Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-11 / 59. szám

JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Ha jó, akkor is rossz nekünk? TÖBBMILLIÁRDOS BERUHÁZÁS, több száz új munkahely Mohácson, és további sok száz, évekre megélhetést adó szerződés országszerte -feketén-fehéren ezt jelenti a Csányi-féle vágóhíd fel­építése. S nem mellesleg to­vábbi hírnevet, meg komoly adóbevételt a városnak. mellékzöngék persze van­nak, ha nem lennének, nem is Magyarországon élnénk. Nyilván vannak és lesznek is fanyalgók, akiknek mind­ez nem tetszik: vélt vagy valós érdeksérelmek, vélt vagy valós környezetvédel­mi aggályok miatt, vagy azért, mert egyszerűen Csá- nyi Sándor személye nem szimpatikus. NEKÜNK VALAHOGY Sem­mi nem jó. Ha nincsenek munkahelyek, ha sehol egy igazán komoly, nemcsak egy város, hanem az egész térség, régió jövőjét befo­lyásoló beruházás, az a baj, s jajveszékelünk napestig, hogy de rossz nekünk. Bezzeg máshol, ugye. Ha pedig - mint most - van, s végre történik valami, ak­kor meg az a baj. Miért itt, miért nem máshol. Miért így, miért nem úgy. Miérti sertést vágnak, miért nem mtftidjuk hyulakat. MiéDtos kamionnal hozzák az álla­tokat, miért nem repülővel. Meg egyáltalán, jött volna inkább a Mercedes vagy még inkább az IBM. Akár­ki, akármi, csak ne ő. elárulom, csányi Sándor nekem sem a szívem csücs­ke, sőt. De: használt autót azért vennék tőle. Igaz, hogy tutira magának sem akar rosszat, vagyis ő is jól jár, de éppen ezért az is biztos, hogy nem égetné be magát egy eleve balsikerre ítélt beruházással. minden mást meg talán bíz­zunk azokra, akik képesek eldönteni, meg tud-e felelni az üzem az előírásoknak, mert csak „puszira” aligha adják ki az engedélyeket. Az országban első: életre keltették a középkori egyetemet igazi látványosság Március 21től már csoportosan is megtekinthetők a tantermek és az oktatási kiállítás Pécsett épület alaprajzát, miután rá­leltek a nagyteremre, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldalfolyo­sóra. Bár a feltárást követően hozzáláttak az épület helyre- állításához is, a munkálatok befejezéséhez szükséges for­rást a nemzeti vagyonkezelő­nek 2011-ben sikerült biztosí­tania. A teljes beruházás 75 millió forintért valósult meg. A középkori egyetem épüle­te a pécsi bazilika mögött ta­lálható, a városban egykor a hét szabad művészeti alapkar mellett jogi és orvosi karon in­dult el a tanítás. ■ M. B. E. KÖRKÉP A szagtól félnek leginkább vágóhíd Nem mindenki örül a tervezett mohácsi fejlesztésnek mohács A helyiek aggodal­maitól hangos, a tervezett vágóhídi fejlesztéssel kapcso­latos közmeghallgatást tartot­tak tegnap a városházán. Kaszás Endre Feltárás, építkezés után: a középkori egyetem épülete kívülről Pécs Magyarországon Pécsett alapítottak először egyetemet, • Nagy Lajos király 1367-ben határozott erről - a felújított épület március 21-től már csoportosan is látogatható. A 35x10 méteres gótikus épület egy nagyteremből és kisebb termekből áll. A termek fölé védőépületet emeltek, amely egyben az ország első egyete­mét bemutató kiállításnak is helyszínt biztosít. A Zrínyi Miklós téli had­járata idején, 1664-ben le­rombolt középkori egyetem feltárása először 1985-ben kezdődött. A G. Sándor Mária és Gerő Győző vezette ásatá­sok során meghatározták az- Mphács történelmileg eddig is hírhedt hely volt, most már büdös is lesz? - fakadt ki a fó­rumon az egyik helyi lakos, és a megnyilvánulása azt is elárulta, mitől félnek leginkább a mohá­csiak a tervezett nagyberuhá­zás kapcsán. A hozzászólók - akik közül többen is kifogásolták a köz­meghallgatás előzetes meghir­detésének módját - ugyanis az üzemből, illetőleg az élő állato­kat szállító kamionokról szár­mazó bűztől félnek leginkább. A Dél-dunántúli Környezet- védelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által a mohácsi vá­rosházára szervezett meghall­gatáson a beruházást előkészítő Bonafarm cégcsoport, illetőleg a környezetvédelmi szakértői mi­nősítésre felkért Vidra Kft. szak­emberei adtak tájékoztatást a fejlesztés részleteiről, és várható hatásairól. Mindkét fél hangsú­lyozta, hogy egy szinte teljesen zárt technológiai folyamatról van szó, aminek minden - zaj-, szag- és szennyvízkibocsátá­sa - is ellenőrzött. A szakértő cég képviselői összegzésükben minden környezeti szempontból megvalósíthatónak ód minősítet­ték a fejlesztést. Miskolczi Imrep"1«1-szintén húsfeldolgozással foglalkozó Pikker Kft. ügyvezető igazgató­ja, aki mohácsi polgárként szólt hozzá a fórumhoz, a szakértői anyag részletes ismeretében több adat, meghatározó körül­mény vélelmezhető hibájára, a légszennyezési vizsgálat hi­ányosságára hívta fel a figyel­met, ezért úgy vélte, hogy azok javítása és pótlása előtt korai volt még közmeghallgatást tar­tani az ügyben. Pókos Gergely a Bonafarm képviseletében arra tett ígéretet, hogy a fórumon felmerült vala­mennyi kérdésre választ adnak a szakhatóság felé, utóbbi azt közzéteszi honlapján. A február elején indult környezetvédelmi szakhatósági eljárás maximális időtartama négy hónap. Az ország legnagyobb vágóhídja épülhet meg Mohácson: az egész húsipart átalakíthatja Munkahelyek, adó- és járulékbevételek MOHÁCS TÉRSÉGÉBEN, a Város nyugati határában 13-15 mil­liárd forintos zöldmezős beru­házásként jöhet létre az a nagy kapacitású vágóhíd, amelynek egyik befektetője Csányi Sándor, az OTP el­nök-vezérigazgatója. A tervek szerint 20lábtól működő üzem ezzel Magyarország legna­gyobb ilyen tevékenységet vég­ző gyára lehet, a vágóhíd éves kapacitása egymillió sertés lenne egyműszakos rendben. Az üzem csúcskapacitása szükség esetén 1,8-1,9 millió darabra is növelhető évente, amihez viszont nemcsak több (600-700) ember kellene, ha­nem a környezetvédelmi, tech­nológiai feltételek újraértéke­lése is. Az évi egymillió sertés feldolgozása napi négyezer ál­lat vágását jelenti. Ezek na­ponta 40-50 kamionnal érkez­nének a vágóhíd telepére, jel- temzőemaz autópályairányá­ból, az elkerülő úton. az'ElohETes kalkuVádié'sze­rint a fejlesztés a munkahelye­ken túl évente mintegy 100 millió forintnyi iparűzési adót jelenthet a városnak, az szja- és tb-járulék-gerjesztő hatása pedig mintegy 300 millió forin­tos lehet esztendőnként. A pécsi biztos bezár A mohácsi vágóhíd fejlesztése- Európa egyik legmodernebb létesítménye alapon évi egy­millió sertés levágására és fel­dolgozására lesz majd képes- egy újabb baranyai Bona- farm-egység bezárását vonja majd maga után. A tervek sze­rint a moháasi vágóhíd belépés sével - ahol a termékek minél magasabb szintű feldolgozásá­ra törekednek majd - a pécsi húsüzem működése szükségte­lenné válik. Utóbbi dolgozói közül minél többet irányítaná­nak át Mohácsra, a telephely hasznosítása pedig új felada­tot jelent. A már most is nagy beszállítói kör jelentős bővítésében gondolkodnak- azért döntöttünk Mohács mellett, hogy közel legyünk az élő állat előállítóihoz, a gazdák­hoz. Saját körben is évi 320- 350 ezer sertést nevelünk, de jelentős mértékben szeretnénk tovább bővíteni a jelenleg több mint 100 beszállítót számláló hálózatunkat, ami zárt rend­szerben, szinte minden szakmai segítséget nyújtva ad munka- és megélhetési lehetőséget a térség gazdáinak, agrárvállalkozásai­nak - indokolta korábban la­punknak a fejlesztés helyének kiválasztását Csányi Sándor üz­letember. bár korábban a fejlesztés meg­lehetősen megosztotta az agrár­szakmai közvéleményt is, nap­jainkra a húságazat megment­jét látják a beruházásban. Szakmai vélemények szerint a teljes magyar húsipar működé­sét megváltoztathatja a Csányi Sándor nevéhez kötődő, Mo­hácsra tervezett vágóhíd. Az ol­csóbban elérhető alapanyag ré­vén a nagy húsipari vállalatok felhagyhatnak az eddig veszte­séges vágással, és a profitot'ho- zó készítménygyártásra kon­centrálhatnak. Belülről is színvonalas lett a különleges pécsi épület ■ :■ "I Még korszerűbb lesz átalakítva az egészségügyi intézmény bonyhád - Az elmúlt 6-7 éves tevékenységünk megegyezik az országos egészségpolitikai irányzattal, a mostani 264 milliós beruházásunk is ebbe a struktúrába illeszkedik - je­lentette ki hétfőn a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézetben tartott sajtótájékoztatón dr. Barcza Zsolt, az intézmény fő­igazgató-főorvosa. A projekt lehetővé teszi a betegellátás különböző szintjeinek további integrálását. Az eddig külön­álló épületként működő tüdő­gondozó megszűnik, az ellátás - egy átalakítást követően - a műtőblokk alsó részében lé­vő helyiségben folytatódik. Emellett a tüdőgondozóba és az egynapos sebészetre kor­szerű orvosi műszerek, esz­közök érkeznek, folytatta dr. Barcza Zsolt. Hangsúlyozta, előbbinél például kicserélhetik a több évtizede működőt egy új, digitális átvilágító röntgen- készülékre. Míg az egynapos sebészetnél a beszerzések ré­vén megnövelhetik a műtétek ■ A bonyhádi kórház igaz­gatója és a kivitelező kép­viselője aláírta az építési szerződést számát, másrészt a szakmai paletta is színesedik: új műtéti típusokat vezethetnek be. A főigazgató-főorvos hozzátette, már javában zajlik a kapaci­tás-bővítés előkészítése. Meg- jegyeaffijsa projekt idl'jei alatt a tüdőgyógyászati rendelések, vizsgálatik zavarfälifiMl mű­ködnek. - Intézményünk egy olyan térségi közösségi kórház, amelyben kiterjedt, fejlett és színvonalas járóbeteg szak­ellátás zajlik, ezen kívül 130 krónikus ággyal rendelkezünk és az egynapos sebészetet működtetjük, így áll össze a struktúránk - világított rá dr. Barcza Zsolt. Hogy ilyen korszerű, jól mű­ködő kórház a bonyhádi az nagyrészt a helyi önkormány­zat támogatásának is köszönhe­tő. Potápi Árpád János polgár- mester, országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón összegezte, hogy az elmúlt években meny­nyi segítséget nyújtottak az intézménynek, egyúttal örömét fejezte ki az új beruházással kapcsolatban. ■ V. B. 2014. MÁRCIUS 11., KEDD é t

Next

/
Thumbnails
Contents