Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-07-13 / 26. szám

A HÉT TEMAJA 2014. JULIUS 13., VASARNAP nyár Tízévente megduplázódik a bőrdaganatok száma hazánkban, és egyre fiatalabbak a betegek. Mégis az emberek kétharmada D-vitamin-hiányos Magyarországon a kevés napfény miatt. ÁLDÁS VAGY ÁTOK A NAPOZÁS? Napozni még akkor is szükséges és egészséges, ha a napsugárzás alapvetően manapság már veszélyes. A D-vitamin ugyanis csak ennek hatására képződik a szervezetben. Márpedig ez a vitamin sokkal fontosabb, mint korábban gondolták. Fábos Erika Bár esős napjaink vannak, azért mindig július közepén kezdődik az igazi strand- és napozási sze­zon. A napfürdő káros hatásai­ról rengeteget lehet hallani, az utóbbi években azonban az is kiderült, nem jó, ha az emberek túlzottan félnek a napsugarak­tól. A körültekintés és a bőr­védelem nagyon fontos, de aki okosan napozik, tovább élhet.- A nap sugarai közül az UV-B a veszélyesebb - mondta Battyáni Zita egyetemi docens, osztályvezető főorvos. - Ez okoz káros elváltozásokat a bőrben. Mégpedig úgy, hogy a bőr legal­só rétegében a sejtmagba jutva a genetikai anyagot és a kötő­szöveti rostokat is károsítja. Ezt az egészséges szervezet képes ugyan kijavítani, de ha valaki­nek hajlama van rá öröklötten, olyan a bőrtípusa, vagy túl sok­szor teszi ki a bőrét és ezzel a sejtmagokat ennek a sugárzás­nak, az beteg lehet. A bőrünk ugyanis nem felejt, vagyis lát­szólag regenerálódik, a fényká­rosodások mégis összegződnek benne: néhány év múlva mély ráncok és esetleg bőrdaganatok jelenhetnek meg. Nem szabad elfelejtenünk, bőrünk kínjában termel pigmenteket, ez a szerve­zetünk védekező reakciója. An­nak érdekében, hogy védje a bőr alsó rétegeit a fény káros hatásai ellen, a felső réteg egyre söté- tebb lesz, de ettől nem lesz szebb a bőr, és egészségesebb sem. Folyamatosan magasabb az UV-sugárzás- Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 1995 óta méri az UV-sugárzást - mondta Tóth Zoltán, az OMSZ légkörfizikusa. - Az adatsorok elemzése során az derült ki, hogy ez folyamato­san növekvő tendenciát mutat, és átlagban kis mértékben nőtt. Világviszonylatban 6-14 száza­lékkal lett magasabb az UV-su­gárzás az elmúlt 20 év alatt, és az erős (7 fölötti) UV-indexű na­pok száma is növekedett. Vizs­gálataink szerint ennek az az oka, hogy a légkör átlátszósága, vagyis tisztasága a kilencvenes évek közepe óta javult. Tisztább a levegő, ezért kevésbé szűri meg a káros UV-sugarakat. UV Index ismertető UV INDEX SUGÁRZÁSI SZINT 11 és 15 óra között keressük az árnyékot, könnyű, kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha, szé es kari­májú kalap viselése, napernyő használaté indo­kolt. Alkalmazzunk fényvédő krémet! ( 7.0-7.9 Mayyon erős Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, a fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt. Kerüljük a déli napsütésben az árnyék­mentes helyen való tartózkodást! Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzéke­nyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt! 3.0-4.9 Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! 0.1-2.9 Gyenge Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. FORRÁS: OMSZ Ha valaki teljesen elkerüli a napozást, az ugyanúgy veszélyes lehet, mintha túlzásba viszi. Napfürdőzni tehát kell, de csak megfelelő odafigyeléssel Azt, hogy milyen az értéke ennek, igen sok tényező befo­lyásolja. Legerősebben az, hogy mennyi felhő van az égen. Ez azonban nem ennyire egysze­rű, fontosabb, hogy a felhők milyenek. Ha vastag a felhőzet, az lényegesen jobban szűri az UV-sugarakat, de például a fá­tyolfelhők vagy a bárányfelhők szélein történő fényszóródás még derült ég esetén is növelhe­ti a sugárzást. Éppen ezért érde­mes figyelni az előrejelzést, és már közepes értékű UV-sugár­zás esetén is vigyázni kell víz közvetlen közelében vagy víz­ben, mivel a tükröződés erősíti a hatást. Hasonlóan a tiszta és ritkább levegő is, éppen ezért a hegyekben ugyanúgy óvatos­nak kell lenni, mint a vízparton. Hazánkban az UV-sugárzás átlagos napi maximum értéke 5-6,9 közötti, de előfordulnak 7-8,9 közötti erősségűek is. Figyelmeztetést a 7,5-es érték felett adnak ki, akkor, ha ez az ország területének felén, vagy a fél ország területének a há­romnegyedén jellemző. Ilyen­kor akár már tíz perc alatt is bőrégést lehet szerezni és még védelemmel sem szabad húsz percnél többet a napon tar­tózkodni, de ha valaki kisebb UV-sugárzás mellett hosszú időt tölt a szabadban, ugyanúgy összejön a dózis és leég, ezért nagyon fontos a védelem. Ma­gyarországon az UV-sugárzást öt állomáson, Budapesten, Kecs­keméten, a Kékestetőn, Keszthe­lyen és Siófokon naponta mérik és szeptemberben teszik közzé. A világos bőr és az anyajegy a legnagyobb kockázat A bőr szempontjából az ultra­ibolya sugarak közül különösen veszélyes a rövidebb hullám- hosszúságú UV-B sugár, ami a felhámig hatol, rövidtávú hatá­sa a napozás után pár órával je­lentkezik bőrpír, gyulladás, fel- hólyagosodás és hámlás formá­jában. Az UV-B sugarak káro­sítják a sejtmagban lévő DNS-t, ezáltal okozhatnak bőrrákot, ráadásul az ózonréteg vékonyo- dásával a rákkeltő UV-B sugár­zás még nagyobb mértékben éri a bőrt. A mesterséges UV-A sugárzást is kibocsátó szoláriu­mokról kiderült, hogy a fény­csövek kis mértékben UV-B-t is sugároznak, ezért megdőlni lát­szik a teória, hogy a szolárium nem okoz bőrrákot. A bőrdaganatok leggyakrab­ban az anyajegyekből indulnak ki. Éppen ezért nemcsak azok­nak nem ajánlatos hosszabb időre napra menni, akiknek világos a szeme, fehér a bőre, de azoknak sem, akiknek sok az anyajegye. A rosszindula­tú anyajegyes elváltozások, a melanómák veszélyesek, és ki­alakulásukban óriási szerepe van a napfénynek. A még alig egy milliméteres melanómá- kat 90-95 százalékban meg le­het gyógyítani, ha viszont már négy milliméteres az elváltozott anyajegy, ötven százalék sincs a túlélésre. Az ejmúlt harminc év tapasztalatai szerint tízévente megduplázódik a bőrrákosok száma Magyarországon is, ami összefügg a túlzásba vitt napo­zással éppúgy, mint a napfény egyre károsabb sugaraival. A napégés tehát a legnagyobb veszély, rövid távon szeplőket, barna foltokat okoz, hosszú tá­von értágulatok és ráncok kelet­keznek tőle a bőrön, de életve­szélyes következménye is lehet. Egyre több a bőrdaganat fiatalabb korban is Ferenczy József plasztikai se­bész azt mondta: egyre több bőr­daganatot operálnak és egyre fiatalabbak a betegek, a gyógyu­lási és túlélési esélyeket pedig leginkább az befolyásolja, hogy mekkora a daganat, amikor or­voshoz mennek vele. Ezért na­gyon fontos a szűrés, a fejbőrön, a háton és a hajlatokban ugyan­is önellenőrzéssel sem lehet ész­revenni, ha baj van.- Van egy nagyon jó mozaik­szó, ami a gyanús anyajegyeket segít felfedezni - mondta Feren­czy József. - Ez a SANSZ: vagyis sötét, asszimetrikus, nagy (5-6 milliméternél nagyobb vagy növekszik), és szabálytalan a színe, vagyis sötét és világos területek is látszanak benne. Érdemes figyelni, hogy válto- zik-é, és jó, ha évente orvos is látja. Közkeletű, de hibás véle­kedés, hogy az anyajegyeket veszélyes eltávolítani. Az első beavatkozáson nagyon sok mú­lik, a szakszerűtlenül elvégzett műtét valóban okozhat gondot, és ha valaki túl későn kerül or­voshoz, nagyobb a beavatkozás kockázata is, ugyanúgy, mint minden más daganat esetében. Ha azonban időben és megfe­lelően történik a műtét, a bőr­daganat az egyik legjobban gyógyítható megbetegedés, és mivel szabad szemmel is lát­szik, odafigyeléssel ezt lenne a legkönnyebb megelőzni. Ha va­laki változást észlel, megsérül az anyajegye vagy folyamatos irritációnak kitett helyen van a testén, keresse a bőrgyógyászt. Napfény nélkül nincs elég D-vitamin A napozás tehát ma már oda­figyelést kíván, de egyre többen hangsúlyozzák, hogy az ugyan­úgy egészségügyi veszélyekkel jár, ha valaki teljesen elkerüli a napfényt, mint az, ha túlzásba viszi. A D-vitamin ugyanis sok­kal fontosabb szerepet játszik az emberi szervezetben, mint ko­rábban gondolták. Márpedig ezt csak napfénnyel lehet megfelelő mennyiségben megszerezni. Az már régóta köztudott, hogy a csontok egészségéért felelős, igazi sokoldalúságát azonban csak most kezdik felfedezni. Olyannyira, hogy megfelelő D-vitamin-ellátottság mellett a halandóság 7-10 százalékkal csökkenhetne, az átlagéletkor pedig 2-3 évet nőhetne hazánk­ban. Jelenleg ugyanis az embe­rek kétharmada D-vitamin-hi- ányban szenved.