Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-07 / 81. szám

2014. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ KORKÉP 5 A zene mindenhol jelen van. Közösségi események, ünnepi pillanatok fényét emeli a muzsika. A megyében sok a tehetséges diák A zenét mindenki megérti bőséges kínálat Magas színvonalú az oktatás Tolna megyében Tovább nő az önkéntesek támogatása tolna megye Közös pályáza­tot írt ki az Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tűzoltó Szövetség az önkéntes tűzoltó egyesületek számára. Mint azt Boros Bri­gitta megyei katasztrófavédel­mi szóvivőtől megtudtuk, a pá­lyázat célja a tűzoltási-, műsza­ki mentési-, ifjúságnevelési- és hagyományőrző tevékeny­ségéhez kapcsolódó technika, üzemeltetési költségek és ok­tatás támogatása. A pályáza­tot május hatodikáig kell eljut­tatni annak a hivatásos tűzol­tóságnak a parancsnokához, amelyikkel az önkéntes tűz­oltó egyesület együttműködé­si megállapodást kötött. A költ­ségvetés idén háromszáz mil­lió forint támogatást ad az ön­kéntes tűzoltó egyesületek szá­mára, ebből kétszázhatvan millió forint osztható szét pá­lyázati úton, negyvenmilli­ót pedig elkülönítettek azon egyesületek számára, amelyek az idei évtől önállóan végeznek beavatkozást. ■ V. M. Életet mentettek a dunaföldvári rendőrök Rendőrök mentettek ki egy fér­fit a jéghideg Dunából. Egy fér­fi hívta telefonon a rendőrség 112-es segélyhívó számát pén­teken 17 óra 58 perckor. El­mondta, hogy a dunaföldvá­ri csónakháznál a Duna part­ján van, és a vízbe fog ugrani, mert véget akar vetni az éle­tének. A járőrök perceken be­lül a helyszínre értek és meg­láttak egy alsónadrágban lévő férfit, aki a folyóparttól kb. 30 méterre a Dunában gyalogolt a mély víz felé. Az egyenru­hások megpróbálták rávenni, hogy jöjjön ki, de ő nem tett le szándékáról. A rendőrök szol­gálati ruházatuktól megszaba­dultak, felszerelésüket letették, és a jéghideg vízbe mentek. A parttól kb. 40 méterre a folyó erős sodrású részén érték utol a férfit. A két rendőr testi kény­szert alkalmazott és a fiatalem­bert a vízből kimentette, de ő újból a vízbe akarta vetni ma­gát, ezért a rendőrök megbilin- • cselték, majd a mentők a duna­újvárosi kórházba vitték. ■ Ahogy a népszerű musical betétdala mondja: a zene az kell. A megyében zenét ta­nulni vágyók számára adot­tak a lehetőségek, amint azt az alábbi - korántsem teljes - körkép mutatja. B. K.-H. E.-V. M.-V. B. A bátaszéki zeneiskola legnép­szerűbb szakjain, a gitár és a zongora tanszakon túljelentke­zés van, mivel az oktatást csak óraadó tanárokkal tudják meg­oldani, akiknek az idejébe ke­vesebb gyerek tanítása fér bele, mint ahány jelentkezik - mondta Francsics Ildikó, a tagintézmény vezetője. Hozzátette, hogy a réz- és fafúvós hangszerek iránt szin­tén nagy a kereslet, ami annak is köszönhető, hogy a városban mű­ködő Ifjúsági Fúvós Zenekar so­kaknak kedvet csinál a zenélés­hez. A bátaszéki zeneiskolában nem kérnek tandíjat, csak téríté­si díjat, ami félévente 10 ezer fo­rint. Jó tanulók esetében még ez az összeg is mérséklődik, míg a hátrányos helyzetű gyerekek családjainak egyáltalán nem kell fizetnie. A további költségek a hangszertől függenek, de van, amit az iskola tud kölcsönözni. A bonyhádi Bartók Béla Zene­iskolába 221 növendék jár. Ebből 41 előképzős, akik közül többen hangszert is tanulnak. Legnépe­sebb szakuk a zongora, 51 tanu­lóval. Sokan választják a fafúvós (klarinét, fuvola) hangszereket is, amelyen évek óta túljelentke­zés van. Ezen kívül rézfúvós, vo­nós és ütőhangszereken is meg­tanulhatnak játszani a diákok. Érdekes színfoltja a zeneiskolá­nak