Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-08 / 82. szám
4 TAMASI JÁRÁS 2014. ÁPRILIS 8., KEDD Büszkék Bartók Bélára tiszta forrás Iregszemcsén is gyűjtött a világhírű zeneszerző A budapesti ünnepségen Süvegjártó Csaba polgármester vette át a márványtáblát HÍRSÁV Megtervezték az idei gazdálkodást siMONTORNYA Nullaszaldós költségvetést szavazott meg erre az esztendőre a képviselő-testület. A bevételek és a kiadások tervezett összege egyaránt 1 milliárd 802 millió forint. Az önkormányzat működési bevételeit 116,27 millió forintra, ebből az intézményi működési bevételeket 25 millióra tervezik. A normatív támogatás a tervek szerint 397,19 millió forint lesz, az önkormányzat költségvetési támogatása 455,19 millió forintra rúg. ■ V. M. Már a húsvétra készül az egyesület gyönk Tartalmas programra várja tagjait a gyönki Német Nemzetiségi Egyesület. Április 14-én délelőtt kalocsai tojásfestés bemutatóra várnak minden érdeklődőt a Találkozások Házába. Ugyanitt lesz aznap a hagyományőrző est. A menü töltött káposzta és véres hurka, azaz hevekläs és juripindl lesz. A szervezők szívesen fogadják a kész fogások mellett a régi recepteket is. ■ V. M. Dallal és tánccal búcsúztak a téltől simontornya Színvonalas kulturális program keretében búcsúztatták a telet a művelődési központban. A Dolovainé Gyarmati Erzsébet által szervezett műsorban tolhai, baranyai, mezőfóldi népdalcsokrokat hallhatott a közönség, felléptek néptáh- cosok, hangszeres szólisták, versmondók. Nagy sikert aratott a Krammer Ferenc kórus humoros, valamint a Kovács testvérek szuggesztív előadása. ■ V. M. Újdonsággal ismerkedtek a fórumon tamási Munkáltatóknak szervezett fórumot a Tamási járási hivatal munkaügyi kirendeltsége a művelődési központban. A résztvevők többek megismerkedhettek a YMP-vel, azaz a virtuális munkaerő-piaci portállal is, ami lehetővé teszi az állások bejelentését, keresését a foglalkoztatók és a munkavállalók számára. ■ V. M. Iregszemcse az elsők között kapta meg a „Tiszta forrás település” címet. A program az idén indult el. Venter Marianna iregszemcse-budapest A Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével 2014-ben elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy önkormányzat részére adományozhatja ezt a címet. Ebben az idén népzene- kutatásunk négy legfontosabb szereplője, Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László gyűjtőhelyei kapták meg a megtisztelő címet. A négy település egyike Iregszemcse.- Igen jelentős esemény és nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ez elsők között kaptuk meg a címet. Bartók Béla emlékezete, itt végzett gyűjtőmunkája mindig is jelen volt a településen, és nagy öröm számunkra, hogy ez a jelenlét tovább erősödik a cím elnyerésével - nyilatkozta az eredmény kapcsán Süvegjártó Csaba, a nagyközség polgármestere. Elmondta azt is, hogy nem csak a művelődési ház neve őrzi a világhírű magyar zeneszerző nevét. Bartók Béla felsőiregi gyűjtéseiről a hetvenes években készített filmet a BBC, akkor volt iskolás, lázasan készültek rá, gyakorolták a népdalokat. Az akkori viszonyok ismeretében érthető, hogy a kész filmet soha nem látták, bár nagyon szívesen megtennék. Bartók Béla 1906-ban és 1907- ben gyűjtött a településen. Büszbogyiszló És Felsőireg, azaz a mai Iregszemcse kapta meg idén a „Tiszta forrás település” címet. Mind a négy település emléktáblát és DVD-t, kapott, amely az adott településről gyűjtött, tudományosan ellenőrzött és válogatott dallamok felvételeit valamint a hozzájuk tartozó dokumentációt tartalmazza. A négy településen Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók kék rá, hogy a magyar zeneoktatás részét képezi ez az anyag. A hagyományok ápolásáért eddig is sokat tettek, és igyekeznek ezután is. Mint azt Dobos Andreától, a Bartók Béla művelődési ház igazgatójától megtudtuk, a zeneszerző születésének 130. évfordulója alkalmából daloskönyvet és a hajdan Iregszemcsén rögzített népdalokat tartalmazó CD-t Béla és Lajtha László gyűjtött népzenei anyagot. Bogyiszlón Lajtha László gyűjtött az 1920- as években, Felsőiregen pedig Bartók Béla 1906-1907-ben. Süvegjártó Csaba, Iregszemcse polgármestere és Tóth István, bogyiszlói polgármester is bensőséges ünnepnek nevezte az április l-jén - Vikár Béla születésnapján - tartott budapesti átadót. adott ki az Iregszemcse Kultúrájáért Alapítvány 2011-ben. Bartók több mint háromszáz dallamot gyűjtött Felsőiregen és környékén. A daloskönyvben nyolcvankét, „az iregiek ajkán élő népdal” szerepel. Ezeket 1974- 75-ben énekelték magnóra azóta már elhunyt iregi adatközlők. A szalagon hallható dalokat Berki- né Szirbik Anita és férje, Berki Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a múlt század egyik legjelentősebb zeneszerzője 1881-ben született. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével és a László, helyi zenepedagógusok kottázták le, tették közölhetővé. A könyv mellékleteként kiadott CD-n egy eredeti dal hallható digitalizálva, huszonhármat pedig helyi és tamási együttesek énekeltek fel. A budapesti átadóra ebből a daloskönyvből vittek fel az iregszemcseiek ajándékba, amelyet örömmel fogadtak az ünnepségen. szomszéd népek zenéjével. A népzene megismerésének hatására zeneszerzői stílusa i$ átalakult, egyre inkább a népzene stílusjegyeire támaszkodott. 1905-től kezdve egyre több időt szentelt a népzenei gyűjtéseknek, az akkori technika lehetőségeit kihasználva fonográffal járta a falvakat, a gyűjtéseit egyre tudatosabb tudományos részletességgel dolgozta fel. Az elszármazottak támogatásával rendbe rakják az ozorai temetőt ozora Folytatódik a temető rendbetétele. Mint azt Endref- fyné Takács Mária, az Ozoráért Baráti Kör elnöke elmondta, a 38 négyzetméteres terület megtisztítása még tavaly ősszel kezdődött, bozótirtással. Az ozoraiak, illetve a településről elszármazottak összesen több mint 400 ezer forinttal járultak hozzá a munka költségeihez. A kivitelezést egy helyi vállalkozó végzi, méltányos feltételekkel, és vállalta a temetőben lévő kétszáz éves kereszt felújítását is. A tervek szerint a nyár végéig elkészülnek a munkálatokkal, az újraszentelésre a megyéspüspököt kérték fel. ■ V. M. □látogattak az egykori családi birtokra miszla A bikádi kastély egykori tulajdonosának, Martin Józsefnek a két dédunokája ellátogatott az egykori birtokra. Bár a bikádpusztai egykori kastélyt ma már csak rom, azért kimentek a helyszínre, és természetesen megtekintették a falut is. A Martin testvérek nem érkeztek üres kézzel, Miszláról szóló, illetve a falut ábrázoló régi írásokat és térképeket hoztak ajándékba a falunak. Az önkormányzat vendégül látta a testvéreket, akik felelevenítették egykori miszlai emlékeiket, élményeikét. Jelenleg mindketten a fővárosban élnek, egyikük főiskolai tanár, másikuk vállalkozó. A bikádpusztai kastélyt 1722-ben építtette az itt letelepedő Inkey Nándor gróf, az épületnek később több gazdája volt. ■ V. M. Martin József (balról) és István Két Tolna megyei település az első négyben A népzene hatására alakította ki saját stílusát Baráti látogatásra érkeztek Romániából partnertelepülés Változatos programot állítottak össze a sugágiak számára Kiváló hangulatban köszöntöttek a tavaszt miszla A romániai partnertelepülés tizenhat tagú küldöttsége tett látogatást Miszlán. Mint azt Boza Ferenc polgármesterétől megtudtuk, a meghívásukra érkezett a faluba a sugági ön- kormányzati képviselő-testület és a hivatal dolgozói. A vendégeknek tartalmas programot állítottak össze, amelyben szerepelt borkóstoló, tamási fürdőlátogatás, szekszárdi kirándulás és természetesen kellemes beszélgetés, barátkozás a fehér asztal mellett. A prograih megrendezését a megyei önkormányzat is támogatta. A két település között nagyon jó a kapcsolat, rendszeresen látogatják egymást a falvak küldöttségei. A sugági vendégek és a vendéglátók Miszla központjában Miszla önkormányzata hat esztendővel ezelőtt- alakított ki partnertelepülési kapcsolatot a romániai Fehér (Álba) megyei Sugággal. A Tolna megye partnermegyéjében fekvő Su- gág háromezer lelket számláló hegyvidéki település, túlnyomó többségében románok lakják. A két falu közötti kapcsolat érdekessége, hogy a véletlennek köszönhető. Álba megye közgyűlésének egyik alel- nöke vadászata során járt Miszlán, és nagyon megtetszett neki a szép fekvésű, barátságos, rendezett település, amelyet jó szívvel ajánlott hazájában partnertelepülésnek, mint látható, sikerrel. ■ Venter M. simontornya Hangulatos rendezvényen búcsúztatták a telet, köszöntötték a tavaszt a si- montornyai Fény-erő egyesület tagjai. Varga László, a város kommunikációs munkatársa elmondta, az egyesület elnöke, Szabó Jánosné köszöntötte a résztvevőket, és beszélt a tavaszról. Külön köszöntötte a vendég Kisszékelyi Bokréta Együttest és a kisszékelyi nyugdíjas klub és a kulturális egyesület tagjait. Az ünnepségen jelent volt Csőszné Kacz Edit, ezúttal nem mint polgár- mester, hanem mint az egyesület alapító tagja. Mint elmondta, mindig jó szívvel és büszkén emlékszik az összetartó, jó kollektívára, ahol fiatalságát töltötte. A beszédet követően a szép évszakot egy tavaszi verscsokorral köszöntötte Főfai Istvánná és Mészáros László- né. A Bokréta Együttes egy zenés kocsmai jelenetet mutatott be, sok dallal, vidámsággal, jókedvvel. Befejezésül a Bokréta egy dalcsokorral fokozta a jó hangulatot, a résztvevők közül többen csatlakoztak az énekléshez. Időközben előkerült egy tangóharmonika is, mellyel Bór István kísérte a dalokat, majd Soós József vette át a hangszert. A szellemi táplálék mellé sok finomság került a tányérokba, még emlékezetesebbé téve ezt a szép délután. ■ V. M.
