Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-15 / 22. szám

2014. JUNIUS 15., VASARNAP SZTORI/ELETMOD 5 Kiityük forradalma az orvoslásban tudomány Technológiai cunami jön a gyógyításban, amely mindent elsöpör Okostelefonos egészségügyi applikációk, nanotechnológi- ás gyógyszerek, robottechno­lógiával irányított sebészeti technológiák, 3D-s szövet­nyomtatás - csak néhány bűvszó a gyógyítás jövőjéből. Mégpedig a nagyon is közeli jövőjéből. Haiman Éva Egy olyan országban, ahol még barna papírból készült karto­nokban tárolják a háziorvosok a betegek leleteit, ősrégi asz­tali számítógépeket püfölnek a kórházi adminisztrátorok, és a pácienseknek halomnyi J nyomtatott dokumentációt kell S hurcolniuk magukkal egyik orvostól a másikig, nehéz el­képzelni azt a világot, amikor az orvoslásban is a mindenna­pok részévé válik az informá­ciótechnológia. Pedig ez a jövő már nem is olyan távoli, mint hisszük, csak idő - és persze pénz - kérdése, hogy Magyar- országon is elterjedjenek a ná­lunk gazdagabb országokban egyre inkább mindennapossá váló újítások. Becslések szerint már az el­következendő években világ­szerte meredeken emelkedik majd a letöltött mobiltelefonos egészségügyi applikációk szá­ma, részben az egyre tudato- sabbá váló betegek, részben az olyan kiegészítő eszközök nyo­mán, amilyenek a hordozha­tó diagnosztikai eszközök, az úgynevezett okosmérők. Azok, amelyek segítségével folyama­tos képet kaphatunk egészségi állapotunkról, vérnyomásunk­ról, testhőmérsékletünkről és egyéb fizikális paraméterünk­ről, az adatokat eltárolhatjuk, és az orvosunkkal valós időben meg is oszthatjuk. A mobiltelefonos applikáció­kon azonban jóval túlmutatnak azok a lehetőségek, amelye­ket a mobile health (mHealth, magyarul mobilegészségügy) tartogat. Ebbe a körbe tartoz­hatnak a távmegfigyelő moni­torok, az online konzultációs lehetőségek, a felhő alapú kor­történet-adatbázisok, a mobil betegnyilvántartások vagy a vizitemlékeztetők is - magya­rázza Bálint Botond, a Fenntart­ható Magyar Egészségügyért Egyesület vezetője. A fiatal or­vos a néhány lelkes mérnök, programozó, orvos és egyéb szakember például elkészítette a „laborom.hu” alkalmazást. Ez tulajdonképpen egy személyre szabott elektronikus betegkar­ton, amelynek segítségével bár­ki feltöltheti és rendezheti szá­mítógépén vagy okostelefonján laborleleteit, kortörténetét, test­súly-, vérnyomás- és vércukor- értékeit. Az adatbázis a beteg és a kezelőorvos számára egy­aránt követhetővé, átláthatóvá, vizuálisan megjeleníthetővé teszi a beteg egészségi állapo­tával kapcsolatos számtalan in­formációt, amely így bármikor rendelkezésre állhat. Kissé lemaradva MAGYARORSZÁGON JELENLEG is tucatnyi e-Health fejlesztési program van folyamatban. Ezeknek a döntően uniós forrás­ból finanszírozott projekteknek az összértéke eléri a 12 milliárd forintot. Az e-recept, amit 2010 óta ígérnek, még nincs ezek kö­zött, és egyelőre a védőnők sem táblagépet használnak a tere­pen, ahogyan arról szintén szó volt. Viszont állítólag előrehala­dott állapotban van a Mentő- szolgálatnál az új irányítási rendszer kiépítése, amelytől a leköszönt egészségügyi állam­titkár, Szócska Miklós szerint már csak egy lépés, hogy „élő képet fogunk tudni közvetíteni a mentőautóból a szakorvosnak”. A szakember szerint az mHealth már 2020 előtt alap­vetően meg fogja változtatni az egészségügyet és a saját egész­ségünkről kialakult képünket is, bár erre Magyarországon talán néhány évvel tovább kell várni. Meskó Bertalan egész­ségügyi jövőkutató az új tech­nológiák kapcsán egyenesen cunamit emleget, ami szerinte teljesen el fogja söpörni a je­lenlegi orvoslást. A személyes orvos-beteg kapcsolatot azon­ban semmilyen futurisztikus kütyü sem pótolhatja - állítja. Online segítséget kapnak a depresszióval küzdők betegség Magyarországon minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi átéli ezt az élete során A nyári napsütés