a népzene tanszak. Néhány éve vezették be a magánének ok­tatást, amelynek ebben a tanév­ben 12 diákja van. A fúvósze­nekar mellett kisebb hangsze­res csoportok is működnek: he­gedű és cselló együttes, klarinét kvartett. Az intézmény erőssége a tanári kar magas képzettsége, amely a versenyeredményekben és a továbbtanulások magas szá­mában is megmutatkozik. Több­nem olcsó mulatság a zene­tanulás. A térítési díjak és a féléves tandíjak mértéke válto­zó, 4-32 ezer forintig terjed. Az ár több dologtól függ, pél­dául hányadik évfolyamon ta­nul a növendék, milyen sza­kon, és milyen tanulmányi eredménnyel. A tandíjjnellett ott van a hangszerköltség - kevés kivételtől eltekintve a növendékek a saját hangsze­rükön tanulnak -, s ha példá­ul zongorában gondolkodunk, ségük előadóművészként is ak­tívan részt vesz a város és a kör­nyék zenei életében - összegezte Elmauer lózsef igazgató. A szekszárdi Garay János Ál­talános Iskola, Alapfokú Művé­szeti Iskola Liszt Ferenc Zeneis­kolájának jelenleg 432 növendé­ke van. Ágostonná Béres Korné­lia, az intézmény igazgatója el­mondta, hogy jelenleg a legnép­szerűbb hangszer a zongora, a fuvola és a gitár. A jelentkező nö­vendékek elégedettek a hang­szer választékkal, elvétve fordul elő igény itt nem tanulható hang­szerek - például hárfa - iránt. A zeneiskola tantestületében több kitűnő fa- és rézfúvós, ütős, gitá­ros, vonós, orgonista, zongorista és elmélet szakos pedagógus ta­akkor ezt több százezer forin­tos tétel is lehet. Ahhoz, hogy eredményes legyen a képzés, sokat kell gyakorolni, ponto­san, felkészülten járni az órákra, később a versenyekre. Azt viszont senki sem vitatja azok közül, akik valaha is ze­nélni tanultak, hogy minden egyes erre fordított fillér, min­den egyes perc megéri. Mert a zene valódi érték és semmi máshoz nem hasonlítható él­mény. nít, nevel, gyakorol és vállal sze­replést, növendékeik rendsze­resen szép sikereket érnek el a versenyeken. Rendszeres, magas színvona­lú munka kell a tehetséggondo­záshoz. A tolnai Wosinsky Mór Általános Iskola Fusz János Ze­neiskolája szinte minden év­re jut egy-egy kiugró teljesít­mény. Fricz Józsefné, az intéz­mény vezetője elmondta, egy trombitásuk már biztosan beju­tott a zenei szakközépiskolába, de várhatóan egy fuvola tansza­kos növendékük is a zenei pá­lyát választja. A város lakói a Hepp Attila vezette Tolnai Ifjú­sági Fúvós Zenekarra nagyon büszkék, a csapat „Kiemelt Arany” minősítéssel rendelke­zik, amelyet a WASBE szerve­zete által megrendezett minősí­tésen értek el. Szintén szép, or­szágos szemléken aratott sike­rekkel büszkélkedhet az a kó­rus, melyet Schmidt Zoltánné vezet. Az vezető ugyanakkor a gondokat sem titkolja. - Általá­ban elmondható a vidéki zene­iskolákról, hogy tanárhiánytól szenvednek. Mi például egy gi­tártanárnak negyven növendé­ket is tudnánk adni - mondja az igazgató. A tolnaiak egy ide­je már tervezik, hogy vonós tan­szakot indítanak. Ha minden a remények szerint alakul, erre a közeljövőben sor kerülhet. Aki elveszíti múltját, annak jövője sincs PAKS Teleki Júlia túlélők visz- szaemlékezésein alapuló, Hol vannak a sírok című könyvét ismerhették meg az egybe­gyűltek az IKSZT nagytermé­ben rendezett kötetbemuta­tón. A szépszámú érdeklődő­nek Gutái István, a paksi Pá- kolitz István Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója mu­tatta be az írónőt, aki az 1944 októberében ítélet nélkül, ár­tatlanul legyilkolt bácskai magyarok emlékének megőr­zésére tette fel életét. Édesapját mintegy három­ezer társával együtt kivégez­ték, máig jeltelen tömegsír­ba hányták. Az asszonyokat gyermekeikkel