Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-09-07 / 34. szám

4 2014. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA iszlám állam Évek óta kegyetlenkednek, de csak két újságíró kivégzése után kapta fel a fejét a világ. Európában és Amerikában születetteket is toboroznak, ezért széles körű összefogás kell ellenük. A VILÁGHÁLÓN TERJED A TERRORIZMUS AZ ISZLÁM ÁLLAMHOZ KÖTHETŐ AKCIÓK EURÓPÁBAN NAGY-BRITANNIA Január. 24. Két nőt tartóztattak le Londonban, akik az Iszlám Államnak vittek volna pénzt. Augusztus. 21. Egy nőt tartóztattak le, aki a Szíriában harcoló férjének vitt volna pénzt. Szeptember 2. A második legmagasabb fokozatra emelte a brit kormány a terrorkészültségi szintet. A kormány legalább ötszáz olyan brit állampol­gárról tud, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz. A 44 (((•))) éves skót David Haines lehet a következő áldozat. Szeptember 1. Egy 16 éves lányt vettek őrizetbe, ő volt a negyedik francia tinilány, aki Szíriába akart menni, hogy a terroristákat támogassa. Szeptember 3. Iszlamista szélsőségesek két merényletét hiúsította meg a svéd titkosszolgálat. OROSZORSZÁG Szeptember 3. „Trónfosztással" és az egész kaukázusi térség felszaba­dításával fenyegette meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Iszlám Állam. NÉMETORSZÁG AUSZTRIA Augusztus 28. Őrizetbe vettek egy 29 éves csecsen férfit Heidenreichsteinben, aki csatlakozni akarta Szíriában harcoló iszlám szélsőségesekhez. Burgenlandban kilenc, Karintiában öt feltételezett iszlám szélsőségest vettek őrizetbe az osztrák hatóságok. Szeptember 5. Németország 70 millió euró értékben támogatja fegyverrel az iraki Kurdisztán autonóm tartomány hadseregét az Iszlám Állam elleni harcban. BOSZNIA Szeptember 3. Szarajevóban a bosnyák rendőrség 15 személyt őrizetbe vett, akik Szíriában vagy Irakban harcoltak, illetve embereket toboroztak csatlakozásra az iszlamistákhoz. Szeptember 2. Videoüzenetben fenyegette meg Szerbiát Abu Bakral-Baghdadi, az Iszlám Állam vezetője. Szerbia középső részén felderítettek egy iszlám terroristákat toborzó bázist. Steven Sotloff keddi kivégzése után hamarosan újabb foglyot fejezhet le a kegyetlen terrorszervezet, az Iszlám Állam. Ezek az akciók azonban nem meghátrálásra, hanem nemzetközi összefogásra sarkallják a nyugati államokat. A terrorelhárítás szerint Magyarország nincs veszélyben. Fábos Erika A napokban közzétett videó sze­rint a 44 éves skót David Haines lehet az Iszlám Állam terrorszer­vezet következő áldozata. A két­gyermekes családapa húsz éve dolgozik segélyszervezeteknek, a legveszélyesebb régiókba uta­zott segíteni. Utolsó útja a nem kevésbé biztonságos Szíriába ve­zetett, ahol egy menekülttábor­ban dolgozott. Tavaly március­ban rabolták el. A kegyetlenkedések nem­zetközi összefogást sürgetnek, a walesi NATO-csúcs egyik fő témája is az Iszlám Állam volt. Itt John Kerry amerikai külügy­miniszter bejelentette, amit már Barack Obama is jelzett szerdán: az Egyesült Államok nemzetkö­zi összefogást próbál kialakítani, hogy visszaszorítsák Irakban és Szíriában az Iszlám Államot. En­nek érdekében még az amúgy el­lenséges Irakkal is összefognak. Nógrádi György biztonság- politikai szakértő azt mondta, ez csak akkor lehet sikeres, ha valódi összefogás övezi az intéz­kedéseket, és ha a világ valóban elhatározza magát arra, hogy felszámolja ezt a kegyetlen szer­vezetet. „Szomorú ugyanakkor, hogy több százezer ember halála nem indította meg a valódi intézke­déseket és Amerika csak arra kapta fel a fejét, amire a világ is, hogy megöltek egy civil újság­írót - mondta Nógrádi György. - Az Iszlám Állam ugyanis nem egy új terrorszervezet, hanem egy évek óta hasonlóan kegyet- lenkedő csoport. A szakértő szerint az Iszlám Államnak azért van ennyi fiatal híve és lehetnek komoly szerve­zetei Európában, Ázsiában és Afrikában is, mert a globalizáci­ónak rengeteg a vesztese és a vi­lág, úgy tűnik, nem képes megfe­lelő válaszokat adni az egyre ter­jedő szegénységre és a válságra. Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzet- biztonsági Intézetének tanára szerint ma már a veszélyt nem a határokon túl, több ezer kilo­méterre, az afgán hegyek között kell keresni. Komolyabb fenye­getést jelentenek a „bennszü­lött” terroristák: azok a második és harmadik generációs iszla- misták, akik nem közel-keleti országokban születtek, ezért teljesen szabadon mozognak a nyugati országokban. A héten kiderült az is, hogy az FBI gyanúja szerint a bostoni Northwestern University-n vég­zett kitűnő eredménnyel az az Ahmad Abousamra, aki az Isz­lám Állam közösségi médiában folytatott kampányát irányítja. A 32 éves, amerikai és szíriai ket­tős állampolgár Franciaország­ban született, katoükus magánis­kolában tanult és apja orvos volt. Ez azért fontos, mert nap­jainkban a terroristák már nem közvetlen utasításokat kapnak, hanem a szervezetek vezetői nyilatkozatokat adnak ki, és az internetet, valamint a közösségi médiát használják az informá­ciók célba juttatásához. A me­rénylők a világ minden táján szétszórva tevékenykednek, folyamatos mozgásban vannak az országok között, ezzel pedig azt akarják éreztetni az ellensé­geikkel, hogy bárhol, bármikor lecsaphatnak. Kis-Benedek József azt mond­ta: egy német kutatás bebizonyí­totta, hogy a térségben működő különböző terrorszervezetek szinte kivétel nélkül kötődnek valahogyan az al-Kaidához és úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a gazdasági életből ismer­hető klaszterek. Folyamatosan kommunikálnak és az érdekeik mentén működnek együt. Ar­ra, hogy egyre több szélsőséges szervezet erősödik meg és pél­dául az Iszlám Állam már Irak és Szíria területeinek harmadát tartja kézben az a magyarázat, hogy a térségben hatalmas a káosz, ami a terrorizmus terje­désének kedvez. Mindez azért veszélyes, mert már nem egy felülről irányított szervezet hajt­ja végre a támadásokat, hanem egy önjáró, globális mozgalom tagjai, akik az akciókat ember-, szerv-, drog- és fegyverkereske­delemből, bankrablásokból fi­nanszírozzák. Ami a terror formáját illeti, a biztonságpolitikai szakértő elmondása szerint már nem a hatalmas emberáldozatok és az öngyilkos merényletek a legfon­tosabb eszközök. A kisebb rob­bantások mellett elszaporodtak az emberrablások, túszejtések is, amelyek civil, illetve diplomá­ciai célpontok ellen irányulnak. Míg tíz éve 200 ezer dollár volt az átlagos váltságdíj, ma már en­nek ötvenszeresét is elkérhetik egy-egy túszért. Nagy-Britannia a héten bejelentette, hogy Ame­rikához hasonlóan továbbra sem tárgyal, és nem fizet, a kisebb országok azonban megteszik. A New York Times tényfeltáró