Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-11 / 85. szám

2014. ÁPRILIS 11., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Napi sokszor sok a hirdetés gyógyszerreklám A tb-támogatások szűkítése miatt több vény nélküli szert kell eladni ' at' Gyógyszer-, gyógykészítmény- gyártó cégek reklámköltése (ezer forint) 2012 2013 Összesen 106 345 645 111795704 Napilap 1539920 1324207 Folyóirat 4010877 3998472 TV 38765254 33940281 Rádió 1909669 2982227 Mozi 298990- | Plakát 757999 1227 988 Kábel-TV 58863 722 66768391 Indoor 199215­Internet­1377 915 Egyéb*­176223* * 2013-ban ide sorolták a mozit, azindoortis. VG-GRAFIKA FORRÁS: KANTAR MEDIA A nem receptköteles orvos­ságok forgalmának növe­lésével igyekeznek pótolni a gyógyszercégek legalább részben azt a bevételkiesést, amit a kormány árletörő intézkedései miatt a vény­köteles készítmények piacán elszenvednek. Haiman Éva A recept nélkül kapható gyógy­szerekből és gyógyhatású ké­szítményekből (OTC) az egy évvel korábbinál 11 százalék­kal többet, mintegy 147 milli­árd forintnyit értékesítettek itt­hon tavaly a Nielsen piackutató tájékoztatása szerint. Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfél- kapcsolati igazgatója nemré­giben arról beszélt, hogy átlag feletti növekedést regisztráltak a láz- és fájdalomcsillapítóknál (13 százalék), a köhögéscsilla­pítóknál (14 százalék), az orr­dugulás elleni (17 százalék), a puffadás elleni (12 százalék), a hasmenés elleni (16 százalék) és a gombaellenes szereknél (13 százalék). Fekete Tibor gyógyszerpiaci szakértő saját számításai sze­rint is jelentősen nőtt 2013- ban az OTC-készítmények for­galma: a fogyasztói áron több mint 576 milliárd forintos magyar gyógyszerpiacon belül 10,8 százalékkal nőtt a recept nélkül kapható készítmények piaci részesedése 2013-ban, így elérte a 19,6 százalékot. Ez ugyan csak 115 milliárd forint körüli összeget jelent, de ez a számítás kizárólag a gyógy­szereket tartalmazza, a gyógy­hatású készítményeket nem. Az értékesített dobozszámban az előző esztendőben 7,7 szá­zalékos bővülést mértek, ami az összes eladott orvossághoz képest 29,1 százalékos részese­dést eredményezett. A Nielsen adatai szerint a tá- gabb értelemben vett OTC-ké- szítmények közül a vitaminok és az étrend-kiegészítők iránt a legnagyobb a kereslet, ezek 31 százalékkal részesedtek az összes bevételből a múlt évben. Utánuk következnek az általá­nos láz- és fájdalomcsillapítók 16, valamint a köhögéscsilla­pítók 7 százalékos piacrésszel. Erre a három kategóriára jut a teljes forgalom több mint fele, 54 százaléka. Az értékesítést ennél, a lai­kusok által kevéssé átlátható termékcsoportnál különösen nagymértékben befolyásolja a reklám, amelyre egyre többet költenek a gyógyszercégek. A reklámköltés-méréssel és elemzéssel foglalkozó Kantar Media adatai szerint a 2012- es 106,3 milliárd forintról 2013-ra 111,7 milliárd forintra nőttek a „gyógyászat, gyógy­hatású készítmény" szektor reklámkiadásai. Az írott sajtó ebből egyre csökkenő, az elekt­ronikus média és az internet pedig egyre növekvő bevételt A tévés gyógyszerreklámok 23 százaléka megfázás, influenza elleni készítmények, 14 százalé­ka fájdalomcsillapítók, nyugta­tok, 12 százaléka vitaminok, vi­taminitalok, 11 százalékuk emésztést segítő szerek, 7 száza­léka ízületi bántalmak elleni or­vosságok, míg 3-3 százaléka al­lergia ellenes és bőrgyógyászati készítmények vásárlására ösz­realizál. A leghatékonyabb reklámeszköznek még mindig a televíziót tartják, a reklám- költések nagyjából 90 százalé­ka ide irányul. A Nielsen úgy számolt, hogy a piaci szereplők tavaly csak a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények televíziós hirde­tönzött - állapította meg a Niel­sen. Egyik évről a másikra leg­nagyobb mértékben, 36 százalék­kal az ízületi bántalmak elleni készítményeknél emelkedett a költés, de 24 százalékkal többet fordítottak a cégek az allergia elleni készítményeik, 16 száza­lékkal pedig a megfázás, influen­za elleni készítményeik valamint szemcseppjeik tévéreklámjaira. téseire mintegy 133 milliárd forintot költöttek - listaáron. Ez ugyan 7 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel korábban, a valóságban azonban a lista­árnál kevesebbet szoktak fizet­ni a reklámokért a hirdetők. Fekete Tibor azt mondta la­punknak: a nem receptköteles orvosságok értékesítésének növelése bizonyos értelemben létkérdés a gyógyszercégek számára akkor, amikor ä kor­mány árletörő intézkedései miatt jelentősen csökkenek a bevételeik a vényköteles orvos­ságok piacán. Ezért amelyik készítmény