a járeki ha­láltáborba szállították, mint háborús bűnösöket. Ez alól a mai napig nem kaptak fel­mentést sem az élők, sem a holtak. Mint azt Gutái Ist­ván is kiemelte, Teleki Júli­át nem a bosszú szándéka ve­■ Nem a bosszú vezeti, azt várja, hogy valaki bocsá­natot kérjen zeti, ahogy a többi túlélő visz- szaemlékezőt sem: azt várják, hogy valaki bocsánatot kér tő­lük, lehetővé teszi, hogy im­már hetven év után megemlé­kezhessenek apáik, testvére­ik ma még szemétdomb fedte sírjánál. Azt szeretné, ha „mi­nél több ember tudna erről a szörnyűségről, mert aki elve­szíti múltját, annak nincs jö­vője sem”. Faddon többen letelepedtek az akkori menekültek közül. Az ő visszaemlékezésük fel­erősítette Teleki Júlia előadá­sának megrázó erejét. ■ Vida T. ■s © Teleki Júlia és Gutái István Nem olcsó, de mindenképpen megéri Jubilált a táncegyüttes, tevábbgördül az Ördögszekér népművészet Tíz év munkájának eredményeként egyre többeknek jelent szórakozást Dunaföldváron a néptánc dunaföldvár Gördül a szekér - hirdette a Dunaföldvári Ördög­szekér Táncegyesület gálaműso­rának címe azt, hogy van jövője mind a csoportnak, mind a nép­táncnak a városban. A címnek megfelelő volt a színpadkép és a műsor is. Fotók, videók segítsé­gével elevenítették fel az elmúlt évtized jelentősebb állomásait, közös kirándulásokat, fellépése­ket, táborokat. Aztán a táncosok jóvoltából a kimerevített képek életre keltek és az előadott tán­cok jelezték: a szekér halad to­vább az úton. Mint az együttes vezetője, Appelshoffer János el­mondta, Rabóczki Anikó 11 éve nyolc gyerekkel tette le az alapo­kat. Ő egy évvel később csatlako­zott hozzá még a táncművészeti főiskola ösztöndíjasaként. János már akkor is a Honvéd Táncszín­ház tagja volt, ma tánckarvezető- je. Anikóval, aki azóta felesége, két kisgyermeket nevelnek, taní­tanak az Ördögszekér Táncegye­sület mellett Bölcskén is. A gyermekcsoport mellé egy felnőtt együttes majd a helybe­li cserkészcsapat tagjaiból egy ifjúsági csoport is szerveződött, s tíz évvel ezelőtt megalakult az egyesület, amely a művelő­dési házban otthonra, az önkor­mányzatban támogatóra lelt. Ma negyvennégyen vannak három korcsoportban régiek, s újabban csatlakozók egyaránt. Appels­hoffer János azt mondja, soha­Az együttes célja, hogy minél többen megismerjék a néptáncot sem akartunk olyan együttest, ami versenyistállóként műkö­dik. Az országban sok ilyen tel­jesítményorientált csoport van, ahol mindig muszáj nagyműsor­ra készülni, versenyre, minősítő­re menni. - Mi próbálunk ebből a kultúrából, a népművészetből minél többet átadni, megszeret­tetni. Ha éppen úgy alakul, ak­kor adunk műsort és elmegyünk versenyre iá, de nem ez a cél - fo­galmazott. A cél, hogy minél töb­ben megismerjék a néptáncot, ne halott dolognak gondolják azt. - A mi tagjaink, fiataljaink úgy használják a táncot, hogy ez­zel szórakoznak, amikor szabad­idejük van, akkor vagy ők men­nek olyan helyre, vagy ők szer­veznek olyan programot, ahol er­re lehetőség van. Nem diszkóba mennek, hanem zenekart hív­nak és a néptánccal szórakoz­nak. így válik élővé - fejtegette. Azt is elmondta, ehhez az is hoz­zátartozik, hogy az egyes dialek­tusok „alapszabályait” figyelem­be véve hozzányúlnak a tánc­hoz, maguk arcára szabják, hi­szen ez így volt a paraszti világ­ban is. Szállt apáról fiúra, s min­denki hozzátett valami más for­mából származó lépést, figurát. Az Ördögszekér Táncegyesületet idei program naptára még nem telt meg, de természetesen a vá­ros rendezvényein ott lesznek, sőt képviselik is azt a testvérte­lepüléseken. ■ V. T. 1 1 4 i 4 * 4

Next

/
Thumbnails
Contents