Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-04-13 / 15. szám
2014. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP SZTORI 5 Sokba került, nem is olcsó a Bubi nyeregben Európa legdrágább közbringarendszere lehet a miénk, de legalább van Ha minden jól megy, akkor most már tényleg nagyon rövid időn belül használatba vehetjük az első almazöld színű közbicikliket. A főváros belső kerületeiben rendelkezésre álló kerékpárok rövidebb távon jó alternatívái lehetnek az autónak, vagy akár a tömegközlekedésnek is. De közbringával járni korántsem lesz olcsó mulatság. Haiman Éva Az ígéretek szerint még eb- g ben a hónapban elindul a MOL 1 Bubi névre keresztelt budapes- 5 ti közbringarendszer, és látva, | hogyan épülnek egymás után s a városban a bicikliállomások, ez akár meg is történhet. Első ütemben 76 helyszínen 1100 kerékpárt lehet majd használni a pesti oldalon, a Nagykörúton és a Városligeten belül, Budán pedig a Vízivárosban, valamint a dél-budai egyetemi negyedben, valamint a Margitszigeten. Aki nem szeretné rendszeresen igénybe venni a kerékpárokat, annak valamelyik biciklis terminálnál regisztrálnia kell magát a bankkártyájával, kifizetni a 25 ezer forintos kauciót, majd ha több mint harminc percig használta a kétkerekűt, a használati díjat is ott, ahol leteszi a drótszamarat. A közbringákat rendszeresen használók a személyes regisztrációt követően bérletet válthatnak a MÓL Bubira, ahogyan a többi közösségi közlekedési eszközre is. A bérlet ára meglehetősen húzós: 18 900 forint egy évre, 12 500 forint fél évre, amely alapján több portál is úgy kalkulál, hogy a budapesti lesz Európa legdrágábbá közbringarendszere. Az mindenesetre biztos, hogy a jelenlegi, 315 forintos árfolyammal számolva a budapesti évi 60 eurós MÓL Bubi bérlettel szemben Párizsban - ahol már több mint húszezer biciklit lehet bérelni - 29 (8600 forint), Németország városaiban 36 (10 ezer forint), Brüsszelben 32 (9300 ezer forint), Barcelonában 45 euróért (13 ezer forint) lehet egy éven át használni a közösségi bringákat. A hazai díjszabás meghatározásánál persze nyilvánvalóan azzal is kalkuláltak, hogy a közbringarendszer kialakítása a fővárosnak is csaknem 160 millió forintjába került, jóllehet, a teljes, több mint egymil- liárd forintos fejlesztés döntő hányadát, 85 százalékát uniós forrásból finanszírozták. A rendszert ráadásul nemcsak kiépíteni, fenntartani is kell, ráadásul a közösségi kerékpározás Magyarországon abszolút újdonságnak számít, így nem lehet előre megmondani, mennyi lesz majd az előre nem tervezhető kiadás (például rongálás, lopás miatt - bár az utóbbi ellen a kerékpárokat adminisztrációs, fizikai és A Bubi története A főváros^nég 2008-ban hozott döntést a budapesti közbringa- rendszer létrehozásáról. Miután megszületett a döntés arról, hogy hetvenöt gyűjtőállomás lesz, és kijelölték azok helyszínét, a fejlesztéssel megbízott Parking Kft. internetes pályázatot írt ki a rendszer elnevezésére. A több ezer javaslat közül a zsűri ötöt választott ki, közülük az internetezők a MÓL Bubit hozták ki győztesnek. 2013-ban lezajlottak a tenderek a kerékpárok és a többi szükséges eszköz gyártására és üzemeltetésre, amit a T-Sys- tems Magyarország és a Csepel konzorciuma nyerte el. Megkezdődött a speciális biciklik gyártása, elindult, majd 2014 tavaszára be is fejeződött a próbaüzem. elektronikai védelemmel is ellátják, használójuk így elvileg mindig azonosítható.) Mivel egyelőre viszonylag kevés bicikli áll majd rendelkezésre, viszont a közbringarendszer elvileg rövid távokon jelent reális alternatívát az egyébként autóval közlekedők számára, pár óránál hosszabb időre már nagyon nem éri meg igénybe