Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-25 / 21. szám
4 ___________________ PAKSI JÁRÁS 20 14. JANUÁR 25., SZOMBAT Az értékteremtés a hivatásuk kultúráért díj Gelencsér Irén és Berta Alexandra munkáját ismerték el Gelencsér Irén zongoratanár, a Cantemus kórus vezetője Berta Alexandra citerás, népdalénekes, előadóművész A sport sokat ad, de lemondással jár, alázatot követel dunaföldvár Olimpiai és világbajnoki címről álmodik a Magyar László Gimnázium tí- zedikese, Némedi Konrád. Esetében ez több merő álmodozásnál, tavaly rendkívül jó szezont zárt, valójában mindent elért, amit a korosztályában lehetett. A kenuval Szilenka Laci bácsi felhívása nyomán ismerkedett meg hat és fél évvel ezelőtt. Előzőleg öt-hat évet úszott. Ma már a Dunaferr SE sportolója, az országos élmezőnyben 2010 óta jegyzik. Akkor lett korosztályában, a kenu 1-esben 2000 méteren második. 2012-ben megnyerte a leggyilkosabb távon, 1000 méteren az országos bajnokságot és kvalifikálta magát az Olimpiai Reménységek Versenyére, ahol beérett a sok munka, negyedik lett. 2013 sikerek sorát hozta az ifjú sportolónak. Miután itthon mindent megnyert, amit lehetett, három számban kvalifikálta magát az Európai Olimpiai Reménységek Versenyére. A csehországi Racice- ben rendezett viadalon 25 ország több mint 500 versenyzője vett részt. Némedi Konrád 1000, 500 és 200 méteres távokon indult kenu egyes versenyszámban. A sportág klasszikusaként emlegetett 1000 méteren szerezte első aranyérmét, amit 500 méteren egy újabbal tetézett, majd szintén olimpiai távon, 200 méteren megfejelte egy bronzéremmel. Konrád azt mondja, a sikerért rengeteget kell dolgozni teljes_ szívvel, alázattal. A sport sokat ad, de lemondással jár, mondja. Elárulta, hogy közelebbi terve, fiogy kijusson az ifjúsági olimpiára, későbbi, hogy olimpián, vb-n állhasson a dobogó legfelső fokára. ■ V. T. Némedi Konrád Dunaföldváron egy értékközvetítést célul tűző, alapításának harmincadik jubileumát idén ünneplő egyházi kórust, a Cantemus kamarakórust, Pakson a Zeneakadémián tanító 25 éves citerás népdalénekest tüntették ki a magyar kultúra napján. Vida Tünde A repertoár nagyon széles egészen a gregoriántól a XX. századi zenékig terjed a Cantemus kórus repertoárja. Nem zárkóznak el semmilyen stílus elöl, néha még könnyűzenei feldolgozásokat is énekelnek, de leginkább az igazi nagy géniuszok műveit szeretik, összegezte Gelencsér „ Irén zongoratanár, kórusveze- g tő a Cantemus kórus reperto- I árját. Azt mondja, a stílussal, a | műválasztással szeretnének ér- s téket közvetíteni, ez a fő céljuk, hiszen a közös éneklést amolyan kulturmissziónak tekintik. A csoport története 36 évre nyúlik vissza, amikor Geszte- si András áldásos tevékenységének köszönhetően az egyház- községben keresztény ifjúsági csoportok szerveződtek. Ebből a lelki, baráti közösségből alakult ki a mai kórus elődje, amely előadásaival elsősorban a templomi szertartások fényét emelte. Fontos mérföldkő volt, amikor 1993- ban a ráckevei kórusminősítőn fesztiválkórus minősítést kaptak. Ez nagy inspirációt jelentett számukra. Az eredménynek köszönhetően a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által szervezett rendezvény fellépői lettek, Egerben, a minorita templomban, a Magyar Nemzeti Galériában énekeltek, 1995- ben meghívást kaptak a Göncz Árpád fővédnöksége alatt álló 5. Nemzetközi Kórusversenyre, ahol ezüst diplomával jutalmazták őket, ugyanebben az évben énekeltek a kecskeméti piarista templomban Habsburg Mihály főherceg és felesége előtt. 