Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-10 / 34. szám

4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2014. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ HÍRSÁV Maradtak az ónos eső és a jó hangulat miatt báta Sikert aratott a bátai művelődési házban a ba­ranyai és szlavóniai fiatal képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás. A vándor tár­latot, melyet a Horvátorszá­gi Magyarok Ifjúsági Kö­zössége hívott életre egy évvel ezelőtt, a bátai Ifjú­ságért Egyesület rendezte. Horvátországból nyolc tagú delegáció látogatott a sárkö­zi faluba múlt szombaton, és úgy tervezték, még az­nap este haza is utaznak. A rendezvény azonban elhú­zódott, ráadásul az ónos eső is esni kezdett, így csak va­sárnap délelőtt indultak út­nak. ■ B. K. Horvát és szlovák borászokat is várnak báta Borversenyt szervez a bátai önkormányzat már­cius közepére. A hagyomá­nyosan jó hangulatú ren­dezvényen a helyi verseny­zők mellett várhatóan hor­vátországi és szlovák borá­szok is bemutatkoznak, tá­jékoztatott Huszárné Lu­kács Rozália polgármester. ■ B. K. Siménfalvára és Hargitafürdőre utaznak kölesd Egy nagy busznyi kölesdit lát vendégül a hét második felében a falu er­délyi testvértelepülése, Si- ménfalva. A tervek sze­rint a vendégek az első két napot a faluban töltik, kö­zös rendezvényeken vesz­nek részt. Ezután Hargita- fürdőn töltenek három na­pot, ahol egyebek mellett sí­elnek, szánkóznak, korcso­lyáznak. A kiránduláson azok a kölesdiek vesznek részt, akik aktív szerepet játszanak a testvértelepülé­si kapcsolat épülésében. ■ B. K. Szomszéd megyében állít ki az alkotó szekszárd-pécs Rell Kata textilképeiből nyílt kiállítás pénteken délután Pécsett, az Origó-házban. A szek­szárdi alkotó munkáit a hó­nap végéig láthatja a közön­ség hétfőtől péntekig 9-től 16 óráig. ■ V. M. A könyv a legszebb ajándék igazgató Negyed évszázada dolgozik a könyvtárban Sági Lajosné A könyvekben minden ben­ne van - vallja Sági Lajosné, a bátaszéki Keresztély Gyula Városi Könyvtár igazgatója, akit nemrégiben másodjára is kineveztek a posztra. Hanoi Erzsébet bátaszék A buszon újra és új­ra izgatottan felpattant a he­lyéről, ahogy feltűnt a láthatá­ron a bátaszéki római katolikus templom tornya. Aztán kényte­len volt visszatelepedni az ülés­re, hiszen a vöröslő téglákat jó­val előbb látni, mint ahogy a város határát elérné az utazó. Ez volt Sági Lajosné, pontosab­ban akkor még a férjhez mene­tel előtt álló Bódis Ilona első út­ja Bátaszékre. Ennek több mint harminc éve. Azóta otthona­ként tekint a településre a Ke­resztély Gyula Városi Könyvtár Lengyeltótiban született igaz­gatója, aki utolsó éves főiskolás­ként férje révén került a város­ba. Azt sem titkolja, hogy az első hétben rettenetes honvágy gyö­törte, és úgy véli, ha akkor haza­megy, talán soha nem jön vissza Bátaszékre. Ám türelmes, sze­rető, megértő férje valami apró­sággal mindig elütötte a költözés ötletét, ami hét nap után el is il­lant, és azóta sem bukkant fel. Ica számára a családhoz ha­sonló állandóságot és biztonsá­got jelenti a könyvtár is, amely 25. éve a munkahelye. A köny­vek gyerekkora óta fontos szere­pet töltenek be az életében, azt meséli, hiába éltek szűkösen, erre mindig tellett. A könyv volt a legnagyobb ajándék, és főis­kolásként is, amint volt egy kis pénze, azt olvasmányokra köl­tötte. - Vannak könyvek, ame­lyeknek meg kell lenniük - in­dokol - és vannak, amelyek vár­ják, hogy elolvassák őket - te­szi hozzá. A könyvtárban is idő­ről időre szemezget vele egy-egy könyv, amelyről mindig