Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-03 / 29. szám
SZTORI 5 2014. AUGUSZTUS 3., VASÁRNAP Ez a sors vár a mostani bankóinkra is? pénzcsere A hírek szerint már készülnek is az új bankjegyek, amelyek válthatják a forgalomban lévőket Utoljára 1997-ben volt átfogó készpénzcsere Magyarországon. A hírek szerint 17 év után ismét erre készül a Magyar Nemzeti Bank. Igaz, az értesüléseket nem erősítették meg hivatalosan, de kereskedelmi banki források ezt tényként kezelik. Fábos Erika A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot, vagyis néhány napja ünnepelte a 68. születésnapját. Az, hogy lesz-e hetvenéves, azóta kérdés, hogy az uniós tagságunk óta tart a találgatás, mikor váltja le az euró a forintot. Az elmúlt hetekben felröppent hírek szerint újakra cserélik a mostani pénzeinket. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a következő néhány évben nem számolnak az euró bevezetésével. A forint tehát megérheti a hetvenedik születésnapját, igaz egy újabb külsővel. Július közepén röppent fel a hír, hogy a jegybank átfogó készpénzcserére készül, amit több kereskedelmi banki forrás is megerősített. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) erről mindössze annyit közölt, hogy „a bankjegyek védelmi szintjének és minőségének emelése” céljából szakértőik folyamatosan elemzik a csere lehetőségét. Utoljára 17 évvel ezelőtt volt átfogó pénzcsere részben az elavult technológia, részben az elértéktelenedés miatt. Akkor hét évig tartott, amire a teljes sorozatot lecserélték. Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, amely augusztus 1-jén került forgalomba. Ezt követte néhány nappal később a 100 forintos. Ötvenessel 1953 óta lehet fizetni, az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát gyártottak. Talán sokan emlékeznek arra is, hogy az ötezresek 1991- ben jelentek meg. Az 1946-ban kibocsátott bankjegysorozat a kezdeti képcseréktől eltekintve, - ami a 10 és a 100 forintost érintette - nagyjából fél évszázadig maradt forgalomban - 1997 óta az új bankjegysorozat darabjaival fizethetünk. Az új bankjegytípus részeként, 1997 óta létezik a 10 ezresünk, és 2001 óta bocsátanak ki 20 ezer forintost. A fém kétszázas 2009 júniusában került forgalomba. A címletek egyre nagyobbak lettek, és a forint váltópénzeit fokozatosan - előbb a 2 és 5, majd 1996. szeptember 30-án a 10 és 20 filléreseket is bevonták. Az MNB közlése szerint a forgalomban lévő bankjegyek értéke a legfrissebb adatok szerint 3261,2 milliárd forint volt, mennyisége 339,3 millió darab. Érmékből, 2014 első negyedévében 51,3 milliárd forint volt forgalomban, ami 1351millió darab. A bankjegyek papír alapanyaga a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, a bankjegyek nyomtatása a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Yagyóczky Károly grafikus- művész tervezte. Címlettől függ, hogy milyen hosszú élet vár egy bankjegyre, egy kis címletű bankjegy élettartama csupán egy-két év, míg a nagy címletű (pl. húszezres) esetén akár több mint 10 évig is forgalomban maradhat. A kisebb címletű pénzek ugyanis sűrűbben cserélnek gazdát, több kézen mennek át, ezért jobban és gyorsabban kopnak, gyűrűdnek. így egy bankjegy átlagos Bankjegyek a közelmúltból, avagy a pénzforgalomból kivont magyar fizetőeszközök I) 41066997 BOMKSMM. ÍVI MUYAU NEMZŐI BANK y. ,• 0 41 0668»? ÖTEZER FORINT .1 43571821 ( tWDAFfST.1»aeviOKI«£‘íK!i>>ír. 1 MA6YAR NEMZETI BANK FORINT J 48574821 | 100 forint ELŐ0LDAL KOSSUTH LAJOS HÁTOLDAL LOTZ KÁROLY: MENEKÜLÉS A KÖZELGŐ VIHAR ELŐL KIBOCSÁTÁS 1948. AUGUSZTUS 14. VISSZAVONÁS 1999. DECEMBER 31. | 200 forint ELŐ0LDAL KÁROLY RÓBERT HÁTOLDAL DIÓSGYŐRI VÁR KIBOCSÁTÁS 1998. MÁJUS 1. VISSZAVONÁS 2009. NOVEMBER 16. | 500 forint ELÖ0LDAL ADY ENDRE HÁTOLDAL BUDAPEST LÁTKÉPE AZ ERZSÉBET HÍDDAL KIBOCSÁTÁS 1969. JÚNIUS 30. VISSZAVONÁS 1999. AUGUSZTUS 31. 1000 forint ELŐ0LDAL BARTÓK BÉLA HÁTOLDAL MEDGYESSY FERENC: ANYA GYERMEKÉVEL KIBOCSÁTÁS 1983. MÁRCIUS 25. VISSZAVONÁS 1999. AUGUSZTUS 31. 5000 forint ELÖ0LDAL SZÉCHENYI ISTVÁN HÁTOLDAL A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉPÜLETE KIBOCSÁTÁS 1990. JÚLIUS 31. VISSZAVONÁS 1999. JÚLIUS 26. A forgalomban lévő bankjegyek és érmék (2014. március 31-ei adatok) bankjegyek mennyiség érték (millió darab) (milliárd forint) megoszlás (%) mennyiségérték 20 000 forint 96,8 1935,5 28,5 59,3 10 000 forint 109,5 1094,7 32,3 33,6 5 000 forint 23,5 117,5 6,9 3,6 2 000 forint 21,1 42,2 6,2 1,3 1000 forint 54,3 54,3 16,0 1,7 500 forint 34,2 17,1 10,1 0,5 Összesen 339,3 3261,2 100,0 100,0 mennyisége, értéke, megoszlása érmék mennyiség érték megoszlás mennyiség(millió darab) (milliárd forint) (%) érték 200 forint 102,1 20,4 7,6 39,8 100 forint 146,3 14,6 10,8 28,5 50 forint 126,5 6,3 9,4 12,3 20 forint 241,0 4,8 17,8 9,4 10 forint 285,0 2,9 21,1 5,6 5 forint 450,8 2,3 33,3 4,4 Összesen 1351,7 51,3 100,0 100,0 FORRÁS: MNB.HU élettartama 4-5 év, egy érmének az átlagos élettartama 27-28 év. Mivel pedig előállítási költségük ugyanannyiba kerül, 40-50 forint, sokkal kifizetődőbb fémpénzt használni. Az MNB bankjegyek előállítására évente áltagosan 4,1 Mrd Ft-ot költ el. Az elhasználódott bankjegyeket apró csíkokká zúzza le a megsemmisítő gép, majd préseléssel tömör, tégla alakú brikettek készülnek belőle, ami 15x10x5 centis téglát jelent. Korábban hétköznapi kukákban gyűjtötte ezeket a tömböket az MNB, s bizonyos időnként égető erőművekbe szállíttatta megsemmisítésre, azonban 2008-tól már másképpen hasznosítja ezeket a hasbokat a jegybank. A megsemmisítési eljárás során a bezúzott bankjegyekből bankjegybrikettek készülnek, melyeket a Magyar Nemzeti Bank minden esetben jótékony célra ajánl fel. Ez évente nagyjából 60-70 tonna. Hamis bankjegyek a statisztika szerint csak ritkán fordulnak elő. Idén eddig 597 darab hamis bankjegyet foglaltak le. Ezek többsége tíz- és húszezer forintos volt. Leggyakrabban könnyen felismerhető, mert fénymásolóval készülnek, a nyomdai hamisítványok száma elenyésző. Ennél gyakrabban kerülhet a kezünkbe csonka, vagy sérült bankjegy. Ilyenkor van lehetőség ezek átváltására az MNB lakossági pénztárában és a posta pénztáraiban, ha a fizetőeszköz felénél nagyobb része megvan. Az általános gyakorlat szerint a felsorolt intézmények pénztárosai azonnal becserélik a hiányos (csonka) és a sérült forintbankjegyeket, ha ott a helyszínen egyértelműen meg tudják állapítani, hogy azok becserélhetőek, azaz megbízhatóan meg tudják-e állapítani a becserélni kívánt bankjegy címletét, valódiságát és mennyiségét. Tudta a forintról, hogy miből készül, milyen súlyos és melyik a legrégibb? tudta, hogy bankjegypapírunk gyapotból készül? Ez teszi lehetővé, hogy a bankjegy kézről kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon. tudta, hogy egy év alatt egy bankjegy átlagosan közel kétszerfordult meg a jegybankban? 1998-ban, 2010 óta pedig már évente nem egész egyszer? tudta, hogy egy bankjegy súlya mindössze körülbelül egy gramm? tudta, hogy egy magyar állampolgárra 0,77 kg érme és 30 darab bankjegy jut? tudta, hogy egy köteg bankjegy körülbelül egy kilogramm? tudta, hogy a 200forintos bankjegyek bevonásának indoka, az volt, hogy a gyakori használat miatt olyan hamar tönkrementek, hogy pótlásuk többe került, mint amennyit értek? tudta, hogy a jelenleg forgalomban lévő forintok közül az ezres a legrégebbi? 