Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-10 / 30. szám
A HÉT TÉMÁJA 2014. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP stadionok Alapkérdés, hogy megtérülhetnek-e ezek a hatalmas beruházások gazdasági szempontból. Ami biztos: nem csak a foci számít, a negyedik generációs stadionok túlmutatnak a sportfunkción. A Ferencváros új, modern pályáján a tervek szerint akár évi 100 rendezvényt is lebonyolítanának. ARÉNÁK A SZÓRAKOZTATÁSÉRT Ha a magyar futball egyelőre csak az európai középmezőnybe tartozik is, az épülő stadionok legalább világszínvonalúak. Igaz ez a maga nagyságrendjében a felcsúti Pancho Arénára, a debreceni Új Nagyerdei Stadionra csakúgy, mint az avatás előtt álló ferencvárosi Groupama Arénára. S hatványozottan igaz lesz az új Puskás Ferenc Stadionra. Dénes Tamás A stadionrekonstrukciós programot a legtöbben - főleg a legtöbb ellenző - Orbán Viktor személyéhez köti. Kétségtelen, hogy a kormányfő elkötelezett híve a fejlesztésnek, már az első kormányzati ciklusának (1998-2002) derekán indult hasonló program. Akkor három év alatt 12,7 milliárdos állami támogatással 38 stadion felújítását irányozták elő, de ezek közül csak négy, például az újpesti készült el. Tizenkilenc létesítmény részbeni felújításáig azért eljutottak. A következő közel egy teljes évtizedben csak a győri ETO Park (2005- 2007) és a diósgyőri pálya (2009-2010) újult meg. Az első stadionrekonstrukciós program fókuszában egy lab- darúgó-Eb esetleges megrendezésének terve állt. Három kísérletből azonban egyszer sem sikerült nyerni. Több évtizedes elmaradás A mostani ciklusban az invesztíció költségei kétségtelenül nagy léptékűek. Ugyanakkor a mellette érvelők (s korábban így fogalmazott Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Vági Márton főtitkár is) megfogalmazták, hogy a magyar labdarúgás ingatlanhelyzete több évtizedes lemaradásban van, s ha a mostani költségeket nem egy-két-három évre, hanem a legutóbbi jelentősebb fejlesztések óta eltelt időszakra vetítjük, már korántsem kiugróak a számok. Természetesen, különös tekintettel arra, hogy állami ELKÉSZÜLT STADIONOK GROUPAMA ARÉNA (FTC, BUDAPEST) Épült (átadás éve) g£JlSl Férőhely (fő) 1911/1974/2014 ^ 22 500 Jb 14,7 TERVEZETT STADIONOK _____________ NA GYERDEI STADION (DEBRECEN) Költség (milliárd forint) PANCHO ARÉNA (FELCSÚT) FORRÁS: VR-GYŰJTÉS 1934/2014 J&l 20340 Jb 12,5 wmmm 2014 3500 gjjgj E2 gMg PUSKÁS FERENC STADION SÓSTÓI STADION HALADÁS STADION BOZSIK STADION HIDEGKÚTI NÁNDOR STADION DIÓSGYŐRI STADION (BUDAPEST) (SZÉKESFEHÉRVÁR) (SZOMBATHELY) (BUDAPEST) (BUDAPEST) (MISKOLC) JtSJL Jb afc Kf&'l Jfb ^ JAV«fb áÜL *ib 4JL& ®fb 1953/2018 68000 90-100 2016 14000 9,0 2016 10000 9,6 2015/16 8000 5,0 2016 j 5000 5,0 2016 15000 4,5 pénzek felhasználásáról van szó, alapkérdés, hogy megtérülnek, megtérülhetnek-e ezek a beruházások gazdasági szempontból. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes András Krisztina közgazdász okfejtése a Magyar Építőművészet honlapján: „A régebben épített stadionok alapvetően sportrendezvények lebonyolítására épültek, és azoknál sem a beruházás, sem a működtetés vonatkozásában nem merültek fel megtérülési, esetleg jövedelemgeneráló szempontok. Napjainkban az úgynevezett harmadik generációs stadionok egyértelműen igazodnak a kor igényeihez, elvárásaihoz. A negyedik generációs stadionok pedig már túlmutatnak a stadionfunkción, ezek olyan, környezetüket kihasználó épületek, amik valódi közösségi terekként szolgálnak - eseményektől, mérkőzésektől függetlenül, ha