bebizo­nyosodik, a megfelelő időben, okkal kerül a kezébe. - A köny­vekben minden benne van - vallja, és bármennyire felgyor­sult a világ, meg kell tudni állni, és időt szánni az olvasásra. A bátaszéki könyvtárban egyébként is mindenki elfelejti a kapkodást. - Nagyon jó olva­sóink vannak, akik tudják, ha nyitva az ajtó, nyugodtan belép­Sági Lajosnéval szívesen beszélnek a könyvtárlátogatók az örömükről, bánatukról vagy a visszahozott könyvről hetnek a nyitva tartási időn kí­vül is - mondta az igazgató. A könyvtárlátogatók szívesen be­szélnek az életükről, aktuális örömükről, bánatukról vagy az éppen visszahozott könyvről al­kotnak véleményt. Mikor saját kedvenceiről kér­deztük a könyvtárigazgatót, Lá­zár Ervin: A Négyszögletű Ke­rek Erdőjét említette. - Minden benne van, ami számomra fon­tos: sok szeretet, humor, erkölcs, kitartás. Míg a másik legmegha­tározóbb mű az életében Fekete István: Ballagó idő című könyve.- Persze ez is csak az önzősé- gem jele - hajtogatja egyre a be­szélgetés közben Ica, amit elég nehéz elhinni róla, tudván, hogy adománygyűjtést szervezett a dévai árváknak, hetente jár fel­olvasni az idősek otthonába, és munkája során mások örömét tartja szem előtt. Szerinte azon­ban önzőség, amiért saját válasz­tása alapján olvas fel az idősek­nek, amiért időnként estig ül a könyvtárban valamelyik prog­ram miatt, és amiért a kedd esté­it a Varrókömek szenteli. Ica szá­mára ugyanis az olvasás mellett a kézimunka jelenti a kikapcso­lódást. Férje pedig ezt a szenve­délyt is mindig tolerálta. A há­zaspárnak három fia született, akik közül már csak a legfiata­labb él velük, de az idősebbek ré­vén két unokának is örülhetnek. Rengeteg rendezvényük van - a Mikulás csak könyvet ad a könyvtárban- zokszó nélkül, örömmel odateszik magukat, ha valami­lyen program szervezéséről van szó - dicsérte kollégáit a könyv­tárigazgató. Tennivaló pedig van bőven, hiszen rengeteg ren­dezvényük van. Az országos kezdeményezések mellett - pél­dául Internetfieszta, Könyvhét- számos saját programjuk is van. Ezek közé tartozik a város híres szülöttének, Zádor Jenő­nek a tiszteletére szervezett megemlékezés, a Besighe- im-nap, illetve az évtizedes múltra visszatekintő Mikulás ünnepség, amelyen kizárólag könyvvel ajándékozza mega gyerekeket a nagyszakállú. Az ötletek megvalósításához segít­séget jelentenek a pályázati for­rások, de legfőképpen kreativi­tásra van szükség. A könyvtár­ral együttműködik a Nagycsa­ládosok Egyesülete, a Bátaszé­ki Varrókor és a Könyvbarátok Klubja. Nemcsak találkozó he­lyük a bibliotéka, hanem öröm­mel kiveszik a részüket az elő­készületekből. Meghitt emlékezés és közös kómszene Gerse József tiszteletére szekszárd Gerse József tizen­öt évig volt a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus kar­nagya. A közös munkára emlé­kezve a kórus időről időre em­lékestet szervez, amelyen fel­elevenítik a néhai neves zene- pedagógus pályáját, életútját, természetesen kórusmuzsika és zene mellett. Csötönyi Lász­ló kalauzolta végig a hallgató­ságot a sikeres életpálya állo­másain: A tábori kukta gyer­mekopera előadásán, a Forray Katalinnal közösen elkészített új szaktantervet követő elisme­résen, az Év kórusa-díj elnye­résén, a külföldi meghíváso­kon, az utolsó időkig lelkesen végzett munkán.