Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-02-02 / 5. szám
2014. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP SZTORI 5 A finom kenyér nem mindennapi alapélelmiszer Nem csak szénhidrátot, nyomelemeket és ásványi anyagokat tartalmaz Pokorny Lia, Rákóczi Feri és Szilágyi Áron kezében jól állt a sütőlapát. Egy napra péknek álltak és próbára tehették a kenyérsütő tudományukat. Az elmúlt években divatos téma lett hazánkban a jó kenyér. Egyre többen sütik otthon, egyre másra nyílnak a kézműves pékségek, de még mindig rengeteg a minőségében is olcsó kenyér a piacon. Ezért érdemes figyelni és nemcsak a szemünket használni a vásárlásnál. Fábos Erika Péknek állt egy napra Pokorny Lia, Rákóczi Feri és Szilágyi Áron. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) követei a kenyér és a péksütemények készítésével ismerkedtek. Előbbiből fejenként évi 73 kilót fogyasztunk el, utóbbiból 13 kilót. Nem mindegy tehát, 5 hogy honnan és milyen minősé- * gű pékáru kerül az asztalra.- A magyarok hagyományo- J san a fehér kenyeret kedvelik, £ pedig ez a szénhidrát mellett kevés más tápanyagot tartalmaz - mondta Pleva György, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője. - Helyesebb lenne az élelmi rostokban gazdag kenyerek fogyasztása. A legtöbb értékes ösz- szetevő - vitaminok és ásványi anyagok - jellemzően a búzaszemek héjában található, vagyis a fehér lisztben alig marad, míg a teljes kiőrlésű lisztben E-vita- min, a B-vitaminok szinte teljes palettája megtalálható, az értékes fehérjével együtt. Érdemes a boltban a liszt vásárlásakor is odafigyelni. A jelölések mindent elárulnak: a BL-55 típusú, leginkább ismert lisztben például a B a búzát jelöli, az L az őrlemény méretét, a szám pedig a hamutartalmat, vagyis azt mutatja, mennyi korpát tartalmaz - minél magasabb, annál jobb a minősége. A BL-55-ös lisztből inkább süteményeket érdemes sütni, a kenyérhez jobb lisztre van szükség. Otthoni kenyérsütésre is a magasabb hamutartalmú, BL-80-as vagy RL-90 jelölésű lisztek a legalkalmasabbak, de a pékségek még ennél magasabbakat is használnak.- Sok panasz érkezik a rozslisztet tartalmazó kenyerekkel kapcsolatban - mondta Pleva György. - Pedig a rozskenyérnek 40 százalékban rozslisztet kell tartalmaznia, csak ezt nevezhetik rozskenyérnek. Megengedett a színező maláta használata is, ám ezt fel kell tüntetni a csomagoláson. Nem szabad, hogy a vásárló a termék színe miatt azt gondolja, hogy a valóságosnál értékesebb, rozsos kenyeret visz haza. Jellemző hiba még, hogy több sót tartalmaznak a péksütemények, mint megengedett, és sza- lonnásak, sületlenek a kenyerek. Ez azért nem jó, mert így gyorsabban megromlik a tészta és az élvezeti értéke sem olyan, mint egy jól átsült kenyérnek. a világ összes pékségében találkozhatunk olyan találmányokkal, amit magyarok alkottak. Ilyen például a farinográf Ezzel a lisztvizsgáló műszerrel a tészta nyújthatóságát lehet megállapítani. Hankóczy Jenő találta ki 1905-ben és 1912-re tökéletesítette. hankóczyt, aki eredetileg vegyészmérnök volt, nagyon érdekelte a liszt, 1928-tól megszervezte a később Európa-hí- rű Gabona- és Lisztkísérleti Állomást is. Arról azonban, hogy milyen az igazi kenyér, nem csak beszélnek a szakemberek. Azon is dolgoznak, hogy a kenyér élelmiszerkönyvi szabályozását úgy változtassák meg, hogy az a fogyasztókat és a becsületes pékeket egyszerre védje. Az Élelmiszerkönyv pontosan meghatározza, hogy mit lehet kenyérnek nevezni. Leírják, mit kell ehhez tartalmaznia, mi nem lehet benne, de még azt is, hogy nézhet ki.