Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-01-19 / 3. szám
2014. JANUÁR 19., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Akik a magyar példát követik zene Sebő Ferenc szerint a táncházmozgalom többet elért, mint a magyar diplomácia A legjobb Weöres Sándor- versmegzenésítéseket tartalmazza az a lemez, amelyet a Sebő Együttes jelentett meg a Kaláka ikerlemezével közösen. Sebő Ferenccel a költőről, a táncházmozgalom jelentőségéről beszélgettünk. Mézes Gergely- Ikerlemezt adtak ki a Kalákával közösen a Weöres Sán- dor-versmegzenésítésekből. Mi volt a válogatás alapja?- Igyekeztem az elmúlt negyven évet átívelő válogatást csinálni, mondhatjuk úgy is, hogy a legjobb darabokat emeltem ki. Körülbelül három lemez anyagából kellett válogatni: a Weöres-dalok legjavát.- Az Önök lemeze komolyabb hangvételű, bár a legismertebb gyerekversek is helyet kaptak rajta...- Weöres sosem írt úgynevezett „gyerekverseket” amit ma annak tartanak, azok különféle ritmusgyakorlatok voltak. Ő ugyanis kipróbálta a világ talán összes versformáját, és a zeneiségük, a dallamosságuk az oka, hogy a gyerekek annyira szeretik őket. Én a gyerek-, felnőttszövegeket nem is szoktam elkülöníteni egymástól a műsorainkban sem, inkább a ritmika, a szerkezetek mentén gondolkodom a versekről.- Többször személyesen is felkereste a költőt tanácsért. Volt olyan, hogy ő változtatott meg egy-egy sort a zene kedvéért?- Igen, előfordult, például a Macska indulóban. Elmentem a lakására, eljátszottam neki a dallamot, ő pedig a második sort átírta egy olyan nyelvtö- rőre, amit azóta sem éneklek, mert ugyan vicces, de kimondhatatlan. Az eredeti így szól: „büszkén lejt hat vak bak macska”, ezt ő erre írta át: „baktat hat vad vak bak macska”. Élvezte, hogy megszólalnak a versei, sőt, sokszor ki is állt velünk a közönség elé, például az Egyetemi Színpadon együtt is muzsikáltunk vele. Mi zenéltünk, ő pedig történeteket mondott a versekről, és nagyon élvezte a helyzetet. Az egyik alkalommal, amikor vittük épp haza, megkérdezte, ki lesz a következő vendégünk. Mi mondtuk, hogy Nagy Laci. „Hát ő nem olyan ripacs természetű, mint én” - szögezte le. Sándor megszólalásait ugyanis általában harsány nevetés kísérte, olyan komoly pofával adta elő a történeteit, kommentárjait.- Annyit dolgozott költőkkel, Ön miért nem írt soha verseket?- Kamaszkoromban írtam verseket, de azért kezdtem el a költők verseit énekelni, mert rájöttem, hogy ez jobban megy. Nehéz műfaj a dal, hiszen nemcsak a szöveg veretességére, hanem énekelhetőségére is oda kell figyelni. Sándornál minden stimmelt: a ritmus, az elmélyült költőiség, a tömörség, neki minden játékból kijött egy félelmetesen jó vers. A gyerekvers fogalmát ezért is utálom annyira: sok költő beéri szó- és rímjátékokkal, de az egész önmagában mégis gagyi marad.- Az igaz, hogy Weöres nem szerette a gyerekeket?- Nem tudott velük mit kezdeni. Egy macskája volt, azzal kitűnő kontaktusban volt. Mondta is, hogy „nem szeretem a gyerekeket, mert zavarják a macskámat”. Mégis szinkronban volt a gyerekekkel, és nem azért, mert „leereszkedett” hozzájuk, hanem mert ő megmaradt gyereknek. Pontosabban abban a lelki gazdagságban, 3 érzékenységben, ami csak a 2 gyerekekre jellemző. Ilyen te- | hetség ritkán születik, József | Attilán kívül nem tudnék más £ költőt mondani a magyar iroda- Sebő Ferenc a legjobb Weöres-feldolgozásokat válogatta a lemezre lomban, akinek ennyi jó verse született. ............................. .................................................................... Eifek es, gitáros, tekerőlantos és építészmérnök- A Weöres-emlékév a MüPá- ban zárul. Mi lesz a koncerten?