- Az első emlékkoncert 2008- ban volt, és egy tavalyi sike­res pályázatnak köszönhetően szervezhettük meg az idei meg­emlékezést. Vendégművészünk Fábián Éva népdalénekes volt, Gerse József egykori tanítvá­nya, aki annak idején a szek­szárdi óvónőképzőbejárt, ahol ■ A fináléban Kodály Zol­tán Esti dalát adták elő a kórus jelenlegi és egy­kori tagjai a tanár úr oktatta az ének-zenét minden évfolyamnak. Fábián Éva örömmel mondott igent a felkérésre. Mellette Lányi Péter volt a vendégművész, aki sokat dolgozott vele, az egykori iskola és munkahely, a Garay gimná­zium kórusa Naszladi Judit ve­zényletével, és Lozsányi Soma, aki elsőként vehette át a Gerse Alapítvány díját - tudtuk meg Szendrey Sarolta kóruselnöktől. A Művészetek Házában meg­rendezett hangversenyen jelen volt Gerse József özvegye, gyer­mekei és unokái, még meghit­tebbé téve a nagysikerű, han­gulatos koncertet. A Liszt kó­rus zömében azokat a műve­ket énekelte, amelyeket még a tanár úr tanított be nekik, zá­rásként Kodály Esti dala ke­rült műsorra. Méghozzá nem is akárhogyan: felhívták a szín­padra a Liszt kórus azon tag­jait - közöttük sok alapító ta­got -, akik már nem énekelnek aktívan, illetve mindenkit, aki valaha kórustag volt, és szíve­sen énekelte ezt a csodálatos dalt egy nagyszerű ember tisz­teletére. ■ Venter M. Ady menyasszonya és egyúttal Villon Vastag Margot-ja első kötet Bogdán Mária lírája nehezen besorolható; nem szépelgő, nem alpári, de nagyon is szabad szedres Ady menyasszonyát éppúgy látja Bogdán Máriában Kis Pál István, mint Villon Vas­tag Margot-ját vagy József Atti­lát. A szekszárdi szépíró a szed- resi költő első, Férfi, nő, főnix cí­mű verses kötetének bemutató­ján beszélgetett Bogdán Máriá­val január végén a község könyv­tárában. A szerző karácsony előtt magánkiadásban jelentette meg könyvét, melyet két szegedi ba­rátja, Kovács Ágnes és Jagos Ist­ván Róbert szerkesztett. Ők négy téma szerint válogatták az íráso­kat: elhagyott szerelem, erotikus versek, társadalom kritika és vá­gás kép. Saját lírájával kapcso­latban Bogdán Mária elmondta, nem szépelgő, de nem is alpári. Aki a könyvbe belelapoz, esetleg el is olvassa, meggyőződhet róla, hogy nehezen besorolható, de él­vezetes olvasmányról van szó, egy valóban szabad szellem írá­sairól. A költő ugyan nem köve­ti az iskolában tanult formákat, mégis többségükben feszes rit­musú versekről van szó. A borí­tó érdekessége azon kívül, hogy egy férfi és egy nő hüvelykujja látható a sarokban, a címben is szereplő főnix rajza, mely a szer­ző derekán lévő tetoválás máso­lata. - Az első tetoválást 31 éve­sen készíttettem, már csak azért is, mert kíváncsi voltam arra, bí­rom-e a fájdalmat. Kiderült: na­gyon bírom - mondja Bogdán Mária, akinek a testét hét rajz dí­Bogdán Mária már a következő verseskötetre készül szíti. Az egyik ujjára két gyerme­ke monogramja került, a bal kar­ján sárközi minta fut körbe. Nem öncélúak ezek, Johnny Deppel szólva a teste a naplója, a tetová­lások pedig élete állomásait jelké­pezik. A testi fájdalomnál ráadá­sul ä lelki gyötrelmek nagyobb megpróbáltatást jelentenek, Má­ria egy kicsit mindig belehal a kapcsolataiba és az írásba is. Ér­zékeny és szenvedélyes típus és harcos is, aki a kudarcok után megrázza magát, hogy aztán új­ra kezdődjön minden. Férjével földművesként keresik a kenye­rüket, az asszony öt éve, hosszú kihagyás után kezdett újra verse­ket írni. Ezeket először az inter­neten publikálta. ■ B. K. Bogdán Mária verse Másság Tisztának születtél, mégis fekete vagy. Mi ez a kórság, mi téged lenn a sárban hagy? Kapaszkodnál, de lerúgnak nemzedékek óta; csak vérpezsdítő nóta, mámoros esték hagyatéka, másságod megmarad... Hiába hazád a telkedből feltörő világos tudat, te sohasem lehetsz a jövő, mert gáncsolják utad! f Á < r i

Next

/
Thumbnails
Contents