Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-22 / 93. szám

2 KÖRKÉP 2014. ÁPRILIS 22., KEDD Egy porszívó ürügyén csak tudnám, hogy ki dobott fel? Az úr már a kapuból ér­deklődött telefonon, hogy van e kutya és ha van, harap e? Aztán bejött. Hatalmas bő­röndszerű utazótáskát ho­zott magával, meg egypár pa­pucsot. A cipőt az előszobá­ban a papucsra váltotta, az­tán érdeklődött, hogy ki lakik még itt, majd elővezette jöve­tele célját. Azt mondta, hogy hozott egy porszívót, ame­lyet nyomban ki is csoma­golt, és megmutatta, hogy mit tud. Aranyos teremtés volt a porszívó, csendes és szorgal­mas. Aztán az úr kérdően né­zett rám, hogy mit szólok hoz­zá. Hümmögtem. Gondoltam, az enyém a Rakétánál alig fi­atalabb, ugyanezeket a mű­veletek tudja, csak jóval han­gosabban. Aztán, hogy meg­törjem a csendet megkérdez­tem: mibe kerül? Számítot­tam úgy, legalább 100 ezer forintra. A látogató csönde­sen, de érthetően kimondta az árát, 480 ezer forint. Ezen a ponton kérdeztem meg tő­le, miként került hozzám. Azt mondja, hogy mindig ajánla­tot kérnek, akihez elmennek, hogy mondjon egy potenciá­lis vevőt. Nem tudom, mérge­lődjek vagy örüljek. Örüljek,'1 mert potenciális vevőnek tar­tanák egy ilyen drága porszí­vóra, vagy mérgelődjek, mert valaki ki akart szúrni velem, feldobott. kéretlen És hívatlan látoga­tóból ma egyre több van. Van aki használt ágyneműt ke­res, van aki szőtteseket kínál, van aki egészségügyi szol­gáltatást, s olyan is aki hét­végi üdülést telefonon. „Csak az étkezést kell fizetni”. Az el­múlt hetekben minden szer­vemet megakarták már vizs­gálni és mindenki a koromat kérdezte. Ehhez képest a pár­tok, akik többször telefonál­tak a választás előtt, szinte üdítő kivételek voltak, mert legalább nem kérdeztek, csak mondták a magukét. lehet hogy majdnem min­denki feldobott? Az alkohol a legnépszerűbb kábítószer A füves cigit és a partidrogokat megelőzi az ivás dél-dunántúlAz alkoholiz­mus népbetegség, bár ezt so­kan nem látják be, ezért nem is fordulnak vele orvoshoz. Katus Eszter Összesen 15 országban töltöt­tek ki fiatalok egy anonim kér­dőívet a drogfogyasztási szoká­sokról, tapasztalatokról. Idén először Magyarország is részt vett ebben, így kiderült, tavaly a válaszadók 54,5 százaléka fogyasztott legalább egyszer il­legális kábítószert. A válaszok alapján a füves cigi és parti­drogok a legnépszerűbbek, mi­vel ezek jobban megfizethető­ek. Egyértelművé vált azonban az is, hogy ha kábítószerről van szó, akkor a magyarok leg­gyakrabban alkoholt fogyasz­tanak. Az ivással kapcsolatos kérdésekre válaszolók közül 46 százaléka maga is úgy látja, hogy ivási szokásai kockázatot jelentenek az egészségére, ám ennek ellenére csak kevesen fordulnak orvoshoz. Prof. dr. Fekete Sándor, a PTE Pszichiátriai és Pszicho­terápiás Klinika igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, az alkohollal az a gond, hogy elfogadottabb, mint az egyéb kábítószerek, hiszen legális és a kultúra része. Egy tíz évvel ezelőtti nemzetközi ku­tatás szerint is a 16 éves kö­zépiskolások fele, ha ivott, a teljes részegségig ittade ma­gát. Vagyis nem új keletű a dolog. Azt viszont nehéz len­ne pontosan megmondani, hányán