Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-01 / 76. szám
2014. ÁPRILIS 1., KEDD GAZDASAG 5 Ősvadon lesz a Vidámpark helyén fejlesztés Idén közel 900 milliót terveznek a budapesti Allatkert beruházásaira Az idén megkezdődnek egyes beruházások a volt Vidámpark területén, amelyet az Állatkert kapott meg. Kiépül a Holnemvolt Park, a Mesevár, és a közeljövőben egy 15 milliárdos fejlesztés, a Pannon Ősvadon is. Éber Sándor „A Pannon Ősvadon középtávú létrehozásának előkészítésére 291,9 millió forintos állami támogatás áll rendelkezésre a főváros idei költségvetésében, a középtávra tervezett beruházást 15 milliárdból hoznák létre a Liget Budapest Projekthez kapcsolódóan” - nyilatkozta lapunknak a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Hanga Zoltán elmondta, hogy idén és az elkövetkező években az Állatkert fejlesztéseinek súlypontja a vidámparki területen várhatóak, de a klasszikus területen is várhatók kisebb-na- gyobb beruházások. A korábban 11 hektáros Állatkerthez került Vidámpark 6 hektáros területén a korábbi, műemlékvédelmet kapott játékok, játszóhelyek közül többet is tovább fognak üzemeltetni. Új állatbemutató tereket és karámokat is kiépítenek, például egy simogató számára. A Holnemvolt Parkban már az idén is terveznek látogatókat fogadni, ezért a főváros 51,2 milliós fejlesztési forrást ad az Állatkertnek. Ezen kívül az önkormányzat á működtetéssel kapcsolatos dologi kiadásokat 18 millióig finanszírozza és 42,5 milliós támogatást biztosítanak 15 új dolgozó költségeire. Az Állatkertnek egy 40 milliós bevételt kell elérnie e terület működtetésekor. A Holnemvolt Parkba költöztetik át például a tevéket, flamingókat, de új állatok is lesznek ezen a területen: szarvasfélék, Heck-marha, vaddisznók, struccok. Az átvett területen a közeljövőben hoznák létre a Pannon Ősvadont, ami egy biodóm típusú létesítmény, azaz egy nagy terjedelmű szubtrópusi csarnok a hozzá tartozó kifutórendszerekkel. A Kárpát-medence miocén kori (25 millió évvel ezelőt- től 5 millió évvel ezelőttig) élővilágát idéznék fel a Pálmaházhoz hasonló buja növényzettel és gazdag állatvilággal. A gazdasági udvarban álló egykori szolgálati épületben egy Mesevárat hoznak létre, ahol szelíd és a mesékből ismerős állatokkal találkozhatnak a látogatók. Idén erre 90,8 milliót szánnak. A jelenlegi tevekifutó, parasztudvar és állatsimogató bemutatóhelyek korszerűsített, kibővített tartalommal kiköltöznek a vidámparki területre. Az így felszabaduló helyet a dél-amerikai és az ausztrál zóna bővítésére használják fel, ennek költsége esetleg tízmilliós nagyságrendű is lehet. Ismét mód lesz sörényes hangyászok bemutatására. Az idén az Állatkert költség- vetése 2,88 milliárdos költség- vetési kiadási előirányzattal számol. Dologi kiadásokra 1,29 „TAVALY AZ ÁLLATKERT 220 millió forintot köttött takarmányra, 9,7 milliót állatgyógyászati termékekre, 8,3 milliót munka-, egyen-és védőruhára a 346,3 milliós eszközbeszerzési keretből” - mondta lapunknak az Állatkert szóvivője. Hanga Zoltán közölte: 2013-ban 2,16 milliárdba került az Állatkert fenntartása, melyből 510 milliót tettek ki a személyi juttatások, milliárdot, beruházásokra 893 millió terveznek. „Az Állatkert éves működtetése, beleértve az összes működési kiadást (személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások) 2 milliárd körüli ösz- szeget jelent” - mondta Hanga. Ennek az összegnek a nagy része az Állatkert saját működései bevételeiből származik, 124,2 milliót a járulékok, 1,5 milliárdot a dologi kiadások, 348,2 milliót a beruházások. Az úgynevezett szolgáltatási kiadások a 555,5 millióra rúgtak, ezen belül a gázenergia-szolgáltatás díjára 68,1 milliót, villamosenergia-szoí gáltatás díjára 89,5 milliót, távhő és melegvíz-szolgáltatás díjára 17 milliót, víz- és csatornadíjakra 48 milliót költöttek. a fenntartó Fővárosi Önkormányzat e célú támogatása a működési kiadásoknak mintegy negyedét-ötödét fedezi, tavaly ez az összeg 495,1 millió forint volt. A szóvivő szerint az évi egymillió látogatót fogadó Állatkert igen hatékonyan gazdálkodó intézmény. Ugyanis kulturális, közművelődési, természetvédelmi és tudományos feladatok ellátása mellett nagyszámú műemlék fenntartásáról is gondoskodik és jelentősen hozzájárul Budapest turisztikai vonzerejéhez, miközben működési költségeinek több mint háromnegyedét megtermeli. Az Állatkert bevételeinek legnagyobb részét az intézményi működési bevételek adják, ezek összege tavaly 2 milliárd volt, idén is hasonló összeget remélnek. A legjelentősebb ösz- szeg, 1,35 milliárd forint a belépti díjakból folyt be. Bővül két új védőoltással a kötelezők listája vakcina A kötelező oltási rend része lett a pneumococcus elleni oltás, amellyel középfül- gyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg. A védőoltást hat éves korig kell beadni a 2014. június 30. után születetteknek. A tapasztalatok szerint az eddig az ajánlott kategóriába tartozó pneumococcus oltást szinte valameny- nyi két éven aluli gyerek megkapta. Magyarországon eddig tíz fertőző betegség ellen volt életkorhoz kötött kötelező védőoltás: ezek a tbc, a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B. A méhnyak-rákért felelős humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás szeptember 1-jétől kötelezően felajánlható lesz: a tizenkét éves lányok a házi gyermekorvos vagy az iskolaorvos által térítésmentes védőoltásban részesíthetők. Az Egészségügyi Államtitkárság múlt év végén jelentette be, hogy a 12-13 éves lányok számára 2014-től költségvetési forrásból biztosítja az állam az úgynevezett HPV vakcinát. Azért ez a kedvezményezett korosztály, mert az oltás akkor fejti ki leginkább a hatékonyságát, ha a védettség még a szexuális élet megkezdése előtt kialakul. Az ÁNTSZ ez év januárjár ban nyolcvanezer 12-13 éves lány teljes immunizálására elegendő adag méhnyakrák-el- leni vakcina beszerzésére írt ki közbeszerzést. A piacon jelenleg kétféle oltóanyag kapható, ezekből kettő, illetve három oltás beadása szükséges, ezért a tender is 160, illetve 240 ezer adag védőoltás beszerzéséről szól. ■ VG Közel negyedmilliárd forint takarmányra Költözni kénytelen több száz trafikos már javában keresik a lehetséges új bolthelyiséget azok a trafikosok, akiket egy tavalyi kormányrendelet-módosítással május 30-tól kitiltanak a 2500 négyzetméternél nagyobb alap- területű eladótérrel rendelkező üzletekből és a benzinkutakról. Nehéz lesz forgalmas helyszínt találni, ugyanis új szabályként dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül. Ez a már működő trafikokra nem vonatkozik. „Ez a rendelkezés akkor minősül megtartottnak, ha a dohányboltok (egymáshoz legközelebb eső) bejáratainak középvonalától számított legrövidebb, szabályos gyalogos közlekedési útvonal hossza eléri vagy meghaladja a 200 métert” - fogalmaz tájékoztatójában a NAV. Az adóhatóság szerint a dohányboltok távolságát célszerű előzetesen egy gyálogos útvonaltervező program segítségével ellenőrizni. A legrövidebb útvonal ezenkívül saját méréssel is meghatározható. Kétséges vagy vitás esetben a hiteles mérést szakértő felkérésével, kirendelésével lehet teljes biztonsággal elvégezni, a vámhatóság vitás helyzetben ezt fogja alkalmazni. „Azt a körülményt, hogy abban az építményben, amelyben dohányboltot szándékoznak nyitni, 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet műkö- dik-e, avagy sem, a dohánytermék-kiskereskedelmi engedély iránti kérelmet előterjesztő személynek kell megvizsgálnia” - írja a NAV. Ha ez nem egyértelmű, a hatóság méri le az eladótér területét, amibe mindent beszámítanak, ahol az adott kereskedelmi egység áruját bemutatják, reklámozzák, vagy ahol a megvásárolt termékeket el lehet csomagolni. Az indoklás szerint az aránytalan forgalomkülönbségek miatt kellett változtatni a szabályokon. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. szerint a 6300 dohányboltból, a plázákban, benzinkutakon működő 200 a piaci forgalom 17 százalékát lefölözte. Viszont 2500 trafik a megélhetés határán van. ■ Vég Márton FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Eszenyi Gábor Eszenyi Gábor 42 éves, Mőcsényben él családjával. Egy négy éves kisfiú édesapja. Több mint húsz éve minősített hegesztőként dolgozik. Szakmájának köszönhetően, bejárta a világ számos kontinensét és országát. A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt jelöltjeként elsődleges célja, hogy egy boldogabb Magyarországot teremtsen. TEGYEN ON IS A CIVIL DEMOKRÁCIÁÉRT! SZAVAZZON JELÖLTÜNKRE! DR. SZILI KATALIN ESZENYI GÁBOR Elnök- KTI Tolna megye 3. vk Az utóbbi évek jelentősebb fejlesztései az Állatkertben (millió forint) ■i Uniós támogatás mértéke VARÁZSHEGY 1 1300,0 NAGYTÓ ÉS SZIKLAKÉRT REKONSTRUKCIÓJA ESŐI314’6 ÉLŐHELY ÉS GYŰJTEMÉNY REKONSTRUKCIÓ II. ÜTEM .Eü 300.5 MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSA ESŐI 395,0 FŐKAPU REKONSTRUKCIÓJA ] 254.0