Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-03-23 / 12. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP élelmiszer-hamisítás Az ennivaló hatalmas üzlet, a hamisítása milliárdokat jelent a csalóknak. Van olyan csalás, aminek a hátterét csak laboratóriumi körülmények között lehet kideríteni. HA NEM VIGYÁZ, MEGETETIK! Nemcsak tornacipőt és parfümöket, de élelmiszert is lehet hamisítani. Meg is teszik, ez ugyanis - mivel enni kell - hatalmas üzlet. A múlt hétvégén például 150 tonna élelmiszert foglaltak le két raktárban: amikor rajtuk ütöttek, éppen átcímkézték a romlott édességeket, húsokat, üdítőket, energia- és szeszes italokat. Fábos Erika Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól, csomagtartókból, aluljárókban, piacokon vagy vásárban jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak. Azért, hogy minél kevesebbszer csaphassák be a gyanútlan vásárlókat, a Nemzed Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) dolgozik. Az ellenőrzések egy részét szúrópróbaszerűen, vagy bejelentések alapján végzik, de van egyéves terv is, amely alapján haladnak. Ezt úgy állítják össze, hogy aktuálisan mindig azt ellenőrizzék, amiből éppen a legtöbb fogy és ott, ahol a legtöbb probléma merülhet fel. Karácsonykor a beigliket és a húsokat, ilyenkor, húsvét előtt a •füstölt árut, a tojást és az édességeket ellenőrzik. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője azt mondta: kiemelten odafigyelnek az élelmiszerek ellenőrzésére. Igaz, a hamisítási esetek nagyobb részében a fogyasztók egészségkárosodásával nem kell számolni, és Lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek egy törökbálinti raktárban. Négy gyanúsítottat, köztük egy rendőrt vettek őrizetbe a hamisításért mindig vizsgálják azt is, hogy szándékosan akarták-e megtéveszteni a fogyasztókat. „Többféle módszere és változata is van az élelmiszer-hamisításnak - mondta Helik Ferenc. - Mondjuk, ha egy termékben több a só vagy a víz, mint az előírás, az is hamisítás, akkor is, ha a fogyasztót ez nem veszélyezteti. Természetesen az már kockázatos, ha egészségre káros összetevővel pótolnak valamit a gyártók, ahogy az is, ha ismeretlen helyről származó húst árulnak, lejárt szavatosságú vagy romlott terméket átcímkéznek, vagy bármilyen módszerrel újra eladhatóvá tesznek.” Az főleg a piacokon jellemző, hogy - az amúgy megfelelő papírokkal rendelkező - kistermelő vagy őstermelő nem a saját terményét árulja, rosszabb esetben még csak nem is hazai, hanem külföldi árut. Tavaly szeptember óta ezt még szigorúbban veszik. Különbség van magyar termék, hazai termék, illetve hazai feldolgozásé termék között, és értelemszerűen csak az előállításának megfelelő védjegyet szabad használni. A Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly novemberben ellenőrizte ezt, és azt tapasztalta, hogy az élelmiszereknek csupán 60 százaléka felelt meg a rendelet előírásainak. • „Vannak olyan csalások is, amelyeket csak laboratóriumi körülmények között lehet kimutatni és bizonyítani, mert a hamisítást a fogyasztó, de még a szakemberek sem tudják megállapítani csak szemrevételezéssel - mondta Helik Ferenc. - Ilyen például, amikor valami értékesebb élelmiszerhez olyan szaporítóanyagot adnak, ami olcsóbb. Lehet így hamisítani paprikaőrleményt, gesztenyepürét, darált diót, darált húst vagy mézet is.” A legelterjedtebb húshamisítási trükköket sem képes a fogyasztók többsége lefülelni. Pedig kilónként több ezer forintot lehet keresni azzal, ha mangalica helyett egyszerű disznóhúst, vagy libamáj helyett kacsamájat, fogas helyett olcsóbb halat adnak el. Az, hogy Magyarországon mindez mekkora károkat okoz, arra nincs pontos adat, de a kiemelt ügyek igazgatóságának elmúlt másfél éves fennállása alatt 8,2 milliárd forintos áfa- és egyéb adóelkerülést állapított meg az élelmiszerek piacán. Magyarországon leggyakrabban védett eredetű szalámi- és