küzdhetnek alkohol­problémákkal az országban. Ami látható, hogy Baranya (negatív irányba) kicsit eltér az országos átlagtól, ennek pedig a gazdaság állhat a hát­terében. Ahol kevés a munka- lehetőség, rosszabb a csalá­dok anyagi helyzete, ott köny- nyebben fordulhat elő, hogy a problémákat, amiket nem tudnak kezelni, az alkohollal „oldják meg”. Aztán az alko­hol később maga is probléma lesz. Sokan azonban maguk­tól nem mennek el orvoshoz, legfeljebb, ha a szeretteik rá­veszik őket. Igaz, ők könnyeb­ben is gyógyulnak ki az alko­holbetegségből, hiszen több a motiváció, a támogatottság. Az alkohollal az a gond, hogy elfogadottabb, mint az egyéb kábítószerek, hiszen legális és a kultúra része Stratégia nincs, csak szigor van A felmérés alapján a magyar fiatalok sokat isznak, így a problémásabb országok közé tartozunk. De Angliában vagy Írországban még rosszabb a helyzet, hiszen ott magasabb az arány. Ami viszont Ma­gyarországon nagy baj, hogy ez a fiatalkori alkoholproblé­ma jobban megmarad, mint máshol - hangsúlyozzák a szakértők. A felmérésben részt vevő országok közül ugyanis mi vagyunk az egyet­len, ahol nincs nemzeti alko­holstratégia. Drogstratégia már van, mert az illegális ká­bítószerek használata foglal­koztatja a társadalmat, és így a politikát is. Az alkohollal azonban ez nincs így, pedig a felmérés is mutatja, hogy nagy szükség lenne rá. Ami még aggasztó, hogy Magyar- országon alkohol miatt nagy­jából ugyanolyan arányban kértek sürgősségi orvosi ellá­tást, mint máshol. Ha valaki túl sokat ivott, és rosszul lett, akkor ugyanúgy hívta a men­tőt, mint bárhol a világon. Az illegális szereknél viszont ez nincs így - lényegesen keve­sebben kértek ugyanis sür­gősségi ellátást, ha valaki drogtól lett rosszul. Ennek | az egyik oka a szigorú sza­bályozás lehet, ami vissza­tartja a használókat attól, hogy segítséget kérjenek. Ez pedig akár életekbe is kerül­het - vélik a szakemberek. Dr. Fekete Sándor Az agresszív gyorshajtókat kívánták kiszűrni az akcióval A legutóbbi TISPOL ellenőrzés elsődleges, de nem kizárólagos célja a sebességtúllépés meg­előzése, az agresszív gyors- hajtók kiszűrése és mindezek alapján a balesetek megelőzé­se volt. Dr. Molnár Ernő rendőr őrnagy, a Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányság rendőrségi tanácsosa arról tájékoztatott, hogy április 14. és 16. között a háromnapos, napi 6 órás ellen­őrzések az Mó-os autópályán, a 6-os főútvonalon és Szek- szárd lakott területén belül történtek. Eredménye: kisebb mértékű, szabálysértési méré­si határra elkövetett sebesség­túllépés miatt kiszabott hely­színi bírságot 40 fővel szem­ben szabott ki a rendőrség, és két szabálysértési feljelentést tett. Nagyobb mértékű, kötele­ző fix közigazgatási bírsággal sújtandó sebességtúllépés 20 esetben történt. A fent írtakon kívül (iratok helyszíni hiánya, érvényességi idő lejárta, kéz­ben tartott mobil rádiótelefon használata) egyéb közlekedési szabálysértés miatt: 7 szabály­sértési feljelentés történt, 38 esetben pedig helyszíni bír­ságot szabtak ki a rendőrök. Biztonsági öv használatának elmulasztása miatt 33 esetben szabtak ki közigazgatási bírsá­got. ■ B. K. Százmillió forintjut