- A legnagyobb gond az, hogy hiába a szigor, mert ha bucinak, vekninek, cipónak neveznek valamit, amit egyébként kenyérA kiflisodrót is Magyarországon találták ki Löwenstein Antal sütödéjében Budapesten. Először mángorlógépeket használtak a kiflitészta nyújtására, majd 1907-től kifejlesztették az egymással szembefordított kiflisodrót. A gépet az első világkiállításon megvette egy bécsi pék, tőle meg egy bécsi gépkereskedő, aki szabadalmaztatta is. Ettől függetlenül Löwensteint emlegetik máig a kiflisodró kitalálójaként. ként árulnak, a hatóság sem tehet semmit - mondta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. - Ez főként külföldi tulajdonú pékségekben fordul elő. Ezekben a boltokban minden kenyér ugyanabból a tésztából készül és egyfajta tésztából sütik az összes péksüteményt. A Pékszövetség éppen azért alkotta meg a Magyar Pékség védjegyet, hogy segítsen a fogyasztóknak eligazodni: hol lehet magyar búzából, magyar munkaerővel készült kenyeret kapni. Jó, ha tudjuk, a hipermarketekben árult nagy, tetszetős kenyerek nem kovászolt technolónem morzsálódik, vastaga héja, rugalmas, lyukacsos a belseje, de azért tömör. Az illata jó, és akár egy hétig is el lehet tartani, mert eláll anélkül, hogy penészedni kezdene. A hagyományos kovászos technológiával ugyanis olyan természetes, penészedésgátló anyagok keletkeznek, amelyek adalékanyagok nélkül tartósítják a kenyeret. Ráadásul az így sütött kenyér napok múlva is szeletelhető, nem szárad ki, tehát kevesebbet pocsékolnak el belőle. giával készülnek. Érdemes tehát jól megnézni és átgondolni, amit veszünk. Ott ugyanis, az olcsó kenyerek esetében, adalékanyagokkal helyettesítik a kovászt. Ettől szép és nagy lesz, de csak frissen hasonlít a kenyérre, nehéz szelni és másnapra már ösz- szeszárad. Mivel egyre többen ismerik fel mindezt, sorra nyitnak a kézműves pékségek, amelyek a régi, hagyományos, lassan kovászolt technológiával sütnek. Ilyen, a kedves szójátékkel elnevezett, Jacques Liszt kézműves pékség is. Ezt egy jogász, egy történész és egy művészettörténész nyitotta, miután kiművelték magukat a pékmesterségből.- Nálunk száz kilogramm kenyeret körülbelül 12 óra alatt állítunk elő - mondta Juhász Mihály tulajdonos. - Egy gépesített üzemben ez a mennyiségű készre sütött kenyér 2,5-3 óra alatt jön ki a kemencéből. Ez időben is és pénzben is óriási különbség, de az íze és az értéke is más lesz egy hagyományosan készített kenyérnek. Az igényes munkához a kiváló lisztet is megkeressük és azt tapasztalom, hogy ezt egyre többen értékelik, még akkor is ha drágább, mint a mennyiségi termelésben előállított kenyér.” A világon minden pékségben van magyar találmány Milyen a jó kenyér? A lufifújás csúfos vége REGEN, AMIKOR lepukkant kis mozikban rados virág művészfilme- ket néztem 24 forintos jegyért, filmkritikus barátom nekem szegezte a kérdést, szerintem minek a szimbóluma az Oscar-díj. Majd megvetően válaszolt is, egy itt idézhetetlen jelzőt használva. Nem akartam és nem is tudtam megcáfolni, mert akkoriban csak a Dallas vagy Rocky Balboa jutott el hozzám, amint bokszkesztyűs ökleivel beve- rekszi magát a happy endbe. azóta kinyílt a világ, elárasztottak minket az amerikai filmgyártás remekei. Sőt, úgy látszik, az amerikai mozi egyre komolyodik. A tengeren túli ország érezhetően e művészeti ág darabjai által ugyancsak erős igyekezettel törekszik feldolgozni a közelmúltját és a jelenét, ráadásul több témában. Itt van például a szeptember 11-i terrortámadás, az iraki háború vagy a 2008-ban kibontakozó gazdasági válság. Most az utóbbi tárgykörnél maradnék, amelyben, akárcsak az előző kettőben, több önkritikus alkotás született. Mondjuk a Tőzsdecápák - A pénz nem alszik, a Válság a Wall Streeten vagy a Krízispont. Mindegyik a szembenézést tükrözi, bemutatva a folyamatokat, amelyek a nagy bukáshoz vezettek. Hogy a pénzvilág törvényszerű, ám szereplői korántsem makulátlan jellemének és döntéseinek következtében miként