Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-25 / 21. szám
2014. JANUÁR 25., SZOMBAT 5 KÖRKÉP Fokozott óvatosságra figyelmeztetik a tulajdonosokat Megkereste az iskolákat oktatás Tolna is sokat köszönhet Klebelsberg Kuno programjának Egy baleset szemtanúit keresi a rendőrség szekszárd Hóval, széllel és hideggel megérkezett az igazi tél. A megváltozott időjárási viszonyokból eredően a tanyavilágban élők, illetve a tanyatulajdonosoknak számára fokozott óvatosság ajánlott, hogy elkerüljék az esetleges katasztrófahelyzeteket - figyelmeztet Balogh László, a szekszárdi Szőlő-szem mozgalom vezetője. Azt ajánlja, hogy aki kilátogat a tanyájára, feltétlenül vigyen magával mobiltelefont, hogy vészhelyzetben segítséget hívhasson. Akinek nincs mobilja, az vigyen magával valakit, semmiképpen se menjen egyedül. Sajnos az elmúlt években többször is előfordult, hogy a jeges-síkos szurdi- kokban elesett és megsérült va■ Ha a jeges-síkos szurdik- ban elesik valaki, életmentő lehet, ha van nála mobiltelefon laki, a telefon, vagy a társ ilyenkor szó szerint életet menthet. A tanyáról való távozáskor alaposan ellenőrizni kell, hogy a tűzet a kályhában eloltották-e, és jól be vannak-e zárva aj- tók-ablakok. A sietség, vagy figyelmetlenség miatt nyitva maradt nyüászárók ugyanis valósággal vonzzák a tanyabetörőket. Zordabb időjárás esetén amúgy is megnő a hívatlan látogatók megjelenésének esélye, mert rossz időben kevesebben, vagy ritkábban keresik fel birtokukat a tulajdonosok. Bármilyen vészhelyzet esetén ajánlott a 112-es segélyhívót megcsöngetni, mert ezen egyaránt értesíthető mentő, rendőrség, tűzoltóság, ha a helyzet azt kívánnál. A segélyhívó szám akkor is hívható, ha valakinek nincs feltöltve a mobiltelefonja, vagy nyilvános telefonfülke esetében nincs nála pénz. A Szőlő-szem mozgalom tagjai rendszeresen járják a területet, de minden tanyatulajdonosnak magának is fokozottan figyelnie kell, nem csak a saját területére, hanem a szomszédos tanyákra is. Természetesen a fent leírtak nemcsak a megyeszékhelyre vonatkoznak, ugyanezt javasolják a de- csi-, medinai-, harci-, sióagárdi tanyavilágban élőknek, az ottani tulajdonosoknak is. ■ Venter M. A megyei levéltár tavaly 43. alkalommal hirdette meg a helytörténeti pályázatot. A tíz pályázó közül Posztós Éva volt a legsikeresebb, Klebelsberg Kuno iskolaépítési programja Tolna megyében című munkájával. Gyuricza Mihály A szekszárdi Garay általános iskola pedagógusát munkahelyén kérdeztük saját magáról, a pályázatról és a névadó Klebelsberg Kunóról. Elmondta, nem pedagógusnak készült, hanem biológusnak. A felső fokú tanulmányok megkezdése előtt a vízműhöz került egy laborba, ott aztán kiábrándult abból, hogy csak csöpögtette a vizet. Az osztálytársai közül sokan voltak képesítés nélküli pedagógusok, bement hozzájuk egy-egy órára, megtetszett neki, amit csináltak és beadta a jelentkezési lapját. Tanítónő lett, beleszeretett ebbe a hivatásba. Rögtön kapott állást Szek- szárdon, meg egy ének-zenei osztályt, mint mondja, élete legjobb osztályát. - A „szakmán” keresztül ismertem meg igazán önmagamat. A hobbiválasztásom a kollégáknak is köszönhető, például Jakab Géza rajztanítása sok mindenben segített. Elkezdtem rajzot tanítani, s a mai napig foltvarró- zok is - mondja a tanárnő. Aztán jött a fejlesztő pedagógia, két éve pedig megcsinálta a tanítóképzés mesterképzését. Tavaly júliusban államvizsgázott belőle és ennek az eredménye lett, hogy írt egy újabb szakdolgozatot, immár a negyediket. Nem akart számokkal foglalkozni, ezért választotta az iskolatörténetet, s