lehet, az év minden napján. Nemzetközi elvárások Az európai labdarúgásban 2010 májusában elfogadott, és 2013 nyarától életbe lépő Financial Fair Play szabályai kiemelik annak jelentőségét, hogy a stadionokkal a tulajdonosok mint bevételt hozó eszközökkel gazdálkodjanak, ne csupán a mérkőzések helyszíneként. A megváltozott fogyasztói igényekhez igazodnak, illetve a helyszíni mérkőzésnézés élményét igyekeznek fokozni azok az informatikai, digitális és készpénzkímélő szolgáltatások, amelyek napjaink digitális generációjának életében mindenhol elvártak.” E sorok felidézésével különösen érthetővé válik az új Fradi-sta- dion néhány szolgáltatásának hangsúlyozása. 100 rendezvény évente Ugyanezt a gondolatot erősítette Szekeres Tamás, a korábbi válogatott játékos, a ferencvárosi stadiont üzemeltető Lagardére Unlimited Stadium Solutions (LUSS) Kft. ügyvezető igazgatója is az egyik gazdasági hírportálon: „Egy jól működtetett stadion profitot hoz, ma már nem érvényes az a nézet, hogy a stadion csak sporteseményekre alkalmas és deficitet termel. Ez a létesítmény inkább szórakoztató központként definiálható, melynek minden pozitív hozadékát kihasználnánk.” Szekeres elképzelése szerint egyébként nem kizárható (természetesen egy teljes évben) akár 100 rendezvény lebonyolítása sem a stadionban. A LUSS egyébként tárgyalt a debreceni stadion üzemeltetéséről is, végül konzultációs szerephez jutott. Kosa Lajos, a cívisváros polgármestere meg is indokolta a „miértet” április végén, a Sport TV műsorában: „Tárgyaltunk a Lagardé- re-rel, de a cég nagyobb volumenű városokban dolgozik. A száz feletti eseménynap egy másik modell, ezt ők is megmondták. Konzultációs partnernek szerződtünk a Lagardére-rel, az üzemeltetést viszont rábíztuk az MSE Kft.-re. A cégben Debrecen városa és a helyi egyetem 22-22 százalékos tulajdonos, a fennmaradó 56 százalék pedig egy debreceni rendezvényszervező cégé.” Emelkedhet a nézőszám Irreális elvárás, hogy a létesítmények „csak a futballból” visszahozzák a befektetett költségeket. Még akkor is, ha kimutatható az új stadionokban a nézőszám-emelkedés. (Felcsúton nincs igazán jó kiindulási pont, a Puskás FC székesfehérvári hazai mécseséi nem tekinthetőek annak. Ugyanakkor az áprilisi átadás óta jó nézettsége volt a bajnoki találkozóknak, s bevételt hozott az ügyvédek világ- bajnoksága és az U19-es Eb mérkőzéssora is.) A debreceni arénában tavasszal három telt házas mérkőzést is rendeztek a megnyitón kívül, s azóta is tízezres az átlagnézőszám. Hogy az új stadionok közép- és hosszú távon mennyi nézőt vonzanak, az a jövő zenéje, mindenesetre Muszbek Mihály sportközgazdász a Kreativ Online-nak úgy nyilatkozott: „A sportlétesítmények építésére nem szabad befektetésként tekinteni. Az operaházunkat sem azért építették, hogy profitáljanak belőle, hanem kulturális szolgáltatóhelynek”. Emlékezetes stadionavatók az Üllői úton 1911. február 12 .-.AzMTK elleni rangadón 2:l-re győzött az FTC az első stadionavatón. Az új, Üllői úti pálya akkor az ország legszebb stadionjának számított, noha még nem volt minden készen, de az egy lelátón és az emelkedőre épített, részben fedett állóhelyi részen is többezres tömeg figyelte a játékot. A későbbi bővítésekkel a stadion befogadóképességét 40 OOO-re növelték. 1974. május 19.: A klub új stadiont kapott a 75. születésnapjára. A Vasas ellen 1-0-s vereséggel avatott aréna felhúzása során 13 OOO köbméter betont, 236 tonna gömbacélt, 11 kilométernyi kábelt használtak fel, és 36 000 köbméter földet mozgattak meg. A nézőtéren 19 ezer ülő- és 11 ezer állóhelyet alakítottak ki. Az építkezés összköltsége 105 millió forint volt. (Egy Moszkvicsot akkoriban 80 OOO forintért, egy automata mosógépet 9330 forintért lehetett kapni.) 2014. augusztus io.: Először nyílik nemzetközi mérkőzéssel a Fradi-stadion: az angol Chelsea a vendég. A 2007 óta Albert Flórián nevét viselő stadiont immár (hét éven át) Groupama Arénának nevezik. Az új, 22 OOO fős stadion építkezési költsége 14,735 milliárd forint volt. Világszínvonalú informatikai háttér segíti a nézőt és a szakmai stábot az üllői úti stadion kivitelezését elvégzett Market Zrt. nemrégiben a legnépszerűbb közösségi oldalon összefoglalta, milyen kritériumok alapján nevezhető az új aréna Európa legmodernebb stadionjának. íme: 1. Fibersand játéktér. 2. rehau glikolos automatikus üzemeltetésű pályafűtési rendszer. 3. modern eredményjelzők ösz- szekötve a Stadion Vision rendszerrel. 4. a legmodernebb informatikai rendszer. 5. MOBILTELEFON-APPLIKÁCIÓK. 6. tracab Online mérkőzéselemző rendszer. 7. goal Control kamerarendszer. 8. belső Stadion TV közvetítési rendszer. 9. szurkolói hangerősségmérés és -kijelzés az eredményjelzőn. 10. NAGYFELBONTÁSÚ IP alapú biztonságikamera-rendszer. 11. iqrs online játékos-élettani megfigyelő rendszer. 12. szurkolói kombinált kártyarendszer integrálva beléptetéssel. 13. biosec vénaszenzor, beléptetés tenyérlenyomat-vétel után. 14. cashless készpénzkímélő fizetési módszer. 15. marketingelemző rendszer. 16. edr mentési kommunikációs rendszer. 17. JÁTÉKOSKIJÁRÓ-HANGOSÍTÁS stadiontúrához, mérkőzésre. 18. sportvilágítás: a legújabb, Philips Arena Vision fejlesztés. 19. fotóvoltai kus mobil lámpasor a gyepszőnyeg napoztatására. 20. zöld Stadion (napkollektorok, szürkevíz hasznosítása, szelektív hulladékgyűjtés a működés során). 21. breeam „good” minősítés - „zöld” stadion. 22. hazai szurkolók székei leszerelhetek. 23. hazai vezérszurkoló részére mikrofon telepítve, bekötve a hangosítási rendszerbe. 24. hagyományos és interaktív múzeum, stadiontúra. További várható stadionfejlesztések huszonhat stadion fejlesztésére, illetve további három építésére különített el pénzt a parlament a 2014. évi költségvetésben a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként (Nem említve a már elkészült debreceni és ferencvárosi arénát.) A tervekben 560 millió forinttal szerepelt azMTK stadionjának átépítése is - a csapat emiatt „albérletben” kezdte az új bajnoki idényt ám egy július utolsó napján keltezett kormányrendelet azt annullálta. Ugyanakkor Szegő Tibor, a klub kommunikációs igazgatója egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A kormány- rendelet az MTK kezdeményezésére született és a klub kifejezetten jól járt a döntéssel, mert így a beruházással kapcsolatos minden jellegű ügyvitel az MTK-hoz került, vagyis ténylegesen jobb helyzetbe került a klub.” A Nemzeti Stadionfejlesztési Program helyszínei Ajka 400 millió Balmazújváros 400 millió Békéscsaba 560 millió Bozsik Stadion 400 millió Cegléd 400 millió Diósgyőr 1,75 milliárd Dunaújváros 600 millió Gyirmót 600 millió Győr, ETO Park 560 millió lllovszky R. Stadion 500 millió Kaposvár 560 millió Kecskemét 560 millió Kisvárda 120 millió Kozármisleny 400 millió Mezőkövesd 220 millió Nyíregyháza 500 millió Paks 560 millió Pápa, Perutz S. 560 millió Pécs 500 millió Siófok 600 millió Sopron 400 millió Székesfehérvár 4,6 milliárd Szigetszentmiklós 120 millió Szolnok 400 millió Szombathely 4,6 milliárd Szusza F. Stadion 560 millió Tatabánya 400 millió Zalaegerszeg 500 millió i I í
