Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-10 / 34. szám

6 GAZDASAG 2014. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ Több cég hoz hazánkba fejlesztést járműipar Adókedvezménnyel tartaná itthon a fiatalokat a Bosch-főnök A Magyar Suzuki termelése (ezer darab) 281,686 Az esztergomi gyártósor a Suzukinél. Tavaly nőtt az itt gyártott autók száma Állásbörzéken keres dolgozókat a magyarországi Bosch-csoport MUNKAERŐHIÁNY A Magyaror­szágon kilenc leányvállalattal rendelkező Bosch-csoport a következő két hónapban több állásbörzén toboroz új munka­társakat. A német anyacég no­vemberben jelentette be, hogy az idei második fél évtől a sváj­ci Solothurnból a miskolci Ro­bert Bosch Power Tool Kft.-hez telepíti a faipari elektromos szerszámok gyártását, vala­mint azok fejlesztésének egy részét. Ennek köszönhetően az 1600 fős gyárban 2016 végéig összesen 320 új munkahely létesül. A svájci Solothurnból Magyarországra hozzák a fa- és felületmegmunkáló elektromos szerszámok gyártását, amely komoly keresletnek örvend, de a piaci árverseny miatt olcsób­ban kell megoldani a termékek előállítását. ■ Hatvanban van a Bosch autóelektronikai üzletágának legnagyobb gyártó központja A miskolci autóipari gyárban is kismértékű létszámbővülés várható az idén a korábban megkezdett, de idén is foly­tatódó beruházások eredmé­nyeként. Ennek része, hogy a cégcsoport ide telepíti át az önindítógyártás egy részét né­metországi, hildesheimi gyárá­ból. Miskolcon a tervek szerint újabb gyártósorok is lesznek, hiszen öt éven belül megkét­szerezik a telepített gépsorok számát és ez további 13 milli­árd forintos beruházást jelent. A Robert Bosch Energy and Bo­dy Systems Kft. legutóbbi nagy volumenű kapacitásbővítése éppen a harmadik negyedév végén zárult. Itt 550 munka­helyet teremtett az a 4,3 milli­árd forintba került négy éves beruházás sorozat, amely több generátor-gyártósor telepítésé­hez kapcsolódott. Hatvanban van a Bosch autó­elektronikai üzletágának leg­nagyobb gyártó központja, ahol nincs már hova terjeszkedni és a közelben sincsenek alkalmas ingatlanok. Ezért egy termék gyártását a németországi Arns- tadtba telepítik át, így felsza­badul annyi kapacitás, amivel meg lehet oldani, ha bármelyek megrendelő többet rendel a szo­kásos mennyiségnél. ■ VG A Nemzeti Külgazdasági Hi­vatal (HITA) által szervezett múlt heti autóipari konferen­cián szóba kerültek az ága­zat szereplőit egyaránt érintő kérdések is, mint például a versenyképesség, a ter­mékfejlesztés és a képzés ügye. A nagy cégek többsége további fejlesztést tervez Ma­gyarországon. Demeter Kálmán „Éppen a világgazdasági válság kitörése évében, 2008-ban dön­tött a Daimler AG a több mint 800 millió eurós magyarorszá­gi gyárépítésről, és azóta sem bánták meg a döntést” - jelen­tette ki Frank Klein, a Merce­des-Benz Manufacturing Hun­gary Kft. ügyvezető igazgatója, rámutatva, hogy amíg sok or­szág kivárt a hitelválság kö­vetkeztében, Magyarországon olyan gazdasági környezet jött létre, ahol érdemes befektetni. A tavalyihoz hasonlóan idén is meghaladja a 100 ezret a Kecskeméten készülő autók száma. Miután tavaly a B osz­tály mellett megkezdődött a kizárólag Magyarországon ké­szülő CLA modell sorozatgyár­tása is a világpiac számára, ösz- szesen több mint 150 Mercedes készült a kecskeméti gyárban. „Már együttműködünk a ter­vezőkkel és megkezdtük az új termékek magyarországi tesz­telését. A későbbiekben fejlesz­tésre is gondolunk, de nincs még kész