- A kampány most véget ér, de mi ezelőtt is játszottuk és ezután is fogjuk játszani a verseit. Január 22-én húsz-húsz percet kaptunk, hogy mi és a Kaláka eljátszunk néhány dalt, ezenkívül pedig kortárs költők We- öres-parafrázisai lesznek hallhatók. A műsor második részében Gryllus Samu csodaszép kantátája kerül terítékre, ebben egy csomó zenészbarát részt vesz, én is éneklek néhány dalt. 1947-BEN SZÜLETETT Szekszár- don, énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője. klasszikus zenei tanulmányait a székesfehérvári zeneiskolában kezdte. 1970-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, építészként is dolgozott. 1989-ben a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán is diplomát szerzett. énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott be az Egyetemi Színpadon. 1971-től 1973-ig a 25. Színház zeneszerzője és előadója volt. 1996 És 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, majd az általa alapított Hagyományok Házának szakmai igazgatója. SZÁMOS ELISMERÉS Után 2012- ben kapott Kossuth-díjat.- Mit gondol, ha ma, a virtuális közösségek korában próbálnák elindítani a táncházmozgalmat, akkor is ekkora sikert érne el?- Biztosan, sőt, még nagyobbat, hiszen azóta még inkább megbolondult a világ, és az emberek még jobban ki vannak éhezve a valódi közösségre. Erre jó példa Szlovákia, ahol két évvel ezelőtt indították el a táncházmozgalmat. Fantasztikus lelkesedéssel csinálják és nagyon jól, ráadásul hangoztatják, hogy a magyar példa riyomán dolgoznak. Ezzel többet tettünk le az asztalra, mint a magyar diplomácia az elmúlt 90 évben. Ehhez hozzájárul az is, hogy mára a táncházmozgalom elterjedt a világban, az UNESCO is felvette a listájára. Ennél soha fontosabb dolog nem volt: az egyesült Európának a gyökerei lelhetők fel vele.- Azt olvastam, hogy utálja a hagyományőrzés kifejezést. Miért? Van még például mit gyűjteni?- Egészen addig lehet gyűjteni, amíg az öregek élnek és mesélni tudnak. A táncházmozgalom egyik legfontosabb eredménye, hogy ma már egyáltalán nem ciki a folklórral foglalkozni. Nem volt könnyű ettől a provinciális szemlélettől megszabadulni, de végre kezdünk olyan szintre érni, mint a skandinávok. Akiknél én annak idején a számat tátottám, hogy milyen természetességgel veszik fel ünnepeiken a viseleteiket, hogy mennyi táncház van, hogy az idősek és a fiatalok miként mulatnak együtt. Ez a polgárosodási folyamat része, a táncház nem a paraszti életformáról szól. Sokkal inkább arról, hogy egy kultúra bizonyos, jól működő elemeit tovább lehet és kell vinni. Mint ahogy a nyelvünket sem hagyjuk el, úgy énekelni és táncolni is kell. Az bebizonyosodott, hogy ahol ez a kultúra elveszett, ott a közösség kitalált helyette valamit. Ami nem lehet olyan jó, mint amit 8-900 év tudása érlelt meg. Ha a népzenét csak lemásolják, és elteszik befőttnek, akkor meghal. De amíg a fiatalok előveszik, hozzáteszik a magukét, tovább fog élni. HÍRSÁV Eötvös Péter legújabb operája a Müpában a héber apokrif irodalomból ismert Lilith démonikus női alakja áll Eötvös Péter világhírű magyar zeneszerző Paradise reloaded (Lilith) című legújabb operájának középpontjában, melynek magyarországi premierje január 23-án este lesz a Művészetek Palotájában. A bécsi Neue Oper félig szcenírozott előadása a 26. Mini-Fesztivál nyitóelőadásaként, egyetlen alkalommal lesz látható a Müpában. Újra Humorfesztivál a Thália Színházban második alkalommal rendezik meg idén a Humorfesztivált a Thália Színházban február 5. és 9. között. A