jókedvre de­rít, ám nem minden esetben. Ha valaki depresszióra hajla­mos, annak nem feltétlenül ja­vul az állapota. Nekik segíthet egy új weboldal. Az Egészségügyi Világszer­vezet előrejelzése szerint 2020- ra a depresszió lesz a második leggyakoribb, tartós munkaké­pesség-csökkenést okozó meg­betegedés, megelőzve a szív- és érrendszeri betegségeket. Mert a depresszió nem egyszerűen stressz vagy rosszkedv, hanem egy komoly mentális betegség, amely az egész szervezetet érinti. Becslések szerint Európában évente a lakosság 7 százalé­ka él át depressziós epizódot. Magyarországon minden ne­gyedik nő és minden nyolcadik férfi átél depressziót az élete során. A depresszió az öngyil­kossághoz vezető legnagyobb veszély, és bár a korábbi kedve­zőtlen tendenciáknak véget vet­ve hosszú évek óta kevesebben követnek el öngyilkosságot Ma­gyarországon, uniós összeha­sonlításban ennek ellenére még mindig dobogós helyen állunk. Depressziós bárki lehet: fér­fiak és nők, életkortól, iskolá­zottságtól, szociális és gazdasági háttértől függetlenül. A fel nem ismert vagy kezeletlen depresz- szió gyakran visszatérhet, és akár tartóssá vagy krónikussá válhat. A képet tovább súlyos­bítja, ha a depresszió más testi betegséggel társul, mint például rosszindulatú daganattal, cukor- betegséggel, ízületi gyulladás­sal, stroke-kal, vagy szív- és ér­rendszeri betegséggel, illetve ha egyéb pszichés zavarral társul, amilyen a szorongással vagy az alkohol-, esetleg a drogfüggőség. Ezért is nagy jelentőségű az Európai Szövetség a Depresszió Ellen (EAAD) kezdeményezése, amelynek eredményeként most már magyarul is elérhető az a weboldal, amely gyakorlati se­gítséget nyújt a depresszióval küzdőknek. A www.ifightdep- ression.com/hu („Megküzdök a depresszióval”) weboldalon töb­bek között egy nemzetközileg elismert önkitöltős teszt segít­ségével a saját depressziójának mértékét tesztelheti a látogató, és az eredményről, illetve a szükséges lépésekről azonnali visszajelzést kap. Az oldalon az általános tudnivalókon kívül - a depresszió okai, tünetei és keze­lése - a látogatók konkrét segít­séget nyújtó elérhetőségeket is találnak. ■ H. É. A depresszió jelei:- állandósult szomorúság, szorongás, kiiiresedettség-érzés- szokatlan fáradtságérzet, csökkent energiaszint- REMÉNYTELENSÉG, peSSZÍmiz- mus, bűntudat, értéktelenség- csökkent érdeklődés a koráb­ban érdekesnek tartott vagy örö­möt okozó tevékenységek iránt- alvászavar és álmatlanság, vagy túl sok alvás- szokatlan ingerlékenység- érzelmi beszűkültség- társas helyzetek kerülése- halállal, öngyilkossággal való foglalkozás SS Papucskaland PfT |1 AMIKOR Kl­^ M SZÁLL0Ka , m■ ■ JKk metroszerel- rados virág vényből, min­dig a lábam elé nézek, nehogy belelépjek a résbe, ami a szerelvény padló­zata és a peron között van. Va­lamelyik nap is odaszegeztem a tekintetem a kérdéses hely­re a Nyugati pályaudvarnál lévő megállóban - hát mit lá­tok? A mellettem kiszálló lány papucsa egyszer csak zsupsz! - lecsúszott a lábáról, és a rés­ben landolt. A magas sarkú, keskeny kis nyári fapapucs alázuhant a metrószerelvény sínjei közé. A pórul járt lány (olyan huszon-egynéhány éves lehetett) csak nevetgélt kínjában: most mehet így to­vább. Mondtam neki, nézzük meg, hol van az a papucs, hát­ha ki tudjuk halászni. NAGY BUZGÓN hajolgattunk lefelé, meg is láttuk a papu­csot - sajnos puszta kézzel el nem érhető messzeségben. Közben a hangosbemondóban egy hölgy ránk rivallt, hogy azonnal menjünk fel a metró­felügyeletre. A hang egyre ijedtebb és parancsolóbb lett, így aztán elindultunk felfelé. A lány kérte, ne törődjek ő- vele, de én felhördültem: csak nem fogja itt hagyni a papu­csát? Szelíden megfogtam a karját, úgy vonszoltam fel a mozgólépcsőre, ő pedig mel­lettem bicegett, hogy milyen ciki ez az egész, és biztos vagyok-e benne, hogy nem járna-e jobban, ha mezítláb folytatná az útját. KÖZÖLTEM VELE, nem ő volna az első utcán mezítlábazó