venni a bringákat, így viszont nagyobb lesz az esély arra, hogy akinek szüksége van rá, találjon kétkerekűt a tárolókban. A legmelyebb magyarorszagi barlang álján járták rekord Többéves küzdelem után a kutatók elérték a 275 méteres mélységet a bükki Bányász-barlangban Éppen március 15-én, a nemzeti ünnepen sikerült az a terv, amit néhány lelkes honi barlangkutató a fejébe vett: lejutottak a bükki Bányász-barlang 275 méteres mélységébe. A kutatást vezető Rántó András ezen a héten egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ezzel megszületett az új barlangi mélységi rekord hazánkban. A Bükki Nemzeti Parkban, Lillafüred és Bánkút között található Bányász-barlangot az 1960-as évek közepén kezdték el feltárni. A több hullámban folytatott kutatás során 87 méteres mélységig jutottak el akkor a barlangászok. A feltárás 2010-ben vett új lendületet: a több barlangász egyesület tagjaiból szerveződött Szinva Csoport kisebb bontás után új kürtőkre bukkant - közölte Rántó András. Négy év alatt, idén március 15-én jutottak el az új rekordmélységig, megelőzve ezzel az eddigi „csúcstartó”, ugyancsak a Bükkben lévő, 254 méter mély István-lápai-barlan- got - tette hozzá. Sűrű Péter kutatásvezetőhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatásnak ezzel még nincs vége. A Miskolc vízellátásának 20-25 százalékát biztosító Szinva forrásához kapcsolódó Bányász-barlang mélysége ugyanis meghaladhatja a 400 métert, hossza pedig akár 40-50 kilométer is lehet. A feltárásban szintén részt vevő Nagy Gergely közölte, hogy a barlangászat „nem magányos hősökről” szól, hanem csapatmunka. A Bányász-barlangban 2010 óta mintegy 30 Több száz méterre a felszín alatt barlangász dolgozott összesen 3000-4000 munkaórát és mintegy ötmillió forintot áldozva a kutatásra. ■ Csak engedéllyel! A bányász-barlang a Bükkben található fokozottan védett barlang. Nyílása 739 magasan fekszik. A barlang a triász korabeli mészkőben alakult ki, 1964-ben tárták fel. Hossza 623 méter, mélysége a 2014 márciusi állapot szerint 275 méter, ezzel jelenleg hazánk legmélyebb barlangja. Csak engedéllyel látogatható. Valkó Eszter most rádiózik Nyolc évig volt az RTL Klub arca, de mostanában keveset szerepel a képernyőn Valkó Eszter. Inkább rádiózik.- Nyolc év RTL után a TV2-n tűntél fel. Váltottál?- Nagyon kedvesek voltak, elhívtak társműsorvezetőnek, ennyiről van szó. Örültem, hogy a rádiózás mellett csak eszébe jutok a tévés szakmának is. A műsorban tavaszi utazásokról volt szó, utazgattunk az országban, és arról beszélgettünk, tavasszal miket lehet csinálni. Az RTL-től is meghívnak néha egy-egy magazinműsorba vendégnek, de ott több éve megszűnt a munkaviszonyom. Minden időszak lezárul, lehet, hogy végleg, lehet, hogy ideiglenesen - ilyen a tévés szakma. Nem tragédiának fogtam fel, amikor eljöttem az RTL-től, mert mindenkinek kell egy kis pihenőt tartani.- A rádiózás mennyire leterhelő?- Megtaláltam a helyem a rádióban, jól érzem magam a Music FM-nél. Csinálok egy éjszakai műsort - amely minden hétköznap megy -, hétvégén meg egy reggeli ébresztőt. Persze, tudnék többet is aludni, de ez így jó. Mellette sportolok, futni szoktam, kijárok a Margitszigetre: közel van a rádióhoz. Nemrég kezdtem, úgyhogy egy kör a táv, ami megy.- Korábbi tévéműsoraid közül melyik volt a kedvenc?