ri­portja azt állítja, az al-Kaida és hozzá közel álló csoportok 125 millió dollár (30 milliárd forint) bevételre tettek szert váltságdí­jakból 2008 óta. A1 Ghaoui Hesna riporter több­ször is járt a Közel-Keleten és a saját bőrén tapasztalta, mennyi­re megváltozott ott a háború. „Már nem egymással szem­benálló frontvonalak vannak, amelyek jól elkülöníthetők, ha­nem úgynevezett aszimmetri­kus hadviselés zajlik - mondta A1 Ghaoui Hesna. - Vagyis a kü­lönböző csoportok egymással is harcolnak, miközben közös az ellenségük. Éppen ezért ebben a térségben már veszélyt jelentene felvenni azokat a megkülönböz­tető védőfelszereléseket, amelye­ket a sajtó munkatársai éppen azért hordtak, hogy kiderüljön, ők semleges közreműködők. Ja­mes Foley és Steven Sotloff, a két kivégzett újságíró tragikus története sok kérdést felvet. Pél­dául, hogy ki milyen felelősséget vállal azokért a sajtómunkáso­kért, akik ezekbe a konfliktuszó­nákba mennek. Az adott ország, a televíziós társaságok és kiadók mit tudnak tenni a biztonságu­kért? Ahogy arról is komolyan el kell gondolkozni, hogy milyen felkészültséggel lehet elindulni egy újságírónak oda. Ismeri-e az országot, a körülményeket, a szokásokat, a fegyvereket és azok hatásait. A történtek után biztosan párbeszéd kell ezekről a kérdésekről.” Az európai országok külön­böző válaszokat adnak arra is, hogy állampolgáraik dzsihadis- tának állnak. A brit kormány az Irakban és Szíriában harcoló bri­tek útlevelét érvénytelenítené. Az amerikaiak megfosztanák az állampolgárságuktól őket, Bosz­niában már az év eleje óta, tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki külföldi fegy­veres konfliktusban vesz részt, vagy ilyenre másokat beszer­vez. A londoni polgármester azt kezdeményezte, akik külföldön Az Iszlám Állam az iraki és Szíriái Iszlám Állam (angol rövidítéssel: ISIS) egy dzsi- hádista csoport. A világ minden muszlimja fölött vallási fennha­tóságot követel, és a világ muszli- mok által lakott régióinak jelen­tős részét közvetlen politikai fennhatósága alá kívánja vonni. az isis az iszlám hit és a saría jog kíméletlen értelmezéséről is­mert, brutális erőszakot alkal­maz, különösen a síiták és a ke­resztények ellen. Annyira, hogy 2014 februárjában az addig ba­ráti al-Kaida minden kapcsola­tot megszakított velük, brutalitá­suk miatt. IRAKBAN LEGALÁBB 4000 har­cost tudhatnak soraikban, kor­mányzati és katonai célpontok elleni támadások mellett civilek ezreinek életét kioltó támadáso­kért vállaltak felelősséget. A szí­riai polgárháborúba való belépé­se után 2014. június 29-én kikiál­tották a kalifátust, Abu Bakr al-Bagdadi lett a kalifa, a csoport pedig felvette az Iszlám Állam nevet. Hivatalosan terrorista szervezetnek minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Indonézia és Szaúd-Arábia. harcolnak, azokra az ártatlan­ság vélelme helyett a bűnösség vélelme vonatkozzon és vonják őket felelősségre, ha nem tudják bebizonyítani az ellenkezőjét. „Született Angliában egy, az interneten hozzáférhető pro­filokból építkező kutatás ar­ról, hogy akik dzsihádistának állnak, milyen személyiségű emberek, milyen kapcsolati há­lóval rendelkeznek és milyen céljaik vannak - mondta A1 Ghaoui Hesna. - Ebből az derült ki, hogy akik elmennek harcol­ni, azok közül tízből nyolc fiatal visszatérne és folytatná