- A D-vitamin jelentősége ab­ban áll, hogy szükség van rá egy hormon képződéséhez a szerve­zetünkben - mondta Takács Ist­ván, a Magyar Primer Preven­ciós Orvosi Egyesület elnöke. - A D-vitamin tehát egy előanyag, ami a nap UV-B sugarainak ha­tására képződik a bőrben, aztán a májban szintetizálódik, majd a vesében alakul hormonná és úgy jut el a sejtekig. A D-vita- min-szintet a vérből egy egysze­rű vizsgálattal ki lehet mutatni. Élelmiszerekből is hozzá lehet jutni, de átlagos táplálkozással mindössze 80 egységnyi D-vita- mint fogyaszthatunk naponta, ami nagyon kevés. A vizsgálatot érdemes elvé­geztetni, ha valaki csontritkulá­sos vagy hajlama van rá, gyenge az immunrendszere, hajlamos a depresszióra, gyakran vannak légúti fertőzései, de az ízületi gyulladásokat is fokozhatja a hiánya, a máj- és epebetegség pedig a hiányt alakíthatja ki. Ez manapság egyre gyakoribb, ugyanis az emberek többségét nem éri eleget a nap, vagyis az UV-B sugárzás hiánya miatt D-vitamin-hiány alakul ki. Csak 11 előtt és 16 óra után biztonságos Battyáni Zita egyetért az­zal, hogy a D-vitamin fontos, és ezért az is, hogy a testünket napfény érje. Ehhez azonban nem szükséges órákra a napra feküdni, elegendő napi 20-30 perc, amit fedetlen felsőtesttel, napvédő krém nélkül, és 16 óra után vagy 11 óra előtt töltünk a napon. Azt, hogy ez mennyire fontos, jelzi: tavaly tizennégy orvostársaság fogott össze ha­zánkban a D-vitamin-hiány megelőzésére. Mit is tud a D-vitamin, amire a szervezetnek feltétlenül szüksége van? A D-VITAMIN-HIÁNY CSOntveSZ- téshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. Megnő a csonttörések kocká­zata, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken. az autoimmun betegségek kö­zül az alacsony D-vita- min-szint növeli a reumás ízü­leti gyulladások, az inzulin- függő cukorbetegség és a scle­rosis multiplex kialakulásá­nak esélyét. A KUTATÁSOK SZERINT hozzá­járul a szívelégtelenség kiala­kulásához, súlyosbodásához, növeli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát. emlőrák és béldaganatok ki­alakulása és lefolyása szem­pontjából a D-vitamin-hiány már bizonyítottan rizikó- tényező. hiánya a teherbeesést is kedve­zőtlenül befolyásolja. elsődleges forrása a bőrtérő napsugárzás, annak is UV-B spektruma. Mivel azonban itt­hon késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő, pótolni is szükséges. Büntetlenül csak negyedórát bír ki a bőrünk napfürdőben ha valaki negyedóránál hosz- szabb időt tölt napfürdővel, a szakemberek legalább 15-20 faktoros krém használatát ta­nácsolják. A faktorszám egy szorzótényező, mely növeli a bőr ellenállási idejét, hosszabb idő­tartamú védettséget érhetünk el vele. Ha például 12 faktoros krémmel kenünk be egy olyan bőrtípust, amely védelem nélkül 10 perc alatt leég, akkor a le­égés nélküli idő kitolódik 12x10 percre, vagyis két óra hosszára. amikor a bőr már barna, foko­zatosan lehet csökkenteni a faktorszámot. Fontos, hogy olyan krémet keressünk, ami az UV-A sugarak ellen is véd. a napozókrémet legalább fél órával a napozás előtt vigyük fel a bőrre, bőven használjuk, fürdés után ismételjük, és ha tehetjük, inkább patikában sze­rezzük be a napozószert. az első napvédő szert a hegy­mászás közben elszenvedett napégés ellen készítette el 1938- ban Franz Greiter. A Gleccser nevű krém 2 faktoros volt, de ez csak 1962-ben derült ki, miután az osztrák kémikus kidolgozta a faktorrendszert. 1

Next

/
Thumbnails
Contents