Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-15 / 163. szám

2014. JULIUS 15., KEDD MEGYEI TÜKÖR 3 A sértettnek eltörött az egyik bordája Még mindig tart a fogyás népesség Kevesebb gyerek született, de többen vonultak oltár elé kölesd Nem jogerős a kölesdi rablás tettesére kiszabott öt év börtönbüntetés, mert a vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett. Az ügyész az ítéletet tudo­másul vette. A rablás sértettje 2012. június 29-én a kölesdi fo­cipályán szezonzáró vacsorán vett rész, ahonnan éjjel két óra körül ment ismerősével a tele­pülés központjában lévő sörö­zőbe. Beszélgetett az ismerőse­ivel, köztük a vádlottal is, aki­nek még egy sört is fizetett, de az éjszaka további részében külön asztalnál foglaltak he­lyet. Észrevette, hogy a másik­nál több ezer forint van, és azt is látta, hogy a pénztárcáját a nadrágja hátsó, tépőzáras zse­bében tartja. A sértett hajnali négy órakor nem volt ugyan jó­zan, de ismerőseivel még szót váltott mielőtt gyalogosan ha­zafelé indult. A vádlott azzal a szándékkal ment utána, hogy kirabolja. Néhány épülettel a háza előtt egy lámpa fényénél észre vet­■ A vádlott azzal a szándék­kal ment utána, hogy ki­rabolja. Le is ütötte a fér­fit, aki a földre zuhant, a szemüvege is leesett te a sértett, hogy van valaki mögötte. Mire visszafordult, a vádlott már leütötte. A fér­fi úgy esett el, hogy részben a ház udvarára zuhant, a szem­üvege leesett. A vádlott a földre szorította a védekezni próbá­ló férfit, és a nadrágja zsebéből kivette a pénztárcát, amelyben az iratokon kívül ötezer forint volt, majd gyorsan elmenekült. A földön fekvő sértett jajveszé­kelését és segélykiáltásait meg­hallotta a szomszéd ház éppen munkába igyekvő tulajdonosa, aki azonnal segítségére sietett. Mint kiderült, a bántalmazás következtében eltört a sértett egyik bordája, és különféle zú- zódásokat szenvedett. A borda­törés ténylegesen 5-6 hét alatt gyógyul, a többi sérülés bün­tetőjogi szempontból nyolc na­pon belül gyógyuló volt. A vádlott később a pénztár­cát elvitte a tulajdonosának. Letagadta, hogy ő követte vol­na el a bűncselekményt. Az iratokat visszaadta, a pénzt azonban már előbb kivette a tárcából. ■ 1.1. Kevesebben születtek és hal­tak meg az első negyedév­ben mint tavaly, ezzel együtt a természetes fogyás mérté­ke tovább nőtt. Venter Marianna A népesség folyamatos fogyása sajnos idén sem mérséklődött. A Központi Statisztika Hivatal ada­tai szerint 2014. első negyedévé­ben Tolnában 439 gyermek szü­letett, a halálozások száma 801 volt. A születésszám 5,4 száza­lékkal, a halálozások száma pe­dig 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év első 3 hónapjá­ban. Az adatok alapján a termé­szetes fogyás mértéke 2,3 száza­lékkal volt magasabb, mint ta­valy. A megyében az ezer lakos­ra számított élveszületések szá­ma mind a dél-dunántúli, mind az országos mutatónál alacso­nyabb volt, ugyanakkor a halá­lozások népességarányos muta­tója magasabb az országos- és a régiós mutatónál is.- Sajnos a gyermekvállaláshoz ma már nem elég pusztán a sze­retet. Nemcsak a szívre, az észre is hallgatni kell. Még ha kisebb korban ruhát kaphatnak is roko­noktól, barátoktól, a felnőtt lábbe­lik árával megegyező árú cipőt meg kell venni, és ha nincs sze­rencsénk, egy hónap alatt ki is növik - mondja a kétgyermekes Ildikó. - A kisebbiknek az óvo­dába nekünk kell vinni a vécépa­pírt, a szalvétát, a papírzsebken­dőt, a gyümölcsöt. A nagyobbik most volt elsős, ott pénzt szed­nek be ugyanerre. Ott van még a térítési díj, a buszbérlet, és nem ingyenes a táncszakkör sem - sorolja tovább. A család a két na­gyobb gyerek után örülne egy újabb kis jövevénynek, de a költ­ségvetésbe egyelőre nem fér be­le egy kisbaba. Mindent újat kel­lene venni, kiságytól babakocsi­ig, és ez az „induló csomag” már maga több mint százezer forint. Szerencsére nemcsak nega­tív tendenciák érvényesültek az év első negyedében. Január és március között 103 házasságkö­tést regisztráltak a megyében, 18 százalékkal többet, mint 2013. ja­nuár-márciusban. Örvendetes, hogy az ezer lakosra vetített há­zasságkötések száma némileg meghaladta mind a Dél-Dunán- túl, mind az ország átlagát. A baba születése nagy öröm, de több gyermek vállalása már megfontolandó Népesség alakulása Tolna megyében negyedévedként (fő) ___________________________2013____________________2014 _____________L_______y._______hl_____jy.________I. Sz ilét»«________464______439_______530______467_______439 Ha lálozás 818 725 726 731 801 (FORRÁS: KSH) A nyolcvanas években fordult negatívba a népesség aránya a KSH nyilvántartása szerint a háborút követően, 1949-ben volt a legalacsonyabb a lakosság létszáma, 9 205 000fő. Ám az ötvenes évektől gyorsan nőtt a lélekszám, a legkiemelkedőbb év 1954, amikor 223 347gyerek született, a halálozások száma pedig kevesebb volt, mint ennek a fele, 106 670fő, az ország lét­száma 116 677fővel nőtt. Ilyen magas születésszám nem volt többé, de azért megemlíthető az 1975-ös év, amikor 194 240 gye­rek született. A születés/halálo- zás aránya 1981-ben fordult meg, egészen addig nőtt a lélek­szám, abban az évben már 1867fővel csökkent, és a nega­tív folyamat azóta is tart. A la­kosság létszáma jelenleg 9 877 000 ezer fő. Az utóbbi években 2011-ben született a legkeve­sebb gyerek, szám szerint 88 049, a halálozások száma ek­kor 128 795fő volt. A házasodási kedv növekedé­sének több oka is lehet. A csalá­di adókedvezmény rendszere bi­zonyára ösztönző, hiszen így ha­vonta több tízezer forintos össze­get spórolhat meg a család. Egy neve elhallgatását kérő ügyvéd szerint az öröklési jogban idén hatályossá vált, a házastársat vé­dő és támogató változások is sze­repet kaphatnak abban, hogy a már meglévő, olykor hosszú évek óta tartó élettársi kapcsolatot hi­vatalosság teszik a felek. A Dél-Dunántúl megyéi közül az elvándorlás legnagyobb vesz­tesének Tolna megye bizonyult az elmúlt közel másfél évtized­ben. Tolnából - a régió másik két megyéjétől eltérően - nem a fő­városba költöznek a legtöbben. A legfőbb célpont Baranya volt, amit évről-évre a megyét elha­gyók 21-23 százaléka választott új lakóhelyül. A Budapestre köl­tözők aránya nem sokkal ugyan, de alacsonyabb, 19-22 százalék. A Tolnából elvándorlók gyakori célpontja még Győr-Sopron-Mo- son, Komárom-Esztergom, Fejér, Bács-Kiskun és Pest megye. A vándorlás tehát a gazdaságilag fejletlenebb területekről a fejlet­tebbek felé irányul. Bűncselekmény gyanúja merült fel tamási Egy melléképület te­tőszerkezete égett szomba­ton hajnalban, Tamásiban. A lángokat a dombóvári hi­vatásos valamint a tamási önkormányzati tűzoltók fé­kezték meg - mondta el la­punknak Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság szó­vivője, aki egyúttal azt is hozzátette, hogy bűncselek­mény alapos gyanúja miatt a rendőrség is a helyszínre érkezett. ■ H. E. Kölesdi Zönge a kajdacsi búcsún KÖLESD-KAJDACS A kölesdi Zönge népdalkor is meghí­vást kapott a Sarlós boldog- asszony tiszteletére rende­zett kajdacsi búcsúra. A ka­tolikus templom védőszent­jének ajánlott mise után a parókia udvarán felállított sátorban folytatódott az ün­nepség. A kajdacsi Sarlós boldogasszony kórus és hit- tanos gyerekek műsora, a Zönge népdalkor dalcsok­ra után bőséges ebéd kö­vetkezett, majd a magya- regregyi, györkönyi nép­táncosok, a kajdacsi dalkör és Sebestyén István mese­mondó népművész lépett fel. ■ B. K. Változatos események a hétvége alatt TOLNA MEGYE Változatos eseményekhez riasztották a hétvégén a katasztrófavé­delem munkatársait. Szek- szárdon mikrohullámú sü­tőben készülő pattogatott kukorica indította be egy lakás tűzjelzőjét. A hely­színre a szekszárdi hivatá­sos tűzoltók vonultak ki, és átszellőztették a helyiséget. Egy idős hölgy elesett a la­kásában Dombóváron, és nem tudtak bemenni hoz­zá a rokonai. A tűzoltók az erkélyen keresztül jutot­tak be a lakásba, és nyi­tottak ajtót. Bonyhád-Alsó- börzsönynél valamint Zom­ba külterületén útra dőlt fa miatt riasztották a tűzoltó­kat, akik motoros láncfű­résszel feldarabolták és el­távolították az akadályt - áll a katasztrófavédelem honlapján. ■ V. M. Százéves a dombóvári bíróság épülete ünnepség Emléktáblát helyeztek el a falon a centenárium alkalmából A sok csapadék kedvez a betegségeknek dombóvár Hangulatos ünnep­ségen emlékeztek meg hétfőn a Dombóvári Járásbíróságon arról, hogy idén százéves a bíróság épü­lete. Az ünnepségen részt vettek a volt és jelenlegi alkalmazottak, dr. Makay Lajos, Pécsi ítélőtábla elnöke, a helyi társhatóságok és a Szekszárdi Törvényszék vezetői. Dr. Csullag Józsefné a Szekszár­di Törvényszék elnöke köszöntő­jében elmondta, július 15. a bíró­ságok napja hazánkban, s ez ép­pen a legmegfelelőbb alkalom, hogy megemlékezzenek az épü­let centenáriumáról. A múltidé­zést követően a bíróság mai bírá­lnak és alkalmazottainak, előde­ikhez hasonló akarását, törekvé­sét és minőségi munkáját emel­Dr. Csullag Józserné és dr. Riba Géza leplezte le az emléktáblát te ki. Megköszönte ezen kívül a társhatóságok együttműködé­sét. Dr. Riba Géza a járásbíróság elnöke szólt a független magyar igazságszolgáltatási rendszer, a független bíróság kialakulásá­ról. Sok egyéb mellett elmondta, hogy a neoklasszicista épületet a község építtette, egy év alatt elké­szült és 1914. június elsején ad­ta át Dombóvár község főjegyző­je Illés Gyula, a költő Illyés Gyu­la nagybátyja, Hazslinsky Géza törvényszéki elnöknek. Dr. Béres Judit, a Szekszárdi Járásbíróság elnöke köszöntötte a szekszárdi­ak nevében dombóvári kollégáit. Végezetül emléktáblát avattak a százéves évforduló alkalmából. ■ I.I. tolna megye Aggódnak a mező- gazdasági termelők a hirtelen lehullott sok eső és annak kö­vetkezményei miatt. Dr. Vörös Géza, a megyei kormányhiva­tal növény- és talajvédelmi igaz­gatóságának vezetője elmond­ta, az őszi búza aratásának még a felénél sem tartanak a terme­lők, így ami még „lábon van”, annak a minősége romlott, hi­szen a szemekben a sok eső mi­att felhígult a fehérje, és várha­tó a penészgomba felszaporodá­sa is. Félő, hogy takarmányként is sok gondot okozhat majd a ter­mény egy része. A napraforgó­nál pedig a tányérbetegségekre lehet számítani. A legnagyobb bajban a szőlőtermelők vannak, a szakemberek szerint, szinte lehetetlen megvédeni a liszthar­mattól a termést, és már a pero- noszpóra és a szürkerothadás is nagy veszélyt jelent. A szőlősze­mek sok helyen kirepedtek, ami még érzékenyebbé teszi a nö­vényt a betegségekre. Aki teheti az permetezzen és zöldmunkáz- zon, javasolta dr. Vörös Géza. A sok csapadék a parlagfű növe­kedését is segíti és felgyorsítja, ami főleg a már levágott őszi ár­pa és őszi búza tarlókon mutat­kozik. Érdemes erre nagyon oda figyelniük a gazdáknak, mert a földhivatalok munkatársai jár­ják a határt és ahol sok parlag­füvet találnak, ott büntetésre is lehet számítani. ■ M. I. *

Next

/
Thumbnails
Contents