szembesült vele, hogy ehhez bizony kutatni is kell. A témaválasztásban segített neki dr. Kurucz Rózsa főiskolai tanár, a konzulense. A Klebelsberg Kunó programjának köszönhetően épült iskolákat próbálta megkeresni a megyében. A téli szünetben a szekszárdi levéltárban kutatott, s nagy szerencséjére egy másodlagos forrásban megtalálta Pekli Pál könyvét, amelyben megyékre bontva ott volt az összes, Klebelsberg által felépíttetett iskola. Akkor már tudta, megírja a szak- dolgozatot. Látta, hogy Szekszár- don, Csatáron is épült egy iskola. A csatári iskolában lakott, a mai A megyei levéltár idei helytörténeti pályázatán Posztós Éva tanulmányát értékelték legjobbnak napig is ott lakik egy kolléganő, a tanítói lakásban. Felhívta, megkérdezte, vannak-e ott valamilyen dokumentumok, de semmit nem talált. A levéltárban viszont kihozták neki a mérnöki hivatal papírjait, és azok között ott volt minden. Gyorsan átnézte, és az építési naplótól kezdve a KLEBELSBERG AZ 1920-dS évek meghatározó kultúrpolitikusa, több kormány minisztere, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1921-22 között belügy-, majd 1921-31 között vallás- és közoktatási miniszter, 1931-től haláláig a Beth- len-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere. Széles körű iskolareformot dolgozott ki. A népoktatás fejlesztésére a birtokosok kötelezésével az Alföldön kiépíttette a tanyasi iskolák rendtervrajzokon, a bútorzat tervein át mindent megtalált. Könyvtár- közi kölcsönzéssel lekérte a statisztikai könyveket az 1920-as évektől kezdve 1930-ig. A szakdolgozat áttekinti a programot, külön Tolna megyét, és feldolgozza a csatári iskola felépítését. Mint mondja, Klebelsszerét. 1926-tól kezdődően három év alatt összesen 5000 iskolaszerű építmény, 3475 tanterem, 1525 tanítói lakás épült. Tolnában 73 tanterem és 37 tanítói lakás készültei, olyan kis helyeken is, amelyek már a térképen sincsenek. Megreformálta a közép-, és felsőfokú iskolarendszert, 16 évre emelte a tankötelezettséget, nagy hangsúlyt fektetett a népegészségügyre és a tehetségkutatásra. berg Kunó látta, tőlünk nyugatra az állam nagyon sokat áldoz arra, hogy a 8 osztályos iskolát létrehozza. Felismerte az összefüggést az oktatás és gazdaság között, és bár nehezen, de meggyőzte a gyáros és bankár réteget, támogassák ezt az iskolaépítési programot. Törvényt alkottak, 1926-ban, külterületi iskolák építésére. Tanítói lakást is építettek melléjük. Szekszárddal Csatáron és Szőlőhegyen építtettek fel egy iskolát, ahova sokan éppen a megélhetés miatt költöztek ki. Ment a huzavona 1926-ig, végül az állam elég nagy támogatást - 16 ezer pengőt - adott a csatári iskolához, ebből később 19 ezer lett, a városnak meg még 25 ezer pengőbe került. Nagyjából egy év alatt építette fel Fábián Mátyás vállalkozó. 1929-ben kezdték a tanévet. Az egykori iskola ma is középület, a családok átmeneti otthona van benne. Klebelsberg Kuno, a kultúrpolitikus tolna Baleset szemtanúit keresi a rendőrség. Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt Tolnán január 21-én 18 óra körüli időben. A Deák Ferenc utcában a sportpálya kereszteződésénél egy ismeretlen típusú, fehér színű, kombi személygépkocsi kerékpárost ütött el. A biciklis súlyos sérülést szenvedett. A rendőrség eljárást folytat közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A Szekszárdi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya kéri, hogy aki a közlekedési balesettel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 74/501-100 telefonszám 3593-as vagy 3598-as mellékét, vagy névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán (H-Cs.: 8.00- 16.00, R: 8.00-13.00) vagy a 107, 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén. ■ I. I. Az 1 százalékos felajánlásokat is ellenőrizték tolna megye Magánszemélyek évek óta felajánlhatják befizetett személyi jövedelem adójuk 1+1 százalékát a jogszabályban meghatározott kedvezményezettek javára. A felajánlások igénylését és felhasználását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeresen ellenőrzi. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Tolna megyében a kedvezményezett szervezetek közhasznú, közcélú tevékenységre használják fel a számukra juttatott személyi jövedelem- adó egy százalékát, tájékoztatta lapunkat Mózsik Szilvia, a megyei adóigazgatóság szóvivője. A 2013-as ellenőrzési tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az adózók az előírásokat ismerik és betartják a felhasználásra valamint közzétételre vonatkozó rendelkezéseket egyaránt. ■ M. I. Világmárkákhoz lehet jutni potom pénzért a turkálóban izgalmas vásárlás Van, akit az olcsóság, van, akit a minőség, van, akit pedig az egyediség vonz a bálás boltba Amikor először jártam turkálóban, jó harminc éve, és ismerősbe botlottam, mindketten elpirultunk. Azt gondoltuk, mit szól a másik, hogy „levetett” holmiban járunk. - Higgye el, nem a szükség hoz ide, hanem a vadászszenvedély. Igazi sikerélmény, amikor valami nagyon jóhoz jutok hozzá, nagyon olcsón - magyarázza a középkorú Edit, akit az egyik szekszárdi bálás üzletben szólítottunk meg. A vevőtársak - és csütörtök délután szép számmal akad belőlük - helyeslőén bólogatnak. Több éves mélyrepülés után újra megnőtt a kereslet a külföldi használt ruhák iránt. Bátran állíthatjuk, hogy a turkálók, más néven bálás boltok, reneszánszukat élik.- Három jól elhatárolható csoportra oszthatók a vevőink - mondja Ildikó, az üzlet eladója. - Az első csoportba tartoznak azok, akik csak így tudnak ruhához jutni. A második csoportot azok teszik ki, akik a jó minőségű, márkás termékeket keresik. Nem is csinálnak titkot belőle, hogy teljes áron, újonnan nem adnának érte annyit pénzt, amennyibe kerül, így viszont sokkal olcsóbban jutnak hozzá. A harmadik csoportba tartozóknál pedig az az elsődleges szempont, hogy olyan holmit találjanak, amely egyedi, különleges, és egészen biztos, Sok helyen vállfán, jól áttekinthetően kínálják a ruhákat hogy nem fog a ruha szembe jönni velük az utcán. Van még egy nagyon népszerű tétel a kínálatban, mégpedig a lakástextil. Ezt is sokan keresik, mert tényleg nagyon jó minőségű darabokhoz lehet hozzájutni. A ruhákhoz és egyéb termékekhez nemcsak olcsóbban, nem ritkán vadonatúj állapotban jut hozzá a vevő. Az áru zömét ugyanis azok a ruhaneműk teszik ki, amelyeket az angol, holland, belga, vagy német tulajdonosuk karitatív szervezetnek adott át. A szervezetek az ösz- szegyűjtött, általában jó minőségű ruhát adják aztán el - például Magyarországra -, és a befolyt pénzt jótékony célokra fordítják. A külföldi ruhaüzletekben pedig az a szokás, ha két szezon alatt nem kelt el valamelyik darab, azt szintén a jótékonysági szervezetnek adják át. így lehetséges, hogy vadonatúj, még árcímkés, vagy becsomagolt darabok is sűrűn akadnak a turkálóban. A végére marad a legfontosabb: az ár. Súlyra és darabra egyaránt lehet vásárolni, az árak között üzletenként jelentős eltérés lehet. A boltok akciókkal igyekeznek becsalogatni a vevőket, van, ahogy egy szatyor ruhát adnak ötszáz forintért, egy másik. boltban pedig minden darab, pulóvertől a farmerig alig több mint kétszáz forintba kerül. ■ Venter M. I í 4
