Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-01 / 76. szám
KOZELET HÍRSÁV Sok határon túli magyar szavaz rosszul várhatóan sok lesz az érvénytelen levélszavazat - mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Pálffy Ilona közölte: az NVI-hez eddig érkezett visszajelzések szerint a választók nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatukat, illetve nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat. A levélszavazatoknak 10 százaléka hibás, a személyes szavazásnál ez az arány egy százalék. ■ MTI Csaknem ötmilliárdból újult meg a Ludovika TÖRTÉNELMI KÖTELEZETTSÉGNEK nevezte a Ludovika felújítását Orbán Viktor, aki szerint a megújult épület méltó főhadiszállása lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A Ludovika campus megvalósításáról és a Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány, a főépület felújítása 4,7 milliárd forintba került. ■ MTI Első fokon elítélték Ehud Olmertet ehud OLMERT volt izraeli miniszterelnök csúszópénzt fogadott el - mondta ki el- -ső'fokon a bíróság Izrael-*» történetének legnagyobb megvesztegetési perében. A Holyland nevű jeruzsálemi építkezési ügyben kilenc vádlott bűnös a tizenkettőből kenőpénz adásában illetve elfogadásában. ■ MTI Súlyos baloldali vereség a franciáknál lemondott a francia miniszterelnök, miután pártja, a PS súlyos vereséget szenvedett a hétvégi helyhatósági választásokon. Jean-Marc Ayrault utóda Manuel Valis. A választások az ellenzéki UMP és a szélsőjobb előretörését hozták. Párizs és Lyon baloldali, Marseille jobboldali vezetésű maradt. ■ MTI Központosítás tűzön-vízen át oktatás A kormányzati oldalon is bírálták a köznevelés átalakításának intézkedéseit Balog Zoltán, az EMMI vezetője, Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és Marekné Pintér Aranka, a Klik vezetője. Bírálatok érték őket Az Orbán-kormány intézkedéseinek egyik legtöbb kritikákat kiváltó területe volt az oktatás, ahol még a kormányoldalon sem volt teljes a nézetazonosság. Az ellenzék a legtöbb, főként a központosítást szolgáló intézkedést felszámolná. Éber Sándor Tartalmi változások kellenek a közoktatásban a nemzetközi felmérések szerint romló eredmények miatt - hangsúlyozta nemrég a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a jó oktatásügyhöz megteremtették az elmúlt négy évben a szükséges kereteket, az oktatás átszervezését korábban a kabinet egyik legnagyobb tettének nevezte. Nemrég az Magyar Nemzeti Akadémia elnöke, Pálinkás lózsef a siralmas eredményeket mutató PI- SA-felmérés elemzése kapcsán sürgetett átfogó intézkedéseket a közoktatásban. Az oktatás, főként a köznevelés igen jelentős méretű, erős központosításra törekvő átalakítása a KDNP-s Hoffmann Rózsa államtitkársága alatt az egyik legvitatottabb kormányzati tett volt. Az átalakítás szükségességét az államtitkár az egyre romló eredményekkel is indokolta. Nemcsak a szakszervezetek, az ellenzék és a pedagógusok jelentős részének éles kritikáit váltották ki a változások, hanem még a Fidesz frakciójában is voltak erőteljesen bíráló hangok. Hoffmann kezdetben a felsőoktatás ügyeit is vitte, de 2013 elején az egyre jelentősebb hallgatói tüntetések után Kling- hammer István nevezték ki a terület felelősévé. Korábban Hoffmann menesztése is felmerült, ő maga is felajánlotta a lemondását, de a KDNP és a kormányfő is többször kiállt mellette. Hoffmann nemrég azt közölte: a választások után is folytatná. Az államtitkár négy évét értékelve a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét és a pedagógus életpályamodell bevezetését emelte ki. A következő négy évben a köznevelés vezetősége többek között azt tervezi, hogy tovább csökkentenék a korai iskolaelhagyók számát, ösztönöznék az egyenlő hozzáférés lehetőségét a koragyermekkori nevelésben és a köznevelésben, fejlesztenék a tanulók digitális kompetenciáit, valamint tovább fejlesztenék-a- pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését biztosító pedagógus előmeneteli rendszert. Vitatott terület a kormányzat ellen a legjelentősebb megmozdulások a felsőoktatási intézkedések ellen voltak. A diákok főként az államilag finanszírozott képzések keretszámainak csökkentése, röghöz kötésük és a forráskivonás ellen tiltakoztak. Az Összefogás ingyenes alapképzést ígér, és visszaadnák a felsőoktatásnak a korábban kivont 60 milliárdot. A Jobbik elutasítja az intézmények gazdasági autonómiáját megszűntető kancellári rendszer Az ellenzéki pártok programjában visszatérő elem, hogy mit állítanának vissza, abban mind egyetértenek, hogy a tankötelezettség korhatára újra 18 év legyen. Közös vélemény, hogy a központosítás helyett nagyobb szerepet adnának a fenntartásban a településeknek. Az Ösz- szefogás pártjai például felszámolnák az intézményfenntartó Küket, amit a belső jelentések is egy-pazarló, rosszul-Trányított, túlságosan centraüzált, hiányt generáló, az iskolákban keletkezett problémákra későn reagáló bevezetését, növelnék az állami finanszírozású helyek számát, átjárhatóságot biztosítva a költségtérítéses és az állami képzések között, növelnék a hallgatói juttatások összegét, felülvizsgálnák a bolognai rendszert Az IMP minden költségvetési 100 forintból 5-6- ot a felsőoktatásra költené, hogy minden 10 emberből 4 diplomás lehessen, megmentenék a vidéki intézményeket, megszűntetnék a tandíjat, eltörölnék a röghöz kötést szervezetként írtak le. A járási és tankerületi szintet megtartanák. Megszűntetnék az államosított tankönyvpiacot és a kiadást is. A kötelező hit- és erkölcstanoktatást is, ami nem várt helyről, az egyházaktól is kritikákat váltott ki, mivel a felekezetek szerint kapkodva, a finanszírozási hátteret nem biztosítva vezették be. A baloldal felszámolná a kötelező tagságú pedagóguskart, és megalázónak tartott portfóliófeltöltést is. Tavaly a korábbiakhoz képest jelentősen emelték a pedagógusok bérét, a korábban tervezett mérték 60 százalékával (a többit több lépcsőben kapják meg), és a minimálbérhez kötöttek a jövedelmeket. Az Összefogás a pedagógus béremelésre szánt pénzeket differenciáltabban, a minőségi munkát jobban elismerve osztanák szét. A béremelést A lobbik szerint az állami szerepvállalásnak a tartalmi szabályozásban van helye az oktatásban, a fenntartást az állam és az önkormányzatok ésszerű, szoros együttműködésével valósítanák meg. Megszűntetnék a kétszintű érettségi rendszert. A tanári bérekben jutalmaznák a pluszmunkát, a pályán eltöltött időt, a megszerzett tudást, a speciális körülmények között végzett munkát. A lobbik nem erőltetné az iskolai integrációt, párhuzamos osztályokat hoznának létre, valamint bentlakásos iskolákat a romák felzárkóztatására, míg más pártok a szegregáció ellen (többek között a roma gyerekek integrálása miatt) lépnének fel. Az LMP a központi büdzsé 15-20 százalékát (az idei 10,9 helyett) fordítaná az oktatásra, az önkormányzatok visszakaphatnák iskoláikat, felszámolnák a pedagógus kart. Bérpótlékot kapnának azok a tanárok, akik hátrányos helyzetű térségekbe mennének tanítani, és ezekben a régiókban létrehoznák a kiemelt oktatási körzeteket. Az államháztartás funkcionális kiadásai oktatásra {milliárd forintban) 2013 2014 Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás 398,1 370,7 Középfokú oktatás 264,5 290,8 Felsőfokú oktatás 448,1 485,4 Egyéb oktatás 972,3 1087 Oktatásra összesen 2083,2 2234,8 FORRÁS: 2014-ES KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Termőre fordult a hazai mezőgazdaság ÉRTÉKELÉS Több területen is megállt a csökkenés, és elkezdődött a növekedés az elmúlt években Fordulat következett be a hazai mezőgazdaság és az élelmiszer- gazdaság több területén az elmúlt években, a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ezt a számok is alátámasztják. A tárca egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy több káros folyamatot is sikerült megállítani, illetve megfordítani. Ezek között is kirívó az állatlétszám drasztikus csökkenése, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan zajlott. Ezen belül is az egyik leglátványosabb a sertésáüomány fokozatos, és drámai csökkenése volt. Az elmúlt bő egy évtizedben a hazai sertésállomány csaknem 40 százalékkal esett vissza. Míg 2002-ben 5,082 millió darab sertést tartottak a KSH adatai szerint, ez 2010-re mindössze 3,169 millióra csökkent. A sertéslétszám végül valamivel hárommillió darab alatt stabilizálódott, sőt - elsősorban a támogatási rendszernek köszönhetően - már megmutatkoznak a növekedés első jelei is. Ebben kulcsszerepet játszik az, hogy a baromfitenyésztők mellett a sertéstartók is megemelt összegben kapják meg az állatjóléti támogatásokat, és hogy a kormányzat az élősertés és a félsertés áfáját 5 százalékra csökkentette a közelmúltban. A hagyományosan könnyebb helyzetben lévő növénytermesztés - részben a korábbi magas felvásárlási áraknak köszönLassan nő a sertések száma hetően is - stabilizálódott, az állami fóldprogram keretében termőterülethez jutó gazdálkodók a korábbiaknaknál nagyobb biztonsággal vághatnak bele a termelésbe. Ebből is következik a hazai agráriumban munkát találók számának növekedése. A mezőgazdaságban dolgozó foglalkoztatottak száma 2013-ban már 193 ezer fő volt, amely 21 ezerrel, vagyis csaknem 12 százalékkal haladja meg a 2010-es évben mért szintet. Az élelmiszeripar helyzete szintén változott, a több évig tartó lejtmenet után megfordult a negatív tendencia. Az ágazat értékesítése folyó áron 2010 és 2013 között 28 százalékkal, változatlan áron pedig 5 százalékkal bővült. A termelés bővülése, a sok éve tartó zsugorodás helyett a növekedés egyre inkább érezteti hatását a kivitelben is. A magyar agrárexport a múlt évben tovább nőtt, 8,093 milhárd eurót tett ki, ez 18 milüó euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet. Ráadásul kedvezően változott az agrárexport belső szerkezete is: míg a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, a magasabb szinteken feldolgozott, vagyis több munkahelyet teremtő termékek aránya nőtt. Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült Ezermilliárdok az EU-tól nagy szükség van az uniós támogatásokra a hazai mezőgazdaságban, akik azt mondják, hogy ki kell lépni az Európai Unióból, azok becsapják a vidéken élőket - jelentette ki korábban Budai Gyula. A VM államtitkára emlékeztetett: 2014 és 2020 között 12,3 milliárd euró- nyi, azaz csaknem 3800 milliárd forintnyi agrártámogatás érkezik Magyarországra, amelyből fejlesztések valósulnak meg, és vidéki munkahelyek jöhetnek létre. A közvetlen ágazati támogatások mellett 3,5 milliárd eurót fordítanak vidékfejlesztésre az évtized végéig.