városfenntartásra tolna Mintegy százmillió forint értékben köt idén szerződést a tolnai önkormányzat város- fenntartási feladatok ellátására az önkormányzat tulajdonú Thelena Kft-vel. Utcaseprésre évi 12,065 millió forintot fordít­hat a kft. Az illegális szemétle­rakók megszüntetésére 2,286 millió forint áll rendelkezésre. A zöldterületek és parkok fenn­tartására 44,373 millió forintot szán a város, utak kezelésére, útfenntartásra 37,465 millió forint jut. A piactér üzemelte­tése 1,143 forintba kerül, a vá­rosi sportpálya pályagondnoki feladatainak elvégzésére 3,505 millió forintot költhet a Thelena Kft. ■ S. K. Tízből négy nyelvvizsgázón még mindig kifognak a feladatok bukta Meglepő, de a kevésbé népszerű világnyelvek esetében jelenleg lényegesen magasabb az átjutási arány dél-dunántúl Tavaly országos szinten több mint százhuszon- hétezren próbáltak nyelvvizs­gázni valamilyen idegen nyelv­ből, de negyven százalékuk nem vehette át a bizonyítványt: negyvennyolcezer vizsgázónak ugyanis nem sikerült elérnie a megfelelő pontszámot, azaz megbukott. Az Oktatási Hivatal Nyelv­vizsgáztatási Akkreditációs Központjának legfrissebb ada­tai szerint a legtöbben még mindig az angollal próbálkoz­nak: tavaly összesen 88521-en vizsgáztak ebből a nyelvből, s több mint hatvan százalékuk át is ment a vizsgán. A legtöbben németből buktak meg: 28530 vizsgázóból 11943-nak nem sikerült megugrania az akadá­lyokat. Népszerű volt az eszpe­rantó nyelv is, amelyből többen vizsgáztak, mint franciából, spanyolból vagy olaszból. Érde­mes ugyanakkor megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy az eszperantót sokan azért kez­dik el tanulni, hogy könnyen nyelvvizsgához jussanak, a több mint 3600 vizsgázó közül csak 1574-nek sikerült megsze­reznie a papírt. Míg franciából több mint 2200-an vizsgáztak (majdnem negyven százalé­kuk nem jutott hozzá a bizo- t nyítványhoz), addig olaszból i csupán 1287-en próbálkoztak, & közülük azonban 908-an sike- A diploma megszerzésének alapkövetelménye, hogy legyen nyelvvizsga rés vizsgát tettek. Spanyolból tavaly 1166-an vizsgáztak, és 282-en buktak meg. Bár tény, hogy a nyelvvizsga önmagában csak kevés munka­helyen jelent azonnali pénzbeli előnyt, kiemelt fizetést, s a leg­több munkáltató nem a papírt, hanem a valós, használható tu­dást tartja fontosabbnak, „egy- gyel visszalépve” már sokkal nagyobb a bizonyítvány értéke - a felsőoktatási jelentkezésnél pluszpontot jelent, később pe­dig a diploma megszerzésének alapkövetelménye, hogy legyen a végzős diáknak (néhány in­tézmény esetében egy, máshol kettő) nyelvvizsgája. ■ F.Z. PTE: ötből egy ahogy cikkünkben is írtuk, ah­hoz, hogy egyetemi diplomát kapjon egy diák, szüksége van legalább egy (más helyeken ket­tő) nyelvvizsgára is. Sokaknak azonban immár évek óta ko­moly problémát jelent ennek megszerzése: évről évre renge­teg olyan hallgató van, akik bár mindenen túl vannak, azaz zá­róvizsgáztak, s a diplomamun­kájukat is megírták, nem kap­hatnak oklevelet, mert nyelv­vizsgát nem tudtak letenni. A Pécsi Tudományegyetemen ez a szám nagyjából húsz százalék, azaz minden ötödik diáknál csúszik a diplomaátvétel. 1 4

Next

/
Thumbnails
Contents