik titkos módszere - megvárni, amíg a rendszer egyeduralkodója, Castro, pontosabban a Cast- ro-fivérek meghalnak - sem tűnik túlságosan hatékonynak. Legalábbis erre utal a venezuelai példa. A latin-amerikai szocializmus másik díszpéldányának számító ország karizmatikus vezetője, Hugo Chávez tavaly úgy halt meg, hogy az őt követő elnök, Nico- lás Maduro nem változtatott a gazdasági és politikai rendszeren, csupán elérte, hogy a válság még mélyebb bugyrába süllyedt a gazdaság. Ma már azt az érvet is képtelenség megvédeni, hogy Kuba veszélyt jelentene az Egyesült Államok biztonságára. Sőt, Havanna együttműködött az amerikaiakkal a FARC kolumbiai gerillaszervezet elleni harcban. Ennek ellenére Kuba még mindig szerepel a washingtoni külügyminisztérium terrorizmust támogató országokat felsoroló listáján. Az embargó egyszerűen azért nem szűnik meg, mert létezik - jegyzi meg elemzésében az Economist. A The New York Times szerint Obama, aki több nemzetközi konfliktusban próbál valamilyen eredményt elérni, Kuba esetében történelmet írhatna az embargó megszüntetésével. Segítenek az orvosok az ebola elleni küzdelemben arra az amerikai felhívásra, hogy orvosokra lenne szükség az ebola elleni küzdelemben, jószerivel egy ország válaszolt: Kuba. A karibi ország 165 egészségügyi dolgozót küldött Sierra Leonébe, ami óriási számnak tűnik, figyelembe véve, hogy Kína is nagyjából ugyanennyi embert küldött a térségbe, és az Orvosok Határok Nélkül szervezet szerint háromezren foglalkoznak a betegséggel összesen. KUBA HAGYOMÁNYOSAN SZOWS kapcsolatot ápol az afrikai országokkal, ugyanakkor igen erős az orvosi-kutatói ágazat is az országban. A forradalom óta Havanna több tízezer orvossal és ápolóval segített olyan válságkörzetekben, mint Pakisztán vagy Haiti a földrengés után. JEGYZET Ertetlenek foglaljuk ÖSSZE, amit tudunk: kitiltottak az USA-ból néhány magas rangú magyar kormány-tisztségviselőt, akik az amerikaiak saját gyűjtésű, hiteles bizonyítékai szerint korrupciót követtek el. A nagykövetség nem árulta el, kikről van szó, a találgatások folynak ezerrel, hétfőn összeül a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. nézzük a folytatást: természetesen nem derül ki semmi konkrétum. Ami kiderül, azt nemzetbiztonsági érdekre való tekintettel nem hozzák nyilvánosságra. A kormány azt mondja majd, hogy itten kérem nincsen semmi látnivaló, tessék csak szépen tovább haladni. Meg egyébként is az USA (is) összehangolt támadást indított hazánk ellen, lásd még Clinton és Obama keresetlen szavait. A nagykövetség pedig a magánélet védelmét célzó amerikai törvényekre hivatkozva eleve nem adja ki az érintettek nevét. a „zemberek" pedig legyintenek a lassan feledésbe merülő sztorira, miközben megbeszélik, hogy az esti híradóban most éppen melyik politikusnak nőtt meg a háza, ki nyerte már megint a köz- beszerzéseket, kinek a nagy tudású rokona, barátja vagy iskolatársa kapott földet, trafikot, zsíros állást vagy felügyelőbizottsági helyet. ezekkel az amerikaiakkal az a baj, hogy nem értik a mi kis kelet-közép-európai kultúránkat. Náluk sem kevés a korrupció, de nem arra épül az egész ország működése, így hát olyan dolgokba kötnek bele, amik itt természetesek, mint a levegő. Ahogy egy idén zárult magyar korrupciókutatási vizsgálatban az egyik állami cég vezetője mondta: „Ez egy feudális, nem polgári társadalom, ahol a hűség a lényeg, a magán- gazdaságban és az állami szektorban is. Cselédekre van szükség ebben az országban.” Úgytűnik, a „hanyatló Nyugatnak” még sokat kell tanulnia. Nem tőlünk. Rólunk. Sosem látott csokipuding-forradalom tört ki Izraelben mozgalom Elégedetlenségi hullámot indítottak el a túl magas élelmiszerárak, sokan Németországba mennének emiatt Izraelben elégedetlenségi hullámot váltott ki egy Berlinbe emigrált ismeretlen fiatalember bolti számlája, amely bizonyítja, hogy Izraelben legalább háromszor annyit kell fizetni a csokipudingért. A kis doboz népszerű izraeli csokipuding, a „Miiki” mintegy 3 sékelbe (180 forintba) kerül Izraelben, miközben egy hasonló termékért a német fogyasztó kevesebb mint a harmadát fizeti, noha a jövedelmek körülbelül azonos szinten vannak a két országban - derült ki a Facebookon közzétett berlini számlából. A drágaság és a magas lakásárak miatt három évvel ezelőtt tömegmozgalom tört ki Tel-Avivban, az akkori több százezres tüntetéseket a túró magas ára indította el, amelyet előtte sokfelé 8 sékelért (480 forintért) árultak. Benjámin Netanjahu miniszter- elnök akkor egy bizottságot kért fel a drágaság elleni harcra, a megélhetési költségek csökkenéséhez vezető lépések felvázolására, de a kormány az ajánlásai közül szinte semmit sem valósított meg. Tovább emelkedtek az élelmiszerárak, és csak az utóbbi évben mintegy 10 százalékkal tovább nőttek a lakásárak is. Matan Hodorov, a 10-es tévé- csatorna gazdasági riportere egy friss felmérés alapján azt közölte, hogy az utóbbi évben Izrael lakosságának mintegy fele nagyon kedvelik Izraelben. Az árát kevésbé. A Miikit Pozitív mérleg a magas izraeli megélhetési költségek, a középosztály lecsúszása, a gazdagok és szegények közti jövedelmi különbségek növekedése miatti közfelháborodás sem okoz egyelőre tömeges kivándorlást Izraelből, sőt; a Háárec című újság statisztikája szerint a zsidó állam történetében még soha nem hagyták el olyan kevesen az országot, mint az utóbbi években. Európai viszonylatban különösen pozitív az izraeli mérleg. A muzulmán fenyegetettség miatt megnövekedett a félmillió francia zsidó kivándorlási kedve, Franciaországból idén rekordszámban költöznek Izraelbe. gondolkodott el a drágaság miatt az'ország elhagyásán. A Facebookon az „Olim LöBerlin” (felmenni Berlinbe) oldalt több mint 17 ezren lájkolták. Az oldal pedig nem a „költözni”, hanem a csak az izraeli bevándorlásra használt „felmenni” igét használta. A 10-es csatornának nyilatkozó berlini illetékes örömét fejezte ki az Izraelből érkező fiatalok miatt, mert országa iránti bizalmuk, Berlinbe településük szerinte azt bizonyítja, hogy Németország sikeresen nézett szembe náci múltjával, és ezt a zsidó fiatalok elismerik. Berlinben a lakosság elöregedése miatt is szívesen látják a jól képzett izraelieket. ■