Nagymező utcai teátrum ez alkalommal 13 előadásnak ad otthont. A program ismét színes: kabaré, bohózat, komédia, tragikomédia és stand-up is várja a nézőket. A részletes program megtalálható a Thália Színház honlapján. Friss koncertfilmek az Urániában folytatódik az Uránia Nemzeti Filmszínház koncertfilmsorozata. A harmadik széria keretében például a Muse, a Dream Theater, a Rolling Stones és Peter Gabriel egy-egy fellépéséről készült alkotást vetítik. A programsorozat első részeként február 1-jén Jimi Hendrix 1969-es woodstocki koncertje látható, a koncert digitálisan felújított HD képpel és térhatású hanggal kerül a közönség elé. Szoborcsoport épül Bartók Béláról Bartók Béla munkájának emléket állító különleges szoborcsoportot mutattak be csütörtökön a fővárosban: Babusa János alkotása 1915 januárját idézi fel, amikor a fiatal zeneszerző épp szlovák és sváb lányoktól gyűjtött népdalokat Rákoskeresztúron. A kompozíciót 2015 januárjában állítják ki végső helyére, a főtéren, vagy esetleg a rákoshegyi Bartók-ház közelében. Bemutató: új magyar opera született zene Selmeczi György Spiritiszták című opera-ősbemutatójával nyit az Operaház Selmeczi György Spiritiszták című kétfelvonásos, olasz nyelvű operájának mai ősbemutatójával nyitja az évet a Magyar Állami Operaház. A szerző pályája egyik csúcsának nevezte a premiert, amely elmondása szerint az álom, a valóság és a színlelés hármas egységéről szól. A történet szerint egy orosz nagyherceg spiritiszta szeánszot tart barátaival, melyen megpróbálják megidézni az egyetlen, vágyott nőt. Az alkotó felidézte, 16 évvel ezelőtt kezdett el dolgozni az operán, és öt évvel ezelőtt nyerte elvégleges formáját. „Az opera nagy részét Rómában írtam, olasz nyelven. Azért olaszul, Az előadásban két zenekar is fellép, a látvány pedig festményszerű mert vonzott a kihívás, hogy az opera anyanyelvén, Verdi, Puccini nyelvén írjak” - fogalmazott a darabról, amelynek librettója egy orosz szimbolista drámán alapul. Az előadást Novák Eszter rendezi. „A színpadkép olyan, mint egy különleges festmény” - mondta a rendező. A darabban két zenekar is játszik. A karmester Kovács János lesz. A főszerepekben Cser Krisztián, Gábor Géza, Hámori Szabolcs, Sándor Árpád, Pasztir- csák Polina, Kovács István és Pataki Adorján hallható. Az ősbemutatót követően három további előadás lesz, január 22- én, 25-én és 28-án. ■ Magyar fesztivál ismét a legjobbak között a tavaly először megrendezett balatonvilágosi B.my.Lake nyerte el a legjobb új fesztivál díját a legnagyobb nemzetközi fesztiválmegmérettetésen, European Festival Awards-on. A sorrend a rajongók szavazatai alapján született. A magyar fesztiválokat öt kategóriában négy rendezvény képviselte a fináléban. A nagy fesztiválok között 2011-ben győztes Sziget idén is jelölt volt, sőt, bekerült a zenész szakma által választott, Művészek kedvenc európai fesztiváljai kategória legjobbjai közé is. A VOLT Fesztivál és a zamárdi Balaton Sound a közepes méretű rendezvények között szerepelt. A B.my.Lake a Nagyon Balaton rendezvénysorozat köretében tavaly debütált. A legjobb új fesztiválnak járó fődíjat az eseményt szervező VOLT produkció két vezetője, Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán vette át Groningenben. A B.my.Lake olyan elektronikus zenei fesztivál, amelyen a mainstream stílusok és Dj,-k mellett az underground vonulat képviselői is fellépnek. A megmérettetésen Szerbia és Románia is jól szerepelt: díjat kapott az újvidéki Exit Festival, a kisméretű fesztiválok között pedig a romániai, nagyszebeni Fusion Festival diadalmaskodott. ■ r
