Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-22 / 93. szám

2014. ÁPRILIS 22., KEDD 3 MEGYEI TÜKÖR Nyugdíjazás után aktív évek jönnek időskor A legkevésbé sem érnek rá, társadalmi munkát vállalnak, unokáznak A hagyományok őrzése nemcsak munkát, de szórakozást is jelent. Sok idős klub rendez farsangi mulatságot vagy locsolóbált „Nyugdíjas vagy, ráérsz.” Na, ez az, ami az általunk megkérdezettek szerint félig sem igaz. Az aktív évek után esetenként még mozgalma­sabbak következnek befő­zéssel, kertészkedéssel, uno- kázással és sok esetben egy településért vagy társadalmi csoportért, rétegért végzett önkéntes munkával. Budavári Kata Olvasok, utazom, ráérősen vég­zem az otthoni teendőimet. Töb­bek indulnak neki efféle gondo­latokkal a nyugdíjas éveknek. Aztán a tervek meghiúsulnak, sok esetben ugyanis egy nyug­díjas legalább annyira elfoglalt, mint aktív korú leszármazot­tai. - Metszés, permetezés, az | egész család csekkjeinek befi­zetése, a nyugdíjas klub ügye­inek intézése, szervezése, hogy csak néhányat említsek a fel­adataim közül. Arról nem is be­szélve, hogy hat unokánk van. Igaz, nem mindegyik él itt, de őket is meg kell néha látogatni Győrben és Budapesten, és, hé­be-hóba betegek is vagyunk - meséli Dávid Kálmán, az őcsé- nyi nyugdíjas klub elnöke, egyébként éppen unoka pász­torkodás közben. A szervezet­nek 115 tagja van, akik nem­csak az évi öt-hat gyógyfürdő­zésen, a zenés, táncos vacso­rákon vesznek részi,' hanem egészségügyi- és bűnmegelőzé­si előadásokat hallgatnak, segí­tenek az iskolásoknak a papír- gyűjtésben, szemetet szednek, és virágot ültetnek községük­ben. Dávid Kálmán szerint jól van ez így, hiszen a tevékeny élet tartja őket fiatalon. A klub­hoz minden januárban 10-12 új tag csatlakozik, nemcsak őcsé- nyiek. Szombati Lászlóné pél­dául két éve férjével együtt kap­csolódott be az egyesület életé­be. Nem volt benne bizonytalan­ság, sokakat ismert már, a klub programjai pedig színeseb­bé teszik életüket. Mint mond­ja, nemcsak a farsang, a teadél­utánok vagy a kirándulások tet­szenek neki, a társadalmi mun­ka is kedvére való. Négy gyer­meke, és egyelőre két unokája van, de várhatóan előbb-utóbb többen lesznek, szóval egyéb­ként sem unatkozik. Nyugdíjas szervezet a me­gye szinte minden településén működik, de vannak, akik mű­vészeti csoporthoz csatlakoz­nak vagy éppen jógázni kez­denek. Elekes Eduárdné, a me­gyei könyvtár egykori igazga­tója sok tekintetben azt csinál­ja, amit aktív éveiben. 2007-től élvezi megérdemelt „pihenését”. Nem szakadt el a könyvtártól: szakfelügyelő, tanít, vizsgáztat felsőfokú könyvtáros-asszisz­tensi, segédkönyvtárosi tanfo­lyamon, ahogy fogalmaz: hiva­tása ismeretét és szeretetét erő­síti hite szerint. A betegségek­ből, veszteségekből, szomorú­ságból is kijutott neki az elmúlt időszakban, de szerencsére de­rűből is. Édesanyja 96 éves, két fia családja a négy unokával iga­zi örömforrást jelent neki. Kö­zösségi munkát is végez az alsó­városi egyesületben, a kápolna felújítás, a remetei stációk rend­betétele után érkezett visszajel­zések szerint jól, de mint Szek- szárd kulturális és társadalmi életének résztvevője és remé­nyei szerint formálója, a honis­mereti egyesületben, a könyv­tárosok egyesületében, a Víz­part Alapítványban, a Mészöly bizottságban is tevékenykedik. - Sétálok, járok-kelek szülővá­rosomban, szorgalmazom az ar­ra érdemes hagyományok, a régi épületek megőrzését a jövőnek. Időközben megváltoztam: sok­kal jobban figyelek a környeze­temben élőkre így én is jobb le­szek - vallja. Elekes Eduárdné, akit sokan Miniként ismernek a városban és a könyvtári ber­kekben, arra is kitért, megtar­tó erő, hogy őrzi, ápolja régi kol­legáival, gyermekkori és későb­bi barátaival a kapcsolatot. - Ez munka, befektetés, de megéri, főleg úgy, hogy nem az elkerül­hetetlen betegségekről beszé­lünk, hanem sokat nevetünk fel­emlegetve a közös élményeket - mondja. De emellett olvas, zenét fenyvesné palkó Mária, az „Életet az Éveknek" Tolna Me­gyei Szervezetének vezetője szerint nyugdíjba vonuláskor nem a nagy szabadság, ha­nem sokszor a magány, az egyedüllét szakad az emberre. A nyugdíjas egyesületek, me­lyekből huszonötöt tömörít a megyei szervezet, kapcsolato­kat, barátságokat, a szabad­idő hasznos eltöltését jelentik. A legtöbb klub a hagyomány- őrzésre fordít nagy hangsúlyt, fontos szerephez jutnak az ün­nepek, és az ehhez kapcsoló­dó tevékenységek, minta fő­hallgat, kiállításokra jár, sudo- kuzik, néha fest, és felüdíti az úszás Szálkán, a Balatonon, va­lamint a sima víztükör látványa. Ahogy egy név nélkül beszé­lő tolnai asszony állítja: szám­talan lehetősége van annak a nyugdíjasnak, aki tenni akar, és nem az unalomba belefullad­ni. A környezetében élők renge­teg időt, energiát fordítanak csa­ládjukra, az unokákra. A helyi időseket tömörítő érdekszövet­ség 350-400 taggal működik, de ő például nemcsak ennek a szervezetnek a munkájában vesz részt, hanem a karitász fői­nai csoportjában is állandó segí­zés, sütés vagy az ötletes és nem mellesleg olcsó dísztár­gyak elkészítése. de az egészségmegőrzést, a tes­ti- és szellemi kondíció megtar­tását is kiemelten fontosnak tartja a Tolna megyei szerve­zet. Rendezvényei, melyből négy is van, ezt célozzák. Feny­vesné Palkó Mária elmondta, a költészet napjához kötődő vers­mondó verseny megyei forduló­ja már sikerrel lezajlott. Követ­kező nagyobb programjuk a kulturális seregszemle lesz, melyet idén Kölesden tartanak. Az idei legnagyobb megmozdu­tő. Mielőtt nyugdíjba ment vol­na, ő is azt gondolta, a kedvte­léseinek él majd, ehelyett most többet dolgozik, mint nyugdíjba vonulása előtt. Mint érdekessé­get említette, hogy bár az idősek többsége kisnyugdíjas, aki napi megélhetési gondokkal küszkö­dik, nem egyszer hallotta, hogy a fiatalabbak irigykedve beszél­tek a nyugdíjról, mint fix havi jövedelemről. Pedig azokban a társadalmakban, ahol jobban megy a szekér, az idősek, ha egészségük engedi, utazgatás­sal töltik szabadidejüket, ná­lunk viszont messze nem ez a jellemző. lás „Életet az Éveknek” 25. szü­letésnapjának megünneplése, Németkérre július közepén 400-500 embert várnak. A ne­gyedik rendezvény a megyei nyugdíjas sportnap, mely eb­ben az évben Bátán lesz. az elnök megosztotta velünk azt a véleményét is, mely sze­rint az idősebb korosztály ere­jét, tapasztalatát, tudását nem használja ki a társada­lom. Pedig szervezetüknek is része volt abban, hogy tavaly a dombóvári kórház szülészeti osztálya 2,5 millió forintos műszerhez jutott. A kapcsolatokat, barátságokat jelentik az egyesületek Hagyománytiszteletből áztak a lányok húsvétkor locsolás A beígért eső elmaradt, de a fiúk gondoskodtak róla, hogy jusson víz a hölgyeknek bátaszék - Váltóruhát hoz­zál! - Botor dolog lett volna fi­gyelmen kívül hagyni Kalmár Éva, a Bátaszéki Felvidék Nép­tánc Egyesület vezetőjének sza­vait, amikor a tánccsoport hús­véti locsolkodására invitált. A helyzet akkor lett volna nagyjá­ból egál a fiúk és a lányok kö­zött, ha az esőfelhők, amelyek­kel napok óta rémisztgettek az időjósok, a bátaszéki Tájház fö­lé is megérkeztek volna. A ziva­tar azonban elmaradt, így csak a lányok lettek vizesek.