1997- ben vették fel a kapcsolatot a német testvérváros kórusával, azóta kétévente adnak közös koncertet, hol Verkeisheimben, hol Dunaföldváron. Megalakulásuk idején a Dunaföldvár Kultúrájáért Alapítvány védőszárnyai alatt működtek, 1999-ben váltak önálló civil egyesületté. Két évet kivéve, amikor Batta Istvánná állt a kórus élén, Gelencsér Irén vezeti azt. A minden csoport életében bekövetkező válság után 2012- ben új erőre kapva dicséretes arany minősítést kaptak, a Mária Rádió által meghirdetett egyházi kórusversenyen pedig kü- löndíjat és negyedik helyezést értek el. Rendszeres fellépői a városi rendezvényeknek, a Földvárak találkozójának, részt vesznek a környező települések és a megye dalos rendezvényein egyházi eseményeken. Legismertebb, legszebb hagyományuk az immár húsz éves múltra visszatekintő karácsonyi koncert, amely szebbé, elmélyültebbé teszi az ünnepre készülő zeneszerető földváriak adventi várakozását. Ezt a tevékenységet jutalmazta a művelődési ház és a Dunaföldvár Kultúrájáért Alapítvány a Duna- fóldvár Kultúrájáért díjjal. Ma már a népzene a hivatása Pakson a képviselő-testület döntése nyomán vehette át a Paks Kultúrájáért díjat Berta Alexandra citerás, népdalénekes előadóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének óraadó citeratanára. Azt mondja, kicsi korában csak érezte, hogy ez jó neki, ezt szereti, s - amikor unta a tanulást - jól esett elővenni a hangszerét. Ma már a népzene a hivatása. - Érzi az ember, hogy ettől lesz egész és nem lesz egész, ha ezt nem csinálja - magyarázta. Hozzáfűzte, a magyar népzenének van egy olyan egyszerűsége, őszintesége, tisztasága, ami őt megfogta és valószínűleg közel áll a személyiségéhez, különben nem tudná tolmácsolni. - Én csak egy közvetítő közeg vagyok, de, amit a lel- kemből adok az engem éltet - fogalmazott. Alexandra az autentikus magyar zene elkötelezettje. Azt vallja, s ezt képviseli második lemezén is, hogy a magyar népzene önmagában nagyszerű és csodálatos. Azzal, hogy 25 évesen a Zeneakadémián taníthat, a legnagyobb célját már elérte, hiszen ez a hazai népzeneoktatás legmagasabb foka. A paksi elismerés pedig - mint mondta - öröm és megtiszteltetés számára, amiért hálás a városvezetésnek és a közönségnek. Alexandra a Paksi PRO ARTIS Művészeti Iskola növendéke volt. Kezdetben a Kalinkó Együttessel, később a Vetővirág Együttessel és a Szaggató Zenekarral szerepelt városi és városkörnyéki rendezvényeken. Tehetségét, amely a vers-és prózamondásban is megmutatkozott, a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány kétszer is díjazta. Rövid pályafutása alatt járt Lengyelországban, Németországban, Erdélyben, Oroszországban, ahol bemutathatta a magyar népzenét és népdalkincset, valamint részt vett a Duna Televízió Magyar Csillag versenyén, ahol harmadik helyezést ért el. A lajozsmizsei Flótás Együttes tagjaként a budapesti Thália Színházban adott koncertet, majd a zenekarral Szlovákiában és Szicíliában koncertezett. 2004 és 2006 között az országos népzenei versenyek szereplőjeként a legmagasabb elismerésekben és díjazásban részesült. Hamarosan bemutatja második lemezét 2007-ben megjelent első, önálló lemeze, melyet nagysikerű koncerten mutatott be zenésztársaival a paksi kulturális központban. Az egykori paksi gimnazista 2010-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Népzene Tanszék népi pengetés, népi ének szakán előadóművész végzettséget szerzett, 2012-ben és 2013-ban népi pengetés szakon, majd népi ének szakon kapta meg tanári diplomáját. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Népzene Tanszékének óraadó citeratanára. Emellett havi rendszerességgel cite- ratanfolyamot tart a Marczibá- nyi Téri Művelődési Központban, ahol a kezdőktől a haladókig egyre több citerát, népzenét kedvelőnek igyekszik tudást és élményt adni. A KÓTA Népzenei Bizottságának titkáraként 2013- tól a népzenei mozgalom életének, rendezvényeinek szervezésében is aktívan részt vállal. Nyaranként népzenei táborokban tanít, tanfolyamokat tart, rendszeres zsűritagja a népzenei versenyeknek, és természetesen eleget tesz a folyamatos felkéréseknek, melyek a Művészetek Völgyébe, a Mesterségek Ünnepére, táncház-találkozókra szólítják. Az elmúlt időszakban második lemezén dolgozott, melynek bemutatójára 2014. február elsején lesz itt a kulturális központ nagytermében. Berta Alexandra nem csupán Pakson, Magyarországon, de Európa számos országában is népszerűsíti a magyar népdalt és népzenét, azt a kulturális és szellemi örökséget, amit nagy szorgalommal és alázattal tanult „el” és tanult meg tanáraitól, zenésztársaitól. A madocsaiak is szavaltak himnusz Helyi kezdeményezések ötletét vetette fel Gépek forradalma az ESZI-ben feladat Az elméleti tudást gyakorlatban kellett alkalmazni A világháló segítségével, a világ különböző szegleteiben élő magyar gyerekekkel közösen szavalták a madocsaiak a Himnuszt a magyar kultúra napján. A D-B-M MÓNI Madocsai Általános Iskola Tagintézményének 134 diákja vett részt az Együtt szaval a nemzet programban. Lovász Magdolna tanárnő vezényletére mondta el együtt a népes gyermeksereg Kölcsey költeményét. A közös szavalat Jordán Tamás szakmai irányításával zajlott. A felvétel a település honlapján is megtekinthető. Agócs Mihályné intézmény- vezető azt mondta, helyi kezdeményezések ötletét vetette fel a siker. ■ V. T. A madocsai gyerekek Is elszavalták a Himnuszt Paks A technikai fejlődés volt a témája, a Gépek forradalma a címe annak a műveltségi vetélkedőnek, amelyet az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium szervezett általános iskolás diákok négyfős csapatainak. A nevezők a paksi iskolák mellett Szekszárdról és Sárbogárdról érkeztek. Az őket köszöntő iskola- igazgató, Szabó Béla azt mondta, az irodalmi mellett a műszaki kultúrának is fontos szerepe van. A vetélkedőt azzal a céllal indították, hogy a diákok és az iskolák is lássák, hogy egy műszaki szakközépiskolában is fontos a műveltség. Ezt már a program szervezője, Gyöngyösi Olga pedagógus mondta. Azt is elárulMűveltségi vetélkedő ta, hogy bár elméleti feladatokat is kaptak a csapatok, nem a lexikális tudás döntött, sokkal inkább a tájékozottság és az, hogy miként tudják az elméleti tudást alkalmazni a gyakorlatban. A témához szorosan kapcsolódva minden feladatban szerepelt valamilyen gép, technikai vívmány. A gyerekeknek hol mechanikus írógéppel, hol rollerrel kellett megbirkózni. Ez legjobban a paksi Bezerédj iskola csapatának sikerült, tagjai az ESZI erdélyi kirándulásán vehetnek részt, iskolájuk pingpong szettet nyert. A paksi Deák iskola négyese második, a szekszárdi Baka István iskola csapata harmadik lett. ■ V. T. k I A K
