Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-07 / 81. szám
4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2014. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ Búcsú a Siótól, irány a Duna-part vízbázis A megyeszékhely jövő nyártól már új kutakból kapja az ivóvizet Az ÉRÖV modern laboratóriumában Prandóczki Zsuzsanna minden szükséges vizsgálatot el tud végezni HÍRSÁV A lakosság ötleteire is számítanak decs Projektötleteket vár a de- csi önkormányzat a Kossuth Lajos utca 32-36. szám alatti ingatlan, a volt háziipar fel- használására vonatkozóan. Elsődleges szempont lenne egy olyan tér kialakítása, mely minél több decsi igényeit szolgálná. A pályázaton decsi lakosok, szervezetek, intézmények vehetnek részt. A jelentkezőknek legfeljebb öt oldal terjedelemben kell bemutatniuk a volt háziipar lehetséges hasznosítási formáit. A benyújtási határidő április 30. A határidőben beérkezett pályázatokat a decsi civil szervezeteknek véleményezés céljából elküldi az önkormányzat, ezt követően 5 tagú bizottság bírálja el. A legjobbnak ítélt pályázat elkészítője 25 ezer forint díjazásban részesül, és részt vehet a projektötlet megvalósításában is. ■ B. K. Eboltás lesz Decsen április 9-én decs Eboltást tartanak a decsi polgármesteri hivatal udvarán április 9-én, szerdán 14 és 16 óra között. A pótoltásra április 12-én, szombaton 8-tól 12 óráig kerül sor. Veszettség ellen csak chippel megjelölt eb oltható. Az azonosítóval nem rendelkező kutyákat kérésre chippel is ellátják. Az oltásra az eb oltási könyvét is el kell vinni. ■ B. K. Nevezetességeket mutat be a tárlat szekszárd Szekszárdi nevezetességek a címe az I. Béla Gimnázium kollégiumi galériájában nyílt legújabb kiállításnak. A Szekszárd a lövő Városa elnevezésű tematikus sorozat legújabb darabjait május 7-ig nézhetik meg az érdeklődők. A hét képzőművész (Ábrahám Béla, Bágyi Zsuzsanna, Cseh Gábor, luhász Ildikó, Kerekesné Varga Veronika, Ódryné Horváth Krisztina és Stekly Zsuzsa) sajátos látásmóddal 10 hónapon át mutatják be különböző technikával készült alkotásaikon keresztül, hogy ők milyennek képzelik el a jövő városát. A mostani tárlaton az érdeklődők madártávlatból is megnézhetik a város épített nevezetességeit. ■ B. K. Új vízbázist kap Szekszárd. Bogyiszló és Fadd-Dombori térségében nyitnak kutakat, s egy év múlva csővezetéken már onnan jut el az ivóvíz a megyeszékhelyre. A kivitelező hamarosan kezdi a munkát, ami a városnak gyakorlatilag nem kerül pénzébe. Gyuricza Mihály Némi riadalommal kezdődött a történet, még a '90-es évek elején. Erről Artim Andrásné, az Egyesült Regionális Önkormányzati Vízmű (ÉRÖV) vezér- igazgatója elmondta, hogy akkor az egyik ivóvíztermelő kút- ban ipari jellegű szennyezést tártak fel, olyan anyagot, amelyet több közeli cég is használt, felületkezelésre. Ez bekerült a talajba, a talajvízbe, s végül az ivóvíztermelő réteg köré is eljutott. Az akkori üzemeltető, a Szekszárdi Vízmű új kutakat fúratott, távolabb a szennyezéstől, kint a Sió partján. Jelenleg is ezek a Sió-parti kutak üzemelnek, amelyek egyáltalán nem szennyezettek diklór-eti- lénnel, a vízbázis környezete J viszont igen. A káros anyagot i a szennyezett vízzel együtt kitermelik. Az a cél, hogy a szeny- nyezés minél lassabban érje el a vízbázist, bár előbb-utóbb mindenképpen eléri. Az ivóvíztermelő kutakat rendszeresen ellenőrzik, a kimenő vízben soha nem volt diklór-etilén jellegű szennyezés, mondta a vezér- igazgató. A védekezés természetesen pénzbe kerül, költsége 25 és 50 millió forint között van évente. 2012 óta erre már nem kapnak állami forrást, jelezték ugyan, hogy a vis maior alapra számítanak, de válasz még nem érkezett.