Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-07-13 / 26. szám

2014. JULIUS 13., VASÁRNAP 7 Felvásárolna egy romániai leánybankot az OTP tárgyalás Célegyenesbe érkez­tek a tárgyalások arról, hogy az OTP Bank felvásárolja a portu­gál Millennium Bank romániai hálózatát - adta hírül a román Ziarul Financiar című gazda­sági lap. A lap szerint az OTP Bank Románia ezzel a 17.-ről a 13. helyre lépne előre a 40 sze­replős romániai bankpiacon, részesedését 1,3 százalékról 2 százalékra növelve. Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az MTI bukaresti irodájának sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést, de any- nyit elmondott: az OTP minden terjeszkedési lehetőséget meg­vizsgál az általa ígéretesnek tartott román piacon. A Ziarul Financiar úgy tud­ja, az OTP-nek 900 alkalma­zottja és 84 fiókja van Romá­niában, ahol a kétezres évek eleje óta van jelen. Az OTP fo­lyamatosan próbálkozott része­sedése növelésével, érdeklődött a BCR, a Banca Transilvania, a Banca Tiriac, Banca Carpatica, illetve RBS iránt, de ezek a tár­gyalások nem vezettek ered­ményre, mostani piaci részese­dését a szerves növekedés ré­vén érte el - írta a román lap. A Millennium Bank romániai leányvállalatának 56 fiókja és 500 alkalmazottja van, aktívu­mai pedig félmilliárd euróra rúgnak. A lap szerint „ha nem jön közbe semmi”, néhány hé­ten belül megkötik az üzletet. Az OTP Bank az MTI érdek­lődésére pénteken azt közölte, hogy a pénzintézet nem kom­mentál sajtóértesüléseket. „Az OTP Bank folyamatosan keresi az akvizíciós lehető­ségeket, elsősorban azokban az országokban gondolkozik, ahol jelen van, azonban a helyi bankjának alacsony a piaci ré­szesedése” - írták. A bank április végi éves közgyűlésén Csányi Sándor elnök-vezérigazgató kiemelte: az esetleges akvizíciós lehető­ségek is tőkét igényelhetnek, ám jövőre emelkedhet az osz­talékalap, ha véget érnek a bi­zonytalanságok. Szólt arról, hogy Horvátországban lezárult a csoport bankvásárlási tranz­akciója, emellett Romániát említette olyan piacként, ahol akvizíciókkal szeretne növe­kedni a bank. ■ GAZDASÁG Rendszám a robogókra is? szabályozás Komoly mértékben tisztíthatná a piacot a javasolt lépés Látótérben a rendszám. Járművek tízezreit érinti, ha a kormány megfogadja az importőrök javaslatát. Ismét napirendre került az ötven köbcentis kismotorok felrendszámozásának ügye. A lépés komoly mértékben tisztíthatná a piacot, ám az is igaz, hogy a tulajdonosok­nak költségekkel járna. Demeter Kálmán A Magyar Gépjárműimportő­rök Egyesülete (MGE) azt ja­vasolja, hogy 95 ezer forintról 20 ezerre csökkentsék a leg­feljebb 125 köbcentiméteres motorkerékpárok regisztrá­ciós adóját, ugyanakkor to­vábbra is kiállnak az ötven köbcentisek felrendszámozása mellett - mondta el lapunknak Szloboda Tamás, az MGE mo­torkerékpár-importőröket kép­viselő elnökségi tagja. A mo­torkereskedelem nem síny­lette meg a regisztrációs adó 2004-es bevezetését, annál inkább a mértékének emelé­sét és a teljesítményalapú adó hatálybalépését 2007-ben. Míg a súlyadó kedvezményezettjei éppen a motorosok voltak, a teljesítményadó nagy csapás számukra, hiszen a korszerű hatszázas modellek teljesítmé­nye simán eléri a száz lóerőt. Szloboda Tamás szerint ugyanakkor a regisztráci­ós adó 2007. januári jelentős emelése főleg a kisebb, 50- 125 köbcentis járműveket súj­totta, hiszen a 95 ezer forintos adó a jármű fogyasztói árának 25-30 százaléka. Pedig in­kább támogatni kellene ezek vásárlását. A szabályozás ad­ta kiskapuk miatt a rendszám nélküli motorok igen népsze­rűek. Az 50 köbcentis jármű­veket - hivatalosan segédmo­toros kerékpárokat - ugyanis nem kell külön forgalomba helyeztetni, és sok esetben ar­ra szakosodott vállalkozók öt­venesként hoznak be Olaszor­szágból és lapánból használt 80-125 köbcentis robogókat. Miután ezeket nem kell forga­A kismotorok felrendszámozá- sa igen komoly pluszköltsége­ket hozna a tulajdonosoknak. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a segédmotor-kerék­párokra mindössze kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni - ennek összege évi néhány ezer forint -, amelyhez csak a jármű adásvételéről szo­lomba helyeztetni, hivatalos ellenőrzés hiányában nem is róják le utánuk a regisztrációs adót, nem kötnek rá kötelező felelősségbiztosítást, és köny- nyű kibújni az áfa valamint a vám megfizetése alól. Ráadá­sul sok esetben tisztázatlanok a tulajdoni viszonyok - lopják is a robogókat, amelyekből szakmai becslések szerint kö­zel 300 ezer lehet hazánkban. Azonban tegyük hozzá azt is, hogy a regisztrációs adó irre­álisan magas szintje készteti arra a robogósok egy részét, hogy rendszám nélkül jár­janak. Az MGE szakértője úgy vé­li, a kisrobogók 80 százaléka nem felel meg a segédmotoros kerékpár kategória előírásai­ló szerződés szükséges. Ez utóbbival lehet igazolni a jár­mű eredetét is. ha viszont a forgalmi rendszá­mot bevezetik, az addicionális kiadásokkal jár: így a tulajdo­nos állja a rendszámtábla költ­ségét, és vásárláskor az így már szintén szükségessé váló átírás költségeit is. nak - legfeljebb 50 köbcentis, egyszemélyes, maximális se­bessége 45 kilométer -, ame­lyek ugyanakkor közlekedés- biztonsági szempontból kér­déses elemet is tartalmaznak, így például hivatalosan csak legfeljebb 45 kilométeres se­bességgel haladhatnak, ám ez balesetveszélyes, hiszen az autóforgalom legalább ötven- nel megy. Ha szabályos a robo- gós, keskeny útjainkon nincs nagyobb biztonságban, mint a kerékpáros, viszont csak egy-két vidéki Babettával tart­ják be a sebességkorlátozást. A robogósok ugyanis elő­ször kiveszik a gyári fojtást, így még az 50 köbcentis mo­dellek is gyorsabbak lehetnek hatvannál, nem is beszélve a 80-125 köbcentisekről. Úgy kerülnek utakra a 100-125 köbcentiméteresek - sőt, a kereskedők szerint néha két­százasok is -, hogy az értéke­sítőnek nem kötelező vizsgáz­tatva, rendszámmal eladni a járműveket. A rendszám nél­küli, nyolcvannal száguldó ro­bogók viszont veszélyeztetik a közlekedésben részt vevőket, és ha cikázásukkal balesetet okoznak, könnyedén eltűnnek a forgalomban. Új trükkökkel lopják a kamionok szállítmányait a régióban biztosítás Új lopási trükk terjed a kelet-közép-európai utakon az utóbbi fél évben: a szervezett bűnbandák menet közben, a mozgó kamionról pa­kolják ki a rakományt. Egy-egy szállítmány teljes kirablása akár 80-90 millió forintos kárt is okozhat - állapította meg elemzésében a CIG Pan­nónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. A vasúti, vízi és légi szállítás esetében ezzel szemben inkább a 3-500 ezer forintos nagyságú dézsma- károk jellemzőek. „A kamion- szállítmányok ellen elkövetett bűncselekmények a legtöbb esetben a sofőr kényszerítésé­vel vagy a ponyva felvágásával történnek. Az utóbbi időben viszont olyan eset is előfordult, hogy a közúton közlekedő ka­miont menet közben fosztották ki a tolvajok” - mondta el Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMA- BIT Zrt. vezérigazgatója. Emellett a balesetek és a nem megfelelő szállítási körül­mények is jelentős kárt okoz­hatnak a rakományban. A szál­lítás legtöbb kárral járó mozza­nata az áruk fel- és lerakodása, de a megfelelő rögzítés hiánya, az elégtelen csomagolás, a nem megfelelő hőmérséklet, illetve páratartalom is gyakran okoz pár százezer forintos károkat a rakományban. A károk kocká­zata megfelelő óvintézkedéssel mérsékelhető. Ez fuvarozói felelősségbiztosítás vagy szál­lítmánybiztosítás mellett is lé­nyeges, mert káresemény után azt is meg kell vizsgálni, hogy a biztosított fél eleget tett-e kármegelőzési kötelezettségé­nek. Problémát okozhat az is, ha nem körültekintően választ­ják ki a biztosítási fedezetet, illetve nem figyelnek arra, hogy az a szállítás minden sza­kaszára kiterjedjen. ■ VG Díjbevétel (szállítmányozási biztosításoknál, milliárd forint) j VG-GRAF1KA FORRÁS: MNB Pluszköltségek a motorosoknak Visszatértek a nagybefektetők Kelet-Közép-Európába ingatlanpiac A régió legnagyobb üzlete az Allee bevásárlóközpont felének értékesítése volt a második negyedévben Továbbra is lendületben vannak az ingatlanbefektetések a Len­gyelország, Csehország, Szlová­kia és Magyarország alkotta Ke- let-Közép-Európában. A Cush­man & Wakefield nemzetközi ingatlantanácsadó vállalat ada­tai szerint a második negyed­évben összesen 1,14 milliárd eurót fektettek be a régióban, ami 73 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában mértet. A féléves összesítés pe­dig a bázisnál 38 százalékkal magasabb, hozzávetőlegesen 2,5 milliárd eurós befektetési szintet mutat a régióban. Tekintettel a tervben lévő tranzakciókra, amelyek az év második felében zárulnak le, az idei évben az összbefektetés várhatóan meghaladja a tavalyi évét. A legtöbb befektetés Len­gyelországban történt a máso­dik negyedévben és az első fél­évre vonatkozó adatok is azt mu­tatják, hogy Lengyelország iránt a legmagasabb a kereslet a régi­óban. Ugyan Lengyelországban kevesebb üzletet kötöttek - a második negyedévben 497 mil­lió eurónyi befektetés történt de több ügylet lezárásával a harmadik negyedév során jelen­tős növekedésre számít a C&W. Csehország sokat profitál abból, hogy a javuló gazdasági muta­tók révén visszatérnek a befek­tetők. A teljes befektetési volu­men az országban a második negyedévben elérte a 340 millió eurót, míg egy évvel korábban csupán 108 millióra rúgott. A befektetők érdeklődése Szlovákia, Románia és Magyar- ország iránt az első félévben Közép-európai ingatlanbefektetések (millió euró) Szlovákia 2012 2013 2807 VG-GRAFIKA FORRÁS: CUSHMAN & WAKEFIELD megnőtt, ahogy az alapok újra érdeklődést mutatnak ezen or­szágok iránt. Az Allee bevásárló- központ 50 százalékának eladá­sával Magyarország a legjobb második negyedéves teljesítmé­nyét produkálta 2010 óta és vár­hatóan további jelentős ügyletek zárulnak hamarosan. Az elem­zők szerint várható, hogy ez a fellendülés hatással lesz a piac fejlődésére a második felévben. A négy országban a befekteté­sek 43 százalékával továbbra is az irodák határozták meg az in­gatlanpiacot a második negyed­évben. A befektetők különösen bizalmat szavaznak a jó minő­ségű, jó helyen lévő ingatlanok­nak, a kevésbé jó elhelyezke­désű, de új kínálattal szemben. Az irodapiac legnagyobb tranz­akciója és egyben a legnagyobb befektetési tranzakció a Prága 4. kerületében található City Tower értékesítése volt. , „A nagyobb befektetők Len­gyelország és Csehország te­rületén keresnek kiemelkedő bevásárlóközpontokat. Magyar- ország és Szlovákia vezető bevá­sárlóközpontjai is visszakerül­tek azon befektetők térképére, akik vásárolni szeretnének” - mondta James Chapman, a Cushman & Wakefield CE be­fektetési vezetője. A kiskeres­kedelmi üzlethelyiségeknél a legnagyobb adásvétel a máso­dik negyedévben az ING tulaj­donában lévő budapesti Allee bevásárlóközpont 50 százaléká­nak 95 millió euróért való érté­kesítése volt. Emellett a Meyer Bergman megvásárolta a prá­gai Fashion Aréna központot, a CBRE Global Investors pedig a Galéria Mazovia bevásárlóköz­pontot vette meg. A régió kiske­reskedelmi piaca további jelen­tős aktivitásra számíthat az év második felében. Az összes be­fektetés 14 százalékával az ipa- riingatlan-szektor is felülmúlja az elmúlt tíz év teljesítményét. A Blackstone 118,2 millió euró­ért megvásárolt egy, a Standard Life Investments tulajdonában lévő logisztikai központot Len­gyelországban. ■ D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents