Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-31 / 126. szám

2014. MÁJUS 31., SZOMBAT JÖVŐNK ENERGIÁJA 5 Csillog a fiatalok szeme, amikor előad európai nukleáris társaság A magyarok közül elsőként kapta meg a Jan Runermark-díjat Cserháti András A magyarok közül elsőként kapta meg Cserháti András az Európai Nukleáris Társaság (European Nuclear Society) elismerését, a Jan Runermark-díjat. A Paksi Atomerőmű műszaki főszak­értője közel negyven éve dol­gozik az atomerőműben, mi­közben rendkívül sokat tett a nukleáris energia támoga­tottságának növeléséért. Vida Tünde Meglepődve fogadta annak hí­rét Cserháti András, hogy a FI­NE (Fiatalok a Nukleáris Ener­getikáért) nemzetközi elisme­résre jelölte. Azt meg különö­sen, hogy a sok kiváló aspiráns közül rá esett a választás. Az európai szervezet a fiatal gene­ráció támogatásáért, tanításá­ért díjazta. Az elismerést a fran­ciaországi Marseille-ben vette át az ENC2014 konferencia ke­retében. Az ünnepi eseményen egy Tolna megyei élményéről mesélt, arról, hogy hogyan si­került a bonyhádi középiskolá­sok figyelmét megnyernie egy előadáson, amit a „nukleáris turizmus” mottóval épített fel. Beszélt arról, hogy szakmai út­jai során hogyan járta be a vi­lágot Kanadától Japánig. Miköz­ben beszélt, a diákszemek tág­ra nyíltak, és észrevétlenül ra­bul ejtette hallgatóságát. Ké­sőbb egy szülő mondta el neki, hogy milyen hatást gyakorolt az ifjakra. Ez - mondta Marse­ille-ben, s ezzel egybehangzóan lapunknak is - minden elisme­résnél többet ér számára. Cserháti András Moszkvá­ban, az energetikai egyetemen szerzett diplomát, ahova némi kalandvágytól vezérelve jelent­kezett. Sokat nem tudott ugyan az atomenergiáról, de felcsigáz­ta az érdeklődését, az pedig kü­lönösen, hogy külföldön tanul­hat. Atomerőművekben edzett szakmai ismeretekkel tért ha­za, majd - mivel akkor Pakson még csak a tervezés folyt - to­vább gyarapította ezeket egye­bek között Bulgáriában, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézetben, ahol világossá vált, hogy reak­torfizikusként szeretne dolgoz­ni. Az elmúlt 38 évben tövi- ről-hegyire megismerte az erő­művet, rendkívül sok területen dolgozott. Jelenleg műszaki fő­szakértő, a végleges biztonsági jelentés aktualizálása és az idő­szakos biztonsági felülvizsgá­lat koordinálása tartozik hozzá. Utóbbit tízévente kell elvégez­ni, előbbi az atomerőmű legma­gasabb szintű, 22 ezer oldalnyi biztonsági dokumentuma, amit folyamatosan aktualizálni kell. Cserháti András munkája természetes velejárójának tart­ja, hogy kiveszi részét abból a munkából, aminek célja, hogy javuljon a nukleáris energeti­ka hazai és nemzetközi meg­ítélése. Ennek érdekében szak­mai civil szervezet, honlap, fo­lyóirat indításában vett részt, sőt gyakorta végezte a mun­kát egyedül. Rendszeresen hív­ják az ország különböző pont­jaira, vagy annak határain túl­ra előadónak konferenciákra, Cserháti András közel negyven éve dolgozik az atomerőműben Névjegy cserháti András 1952. február 1-jén Móron született, Székesfe­hérváron, a Teleki Blanka Gim­náziumban matematika-fizika szakon tanult, majd a moszkvai egyetemen atomerőművek és be­rendezések szakon diplomázott. 1976. április 5-én lépett be a Pak­si Atomerőmű Vállalathoz, amely immár MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néven máig munkaadója. A magyar Nukleáris Társaság (MNT) alapítója, weblapjának elindítója, éveken át szerkesztője. A Nukleon online folyóirat alapí­tó főszerkesztője, az MNT nukle­áris szimpóziumának főszerkesz­tője. Az Európai Nukleáris Társa­ságánál alapított Jan Runer- mark-díjának első magyar díja­zottja. Tudományos cikkeket ír, ismeretterjesztő előadásokat tart többek között az MNT nukleáris szaktáborában, középiskolák­ban, egyetemeken, fizikatanári ankétokon, a FINE továbbképzé­sein. Társszerzője a Prométheusz magyar unokái című könyvnek. nős, felesége, dr. Cserháti-Ács Adrienn nyelvtanár Szekszár- don. Egyik fiuk közgazdász, Bu­dapesten egy skót alapkezelő üzletág igazgatója, a másik kül­földön él és dolgozik jogászként. nemzetközi fórumokra, egye­temekre, középiskolákba. Az sem számít ritkaságnak, hogy őt választják egy-egy fórum legjobb előadójának. Ha pozi­tív visszajelzést kap, az kifeje­zetten doppingolja. Az sem ke­seríti, hiszen volt ideje hozzá­szokni, hogy az atomenergia a politikai csatározások színte­révé vált. Nem érzelmi alapon, hanem szakmai meggyőződés­ből mondja, hogy az atomener­giának számos előnye van azon túl is, hogy széndioxid-kibocsá- tásmentes. Minden lehetőséget megragad, hogy a szakmailag hiteles és meggyőző informá­ciókat terjessze. Szilárd meg­győződése, hogy az atomener­giának van jövője, reneszán­szát éli ez az ágazat. A Fuku- simában történtek lelassították ugyan a rohamosnak ígérke­ző fejlődést, de csupán néhány ország mondott le atomerőmű­veiről, szemben azokkal az or­szágokkal, amelyek új reakto­rok építését tervezik. Sok az új belépő is. Egy ezzel kapcso­latos élményébe is beavat Cser­háti András. Minap a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség által szervezett nemzetközi fó­rumon vett részt, ahol az erő­művet építők cserélték ki ta­pasztalataikat. Bár ő a tapasz­taltak közé tartozott, mégis ta­nult sok újat, hiszen ma már tel­jesen más a gazdasági, politikai környezet, mint akkor, amikor a paksi atomerőmű épült. Jó szívvel „toborozza” a fiata­lokat, bíztatja őket arra, hogy válasszák a nukleáris karriert. Ő maga a legjobb reklám, hi­szen máig nagyon jól érzi ma­gát. - Ehhez értek, erre van rá­látásom. Szeretem - mondja munkájáról. Elsőként lett Véradóbarát Munkahely egészség Az idei első alkalommal több, mint százhatvanan jelentkeztek donornak A gyakorlat során a védett vezetési pontra mentek A véradáshoz helyszínt, a véradóknak munkaidő kedvezményt biztosít a Paksi Atomerőmű, amely az egészség megőrzést többféle módon is elősegí­ti. A vállalat elsők között nyerte el a Véradóbarát Munkahely címet. Évente három alkalommal települ ki a véradó állomás a Paksi Atomerőműbe. Bog­nár Péter humán igazgató azt mondta, ilyenkor a foglalkozás egészségügyi szolgálat rende­lőit bocsátják rendelkezésre, a véradóknak pedig négy óra munkaidő kedvezmény nyúj­tanak. Szerdán, az idei első alkalmon, több mint százhat­vanan jelentek meg. Az előze­tes orvosi szűrővizsgálat sze­rint 143-an közülük megfe­lelt donornak. Tőlük szemé­lyenként 4,5 deciliter vért vet­tek a szakemberek. - A le­vett vérből vörösvérsejt-kon- centrátum, plazmakészítmé­nyek és vérlemezke-koncent- rátum készül. Egyetlen vér­adással három betegen segít­het egy donor - hangsúlyoz^ ta Rohn Helga a Vöröskereszt városi titkára. Azt is elmond­ta, ezúttal tizenegy új véradót regisztráltak. Szénégető Sza­bolcs, az MVM Paksi Atom­erőmű Zrt. vezető mérnöke is közéjük tartozik. Elárulta, mi­Az atomerőmű számára mindig is fontos volt az egészségmegőrzés vei nem tudta pontosan mi vár rá, izgult kissé. Szakály Sán­dor viszont a rutinos véradók közé tartozik, közel tíz éve, jár rendszeresen. Hogy mi­ért? Nyomos érv, hogy mások­nak segíthet úgy, hogy az szá­mára cseppet sem megterhe­lő. Egy-egy alkalom után tel­jesen megújul, sőt alapos or­vosi vizsgálaton esik át. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elkötelezett támogatója a véradásnak, a véradók megbe­csülését is elősegíti - hangsú­lyozta Rohn Helga. Mint rámu­tatott, most, amikor küszöbön a nyár, a szabadságolások idő­szaka, különösen fontos, hogy minél többen jelenjenek meg a véradásokon. A Magyar Vörös­kereszt a hétköznapok mellett, a hétvégéken is várja a véradó­kat a nagyobb városi rendez­vényeken és fesztiválokon is. A hazai legnagyobb humani­tárius szervezet emellett több hazai vállalatnál is szervez véradó napokat. A munkahe­lyi véradásoknak több elköte­lezett támogatója is van a kis- és nagyvállalatok körében. Kö­zéjük tartozik az erőmű. A vál­lalat hosszú évek óta igyek­szik elősegíteni, hogy mun­kavállalói vért adjanak. 2013- ban előre ütemezetten három véradást tartottak. Ezek mind­egyikén a tervezett létszám fe­lett sikerült teljesíteni. Tavaly valamivel kevesebb mint öt­száz sikeres véradás volt, a do­A társszervezetekkel közösen tartották meg a gyakorlatot Bognár Péter humán Igazgató norok között húszán első ízben választották a segítségnyújtás­nak ezt a módját.- Az atomerőmű számára mindig is fontos volt az egész­ségmegőrzés, ebbe jól illesz­kedik a véradásszervezés - emelte ki Bognár Péter hu­mánigazgató, aki szerint har­monikus a kapcsolat a Vörös- kereszt helyi szervezetével. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a 2010-ben alapított Vér­adóbarát Munkahely címet el­sők között kapta meg az erő­mű. Az egészségmegőrzést szolgálja az évente megtartott egészség nap, illetve az egész­ségközpont, ahol 2006 óta vár­ják a dolgozókat, nyugdíjaso­kat. ■ Vida T. Tűzoltók, rendészek, az egészség- ügyi szervezet és a műszaki hely­reállítás és még egy sor szervezet szakemberei vettek részt az atom­erőmű baleset-elhárítási gyakor­latán. Bár csupán feltételezés­ről volt szó, minden úgy történt, mint éles helyzet esetén: kiadták a riasztást, majd a baleset-elhárí­tásban érdekeltek az atomerőmű területén kívül eső védett vezeté­si ponton gyűltek össze. Miután úgy nevezett törzsvezetési gya­korlatot tartottak, a szükséges in­tézkedésekről született döntése­ket nem követték tettek. Bana Já­nos balesetelhárítási vezető azt mondta, egyetlen momentum volt csupán, amit végig vittek: ez a fel­tételezett sérült kórházba szál­lítása volt. A feltételezés szerint egy berendezés meghibásodott, ez okozott személyi sérülést, kör­nyezeti terhelés történt. Évről-év- re más és más szituációt dolgoz­nak ki. Ezeken a felkészüléseken társszervek is részt vesznek, de a nukleáris hatóság is figyelem­mel kíséri. Az első tapasztalato­kat azonnali értékelésen gyűjtik össze, majd egy részletes elemzés is készül, ebben - ha hiányossá­got tárnak fel - megjelölik a fele­lősöket, határidőket. ■ V. T. m m paksi atomerőmű A rovat megjelenését az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents