Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-03 / 29. szám
A HÉT TEMAJA 2014. AUGUSZTUS 3., VASÁRNAP demográfia 1980 óta egymillió gyerekkel van kevesebb. A nők később szülnek, és kevesebb gyermeket vállalnak a családok. Csökken a népesség, egyre több az időskorú. Sosem volt ennyi egyedülálló ember. •• •• / > •• AZ OKOK NYUGDIJVITA, ÚJRATÖLTVE Az elmúlt napokban az az elképzelés foglalkoztatta leginkább a közvéleményt, ami szerint a gyerekek számától függne az időskori nyugdíj összege. Az hogy mi lesz az elképzelés sorsa nem tudni, hiszen a kormány bejelentette: nem tervez változtatást a nyugdíjrendszeren. A kialakult vita azonban jól jelzi, mekkora feszültségeket hordoz a nyugdíjkérdés az öregedő társadalom miatt. VR-összeállítás Egy 2009-ben született elképzelés került a napokban a hírek élvonalába. A Népesedési Kerékasztal akkori koncepciója arról szól, hogy a nyugdíjszámításnál figyelembe kellene venni a gyermeknevelésre fordított erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát is. Vagy úgy, hogy több nyugdíjat kap, aki gyereket nevel, vagy úgy, hogy előbb mehet nyugdíjba. Ezzel szerintük az egyre negatívabb gyermekvállalási trendre is hatni lehetne. Az indulatok akkor szabadultak el, amikor Harrach Péter, a kereszténydemokraták frakcióvezetője bejelentette: a kormány családpolitikai szellemiségével összhangban van, és szeptemberben támogatást nyerhet a tervezet. Az elgondolást a pártok és civilek egyszerre kezdték kritizálni. Logikus és jogos kérdések vetődtek fel arra vonatkozóan, hogy mi lesz azzal, aki önhibáján kívül nem tudott szülni, aki ugyan nem szült, de mivel többet dolgozott, több járulékot fizetett, akinek a gyereke külföldön dolgozik és ott fizet járulékot, aki fogyatékos gyereket nevelt, aki elvesztette a gyermekét, aki nem a sajátját neveli, aki szült ugyan sok gyereket, de nem nevelte fel őket, vagy nem iskoláztatta. Meg persze az alapkérdés: beleszólhat és avatkozhat-e az állam, akár ilyen formában is az emberek magánéletébe? Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aztán szerdán véget vetett a vitáknak. Bejelentette: a kormány sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem tervez semmilyen változást, és a Népesedési Kerékasztal javaslatával sem számolnak. § P. Magyarország korfája (népesség ezer fő) 0-20 3133 2525 2088 21-40 3173 2869 2800 41-60 2187 2779 2723 61év fölött 1716 1868 2252 | FORRÁS: KSH * A társadalom öregedése évtizedek óta folyamatos. Jelenleg a 60 éven felüllek száma 2,3 millió fő, azonban ez a szám 50 év múlva 3,3 millió lesz. A kialakult vita mindenesetre jól jelzi, hogy egyre nagyobb gondot és feszültséget okoz a nyugdíjellátás finanszírozása. A társadalom öregedése évtizedek óta folyamatos, és gyorsabban is öregszünk, mint az európai átlag. Jelenleg a 60 éven felüliek száma 2,3 millió fő, azonban ez a szám 50 év múlva 3,3 millió lesz. Mivel a becslés szerint a népesség 9 millióra csökken, a 20 éven aluliak pedig mindössze 1,4 millióan lesznek, ez azt jelenti, hogy éppen az aktív korú népesség csökken, ami az állami nyugdíjrendszer számára komoly teher lesz. MÁSKÉNT GONDOLUNK A GYERMEKVÁLLALÁSRA „Hiába nő Magyarországon a várható élettartam, a gyerek- vállalás olyan alacsony szinten áll, hogy a népszaporulat tekintetében nincsenek jó kilátások. Ezen a téren nálunk csak Portugáliában és Lengyel- országban rosszabb a helyzet, s úgy tűnik, a mai 10 százalékos gyermektelenségi arány 2030- ra 20-25 százalékra ugrik” - sorolja a szomorú tényeket Pongrátz Tiborné demográfus. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató- helyettese szerint az elmúlt 20-25 évben megváltozott a gyerekvállalási magatartás. „A magyar népesség 1981 óta folyamatosan csökken, ráadásul ez a folyamat még az elmúlt időszakban sem fordult meg, amikor a Ratkó-nemzedék leszármazottai szülőképes korban vannak, voltak - mondta Pongrátz Tiborné. - Pont az ellenkezője következett be, mint amit a korábbi adatok alapján előre jelezni tudtunk. Ez komoly intő jel, hiszen azt jelzi, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos magatartás alapvetően megváltozott hazánkban. Korábban a gyermektelenség az egészségügyi minimumon volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy jellemzően csak egészségügyi okból nem vállaltak gyereket a nők. Jelenleg a 35 éves nők 27 százaléka, a 30 éves nők 50 százaléka gyermektelen. Komoly demográfiai feladvány lesz hazánk számára, amennyiben ez így marad.” Ráadásul, amíg korábban a kétgyerekes háztartások voltak a jellemzőek; most aki gyermeket vállal is, többségében egy gyermeket tervez. A magyar háztartások 79 százaléka olyan, amelyikben vagy nincs gyerek, vagy csak egy gyereket nevel a család. A hazánkban először 1970-ben számba vett élettársi kapcsolatok aránya az összes családon belül kezdetben még minimális, 2 százalék volt. Jelenleg másfélszer annyi élettársi kapcsolat van, mint az előző népszámláláskor. Akik tehát nem egyedül élnek, többségükben nem is házasodnak, viszont a házasságkötések számának csökkenését nem kompenzálják az élettársi kapcsolatok. Az instabil kapcsolatok - kutatások szerint - nem kedveznek a termékenységnek, mert könnyebben felbomlanak, mert kisebb bennük az elköteleződés és a biztonság, ami a gyermekvállalás halogatásával és gyakran annak meghiúsulásával jár. MÁSHOL IS BÜNTETNEK, DE NEM AZ AZ ÖSZTÖNZŐ Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója lapunknak korábban azt nyilatkozta: számtalan magasan fejlett országában 2,0 körüli a termékenység, de nem mindenütt jellemző ez, így nyilván az intézményeknek és a családpolitikának is van hatása. Franciaországban éppen jelentős pénzügyi hátránnyal jár a gyermektelenség az adórendszerben, de a gyermekellátás rendszere is kiterjedt, és sokszínű, vagyis a büntetés önmagában biztos, hogy nem jó megoldás. Több jól működő modellt is ismerünk. A skandináv országokban azért jó a helyzet, mert általános és nagyon kiterjedt a gyermekellátás intézményrendszere. Ausztráliából terjedt el, hogy az első gyermek születését egy prémiummal jutalmazza az állam. Ez egy jelentős összeg, amiből babakocsit, babaágyat és olyan dolgokat lehet vásárolni, ami ilyenkor nagy kiadást jelent a családoknak. Oroszországban is bevezették ugyanezt, és már néhány év után eredménye van. Szóval az átgondolt ösztönző rendszer, a tervezhető családpolitika, és ha az emberek jobban össze tudják hangolni a család és a munka feladatait, kedvező hatással járhat. Ellenben minden bizonytalanság kedvezőtlenül hat az ilyen hosszú távra szóló vállalásra. A gyermekvállalás felelőssége nem hárítható át csak a nőkre. Az efemzések szerint az intézményes megoldásokon túl a férfiak feladatvállalása is segíti azt, hogy a szándékolt gyermekek megszülessenek. Nem beszélve arról, hogy a gyermek, a kutatásunk szerint nemcsak a nők, de a férfiak életében is önálló, életnek értelmet adó életcéllal bír. Mindenütt emelik a nyugdíjkorhatárt, mert úgy tűnik, hogy ez lehet csak ideig-óráig megoldás az országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tanulmányából az derül ki, hogy azokban az országokban a legnagyobb a nyugdíjasok jóléte, ahol magasabb a korhatár és kevesebb a nyugdíjas. Európában szinte mindenhol reformok zajlottak vagy zajlanak a nyugdíjbiztosítással kapcsolatosan, aminek szinte kivétel nélkül minden országban része a korhatár emelése is. Magyarországon jelenleg 20 év szolgálati idővel és 62 évesen lehet nyugdíjba menni, de az 1957 után születettek már csak 65 éves korukban mehetnek. Németországban a nyugdíjkorhatárt 2012-től fokozatosan 67 évre emelik, de foglalkoznak azzal is, hogy 2029-től 69 év legyen. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszerben egységesen 65 év a nyugdíj- korhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy két lépcsőben 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 ev az általános nyugdíjkorhatár. Franciaországban 2017-től 62 év, de kell hozzá 41,5 év munkában töltött év, ha ez nincs meg, 67 éves korig csak csökkentett nyugdíj jár, és utána is csak lépcsőzetesen emelkedik. Nagy-Britanniában 2018-ig 65 évre, 2020-ig 66 évre emelik a korhatárt. Az osztrákok az európai átlagnál jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év. A hivatalos korhatár a férfiaknál 65 év, a nőknél 60, de 2033-ra egységesen 65 év lesz. Amúgy osztrák nyugdíjasnak lenni jó, az öregségi ellátás átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok 59 százalékos átlagát. Olaszország 2026-ig férfiak és nők számára is 67 évre emeli a korhatárt. Ukrajnában az 55 éves korhatárt emelik nők esetében 60 évre, de a törvény a férfiak esetében változatlanul hagyta a 60 éves nyugdíjkorhatárt, mivel az ukrán férfiak átlagéletkora mindössze 62 év. Csehországban már 65 év, Szlovákiában 60-ról indultak, most 62 év, de a terv, hogy 65 éves kor alatt ne járjon állami nyugdíj. Lengyel- országban 2020-ra 67 évre, Romániában 2030-ra 65, illetve 63 évre emelik a hivatalos nyugdíj határát. Népesség számának alakulása Magyarországon 1900-2011 (ezer fő) 1900 6854 1920 ITEEl 1949 1970 IMI 1990 IHMfc 2011 FORRÁS: KSH 7987 9206 10301 10375 9982 Egész Európában gond az öregedés az országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Eurostat-ada- tok alapján készített elemzéséből az derül ki, hogy az EU országaiban a 65 éves vagy annál idősebbek aránya a munkaképes korú népességhez viszonyítva 25 százalék feletti. A legmagasabb Olaszországban és Németországban 29 és 30 százalék, 20 százalék alatt van Máltán, Lengyelországban és Szlovákiában, Írországban pedig a legalacsonyabb 17 százalékos. Hazánkban az idős népesség függőségi rátája 23,2 százalékos, ami a középmezőnyt jelenti. Azt is kiszámolták, hogy 60 éves korban melyik országban mennyi a várható élettartam. Az átlag 22,7 év, ez nálunk 19,4 év, de Franciaországban például 24,6, miközben Bulgáriában 18 év. A NYUGDÍJASOKRA Vonatkozó mutatók alapján Magyarország Cseh-, Észt- és Lengyelországgal, Portugáliával, Szlovákiával és Litvániával van hasonló helyzetben. Vagyis ezekben az országokban sok a nyugdíjas, és az átlagnál alacsonyabb jólétben élnek. A legjobb Svédországban, Ausztriában, Franciaországban és Finnországban nyugdíjasnak lenni. Egyedülállók száma főbb korcsoportok szerint (ezer fő) 1970 1980 1990 2001 2011 -394vw 167 170 217 184 270 4éves9 154 194 247 259 323 feletti 274 368 483 571 668 Teljes termékenységi arányszám* Magyarországon 1955-60 2,31 1965-70 1975-80 1,98 2,12 1985-90 1,82 1995-2000 1,38 2005-2010 1,28 *A teljes termékenységi arányszám a 15-49 éves, szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Mi is a termékenységi arányszám jelentése? Európában a várható élettartam mindenütt növekszik, de a termékenységben nagyok a különbségek. Ennek következménye lehet, hogy noha Németország ma 80 millió körüli lakossággal bír, Franciaország pedig 65 millió körüli, 2050- ben mindkét ország 73 millió körüli népességgel rendelkezik majd. Ebből látszik, milyen komoly népesedési következménye lesz annak, hogy míg Franciaországban 2,0, addig Németországban 1,4 a teljes termékenységi arányszám. Magyarországon jelenleg ez a németországinál is rosszabb, 1,3. A demográfusok számításai szerint ez a következő 20 évben emelkedhet hazánkban, 1,5 és 1,7 közé várják.