1983 óta lehet fizetni vele. Milliárdok állnak a fiókokban a visszaváltásra várva a magyaroknál rengeteg forgalomból kivont, de még visszaváltható bankjegy van a lakosság birtokában. Főként két bevont bankjegyből nem érkezett vissza nagy meny- nyiséga jegybankhoz: a 200forintos és a hologramcsík nélküli 1000forintos bankjegyekből ösz- szesen 17 millió darab van még a lakosságnál vagy máshol, mintegy 6 milliárd forint értékben. Pedig a 2003. december 28-át követően bevont bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket pedig 5 évig névértéken átváltják törvényes fizetőeszközre. A bevont és még átváltható forintbankjegyek átváltását személyesen vagy postai úton kezdeményezheti az MNB-nél. A jegybank csak az általa valódinak minősített forintbankjegyet váltja be, továbbá váltásra elfogadja a hiányos forintbankjegyeket is, ha azoknak felénél nagyobb része megvan. Az MNB minden esetben névértéken, külön költség nélkül váltja át a bevont bankjegyet. & Politika I» ■■ i EGY ÚJSÁGÍRÓNAK nyilvánvalóan illet- rados virág lenség harsányan világgá kürtölni, hogy nem érdekli a politika. Úgyhogy nem is harsányan kiabálom, hanem félve suttogom. Igaz, nem vagyok politikai újságíró, soha nem is voltam, én riporter vagyok és publicista, meg lélektani regények írója. De azért ponto- sítok: érdekel a politika, azaz a közélet, csak nem úgy, mint másokat. Elmagyarázom, mire gondolok. A múlt héten kíváncsiságból, hogy mi lesz a fejlemény, feltettem az ismerőseimnek egy politikai természetű kérdést a Facebookon. Hatalmas interakciót váltottam ki. Számosán hozzászóltak, egymásnak is válaszolgatták, vitatkoztak, magyaráztak. A legválogatot- tabb értelmezések születtek ugyanarról a fogalomról, igazából senki sem tudta megmondani, voltaképpen mit is jelent a kifejezés, amit az egyik fejes használt, illetve ő mit értett rajta, amikor odanyilatkozott a honi emberiség épülésére. De hát nincsen ebben semmi meglepő. Közhelyszámba megy: a politikához, a focihoz, a számítógéphez nálunk mindenki ért. KICSIT ELKESEREDTEM. Nem azon, hogy ekkora katyvasz keletkezett a posztom alatt, hanem hogy, amikor a szerzői oldalamra kirakok egy szép képet egy szép verssel, netán még egy egyszerű kérdést is hozzábiggyesztek, a legtöbbször senki nem válaszol, nem szól hozzá. Pedig szerintem Monet híres képsorozata a vízililiomokról vagy Michelangelo freskói a Sixtus-kápolnában vannak olyan értékes és figyelemre méltó jelenségek, mint az, hogy aktuálisan mi hangzott el egy politikai gyűlésen. Utóbbira ki fog emlékezni pár év, sőt, hónap, pláne évszázadok múlva? a politika még a pihenésembe is betolakodott a minap. Szokásunk szerint kint levegőztünk a férjemmel a gangon, lazítottunk az egész napi hajtás közepette, amikor odajött hozzánk az egyik szomszédunk, egy szimpatikus fiatal srác. A két férfi csakhamar arról társal- gott, mit mondott xy politikus, és hogy az milyen hatással van rájuk. Elszomorítóval. én attól szomorodtam el, hogy már megint ezt kell hallgatnom. Mert egy ilyen országban élünk. Nyugaton, Amerikában az emberek négyévente elmennek választani, a köztes időben pedig a munkájukkal, a családjukkal, a barátaikkal foglalkoznak. Hogy miről szónokol a brit miniszterelnök? Londonban élő öcsém csak a vállát rángatja: mit tudja ő. És amikor egy évben egyszer hazajön látogatóba, mindig azt gondolja: erre az egészre, ami itt van, ő nem kíváncsi. Nem azért, mert itt rosz- szabb, hanem mert az emberek hangulatát, sőt, a kapcsolatait meghatározza a politika. én is elmegyek négyévente szavazni, mert fontosnak tartom, hogy kifejezzem a véleményemet arról, ki irányítsa ezt az országot. De a magánéletemet, az intim szférámat szeretném megóvni a politikától. Az én közérzetem, a mindennapi hangulatom ugyan ne attól függjön, amit a nagykutyák csinálnak vagy mondanak. Akiket mellesleg a szavazók többsége juttatott oda, ahol vannak, mert ilyen fán terem a demokrácia, csak erről szeretünk elfeledkezni. van egy csoport, ahová hetente, csütörtökönként eljárok. Szent szövegekből való idézetekről beszélhetünk, nem annyira vallási, mint inkább életvezetési alapon. Megtárgyaljuk, ki mit gondol egy-egy bölcs mondásról, ő hogyan alkalmazza az életében. Szellemileg nagyon üdítő az egész, negyvenöt perc kikapcsolódás a mókuskerékből, egy kis fennköltség a hétköznapokban. Valaki az elmúlt alkalommal bedobott egy napi politikai témát, mire a csoportvezető azt mondta: ácsi, mi itt nem politizálunk, mi magasabb dolgokról gondolkodunk. De azt épp eleget. Jó volt hallani. 5 k i 3 n