- Az új városvezetés 2006- ban szembesült a problémával. Korábban az önkormányzat semmilyen lépést nem tett a kérdés végérvényes megoldására - mondta Ács Rezső, Szekszárd alpolgármestere. A közgyűlés aztán 2007-ben döntött, hogy a veszély elhárítására végleges megoldást keres pályázati források bevonásával, és megkezdődött az előkészítés a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program keretében. (Az országban összesen két település pályázott e konstrukcióban új vízbázis kialakítására, Szekszárd és Miskolc). Elkészültek a tanulmányok, a pályázat. A projekt költségvetése bruttó 6,5 milliárd forint, és megvalósításával hosszú távra megoldódnak a megyeszékhely ivóvízellátási gondjai. A megvalósítás a pályázati lehetőségek maximális kihasználásának köszönhetően a városnak märcz LÁSZLÓTÓL, a Szekszárdi Városüzemeltetési és -fejlesztési Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, a Duna Aszfalt Kft. lesz a kivitelező, amely nyílt közbeszerzésen nyerte el a munkát. A terveket három részre bontották, egyik a vízkivételi mű, a második a vízmű telep, a harmadik pedig a vezetékrendszer terve. A kúttelep és a vízgyakorlatilag nem kerül pénzébe. 2008 júliusában adták be a pályázatot, 2013-ban jutottak el oda, hogy kiírhatták a közbeszerzést. Két lehetséges változat volt, mondta Katona Ferenc, az ÉRÖV műszaki vezérigazgató-helyettese. Az egyik a Bo- gyiszló-Fadd-Dombori térségében levő parti szűrésű új vízbázis, míg a másik változat szerint egy már működő mohácsi vízbázistól távvezetéken hoztisztító tervei elkészültek, engedélyeztetésük folyamatban van. A vezetékek esetében az előzetes vizsgálati dokumentáció engedélyeztetése folyik, a tervek várhatóan április első felében készülnek el. Ámint az engedélyek rendelkezésre állnak, rögtön munkához lehet látni. A tervek szerint 2015. május 31. a befejezési határidő. ták volna az ivóvizet Szekszárd- ra. Előbbi valósul meg, miután a második nagyjából egymilli- árddal többe került volna, ráadásul az üzemeltetési költségben is nagy különbség lett volna, tehát a mohácsi változattal drágult volna a szekszárdi vezetékes víz. Nem elhanyagolható az sem, hogy ez az új vízbázis Tolna megye székhelyéé lesz, a másik pedig soha nem lett volna Szekszárdé. A megnyert pályázat azt tartalmazza, hogy a Duna partjára - ahol már a '80-as évektől kijelölt vízbázis volt - települnek a parti szűrésű kutak, a folyótól úgy 15-20 méterre, belőlük a szűrt vizet vezetik be egy tisztítóműbe. A víz minősége lényegesen kedvezőbb lesz, mint az eddigi kútcsoportok bármelyikénél, a szennyező anyagok - vas, mangán stb. - lényegesen kisebb koncentrációban vannak jelen, mint a mostani kutakból nyert víznél. Természetesen itt is kell tisztítani, ezért A régió legkorszerűbb laborja van Szekszárdon- A mostani vizünk is jó minőségű, de az új vízbázisnak köszönhetően még ennél is jobb lesz - mondta Katona Ferenc, az ÉRÖV vezérigazgató-helyettese. - A Nemzeti Akkreditáló Testület által hitelesített laboratóriumunk van, ez úgyszólván minden szükséges kémiai, biológiai, bakteriológiai vizsgálatot el tud végezni, s ez is garantálja a kiváló minőséget. A régió legkorszerűbb, legszélesebb spektrumú vizsgálatokra képes ilyen jellegű laborja itt van Szekszárdon. A nagy tudású gépek megvásárlásának eredményeként már nem kell más céghez fordulnunk, mi magunk vizsgálhatjuk az összes paramétert, megfelelő gyakorisággal. Bogyiszló határában egy tisztítómű épül, odáig nyersvíz-vezetéken érkezik a parti szűrésű víz. A tisztítóműben vastala- nítás, mangántalanítás, ammóniamentesítés történik, és ak- tívszén-szűrő is lesz. Egy 12-13 kilométeres távvezetéken jut el a víz a meglévő szekszárdi telepre, és onnan osztják el a városi hálózatba. A műveket, tározókat, nyomásfokozókat mind összekapcsolják az új bázissal. A kutaktól a város legmagasabb pontjáig a vezérlés, az irányítás a jelenleginél is biztonságosabb és mindent lefedő rendszer lesz. Természetesen a városi hálózat karbantartása folyamatos, ezen az új vízbázis kiépítése sem változtat, továbbra is végezni kell a rekonstrukciókat, a '80-90 éves elavult rozsdás csövek cseréjét is mindenképpen folytatni kell. - Azt szoktuk mondani, ez 80-100 évre megoldja Szekszárd vízellátását. Most 7500 köbméter a város vízfogyasztása napi átlagban, a csúcs 10 ezer köbméter, ezt az új rendszer könnyedén teljesíti - mondta Ács Rezső. Hozzátette, 2007-ben a vízmű felmérte a teljes víziközmű rendszert, ennek alapján elkezdődött egy szisztematikus felújítás. Erre évente 60-100 millió forint közötti ősz- szeget költenek, hogy ne csak a vízbázis legyen új, korszerű, hanem az a rendszer is, amelyen át eljut a víz a fogyasztóhoz. A kivitelező cég hamarosán kezdheti a munkát A nagypapától kaptak kedvet a zenéléshez a hátai fiúk hagyományőrzés Együtt muzsikált a Fölszállott a páva című televíziós műsorban a község két tamburazenekara báta Meghívást kapott a Fölszállott a páva című műsorba a Bá- tai Tamburazenekar, a közönség az utolsó elődöntőben láthatta a zenészek versenyen kívüli produkcióját. Az együttes a szintén bátai Pántlika zenekar ifjú tagjaival egészült ki, Balogh László zenekarvezető ugyanis felkérte a közös muzsikálásra a középiskolás fiatalokat. Az alkalmi zenekar tagjai voltak még a televíziós műsor ének és hangszeres zene kategóriáinak tavalyi győztesei, Csizmadia Anna és a cite- rás Krajcsó Bence. A közös fellépés sikere pedig nem maradt el. Különösképpen büszke lehetett a Pántlika zenekar két tagjának nagypapája, akitől annak idején kedvet kaptak a fiúk a zenéléshez. Szabó Péter Bence elmondta, hogy elsőként a testvére, Barnabás kezdett tamburán játszani, eztán csatlakozott ő, illetve a tamburabőgős, Farkas Tamás Barnabás. Ők az állandó tagok, de időnként a bátmonos- tori Szabó Ádám is csatlakozik hozzájuk. Amikor csak tudnak, együtt gyakorolnak, havonta egy-két fellépésük van, és főként’tánccsoportokat kísérnek. De a megalakulás óta eltelt közel három évben több lehetőséget kaptak a bemutatkozásra iskolájukban, a bátaszéki II. Géza Gimnáziumban is. Sőt, zsűri előtt is megmutatták már magukat, díjat is nyertek. Azt ugyan még nem tudják a fiúk, miként hangolják majd össze a zenélést, ha tanulmányaikat más helyszínen folytatják, abban azonban biztosak, hogy nem szeretnék abbahagyni a muzsikálást - szögezte le Szabó Péter Bence. A fiúk Csurai Attilától sajátították el az alapokat, most pedig már Zsikó Zoltán és Farkas Tamás Barnabás édesapja, Farkas Tibor néptáncos, koreográfus, tánccsoportvezető segíti őket, valamint szintén sokat köszönhetnek énekesüknek, az alsónyéki Zsikó Zsuzsannának - hangsúlyozták a fiúk. ■ H. E. Régi hagyomány Bétán A bátai Tamburazenekart jelenleg Balogh László, Balogh Imre, Balogh Attila, Bogdán Ferenc és vendégzenészként Barta Zalán alkotja. Fontosnak tartják továbbadni a fiataloknak a Bátán évszázados múltra visszatekintő népi tamburazene hagyományait. Tavaly első ízben rendezték meg a Bátai Tambura Találkozót, amelyre az ország több pontjáról érkeztek zenekarok. a tambura a hosszúnyakú lantok családjába tartozó, kellemes hangzású pengetős hangszer. Európában leginkább a magyarok, a horvátok és a szerbek használják. Sárközi dallamokat hallhatott a közönség a Csizmadia Annával és Krajcsó Bencével kiegészült bátai zenészektől * I • 4 i i l í