máshol nem vény­köteles, azt itt is igyekeznek azzá tenni, mert csak az ilyen termékek ára állapítható meg viszonylag szabadon, és a rek­lámozásuk is csak ezeknek en­gedélyezett. HÍRSÁV Oroszország euróért számolna el az orosz állami Gazprom Neft olajipari konszern előrehaladott tárgyalásokat folytat ázsiai ügyfeleivel ar­ról, hogy az olajszállításokat dollár helyett euróbán szá­molják el. Vlagyimir Putyin elnök közben arról beszélt, lehetséges, hogy előfizetéses rendszerben biztosítják a jö­vőben a gázt Ukrajnának. A BBC pedig arról írt, Putyin levélben figyelmeztette az európai kormányokat, hogy az elmérgesedő vita miatt gondok lehetnek az orosz gázszállításokkal. ■ VG Csökkent a görög munkanélküliség 2013 februárja óta a leg­alacsonyabb szintra esett vissaz a görög munkanél­küliség januárban az előző hónaphoz képest - jelentette az ELSTAT görög statisztikai hivatal. A ráta 26,7 százalék­ra mérséklődött a decemberi 27,2 százalékról. 2008 jú­niusában, a pénzügyi válság kezdete előtt a görög mutató 7,3 százalék volt. ■ MTI Ukrajna: az IMF május elejéig dönt A nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa áp­rilis végén, legkésőbb má­jus első napjaiban dönt az együttműködési programról Ukrajnával - jelentette be Christine Lagarde, a szer­vezet vezérigazgatója. Arra a kérdésre, hogy az Ukráj- nának szánt támogatási program pénzügyi keretét lehet-e részben az ukrán gázadósság visszafizetésére fordítani, kijelentette: a prog­ram lehetőséget teremt arra, hogy hitelt is lehessen fizet­ni abból. Az IMF várhatóan 14-18 milliárd dollár készen­léti hitelt biztosít. ■ MTI Slágerszerek: megfázás, puffadás, fájdalom ellen Sikeres volt a görögök első kibocsátása athén Sikeres volt a görögök első kötvénykibocsátása: a négyéves szünet utáni első aukción több mint nyolcszoros volt a túljegyzés. Az ötéves eurókötvény átlagos hozama 4,95 százalék lett, alacsonyabb a szerdán megcélzott 5-5,25 százalékos hozamsávnál. Görögország legfeljebb 2,5 mil­liárd euró értékben tervezett kibocsátani adósságpapírt, de a nagy kereslet hatására ezt az összeget 3 milliárd dollárra emelte. A kibocsátást komoly si­kerként értékelte a görög kor­mányzat és loaquin Almunia versenypolitikáért felelős uniós biztos is, aki szerint nemcsak a Görögországnak, de egész Európának jelzi a befek­tetői bizalom erősödését. A hat éve recesszióban lévő ország négy éve állt le a 12 hó­napnál hosszabb futamidejű adósságpapírok értékesítésé­vel, mivel a kötvények hozama rekordmagasságúra nőtt. Az állampapírpiacon ezért csak legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket értékesített eddig. ■ MTI A ilét képe Megkezdődött a világ legnagyobb szabású választása: Indiában több mint 814 millióan járulhatnak az urnákhoz. Meghalajában nők várnak arra, hogy leadhassák voksukat. Az ázsiai ország 14 államában összesen egy hónapig tart a szavazás. A 930 ezer szavazókörben kilenc szakaszban gyűjtik össze a szavazólapokat, az eredményeket a tervek szerint május 16-ra összesítik. A választások lebonyolításában 11 millióan vesznek részt. Az indiaiak összesen 350 párt jelöltjeire adhatják le voksukat. Manmohan Szingh miniszterelnök legfőbb kihívója a hindu naciona­lista Indiai Néppárt, de veszélyt jelenthet hatalmára a Nemzeti Demokratikus Szövetség és annak elnöke, Narendra Modi is. A főbb politikai erők mellett fontos szerephez juthat az Átlagember Pártja, amely korrupcióellenes programjával igyekszik megnyerni a választókat. Készült az Europress támogatásával Hivatalként próbál cégeket becsapni egy társaság csalás Első ránézésre hi­vatalosnak tűnik az a levél, amelyet több száz, vagy akár több ezer cégnek is kipostáz­hatott a Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet Kft., és amely április 18-ig 24 ezer forint befizetését várja a cím­zettektől. A levél számos félre­vezető információt tartalmaz, kezdve azzal, hogy az „intézet" neve után nem szerepeltetik a kft. megjelölést, addig, hogy a cég lógója hasonlít a magyar címerre. A legnagyobb gond, hogy a „nyilvántartás” kifejezéssel a cég azt a látszatot kelti, hogy itt egy központi adatnyilván­tartó szervezetről van szó. A levél alaposabb átolvasása után azonban kiderül, hogy aki befizeti a 24 ezer forintot, az szerződést köt az MKNI-vel, amely a kft.-t semmire nem kötelezi. A fővárosban bejegyzett MKNI Kft. honlapja „technikai okokból” nem elérhető. A pró­bálkozás - amint az Index em­lékeztet - hasonlít a Központi Adatnyilvántartási Hivatal kft. lehúzó modelljére. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents