Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-05 / 30. szám

2 2014. FEBRUÁR 5., SZERDA KÖRKÉP JEGYZET Végleg elbúcsúzni porból lettünk, s porrá le­szünk. hogy ez a por a levegőben, a vízben vagy a földben vá­lik újra eggyé a természettel, mi döntjük el. Vagy a sze­retteink, akik ezt a módját választják a végső búcsúnak halálunk után. Vagy a pénz­tárcánk. MERT KÉTSÉGEINK ne legye­nek afelől, hogy a ceremó­niának, amikor az elhunyt hamvait szétszórják, nem a romantika vagy a pátosz az indíttatása. Persze nyilván ilyen is akad szép számmal, de azért sok esetben az anya­giak mondják ki a végső szót. mert lássunk egy kis szám­vetést, hogyaszongya: kór- bonctan, hűtés, szállítás, mosdatás, öltöztetés, kopor­só, ravatalozás, szállítás, sí­rásás, sírhelymegváltás - ez alaphangon is minimum százezer forint. Ehhez jön a gyászhirdetésen át a sírkőig minden más, amiből van olcsóbb és drágább is, így a végösszeg kétszázezer forint alatt ritkán áll meg. A mil­liós kiadás sem ritka, ha te­metésről van szó. EHHEZ KÉPEST itt van a hamvasztás, ami után el­hozhatjuk a hamvakat, és elszórhatjuk. így temető­be sem kell járnia annak, aki nem szeret, és az éles nyelvű rokonok, ismerősök sem tehetnek fanyalgó meg­jegyzést a sírhelyre. Mindezt a koporsós temetés árának töredékéért: SZERINTEM SEMMI kivetni­vagy szégyellnivaló nincs abban, ha valaki elvből, il­letve anyagi okok miatt dönt utóbbi mellett. Mert a temet­kezés valójában (a hagyomá­nyok mellett) nem más, mint üzlet. A vállalkozóknak ha­szon, az élőknek megterhelő kiadás, az elhunyt pedig mindebből semmit sem lát. És bár néha jólesik végigsi­mítani a márványon, az ar­cot, amit érintenénk, többé úgysem találjuk. Se a teme­tőben, se máshol. Szélnek eresztett hamvak szabály Engedéllyel lehet szórni földön, vízen, akár levegőben is Egyre több hozzátartozó dönt úgy, hogy nem a temetőben helyezi el elhunyt családtagja hamvait, hanem maga gondoskodik róla DÉL-DUNÁNTÚL OrfŰi horgá- szok felháborodtak azon, hogy - egy gyászjelentés tanúsága szerint - emberi hamvak kerülhettek a Pécsi­tóba. Lehet ilyesmire enge­délyt szerezni. Hajdú Zsolt Egy közelmúltban lapunkban megjelent gyászjelentésből egy­értelműen arra lehet következ­tetni, hogy a gyászoló család a búcsúztatás utánr a Pécsi-tóba szórta az elhunyt hamvait. Az esettel kapcsolatban őrfűi hor­Előzetes kérelemmel A hamvak szétszórására elvileg és gyakorlatilag is van lehető­ség földön, vízen és levegőben egyaránt, azonban ez minden­képpen előzetes engedélyhez kötött. A légi járműről történő szétszórásához a Polgári Légi­közlekedési Hatóság, a hajóról vagy partról történő szóráshoz pedig a vízügyi igazgatóság elő­zetes engedélye szükséges. A ke­gyeleti vállalkozások kínálatá­ból választhatunk különböző tavakon és folyókon vízi teme­tést, akár hajóról, repülőgépről, motoros sárkányrepülőről vagy hőlégballonból. gászok írtak szerkesztőségünk­be. „Felháborítónak találjuk ezt. Mi, horgászok nem azért fizet­jük a magas árakat (horgászen­gedély, csónak, stég), hogy egy temetőben horgásszunk. Nem beszélve a sok sétálóról, nyáron a fürdőzőkről. A gyászolók és a virágcsokrok a víz tetején nem ide valók.” A történtek kapcsán utánajártunk, hol és hogyan le­het a hamvakat szétszórni. Elvileg szigorúan szabályo­zott a rendszer, és nyilván­tartást is vezetnek a kiadott urnákról, azonban még senki sem ellenőrizte, hogy az el­hunyt hozzátartozót ténylege­Ha nincs pénz A tapasztalatok szerint Ma­gyarországon is - nagyon sok­szor takarékossági szemponto­kat figyelembe véve -folyamato­san emelkedik a hamvasztásos temetések aránya. Ha nem ur- nás temetésről van szó, a ham­vakat legtöbbször az úgyneve­zettszóróparcellákban helyezik el. Az előírások szerint szétszó­ráskor gondoskodni kell a ham­vak talajba mosódásáról is. Szintén a spórolás miatt, de egy­re többen inkább hazaviszik az urnákat, és titokban teljesítik az elhunyt végakaratát: adott he­lyen szórják szét a hamvakat. sen is a nyilatkozatban megje­lölt helyen tárolják-e. Maruzs Erik, a Pécsi Temet­kezési Kft. ügyvezető igazga­tója elmondta, ahogy sok más helyen, Pécsett is szórókutakat alkalmaznak a hamvasztásos temetéseknél, ha szórásos te­metésre merül fel igény.- Az eltemettető kívánságára az urnát a hamvakkal együtt kiadjuk, a temetőn kívüli elhe­lyezésről pedig, a kormányren­delet alapján, nyilvántartást vezetünk - mondta az ügyve­zető. ^ A kiadott utat» bármely olyan ingatlanon, temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy Másutt megtiltanák Angliában évente több száz­ezer urna tartalmát a temetőn kívül szórják szét. A skót és walesi természetvédők arra ké­rik a hozzátartozókat, hogy ne a hegyekben tegyék ezt, mert az emberi csontokból visszama­radt foszfátok - nagy mennyi­ségben - kedvezőtlen hatással lehetnek a növények fejlődésé­re. A problémára a Környezeti Ügynökség is felfigyelt, a rend­szeres szórások helyszíneit el­lenőrzés alá vonnák, megtilta­nák a fürdő- és horgászhelyek és az ivóvíz-kivételi helyek köze­lében a hamvak kijuttatását. eltemethető, ahol a tulajdonos vagy a kezelő ehhez hozzájá­rult. A hamvakat tartalmazó urna temetőn kívüli elhelye­zése esetén az eltemettető nyi­latkozatban vállalja, hogy az urnát kegyeleti körülmények között tárolja, és az elhunyt kö­zeli hozzátartozóinak biztosítja a látogatást. Januártól szigorodtak az ur­na kiadásának szabályai, ez alapján magánokiratba kell foglalni a hazavitelt, illetve erről határozó végrendeletet vagy közjegyző előtt tett nyi­latkozatot kell bemutatni a köz­temetőben. Sok a lehetőség a legtöbb megyeszékhelyen nem érhető el a hajós vagy légi szórás, ehhez budapesti cége­ket kell megkeresnünk. Dunai hajós temetést - környezetba­rát, lebomló urnával - Buda­pesten már 80 ezer forinttól vállalnak, akár vidéki helyszí­nen is. A balatoni hajós bú­csúztatás csak ötezer forinttal kerül többe, a helyszíntől, idő­ponttól és a hajó mérettől füg­gően. Motoros sárkányrepülő­ről csaknem 110 ezer forintba kerül a hamvak szórása, hőlég­ballonról pedig 165 ezer forint az induló ár. Négymillióan a létminimum alatt, kétmillióan annak környékén- A legalsó, legszegényebb rétegnek nem volt hová sül­lyednie - mondta Szabó János szociológus -, a középosztály viszonylagos jólétéből viszont sokan lecsúsztak. Ez a réteg életérzésében és életformájában is megszenvedte a válságot, per­sze meg kell jegyezni, a látszó­lagos jólétet sokak csak hitelből tudták finanszírozni, igaz, a törlesztést az akkori helyzetben még vállalni tudták. Elég csak összehasonlítani a válság előtti és a jelenlegi statisztikai ada­tokat, s kiderül, a középosztály megroppanása alapvetően meg­határozta a különféle gazdasági mutatókat. Az újautó-eladások száma az előző évtized derekán megközelítette éves szinten a 200 ezer darabot, ma a forga­lom ennek harmadát sem éri el. A tíz évvel ezelőttihez ké­pest negyedére esett vissza a lakásépítések száma is. Több mint egymillióval csökkent a külföldi utazások száma is, emellett a belföldi utazási kedv is a mélypontra zuhant. Sokan, akik korábban megtehették, hogy a drágább sarki boltok­ban, exkluzívabb élelmiszer­áruházakban vásároljanak, kénytelen-kelletlen átszoktak az olcsóbb diszkontokba.- Már többről van szó, mint­hogy nem tudnak ötévente autót cserélni, télen síelni, nyáron a tenger mellé utazni - magyarázta Szabó János. - Sok [ esetben ugyanis a személyes | életviszonyok sérültek, ve­szélybe került a gyerek tanít­tatása, a lakhatási biztonság, } a hitelek törlesztése, vagyis | megkezdődött egy jelentős ré­teg érezhető lecsúszása. Egy ideális társadalomban az aktív réteg 40-50 százaléka tartozik a középosztályba, ma Magyar- országon viszont négymillióan a létminimum alatt, kétmilli­óan pedig annak környékén élnek, nagyjából csak húsz százalék sorolhatja magát a középréteghez. ■ M. I. ■ Ön a középosztályhoz sorol­ja magát? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A Szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Egyre több az álláskereső a világhálón, de a hirdetés is munkahely A kereslet és a kínálat gyakran nem talál egymásra, sok helyen viszont többszörös a túljelentkezés DÉL-DUNÁNTÚL Ma már nem csak a hagyományos, meg­szokott módokon hirdetnek állást a cégek. Egyre többen használják ki az internet adta lehetőségeket is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy tavaly negyedével több állást hirdettek meg online, mint 2012-ben. Az adatok alapján egyébként az álláskeresők is egyre gyakrabban keresnek munkát a világhálón. Az egyik piacvezető állás­portál rendszerében 35 száza­lékkal többen regisztráltak az előző évhez képest, legtöbben a területi képviselői, az asz- szisztensi és az adminisztrá­tori munkakörökre jelentkez­tek. A munkáltatók leginkább fejlesztőket kerestek, de a mérnök és könyvelő állások is felkerültek a dobogóra. A por­tálra összesen több mint 60 ezer új állást töltöttek fel a munkáltatók, ezekre 2,5 mil­lió jelentkezés érkezett. A leg­erősebb hónap az október volt, ekkor közel 6000 új pozíciót töltöttek fel a cégek. Önélet­rajzból 16, közvetlen jelentke­zésből 6 százalékkal volt több 2012-höz képest. A munkálta­tók több mint kétszer annyi állást hirdetnek meg kötele­ző angol nyelvtudással, mint nyelvtudás nélkül - ezzel szemben az álláskeresők leg­nagyobb része olyan munka­Az interneten is bővül az álláspiac A legtöbb hirdetést kapott pozíció Tolna megyében (2013) területi képviselő 193 értékesítő “ 158 üzletkötő 62 értékesítési munkatárs 46 építésvezető 43 értékesítési vezető 42 mérnök 27 tanácsadó 26 orvoslátogató 26 A legtöbb jelentkezést kapott pozíció Tolnában (2013) területi képviselő 53921 értékesítő 12188 üzletkötő 10458 területi vezető 5104 értékesítési munkatárs 4669 építésvezető 3322 patikalátogató 3300 értékesítési vezető ______~'r:A 32 49 hostess 3229 körökre jelentkezik, ahol nem kérnek nyelvet. Az országos tendenciához hasonlóak a dél-dunántúli ada­tok is: Baranyában és Tolna megyében is területi képviselő állásajánlatból volt a legtöbb, és erre is jelentkeztek a legtöbben (megyénként több tízezren). A második helyet az értékesítői állás szerezte meg, míg a har­madikat az üzletkötői pozíció. Az adatokból jól látható, hogy minden egyes állásra többszö­rös a túljelentkezés. A statisz­tikák szerint országosan az adminisztráció és irodai mun­ka kategóriában volt a legnehe­zebb elhelyezkedni az extrém túljelentkezés miatt. ■ K. E. I. A számok mögött bár az adatok mögött elemzés ezúttal nem állt, tudható, hogy a statisztika némiképp torzít. A számok például azt sugallják, hogy a területi kép­viselő munkakörből rengeteg van, holott gyakran ugyanazt az állást kínálják fel többször a nagy fluktuáció (gyakori le­mondások, felvételek) miatt. Ez a munka ugyanis gyakran alapfizetés nélküli, csak „si­kerdíjat” ad, ami többnyire a kiadásokat, a befektetett ősz- szeget sem hozza vissza. Jól fizető munkát képesítés, nyelvtudás nélkül ma már ne­héz találni. t r I

Next

/
Thumbnails
Contents