az ad­digi, életét, miután megjárta a »hadak útját«. Ez pedig az ottani szociológusok szerint azt jelenti, hogy nem szabadna őket arra az útra kényszeríteni, hogy ne ma­radjon semmilyen más megol­dás az életükben, mint az, hogy ott maradnak és harcolnak.” Kis-Benedek József szerint a jövőben a kiberterrorizmus lesz a legkomolyabb kihívás a világ számára. Az elemzők szerint hiába szaporodtak meg Európá­ban a leleplezett teríjpristagya- nús személyek, az nem várható, hogy Közép- és Kelet-Európa a terrorista cselekmények elsődle­ges célpontjává váljon. AI Ghaoui Hesna személyesen találkozott Foley-val, a terroristák által lefejezett újságíróval Egyre több a muszlim EURÓPÁBAN 2010-BEN 44 millió muszlim élt, ez Európa lakossá­gának 6 százaléka. Ez a szám 58 millióra fog nőni 2030-ra, ami 8 százalékát fogja kitenni a lakosságnak és az európai muszlimok 53 százaléka már az Unióban fog élni. Az ok egy­részt a bevándorlás, másrészt a muszlimok magasabb termé­kenységi rátája az elöregedő eu­rópaiakéval szemben, jelenleg Németországban és Franciaor­szágban él a legtöbb muszlim, mindkét országban több mint négymillióan vannak. al ghaoui hesna, a köztévé ri­portere, aki többször tudósított háborús övezetekből, személye­sen is ismerte az Iszlám Állam által lefejezett James Foley-t. „AMIKOR MEGHALLOTTAM, mi történt, nagyon megviselt a hír, sőt azóta is szinte nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe, hi­szen személyesen is ismertem Foley-t. Még akkor találkoztunk, amikor Líbiából tudósítottam. Másodszor voltam ott, amikor 2011 augusztusának végén ta­lálkoztam vele. Amikor megis­merkedtünk, éppen kiszabadult egy több mint 40 napos fogság­ból, amit Kadhafi hírhedt börtö­nében töltött. Líbiában ejtették foglyul az akkori kormányerők. Aztán több e-mailt is váltottunk, és használtuk azokat a felvéte­leit - a legelső Bábel adásban -, amelyeket a másik Líbiában fog­lyul ejtett amerikairól, Matthew Van Dyke-ról készített. Sokan nem értik, miért megy az ember ilyen helyekre. Biztos, hogy kell egy kis „kattantság” is ehhez a munkához, de ez jóval többről szól. A világ pont az olyan bátor embereknek köszönhetően tud­ta meg, milyen öldöklés zajlik Szíriában, mint James Foley. al ghaoui hesna azért is figyeli nap mint nap a térségből érkező híreket, mert édesapja családja Szíriában él. Hamában és Da- maszkuszban laknak. Ahogyan lehet, kapcsolatot tartanak ve­lük és próbálták arra is rábe­szélni őket, hogy hagyják el az országot. Már megértették, hogy amíg lehet, maradni akarnak. „ez nem egyszerű döntés, ha valaki egy polgárháborús or­szágból elindul, oda már nincs visszaút. Elfoglalják a házát és elveszti mindenét, amit az ad­digi életében összegyűjtött. Másrészt, menekültnek lenni ugyancsak borzalmas. Mivel abból a térségből több millió ember indult el a világba, ez humanitárius katasztrófát je­lent, amire nem talált még megfelelő válaszokat a világ. Európa is egyre elutasítóbb és kirekesztőbb. így tehát megér­tem őket, hogy ragaszkodnak a hazájukhoz és bíznak ab­ban, egyszer visszakapják a nyugodt mindennapjaikat és az országuk nyugalmát.’’ Világvallások Keresztények 2 milliárd (katolikus 1 milliárd) Iszlám 1,3 milliárd Hinduk 830 millió Buddhisták 370 millió Szikh vallás 23 millió Zsidók 14 millió I I $ #

Next

/
Thumbnails
Contents