Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-10 / 34. szám

KORKÉP 5 2014. FEBRUAR 10., HÉTFŐ Gáncs István volt a népfőiskola vendége Kölesden kölesd Pontosan azon a napon volt vendége a kölesdi népfőis­kolának Gáncs István tengelici polgármester, a TEIT társelnö­ke, amely napon a parlament elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. Var­ga András évfolyam felelős tá­jékoztatása szerint a társelnök beszélt a Társadalmi Ellenőr­ző Információs és Településfej­lesztési Társulás feladatairól, illetve arról, a várható építke­zésnek óriási munkaerő igénye lesz. Nemcsak munkahelyet re­mélhetnek a Paks környéki te­lepülések, hanem lendületet, letelepedő adófizető állampol­gárokat, tanulókat. Arra a kér­désre, ki támogatja a paksi be­ruházást a jelenlevők egy fő ki­vételével mind igennel válasz­tolt. Ez egybevág az országos tendenciákkal, amely szerint 70 százalék felett van az elfo­gadottság. A jelenlévők öröm­mel hallották azt az informáci­ót, hogy, a Paks-Kölesdi útsza­kasz már a tavasz folyamán fel­újítják. ■ B. K. A dunai árvízről is várnak műveket a rajzpályázatra tolna megye Rajzpályázatot hirdet a Tolna Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság a pol­gári védelem világnapja alkal­mából. Az alkotások témája a dunai árvíz, a rendkívüli időjá­rás, illetve tüzek, balesetek le­hetnek, és a komputeres grafi­ka kivételével bármilyen tech­nikával készülhetnek, kizá­rólag A4-es méretben. Kérik, hogy a lapok hátulján legyen feltüntetve a mű címe, az al­kotó neve, életkora, lakcíme, e-mail címe, iskolája neve és címe, valamint az a kategória, amelyben a nevezését benyújt­ja. Ez lehet alsó és felső tago­zatos korcsoport. A pályamű- veket február 20-ig lehet be­küldeni az igazgatóság címére (7100 Szekszárd, Mikes u. 16­22., Pf.: 501.) vagy ott szemé­lyesen átnyújtani. A beérke­zett munkák értékelését szak­mai zsűri végzi, majd február 28-án, Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban kiállítás nyílik az alkotások­ból. ■ H. E. Schmidt Győzőnek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségi tagjaként a kereskedelem és a marketing a szakterülete Felkarolják a termelőket hegyközségek A Tolnai borvidéken négyszáz hektárt újratelepítettek A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) új elnök­sége megtartotta első sajtó- beszélgetését, a téma a hazai szőlő- és borágazat múlt évi teljesítménye volt. Az új el­nökség célja, hogy jól képzett szakemberek, hegybírók se­gítsék a szőlészek, borászok munkáját. Mauthner Ilona A Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsa tízfős elnökségének két Tolna megyei tagja is van, He- | imann Zoltán szekszárdi bo­rász, illetve Schmidt Győző, a bonyhádi székhelyű Danubiána | Bt. ügyvezető igazgatója. Mind­ketten részt vettek a fővárosban megtartott sajtóbeszélgetésen, ahol az új elnökség bemutatko­zott és értékelte az elmúlt évet. Hazánkban a legfrissebb adatok szerint 63 830 hektár­nyi szőlőterületet tartanak nyilván, ebből a legnagyobb a kunsági borvidék 20 ezer hek­tárral. A szekszárdi borvidé- j ken 2155 hektárt, a tolnain J 2350 hektárt művelnek a gaz- I dák. Az elmúlt években a ki­vágási támogatásnak köszön­hetően csökkent hazánkban is a szőlőterület nagysága, de a szomszédos Ausztriában pél­dául 44 ezer hektáron termel­nek szőlőt, Franciaországban 800 ezer hektáron, mondta Schmidt Győző. Az ország 22 borvidékén 2010 és 2013 között a teljes szőlőterület 13,87 szá­zalékát, 8858 hektárt telepítet­tek újra. A szerkezetátalakítás során 80,57 százalékban (7137 hektáron) fehérszőlőt, míg kö­zel 20 százalékában (1721 hek­táron) kékszőlőt használtak a termelők. Az összes telepítés több mint 58 százaléka a Kun­sági borvidéken történt. Nagy­ságban ezt követi a Mátrai, a Tolnai, a Balatonboglári, a Ha­jós-Bajai borvidék. A telepíté­sek során a legkedveltebb sző­lőfajta a Bianca volt, több mint 26 százalékkal. Sorrendben követi: a Cserszegi Fűszeres, az Aletta, az Irsai Olivér és az Olaszrizling. A kékszőlők kö­zül a legkedveltebb a Kékfran­kos (538 ha). 2010 és 2013 kö­zött az EMGA (Európai Mező- gazdasági Garancia Alap) ter­hére 105,359 millió eurót fizet­tek ki a termelőknek, a követ­kező jogcímekre: szerkezet át­alakítás, szőlészeti, borászati beruházások, melléktermék le­párlás, szeszlepárlás és mustja­vítás. A 2 legnagyobb kifizetést a szerkezet átalakítás kapta, a 4 év során 88,857 millió eurót. Schmidt Győző elmondta, a jövőben is támogatni kívánja a Hegyközségek Nemzeti Taná­csa a szőlőtelepítést, annak el­lenére, hogy 2015. végén meg­szűnik a kvótarendszer. A HNT 1100 telepítési kvótát ajánlott fel a termelőknek, vagyis aki ezt megpályázza, és megnye­ri, az 2018-ig még eltelepítheti. 2015 után viszont újabb terüle­teket nem lehet szőlővel eltele­píteni, csak a meglévő ültetvé­nyeket (maximum az egy szá­Borvidékek szőlőtelepítései 2010-2013 között Borvidék hektár Kunsági 5161 Mátrai 516 Tolnai 402 Balatonboglári 376 Haiós-Baiai 360 Pannonhalmi 212 Villányi 205 Egri 180 Balatonfüredi 146 Szekszárdi 143 Tokaii 132 zalék növelhető) lehet újra tele­píteni, korszerűsíteni. A múlt évben a szüret során 3,8 millió mázsa szőlőt dolgoz­tak fel a borászatok, ami a ko­rábbi éveknél lényegesen ma­gasabb, hektáronként 69 má­zsa átlagot jelent. Átlag feletti termés volt: a balatonboglári, az etyeki-budai, a mátrai, a tol­nai és a kunsági borvidékeken. A leszüretelt szőlőből 2,6 millió hektoliter seprős bor ké­szült, melynek közel kétharma­da fehérbor. Minőségüket te­kintve közel 56 százalékban ol­talom alatt álló, eredet megjelö­lésű, míg 23,6 százalékuk föld­rajzijelzés nélküli - vagyis asz­tali bor. A hegybírói jelentések alap­ján tavaly a legnagyobb mér­tékben folyóbort Olaszország­ból importáltunk (516 ezer hek­tolitert), ennek 54 százaléka fe­hér bor volt. Schmidt Győző elmondta, a tíz elnökségi tag mindegyiké­nek külön szakterülete is van, melyben segítik a termelőket, borvidékeket. Schmidt Győző­nek a kereskedelem és marke­ting, míg Heimann Zoltánnak a minőség és eredetvédelem te­rület jutott. Emelt adagú takarmányt kap a vadállomány Gemenc Az elmúlt időszak kedvezőtlen időjárási viszo­nyai miatt fokozottan védi a vadállományt a Gemenc Zrt. - olvasható közleményükben. A hó és a fagy miatt emelt ada­gú takarmánnyal etetik az ál­latokat Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében működő erdőgazdaság szak­emberei. A szarvasok, őzek, vaddisznók és az apróvad na­ponta kap friss takarmányt a Gemenci Erdő- és Vadgaz­daság területén. A tervszerű vadgazdálkodásának köszön­hetően nincsenek veszélyben az állatok. ■ A szarvas, az őz, a vaddisznó és az apró­vad naponta kap friss takarmányt Már nyáron felkészült a ke­ményebb télre az erdőgazda­ság, többek között ekkor töl­tötték fel a szénaetetőket. Az erdőterületeken folyamatos, rendszeres a vadetetés, a nagy fagyok beálltával az eddigi két- naponkéntit felváltották napi etetésre, sőt, a nádasokra, me­zőgazdasági területekre, er­dőfoltokra is kiterjesztették a takarmányozást. A hideg idő miatt egyre több takarmány szükséges a gemenci vadállo­mány jó kondíciójának megtar­tásához. Ugyancsak a téli vadgazdál­kodás része az állatállomány gyarapodásának elősegítése. Idén már megellettek a vad­disznó kocák, ezért a szakem­berek kiemelten figyelnek ar­ra, hogy a lehető legnagyobb nyugalomban ápolhassák az anyakocák malacaikat a vac­kokban. ■ Vízin B. Nincs veszélyben a vadállomány Kiváló közösség. Pénteken tartotta szalagtűző ünnepségét a szekszárdi Garay János Gimnázium. Három osz­tály 96 diákja kapta meg a szalagot, amelyet büszkén viselhetnek. Remek hangulatban telt a program, az est fénypontja a végzős tanulók tánca volt. A pezsgős koccintás és a vacsora után bállal zárult az egyetemi kar aulá­jában tartott rendezvény. ■ V. B. 2012 Tolna megye őrzi országosan is előkelő helyét Tolna megye változatlanul őr­zi országosan is előkelő helyét a bűnügyi fertőzöttség területén- a KSH legfrissebb statisztikai adatai alapján. A három megyé­ben 2012-ben összesen 40 915 bűncselekményt regisztráltak, 6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Országo­san eközben 4,6 százalékkal nö­vekedett napvilágra került bűn- cselekmények száma. A régió megyéi közül Somogybán kis­mértékű, 0,2 százalékos emelke­dés, míg a másik két megyében- Baranyában 11, Tolnában 10 százalékos - volt a csökkenés. Magyarországon 2012-ben száz­ezer lakosra számítva átlagosan 4742 bűncselekmény jutott. A megyék főváros nélkül számí­tott átlaga 4316-ot tett ki, a bűn­esetek Dél-Dunántúlon mért gyakorisága e két érték között helyezkedett el, az átlag 4411 bűnesettel. A régió megyéi kö­zül 2012-ben is Somogy krimi- nalitási arányszáma volt a leg­magasabb (6043). Ennél maga­sabb arány csupán a fővárosban valamint Fejér megyében for­dult elő. Baranya a tizenkilenc megye bűncselekményi fertő- zöttségi rangsorában a 14., Tol­na pedig a 18. helyet foglalta el. Mint már korábban is be­számoltunk róla, nyugodt ki­egyensúlyozott a megye bűn­ügyi helyzete. A 2010-es kiug­rást kivéve 2009-től csökkenő tendenciát mutat a bűnözés a megyében. Továbbra is vagyon elleni bűncselekmények veze­tik a listát. Ezek közt is a tanya- és a présházfeltörések dominál­nak, nem pedig a lakásfeltörés, nyilatkozták a rendőri vezetők. A hagyományos és a jogszabá­lyok szerint kábítószernek mi­nősülő szerek fogyasztása te­rületén visszaesés tapasztal­ható. Ugyanakkor, megjelen­tek az új, úgynevezett pszicho- trop szerek. Ezekkel az a legna­gyobb baj, hogy az élettani ha­tásai nem ismertek. A klasszi­kus terjesztési formák is meg­változtak, hiszen az említett szerek az interneten megren­delhetők. ■ 1.1. Alacsony volt a bűnözés

Next

/
Thumbnails
Contents