kolbásznevekkel, borokkal élnek vissza, és amióta divatosak a házi és kézműves termékek, azzal is egyre többen próbálkoznak, hogy az iparilag előállított élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt azzal reklámozzák, hogy házi. Helik Ferenc azt mondta: ha néhány jó tanácsra odafigyelünk, kisebb az esélye, hogy pórul járunk. így például, ha túl olcsó a termék, az legyen mindig gyanús: nézzük meg jól, mit készülünk megvenni! A tíz leggyakrabban hamisított élelmiszer 1. narancslé: Répacukor, kukoricaszirup, kálium-szulfát, grapef- ruitdarabok, narancspép és más egyéb összetevők keverékéből állítják elő a kívánt narancsízt. 2. MÉZ: magas kereskedelmi ára miatt hamisítják előszeretettel. Jellemzően különféle cukrokkal, sziruppal dúsítják. 3. leveskocka, ételízesítő: Só és ízfokozó sok, zöldségszárítmány kevés van bennük. 4. TENGERGYÜMÖLCSEI: Halizom- fehérjéből és halhústörmelékből préselik, színező- és ízesítőanyagokkal lesz rákhoz hasonlító színe és formája. 5. sajtok: A feta nem mindigfeta és a szeletelt sajtokban is előfordulhat növényi összetevő, pedig a sajtban semmi keresnivalója nincs. 6. balzsamecet: Ha színezőanyagot, karamellt vagy cukrot lát az összetevők között, nem balzsamecetet vásárol. 7. sáfrány -.Jellemzően körömvirág, kurkuma, szárított hagyma, glicerin vagy például keményítő hozzáadásával készülnek. 8. olívaolaj: Jellemző, hogy olasz termékként próbálják eladni a nem olasz olajat, hogy extra szűzként tüntetik fel a gyengébb minőségű terméket, esetleg közönséges étolajat színeznek meg. 9. pesto: Napraforgóolaj, kesudi- ópor, só és sajt van a hamisítványban, bazsalikom, fenyőmag, olíva és parmezán helyett. 10. kávé: A készen kapható őrölt kávékban gallyak, maghéjak, kukorica, árpa és más gabonák, égetett cukor, glükóz és keményítő nyomait is kimutatják. Húsvét előtt elsősorban a sonkát és a tojást ellenőrzik a boltokban Becsüljük meg jobban az ennivalót, mert az élelem érték! a nébih szakemberei az ünnepek előtt a sonkát, a tojást és az édességeket ellenőrzik kiemelten. Leggyakrabban a füstöltárukkal próbálnak trükközni a kereskedők. Az olcsó dömpingtermékekben mindenféle húsrész megtalálható, amelyeket összepréselnek, összekötöznek, telenyomjak ízfokozóval, vízmegkötővel és állományjavítóval, majd gyorsan megfőzik és lekenik füstaromával. A baj ezekkel az, hogy „húsvéti sonka”, „kötözöttsonka”, „kötözött lapocka” néven kerülnek ki a pultokba, ami a vásárló megtévesztése. A nébih meghatározása szerint is: „a sonka a pácolt és a füstölt húsok csoportjába tartozik, a disznó combját vagy lapockáját értjük alatta.” Vannak más előírások is: a sonkában a sótartalom 7 százalék, a szalonna vastagsága 2 centi lehet, kötözött terméknél a páclé meny- nyisége 25 százalék maximum, de ezeket nehéz a vákuumfólia alatt ellenőrizni. Az ár azonban már jól tájékoztat, hiszen ha egy „sonka” olcsóbb kilónként, mint egy kiló nyers sertéscomb, nyugodtan gyanakodhatunk. ARRA IS FIGYELMEZTETNEK: „alkalmi árustól inkább ne vegyünk élelmiszert, a legtöbb hamis és romlott áru tőlük származik. Ha pedig gyanús termékkel találkozik, hívja a NÉBIH zöld számát (06-80/263-244), hogy mások ne járjanak pórul. ” az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslései szerint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer egyharmada veszendőbe megy. Ha ezt párhuzamba állítjuk a természeti erőforrások szűkössége, a szegénység és éhezés, illetve az elhúzódó gazdasági válság problémájával, nyilvánvalóvá válik, hogy a kérdés globális és nemzeti szinten is megoldásokat kíván. fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezért kezdeményezte az élelmiszer-veszteség és -pazarlás uniós szintű vitáját az Agrár- miniszterek Tanácsán. Hazánk kérte, hogy az Európai Bizottság az illetékes nemzetközi szervezetekkel és más érintettekkel közösen dolgozzon ki olyan terveket, amelyek eredményeként világos képet kaphatunk a globális helyzetről, és megtehetjük a mindannyiunk érdekeit szolgáló, megfelelő intézkedéseket. A vidékfejlesztési Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével most Magyarországon fórumot indít az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentése érdekében. A fórum létrehozásának és működtetésének fő célja a magyarországi élelmiszer-hulladék mennyiségének felmérése és jelentős csökkentése, legfontosabb üzenete pedig az: Az élelmiszer érték! Erre figyeljen, mert ezekkel a módszerekkel verhetik át a leggyakrabban! Egy esztendő alatt több mint ezer tonna élelmiszert foglaltak le az ecetes víz csodát tesz: nemcsak lemossa a nyákos ragacsot a romlott húsról, de elveszi a szagát és a színét is élénkíti, ráadásul a hús ph-ját savas irányba tolja, tehát napokra megfékezi a baktériumszaporodást. kurkumával, sáfránnyal sárgítják a csirkehúst, hogy tanyasinak tűnjön. a mézben nem lehet hozzáadott cukor, ha mégis, az hamisítvány. egy felvágottban vagy sonkában minél több a zsír és a víz, annál kevesebb a hús, így rosz- szabb a minősége. a vajban és a sajtban nem lehet növényi eredetű zsiradék, ha van, az hamisítvány. a gesztenyét gyakran helyettesítik tarkababbal, főtt krumplival, ha túl olcsó, gyanakodjon! HA A MIRELIT TERMÉKEK tetején vastag jégkristályt lát, azt jelenti, hogy visszafagyasztották. az üdítőket hígíthatják, mert a víz olcsóbb, figyeljen arra, hogy sértetlen legyen a palack vásárlás előtt. nem mindegy mitől barna a rozskenyér, ha nem a teljes kiőrlésű liszttől és a rozstól, hanem malátától, átverték. AZ ŐRÖLT PAPRIKÁBAN nincs szükség színezőanyagra, ha van benne, ne vegye meg! HA GÖRÖG EPRET Vesz, pedig azt írták rá magyar, az hamisításnak minősül, tájékozódjon, akkor is, ha zöldséget és gyümölcsöt vásárol! ha pármai sonkaként, csabai kolbászként, téliszalámiként árulnak valamit, de gyanúsan olcsó, gondolja meg, megveszi-e! ha sertéshúst mangalicaként adnak el, hamisítás. A mangalica húsa sötétebb és zsírral márványozott, arról ismerni fel. A libamáj helyett gyakran kacsamájat kínálnak, a színe és a formája segíthet dönteni. A libamájat gyakran átfestik 2014. március 15-én két Budapest környéki raktárban 150 tonna romlott élelmiszert találtak. 2014. március 10-én kiváló, hazai termékként árulta, valójában viszont szlovák, belga húsokból és lejárt minőségmegőrzési idejű kínai piros- paprikából gyártotta termékeit egy regisztrált kistermelő Komárom-Esztergom megyében. 2014. február 25-én háromféle sprotnikonzervet vontak ki a forgalomból. Az egyik Észtországból, a másik Lettországból került forgalomba, és határérték feletti benzolszármazékot találtak benne. 2014. február 20-án mintegy 1000 zacskó hamisított kakaó zárolását és kobzását rendelte el a NÉBIH. A 20-22%-os, 125 g-os „Tutti Holland kakaópor" rendkívül jól sikerült hamisítvány volt, a termék csomagolása csupán abban különbözik az eredetitől, hogy kisebb, fóliája fakóbb és világosabb volt. 2014. február 5-én rekord- mennyiségű, mintegy 300 tonna - közel 15 kamionnyi - húst és 80 tonna csontot foglalt le egy közép-maßyarorszá- gi hűtőházban a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága. 2014. január 31-én 15 tonna kivit vontak ki a forgalomból Budapesten, mert nem lehetett ellenőrizni honnan származott. 2013 DECEMBERÉBEN rizslisztet és burgonyát találtak a gesztenyemasszában, ezért 14 terméket vontak vissza, több tonna mennyiségben. 2013 DECEMBERÉBEN 100 tonna jelöletlen és tiltott módon fagyasztott húst foglalt le a Nébih Törökbálinton. 2013 novemberében Kecskeméten egy kereskedőnél 5 tonna zöldséget semmisítettek meg, mert nem volt egyértelmű a származása. Békésben 1,9 tonna zöldség járt ugyanígy. 2013 októberében 100 tonna krumplit semmisítettek meg, mert baktériumfertőzést találtak rajta. 2013 márciusában 93 tonna fagyasztott, de kiengedett húskészítményt és húst foglaltak le.