pukkadt ki a rózsaszínű lufi, amelyben élve még egy Dallas-féle művalóságot is élveztünk. Mintha mi lettünk volna a gazdag Ewing család valamelyik tagja, aki boldogan szürcsöli a legmenőbb whiskyt. Mert az jár neki. bizony, nemcsak a tőzsde- cápák az okozói a nagy krachnak, hanem mi is, akik bevettük a kefét, hogy a fejlődés fenntartható, egyre gazdagabbak leszünk, és ha nem vagyunk, hát eljátsszuk a fenn az ernyő, nincsen kast. Mámorosán vettük fel a kölcsönöket házra, autóra, egyébre, bele sem gondolva, hogy azokra a szép summákra egyszerűen nincs a birtokunkban a fedezet. Majd meglesz - képzelődtünk, hiszen dübörög a gazdaság, előbb-utóbb ránk virrad az általános jólét. Szóval a lufifújás afféle össznépi társasjáték lett. Nálunk ezt még megfűszerezte az idea, hogy a szocializmus sanyarú évtizedei után, amikor mindenki szegény volt, itt a kapitalizmus Kánaánja, amikor mindenki gazdag lesz. ennek lett csúfos vége öt évvel ezelőtt. Azóta szívjuk a fogunkat, és reménykedünk, majd csak jóra fordulnak a dolgok. Az említett filmek nyomán ébredtem rá: már megint áltatjuk magunkat. A „majd csak jobb lesz” nem azt jelenti számunkra, hogy kimászunk a gödörből, hanem hogy újra a Kánaánban találjuk majd magunkat. A lufivilágban. Csakhogy (ó, jaj!) azt a lufit többé nem fogja visszafújni senki. Az általános gazdagság illúziója csak egy mesterségesen felpumpált gazdaságban tűnik valóságosnak. Újabb felpumpálásról azonban kár ábrándozni - ahhoz túlságosan nagyot buktunk. Amint a Válság a Wall Streeten eredeti címe is sugallja: Too Big to Fail - Túl nagy, hogy elbukjunk. Mármint a kár, a veszteség. a héten fél éven belül ötödször ajánlotta fel a bankom UgyanRózsa György tele van tervekkel Harminc évig volt a Magyar Televízió munkatársa.Ma is aktív, és tévéműsort is gyártana Rózsa György.- Mivel foglalkozik manapság?- Három-négy fix baráti társaságom van, velük összejárok. Az egyik körrel egy kávézóban szoktunk találkozni délelőtt. Ott leülünk, megváltjuk a világot délre-egy- re. Egy másikkal nagyokat főzünk, együtt vacsorázunk néha. Csilla lányom mostanában nyit egy rúdtánc- és balettstúdiót. Segítek neki a különféle ügyek intézésében, valamint az M3-nak adok be javaslatokat, tévés, filmes pályázatokat készítek elő, miközben intézem a napi ügyeket.- Nézi az M3-at, ahol a régi műsorai mennek? Melyik volt a kedvenc?- Nem olyan régen tudom nézni, mert ahol én lakom, nincs kábeltévé - még a szolgáltatót is kértem, hogy vegye fel műholdas kínálatába. Mielőtt az M3 elindult volna, felhívott Kálomista Zsuzsa intendáns, hogy listát készítsek fontos régi műsorokról, amelyek ma is érdekesek, egyediek. Egészen furcsa látni a fiatal önmagamat óriásplakáton! Van olyan terv is, hogy Ml-en vagy M3-on pár régi műsor föltámadhat 21. századi formában. Talán köztük lesz az első hazai bulvárműsor, a LEG...LEG...LEG... vagy egy új Kapcsoltam, netán egy új varieté is, mint egykor volt a Top Show.- A régi társakkal, mint Vitray, Vágó, Egri, van kapcsolat?- Nem tartjuk a kapcsolatot. Nem járunk össze, brigádtalálkozók nincsenek. Ha összefutunk, köszönünk, pár szót váltunk. Gyulai Pista és Antal Imre nagyon hiányoznak. ■ kalmár Csaba azt a hitelterméket: személyi kölcsön formájában kétmillió forintot. Ha belegondolok, mekkora az éves jövedelmem, ezt az ajánlatot elfogadni a kötéltánccal lenne egyenlő, márpedig én nem tudok kötélen táncolni. Eddig egyszerűen azt mondtam a hölgynek, nem kell a kölcsön, most azonban hozzátettem: nem tudnám visz- szafizetni. A vonal túloldalán csend támadt, én pedig arra gondoltam, túl nagy falat az nekem. Inkább élek a kétmillió és a biztos bukás veszélye nélkül. szóval, az ember tanulhat a jó amerikai filmekből. Na meg a keserű valóságból, amit azok segítenek megérteni.