- Ez van. Hagyománytisztelet­ből ázunk - mondták, mikor a fi­úk még az utca végén se voltak, pedig az egyesület hölgy tagjai - a hozzátartozók és más érdek­lődők örömére - már hagyomá­nyos táncaikat, dalaikat is előad­ták, és a kisebb legények vízzel teli vödreiket szorongatva a ka­puban ácsorogtak. Aztán egyre közelebbről csak-csak hallani le­hetett a muzsikaszót. A férfiak a bátai Pántlika zenekar kísére­tében érkeztek, lovas kocsin. - Hideg lesz a víz? - kérdezte az egyik kislány, aztán nem sokkal később, a locsoló versek elhang­zása után a választ is megkapta. Hiába voltak ugyanis gyorsak lányok, a víz utolérte őket. Aki­nek nem jutott az első körből, azt megkergették az újra töltött vöd­rökkel is, mondván, a következő húsvétig egyetlen lány se herva­dozzon. A lányok körtáncokat jártak a tájház udvarán a legények megérkeztéig Elázott a kézműves foglal­kozásnak helyet adó asztal is, ahol a locsolás előtt tojást le­hetett festeni, illetve magok­kal díszíteni vagy röptetős ka­ticát készíteni. Később pedig, miután minden lány magára öltötte a száraz ruhát, a Pánt­lika zenekarral mulatott a tár­saság, amíg bírták. Kalmár Éva elmondta, az utóbbi időben sok gyerek csat­lakozott az egyesülethez, akik az utánpótlást jelentik. Ezért szeretnék velük megkedvel­teim a húsvéti hagyományo­kat, így a locsolást is, hogy az­tán legyen, aki újfent tovább adja a szokásokat. ■ Hanoi E. HÍRSÁV Német óvónőjelöltek hospitáltak náluk SZEKSZÁRD Öt óvónőkép­zős hallgató töltött két hetet Szekszárdon, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkor­mányzat óvodájában, a váro­si bölcsődében és a PTE Ily- lyés Gyula karán. A Tau- berbischofsheimből érke­zett leendő óvónők hospitál­tak és az óvodában erősítet­ték a nyelvi környezetet - tá­jékoztatott bennünket Papp- né Dévai Katalin, a Wunder­land Kindergarten gazdasá­gi vezetője. Rendszeresek az ilyen látogatások, ez volt a hatodik. ■ Gy. M. A három kivágott fa helyett négyet ültetnek pörböly Parkosít és a szo­kásos tavaszi teendőket végzi Pörbölyön az önkor­mányzat. Sipos Lajos pol­gármester elmondta, az óvoda udvarán három szép, nagy, ám veszélyessé vált fát kellett kivágni. Ezek he­lyett négy növényt ültet­nek, madárberkenyét és se­lyemakácot. Vadgesztenye fákat is beszerzett a község a gyerekekre való tekintet­tel, ezek helyéről azonban még nem döntött az önkor­mányzat. ■ B. K. Húsvéti ajándékot kaptak a rászorulók decs Ötven rászoruló de- csi család jutott húsvét előtt élelmiszercsomaghoz a helyi karitasz jóvoltából. A lisztet, cukrot, étolajat, babot, tész­tát, édességet tartalmazó csomagokat a templomban egy kis húsvéti lelki ráveze­tés, és Kocsis László állandó diakónus gitárzenéjének kí­séretében vehették át a meg­ajándékozottak. Háromszáz kiló liszt szétosztását a decsi családsegítő szolgálatra bíz­ták. ■ Gy. M. Kiállták a próbát, mehettek locsolni kaposszekcső Előbb a le­gényavató próbatételeit kel­lett teljesítenie a fiúknak, és csak utána mehettek lo- csolkodni. A kaposszekcsői Csillagvirág Óvodában ele­venítették fel ezt a régi szo­kást, a legénykéknek lovag­lásban, kocsihúzásban és bothúzásban kellett bizonyí­taniuk. Akinek mindez si­került, az elhaladhatott a lányok sorfala között, ahol kendővel jól „megvereget­ték” a fiúkat. A kaposszek­csői legények mindegyike kiállta a próbát, melynek bi­zonyítékául kitűzött kaptak, és mehettek hétfőn locsolni. ■ H.E. Az ifjak próbatétele

Next

/
Thumbnails
Contents