- Szerettem a Havazint, mert nagyjából ugyanazon csapattal mentünk mindig hosszú útra, így összekovácsolódnak az emberek. A játékosblokkot is szeretettel csináltam az RTL-nél, a Reggeliben, mert én abszolút stand-upos vagyok, ha arról van szó. István Danival egy évben kerültünk a csatornához, nem sokkal később forgott velünk is a Rettegés foka, Argentínában vette fel az RTL Klub, azt is imádtam. ■ Kalmár Csaba Barangolás a piacgazdaságban CSELES NAGYON ez a piacgazda- rados virág ság, amely a fogyasztói társadalom igényeit hivatott kielégíteni. Azaz olyan emberek tömegének a vágyait, akik fogyasztanak. Már régen mindegy, hogy mit, lényeg a vásárlás. Az igényeket pedig, mint köztudott, jó ideje mesterségesen gerjesztik. Az embernek fogalma sincs bizonyos tárgyak létezéséről, de ä boltok árulják őket, és ha szem elé kerülnek, jaj neked, pénztárca. bemegyek például a hatalmas és népszerű lakberendezési áruházba, mert venni akarok egy faliórát potom 625 forintért. Jutányos ár, nemde? Igen ám, de amíg a falióráig, illetve a pénztárig eljutok, különböző dolgok kerülnek az utamba. Egy klassz, csíkos ágynemű-garnitúra - nahát, kék alapszínű még nincs nekem, ráadásul ez itt olcsó, zsupsz, tegyünk csak bele kettőt a bevásárlószatyorba! És nini, itt szép dobozok kínáljál magukat, sokkal gusztábbak, mint a papundekli, amelyben most tároljuk az otthoni elektromos kütyüket. Ez is olcsó, kár lenne kihagyni. Aztán jön a praktikus fogkefetartó, a puha és esztétikus házi papucs, a vállfák a szekrénybe (nem mintha nem volna belőlük is egy garmadával a gardróbunkban, tie ezek százszor szebbek), és mire a kasszánál fizetésre kerül a sor, a tervezett 625 forint helyett 15 ezer 625-öt perkálok le. Szívom a fogamat, és azzal vigasztalódom, milyen kellemes dolog új és klassz tárgyakat használni. a múltkor a férjem állított haza egy tojásfőző szerkentyűvel. Háromezer pénzért igazán megérte - mondta, és én egyetértettem vele. A jópofa műanyag kupola alá hét tojást lehet elhelyezni, azok alá pedig vizet kell önteni, majd bedugni az egészet a 220 voltba, és a tojások anélkül megfőnek, hogy elfeledkeznénk róluk, mert az elmés szerkezet a dolga végeztével sípol. KÖRÜLBELÜL HÁROMSZOR használtuk. Mert a művelet után a gépezetet darabokra kell szedni, minden elemet egyenként el kell mosogatni, arról nem is beszélve, hogy aprócska konyhánkban a tojásfőző csakis a kredencben fér el, dobozostul. Rá kellett jönnünk, mégis csak egyszerűbb lábast vagy fazekat használni, ha kemény tojást akarunk enni. szóval az üzletekben roskadoznak a polcok olyan áruktól, amelyekről álmunkban sem gondoltuk, hogy kellenek nekünk, de amint meglátjuk őket, menten kitudódik, nélkülük nem élet az élet. Hogy aztán meg az tudódjon ki, ezek a tárgyak bizony feleslegesek. viszont számtalan olyasmi akad, ami jó lenne, ha volna, de nincs. Nekem például évek óta van egy világra szóló ötletem: a jégakkunyaklánc. Egyszer kellene megvenni, árulhatnák különböző kivitelben, színben, férfiaknak, nőknek, gyerekeknek. Lehetne kapni golyókkal, nagyobbacska gömbökkel vagy apró téglácskákból álló formában, ízlés szerint árusítanának egyszínűt vagy tarkát, olyat, amilyen viselője nyári ruhájához illik. Milyen jól hűsítené a nyakat, ezáltal az egész testet kánikulában! NA igen. de a jégakku elolvad, mondhatják erre önök. E problémát küszöbölné ki a jégakkulánccsere hálózat, amely keresztül-kasul beszőné a várost. Minden negyedik vagy ötödik utcasarkon volna ilyen stand, a hűtőpultból csekély térítés fejében ki lehetne cseréltetni a már megolvadt belsejű nyakláncot. hát nem zseniális? Én mondom, szabadalmaztatnom kellene a találmányt ahelyett, hogy e hasábokon országnak- világnak kitálalom az ötletemet. De hát én nem vagyok üzletember, abban bízom, akad valaki önök között, aki fantáziát lát a leírtakban, és megvalósítja azokat. S akkor a nyári hőségben már hordhatom a jégakkuláncot. Mert az nekem kell. 4 P \ A közbringarendszer működtetői bíznak abban, hogy hamar népszerűek lesznek a speciális, zöld kétkerekűek