terv”- mondta Frank Klein, és cége nincs egyedül a fejlesztési tervekkel. „Magyarország szenved az agyelszívástól. Ezért meg kel­lene vizsgálni, hogy a tehetsé­ges fiataloknak hogyan lehetne SHIGEKI oi, a székesfehérvári Denso Magyarország Kft. alelnöke elmondta, hogy az indiai mellett idén megkezd­ték a kínai exportot is. A több mint ötezer fős vállalat azt vizsgája, lehet-e fejlesztő tevékenységet Magyarország­ra hozni. Azt szeretné, ha hazánkban nem csak az eu­rópai hanem az amerikai és adókedvezményeket adni, hogy itthon maradjanak”- jelentet­te ki Javier González Pareja, a több mint 9 ezer főt foglalkoz­tató magyarországi Bosch cso­port vezérigazgatója, aki azt javasolta, hogy ne csak az egye­temek orientációja, hanem a fi­nanszírozásuk is legyen stabil. Ügy vélte ugyanakkor, hogy az új adók bevezetése megnehezí­tette a gazdaság szereplőinek dolgát. A magyarországi Continen­tal csoport képviseletében Rá­bai Dániel rámutatott, hogy a gyenge forint jó az exportáló vállalatoknak, ugyanakkor nem vagyunk egyedül a ré­gióban és a szomszéd orszá­gok is igyekeznek elnyerni a kínai gyárak számára is foly­na fejlesztő munka. A DENSO európai fejlesztő- központja Németországban van, amelynek - a magyar vállalatokhoz hasonlóan - szintén nehézséget okoz a legkiválóbb mérnökök meg­tartása. A brain drain-nel (az agyelszívás jelensége) nekik is meg kell küzdeniük. beruházásokat. Ezért óvni kell a magyar versenyképességet, hogy fennmaradjon a kiszá­mítható, stabil gazdasági kör­nyezet. Frank Klein Pásztor Katalin, a Knorr- Bremse Fékrendszerek Kft. pénzügyi igazgatója azt is elmondta, hogy a legfőbb versenytársak az ázsiai és dél-amerikai Knorr-Bremse testvérvállalatok. Árban ver­senyképesnek kell lenni, ám nálunk bevezetett közúti fu­varozást terhelő illetékek va­lamint a banki tranzakciós il­leték gátolja a versenyképessé­get. A kutatás-fejlesztést illető­en pedig úgy vélekedett, hogy a gyártási költség optimalizálása legalább olyan fontos, mint az új termékek létrehozása. A Knorr-Bremse több mint 400 magyar fejlesztő mérnököt al­kalmaz, akik a helyi gyártás támogatása mellett a konszern fejlesztésében is részt vesznek. A cég alkalmazottainak csak­nem 40 százaléka felsőfokú végzettségű. A vállalat a tavalyi évben több mint 7 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre. Ezzel a magyarországi leány- vállalat részesedése a cég glo­bális k+f ráfordításából meg­haladja a 10 százalékot. A Knorr-Bremse segíti a magyar műszaki felsőoktatást, ezen be­lül elsősorban a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó kutatást és képzést, továbbá szoros együtt­működést alakított ki a Miskol­ci Egyetemmel is. Urbán László, a Magyar Su­zuki alelnöke szerint manap­ság k+f helyett inkább k+i-ről, vagyis kutatásról és innová­cióról kell beszélni: vagyis a kutatás gyakorlati értéke, megvalósíthatósága a legfon­tosabb. „Technikát bárhova lehet telepíteni, de ahhoz kép­zett munkaerő kell” - jelen­tette ki Axel Schifferer Audi Hungária Motor Kft. pénzügyi igazgatója. A vállalatoktatási együttműködést kötött a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egye­temmel. A szakképzésben pe­dig három iskolával van kap­csolatban. Az Audi Hungária tíz próbapaddal rendelkező motorfejlesztő üzemében 174 munkatárs dolgozik, a jármű­fejlesztési központban pedig a jelenlegi 51 fős létszámot év végéig 67-re bővítik. Lee Sang II, a Hankook Tire Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója pedig bejelentette, hogy Rácalmáson egy hónap­ja már a Hankook hannoveri R&D bázishoz tartozó fejlesz­tőosztály is működik, amelyet a későbbiekben bővíteni kí­vánnak. Az Opel Szentgotthárd Kft. termelése (motor és hengerfej, ezer óarab) Motor Hengerfej 2009 275,8 284,2 2010 215,6 246,0 2011 222,6 278,9 2012 289,9 299,9 2013 354,0 340,4 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS Kínába exportál a Denso Épül a harmadik Hankook-üzemegység Rácalmáson BERUHÁZÁSOK A csupán négy hónapos logisztikai park bővítésére készül az Audi Hungária „Olyan eredményesen működik az októberben felavatott logisz­tikai parkunk, hogy egy újabb logisztikai létesítmény építésé­ről tárgyalunk” - jelentette be a múlt heti autóipari szakmai konferencián Axel Schifferer, az Audi Hungária Motor Kft. pénzügyi igazgatója. A cég a Volkswagen kon­szernhez tartozó márkák - köztük például a Bentley, a Lamborghini és a Porsche - fő motorszállítója. A 72 ezer négy­zetméteres logisztikai park­ban a 22 ezer négyzetméteres göngyölegraktár mellett 40 ezer négyzetméteres a termék­raktár, de az Audi úgy tervez­tette az objektumot, hogy a raktárkapacitás bővíthető le­gyen. A tavaly elkészült 900 mil­lió eurós összértékű járműgyár építési munkáinak háromne­gyedét magyar vállalatok vé­gezték közel 350 millió euró értékben. Az új járműgyár két négyzetkilométeres telephe­lyén a bruttó szintterület 315 ezer négyzetméteres, ami 44 focipályának felel meg. Az Audi Hungária saját al­kalmazottainak száma 10 600-ra emelkedett, emellett háromezer külsős szolgálta­tó jár be naponta a gyárba és a cég közel 16 ezer beszállítói alkalmazottnak biztosít mun­kát. A Volkswagen konszern magyarországi vásárlása 2012- ben 1,668 milliárd euróra rú­gott, amiből az Audi 564 millió­val részesedett. „A júniusban befejeződő har­madik, ezúttal 313 millió eurós A KNORR-BREMSE az elmúlt 5 évben több mint 35 milli­árd forintot fektetett be ha­zánkban, mindezt úgy, hogy a válságéveiben hajtotta végre legnagyobb értékű fej­lesztéseit. a vasúti üzletág termékei­nek 100 százalékát, a közúti teherjárművek számára fék­üzembővítés révén a Hankook magyarországi kapacitása évi ötmillió abronccsal 17 milli­óra bővül” - mondta el a ren­dezvényen Lee Sang II, a Han­kook Tire Magyarország Kft. berendezést gyártó üzletág termelésének pedig 98 száza­lékát külföldön értékesíti a Knorr-Bremse. A vállalat hazai beszállítói aránya megközelíti a 40 szá­zalékot. A tavalyi évben a Knorr-Bremse magyarorszá­gi árbevétele meghaladta a 91 milliárd forintot. ügyvezető igazgatója, hozzá­fűzve, hogy az elmúlt évben 165-ről 169 milliárd forintra emelkedett a vállalat árbevé­tele. A 17 millió darabos éves kapacitást 2015-re éri el a gyár. Akkorra a mai 34 ezer darabos napi termelőkapacitás 16 ezer­rel nő. Másrészt - hangsúlyoz­ta az ügyvezető igazgató - a 950 fős létszámbővítés révén az alkalmazottak száma eléri a 3300-at a társaságnál. A Knorr-Bremse 2008-ban döntött úgy, hogy új, vasúti fékrendszerek gyártására al­kalmas üzemet létesít Budapes­ten. Négy évvel ezelőtt adták át a vasúti üzletág új gyárát a fővárosban, amely 45 millió Harmincötmilliárd öt év alatt eurós beruházással jött létre. Az egységben a tavaly megépí­tett tesztcentrum segítségével a vasúti fékeket valós igénybe­vételhez hasonló körülmények között tesztelhetik. ■ D. K. Az Audi Hungária motorgyártása (millió darab) 2010-2013 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS

Next

/
Thumbnails
Contents