Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-11 / 85. szám
6 2014. ÁPRILIS 11., PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD Megnyugtatta a befektetőket a Fed titkos konferenciája Eu-joG Két év alatt kell az új uniós irányelv szabályait átültetni jegybank Egy titkos videókon- ferencián az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve döntéshozói megállapodtak új kommunikációs stratégiájukról - derült ki a kamatdöntésről kiadott jegyzőkönyvből. A Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) tagjai március elején egyetértettek abban, hogy el kell vetni a 6,5 százalékos munkanélküliségi ráta eléréséhez kötött kamatemelési megfontolást. A munkanélküliségi ráta az elmúlt hónapokban 6,6-6,7 százalék körül mozgott, vagyis érdemben megközelítette a 6,5 százalékos megjelölt szintet, ám a Fed még nem szeretne kamatemelésen gondolkozni, és még javában tart az eszközvásárlások leépítése. A Fed döntéshozói aggódtak az iránymutatás megváltoztatása miatt, ám legjobb megoldás mégis ez volt. A Standard & Poor’s 500 tőzsdeindex egy hónapja nem emelkedett akkorát, mint szerdán, amikor nyilvánosságra hozták a Fed-jegyzőkönyvet. Elemzők szerint a központi bank nem utalt közelgő szigorításra, és azt sem tartalmazza a jegyzőkönyv, hogy a pénznyomtatás leállítása után hat hónappal akár el is kezdődhet a 0-0,25 százalékos rekordalacsony kamatszint emelése. Janet Yellen, a Fed új elnöke a március közepén tartott kamatdöntés után - ahol 65 milliard dollárról 55-re mér], sékelték az eszközvásárlások keretösszegét - még arról beszélt, hogy a pénznyomtatás leállítása utáni hat hónappal el is kezdődhet a kamat fokozatos emelése. Az eszközvásárlások csökkentésének folytatását segíti, hogy az USA gazdasága egyre erősebb. A múlt héten 300 ezren kértek munkanélküli segélyt, vagyis néhány nap alatt 32 ezerrel csökkent a számuk. Elemzők 20 ezerrel több segélykérőre számítottak. Utoljára 2007 tavaszán, még a válság kitörése előtt érkezett ilyen kedvező adat. A tőzsdék nem vettek új lendületet: a túl kedvező adatoknál „félelem” fogja el a befektetőket, hogy esetleg felgyorsul a pénznyomtatás kivezetése. ■ H. J. Legkésőbb 2016 tavaszától kell majd alkalmazni Magyarországon az új uniós közbeszerzési irányelv rendelkezéseit, amely az egyes tenderekbe benyújtott ajánlatok értékelésénél véget vethet a legalacsonyabb ár elve többségi alkalmazásának. Az új jogszabály emellett a tenderek részekre bontását is ösztönzi, amely a kkv-k súlyát erősítené a közbeszerzési piacon. Tar Gábor Legkésőbb két év múlva jelentős változások várhatók a hazai közbeszerzési gyakorlatban. Addigra kell az egyes uniós tagállamoknak saját jogrendszerükbe átültetniük az új uniós közbeszerzési irányelv rendelkezéseit, amelyet február közepén fogadott el az EU miniszteri tanácsa. Az irányelv egyik legfőbb változtatása, hogy bevezeti a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumát, amely a társjogalkotó Európai Parlament új jogszabályról szóló értékelése szerint véget vethet a legalacsonyabb ár uralmának a közbeszerzési ajánlatok értékelésénél. „Az ajánlatok értékelésének fókuszába a fenntarthatóság kerül, ennek érdekében a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál az ajánlatkérőknek figyelembe kell majd venniük a termék vagy szolgáltatás életciklus-költségét, az ár-érték arányát, illetőleg minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni a benyújtott ajánlatokat” - mondta lapunknak Dagonya András európai uniós szakjogász. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó üdvözlendőnek tartja a módosítást, hisz ezzel az unió a minőséget próbálja előtérbe helyezni, azonban kétségei vannak az új szempontok hazai érvényesülését illetően az ajánlatkérői kör, vagyis a különböző állami, önkormányzati szervek anyagi nehézségei, forráshiányai miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi hazai szabályozás is alkalmazza az ösz- szességében legelőnyösebb ajánlat fogalmát, amelyben az ajánlatkérő meghatározza, hogy az egyes kritériumok, mint például az ár, mekkora pontszámot kapjanak az értékelésnél. „A gyakorlat az, hogy a pontozásoknál az ár kapja a legmagasabb súlypontot, azaz a legalacsonyabb ajánlatot értékeli kiemelten az ajánlatkérő” - jegyezte meg. Emellett abban is szkeptikus, hogy az ajánlatérőknek mennyiben lesz kapacitásuk arra, hogy megfelelő életciklus-értékelést dolgozzanak ki az adott termék, szolgáltatás beszerzéséhez. Az új uniós jogszabály másik lényeges rendelkezése szerint az ajánlatkérő szerveket a tenderek részekre bontására kell ösztönözni annak érdekében, hogy a kis- és közép- vállalkozások minél nagyobb eséllyel indulhassanak el a közbeszerzési eljárásokon. A részekre bontás azt jelenti, hogy ha a beszerzés tárgya jellegét, funkcióját tekintve több csoportra osztható, akkor részekre bontva hirdetik meg a beszerzést. „A közbeszerzési törvény tavaly július 1-jei módosítása a hazai szabályozást éppen az ellenkező irányba terelte, ugyanis azóta már nem kötelező a kiírások részekre bontása” - mondta Dagonya András. Szerinte ennek kötelező jelleggel történő alkalmazásának megszüntetése nyilvánvalóan hátrányos a kisebb piaci szereplők számára, illetve hátráltatja az igazi árverseny kialakulását. Példaként említette ' egy nyugat-magyarországi, „ ön- kormányzat 450 millió forint értékű közbeszerzését, amelyen egyik ügyfele is elindult volna. Az ajánlatkérő élve a törvénymódosítás adta lehetőséggel részekre bontás nélkül írt ki egy tendert, amelyen egy speciális színház számára színházgépészeti, - világítási, hangtechnikai és számítás- technikai eszközöket, illetve telefonközpontot, színházi bútorokat szerez be. „Ezen a több szakterületet érintő, szerteágazó eszközbeszerzés esetében az ajánlattevői ajánlat összeállítása komoly szakértelmet igényel, amellyel a kkv-k nem rendelkeznek, szakember igénybevételére pedig nincs forrásuk” - mondta. A kiírásra végül csak három ajánlat futott be. „Ha a tendert 4-5, egyenként 100-150 milliós értékű részre bontották volna, akkor akár összességében 25- 30 ajánlat is beérkezhetett volna az ajánlatkérőhöz, ami már valódi árversenyt generált volna. Egy esetleges uniós ellenőrzésnél ez gondot is okozhat és akár a támogatás részleges elvonásával is sújthatják az ajánlatkérőt az esélyegyenlőség elvének megsértése miatt, mint tették azt az EU illetékes szervei alig néhány hónapja bizonyos építési beruházásoknál" - hívta fel a figyelmet. Arra hivatkozva, hogy a közbeszerzési törvény előírja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára, Dagonya András előbb a GVH-hoz, majd a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, hogy a tender részekre bontása érdekében kezdeményezzenek eljárást a Közbeszerzési Döntő- bizottságnál, azonban mindkét szervezet elutasította kérelmét. Az uniós jogszabály amellett, hogy a részesekre bontás ösztönzését kéri, azt is előírja, hogy az ajánlatkérőket kötelezni kell annak megindokolására, ha nem részekre bontva írnak ki egy amúgy felosztható tendert. A jelenlegi hazai szabályozásban csak akkor kell „magyarázkodnia” az ajánlatkérőnek, ha az adott közbeszerzés ügye a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerül. Innováció és költséghatékonyság az innovatív megoldások ösztönzése érdekében az uniós irányelv egy új eljárást vezet be. Eszerint az ajánlatkérők konkrét feladat megoldására írhatják majd ki a tendert anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák, így a kiíró és az ajánlattevő közösen dolgozhat ki innovatív megoldásokat. Továbbá az új szabályok szerint csak a nyertes ajánlattevőnek kell majd bemutatnia a különböző igazolások eredeti dokumentumait, ami az Európai Bizottság számításai szerint több mint 80 százalékkal csökkenti a pályázók adminisztratív terheit. Ot év alatt több mint hétmilliárd euró az ElB-től FINANSZÍROZÁS Folytatja a Diákhitel Központ és a vasútfejlesztés támogatását az uniós bank Az elmúlt öt évben 7,4 milliárd eurót biztosított Magyarország számára az Európai Beruházási Bank (EIB) - mondta el az uniós beruházási szervezet éves sajtó- tájékoztatóján Baranyay László. Az EIB alelnöke lapunk kérdésére kiemelte: céljuk az, hogy idén legalább a tavalyi szintet elérjék a szerződéskötéseket és a kifizetéseket illetően is. 2013-ban 755 millió euró értékben kötött szerződést az elsősorban a fejlődés előmozdítását elősegítő projekteket finanszírozó bank magyar partnereivel. A kiemelt projektek között volt egy a Magyar Telekomnak nyújtott 200 millió eurós hitel a mobil és hagyományos szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztésére, egy 250 milliós hitel vasútfejlesztésre, illetve a kis- és közepes vállalkozások számára biztosítandó kölcsönökkel kapcsolatban 155 millió euró értékű kötelezettségvállalás. E program keretében kedvező pénzügyi feltételekkel biztosítanak könnyebb hozzáférést a kkv-k és a közepes méretű vállalatok részére közép- és hosszú lejáratú finanszírozáshoz. A konstrukció a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának elindulása után némileg háttérbe szorult, de Baranyay László szerint ennek lezárultával újra fontos szerepet kaphat. Baranyay László A bank másik fontos finanszírozási elemének tekintett innováció területen 50 millió eurót biztosítottak az állam számára a közigazgatás hatékonyságának javítására, illetve 100 millió euró értékben hitelezték a Diákhitel Központ működését. Emellett Baranyay László kiemelte a Duna Régió stratégia megvalósításához biztosított forrásokat. Az EIB ugyanakkor a közelmúltban hozzájárult nagyprojektek megvalósulásához is: a négyes metrót megépítését 500 millió euróval társfinanszírozta a szervezet. Általánosságban a biztosított hitelek összege 50- 500 millió euró között mozog - hangzott el az évértékelőn. Az EIB tulajdonosi köre az Európai Unió 28 tagországa, ezen belül Magyarország tulajdonrésze nagyjából 1 százalék, ehhez képest a felvett hitelek összege magasabb - mondta az alelnök. Kiemelte: az, hogy egy-egy ország mekkora összegű hitelt igényel az EIB-től nagyban függ az államháztartás helyzetétől is, hiszen egy nagy összegű kölcsön növeli a költségvetési hiányt. Ez is magyarázhatja, hogy hazánk tavaly a 2012-es 1594 millió euróhoz képest jóval alacsonyabb összegben szerződött a bankkal. ■ Gy. M. ElB-hitelezés Magyarországon 12009-2013, minió euró) Kkv-támogatás 1778 Oktatás, egészségügy 874 Ipar, szolgáltatások, mezőgazdaság 2352 VG-GRAFIKA Energia 524 Közlekedés, távközlés 1215 Vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás 622 4 Módosuló közbeszerzések