ember - ismertem egy figu­rát, aki márciustól októberig mindenhol csupasz lábbal közlekedett, de az egy hobó- szerű világutazó volt, Jimi Hendrix-es üstökkel, szakadt pólóban. Ám a lányka ma­ga volt a megtestesült ifjú polgárhölgy, divatosan szoros térdfarmerban, testhez simu­ló fekete topban, karján menő retiküllel. A felügyeleten két sor moni­tor előtt, mint valami FBI-os filmben, egy jól megtermett hölgy fogadott bennünket, sá- pítozva, hogy majdnem meg­állt a szíve, amikor mi a sínek fölé hajoltunk. A lány a fél lábán ácsorogva ott maradt, hogy ne kelljen megint végig­bicegnie az utat, én pedig lementem a hölggyel megmu­tatni az eset pontos színhe­lyét. Amikor a saját szemével is látta a papucsot, elhúzott a raktárba egy hosszú rúdért. Kiderült, nem ez az első eset, hogy onnan lentről ki kell ha­lászni valamit. Sőt, az ijedtség is azért volt, mert egyszer egy nő, akinek szintén odaesett valamije, a kétéves gyere­két lógatta le, hogy az hozza fel neki a cuccot. Ezt már az egyik metrófelügyelő férfi mesélte, aki szintén lejött se­gíteni. Elmondta, mi történik, ha valaki hozzáér a sínhez, amelyben nyolcszázvalahány voltos egyenáram megy: si­mán odasül a keze. Nem tud­ja elengedni, és így aztán a megsülés kiterjed az egész testére. a metrós férfiból dőlt a pa­nasz. Hogy én el sem tudom képzelni, mi van itt péntek esténként. Jön az aranyifjú­ság, lökdösik egymást, köz­ben ordítoznak, mert alapo­san beitaloztak, befüveztek. Heccből megnyomják a peron falán elhelyezett dobozban a piros vészgombot, amitől leáll a metró, és beletelik egy idő­be újraindítani. Összeokádják V l Gulyás László főként rádiózik GULYÁS LÁSZLÓ 1981-ben egy februári estén debütált a Magyar Televízióban. Egy vasárnapi Telesportban ol­vashatott sporthíreket és majd kiugrott a bőréből örö­mében. Az, hogy ezen a pályán in­dult el, nem volt nagy megle­petés. Édesapja, Gulyás Gyu­la rádiós sportkommentátor volt, aki Szepesi György mellett a nagy rádiós gene­rációhoz tartozott. Az újság­írás, majd rádiós riporteri munka után következett a televízió, ahol aztán tíz olimpián, 27 kézilabda Eb-n és vb-n, öt labdarúgó-világ­bajnokságon és ugyanannyi atlétikai világversenyen vett részt. „Persze, összeszorul ki­csit a szívem, hogy csak itthonról nézhetem a mérkő­zéseket, de a Kossuth Rádió munkatársaként kiveszem azért a részem így is a vi­lágbajnokságból - mondta Gulyás László. - A televízi­óból 2007-ben küldtek el és azóta televízióban csak a Sportl képernyőjén szere­peltem. A Kossuth Rádióban szerkesztőként dolgozom és időszakosan tanítottam a kö­vetkező generációt is. Az az MTV, amelyiktől elküldték, már nem az a televízió volt, amire szívesen emlékszem. Hiányzik a tévés munka, olyan, amibe egy életre beleszeret az ember, ha ko­molyan veszi. Ugyanakkor én azt az MTV-t szerettem, ahol még olyan volt a lég­kör, hogy mindenki köszönt mindenkinek. Szívesen tévéznék és van egyfajta nosztalgiaérzés is bennem, de elégedetlen nem vagyok, a rádióban is azzal foglalko­zom, amit nagyon szeretek.” Gulyás László nem csak beszél a sportról, de csinálja is. Aktív életet él és minden­napjainak része a mozgás: úszik, kerékpározik és he­tente többször fut. ■ F. E. a peront, a metrókocsikat, és nemcsak a magyarok, de a külföldiek is. Utóbbiak itt tombolják ki magukat, mert nálunk nem viszi be őket a rendőrség, nem sóz a nyakuk­ba hatalmas pénzbüntetést. tele volt keserűséggel az az ember, látszott rajta, jólesik neki, hogy kiöntheti a szívét. közben a papucshalászat a rúddal sem sikerült, olyan szerencsétlenül landolt oda­lent a lábbeli. Végül a fel­ügyeleten a hölgy felvette a jegyzőkönyvet, és megígérte a lánynak, éjszaka, amikor már nem jár a metró, kiszedik a papucsot, másnap reggel át­veheti. Kíváncsi lennék, érte ment-e. A jövőben világszerte meredeken emelkedik majd a letöltött mobiltelefonos egészségügyi applikációk száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents