Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-06 / 284. szám
2013. DECEMBER 6., PÉNTEK föMHMMinMHMHMMMMHNHBHM MEGYEI TÜKÖR 3 Nem reped tovább a kupola helyreállítás Széles körű összefogás eredményeként újul meg a patinás épület Néhány napon belül eltűnnek az állványok a szekszárdi Béla király téri templom falai mellől. Végéhez közeledik egy ötéves helyreállító munka, amely eddig 67 millió forintba került. Gyuricza Mihály szekszárd Húsvét vasárnap volt, 2009-ben. A belvárosi templomban, két szentmise között egy 40 centis nehéz vakolatdarab hullott a padokra. Eleinte nem volt világos, mi lehet a vakolatomlás oka. Arra gondoltak, hogy talán mozog a talaj, esetleg pince van a templom alatt. Aztán a talajmechanikai, statikai és geodéziai vizsgálat kiderítette, hogy a tető nyomja szét a falakat, azokat követi a kupola és ezért keletkeztek rajta a repedések. Ismeretes, hogy 1925-ben leégett a templom teteje, a helyreállításkor a tartóvasakat, amelyek összehúzták a tetőt, nem pótolták. A másik ok, hogy mintegy húsz éve a palát lecserélték a szebb, ám jóval nehezebb cserépre. Ez is hozzájárulhatott a falak elmozdulásához. Miután kiderült a baj oka, elkezdődtek a szokásos eljárások: engedélyezés, tervezés, negyedévente geodéziai mérések. Tulajdonképpen még egyetlen „kapavágás” sem történt, máris nagyon sok pénz elment. Aztán elsőként a tetőt kellett összehúzni, stabilizálni. Ez 2011 őszén megtörtént. Tavaly a templomtérben fönt, a kupola magasságában is összehúzó szerkezeteket építettek be. Ugyanez történik most a lábazatnál és az alapnál. Mindez természetesen fúrással, faragással jár, s ezután következik a beavatkozás nyomainak az eltüntetése, a restaurálás. Szakértői vélemény dönti majd el, hogy fönt, a padláson a kupolát körben meg kell-e erősíteni. Van, aki szerint igen, mások szerint nem vagy nem most. Bacsmai László plébános némi mosollyal mondja, emlékszik, hogy az elején 10-12 milliós kiadásra számított, most viszont nagyon örülne, ha csak ennyibe kerülne a helyreállítás. Mintegy 67 milliónál tartanak, a restaurálással valószínűleg átlépik a 70 milliót, és akkor még hozzá jöhet a kupola megerősítésének költsége is. Bacsmai László plébános a belvárosi templom nyugati oldalán található állványzatánál, ami hamarosan eltűnik Emlékezetes húsvét húsvét vasárnap nagyon sokan voltak a szentmisén, tehát ott is álltak, ahova később a vakolat esett. A mise és a körmenet után kiürült a templom, hazamentek a hívek, de lassan szállingóztak a következő, 11 órás misére érkezők. Fél 11-kor esett le egy padban ülő néni mellé a jókora darab. El lehet gondolni, mi történik, ha akkor hullik le a vakolat, amikor már teljesen megtelt a templom. Egy későbbi alkalommal, amikor már el volt kerítve a kérdéses rész, s máshol nem lévén hely, egy ismerős házaspár mégis odaült, a plébános viccesen úgy figyelmeztette őket, hogy oda csak a frissen gyóntak üljenek. Helyi volt az építő A TEMPLOMOT 1802 és 1805 között építette fel Schmidt Vencel helyi építőmester. Alapkövét 1802. május 27-én tették le, a tető 1803-ban került a helyére, és 1804-ben helyezték fel a tornyot fedő rézlemezeket. A következő év a belső munkálatokkal telt. Először az 1880-as években, Graitz Ede vezetésével állították helyre. Ennek eredményeiről fénykép is maradt fenn, ezért tudjuk, hogy azóta a templom belső kinézetét több ponton jócskán átalakították. Volt egy külső és belső helyreállítás 1983-1992 között is. A falképeket dr. Szabó Zoltán és Nagy Kálmán restaurálta. 1998-ban felújították a templom márvány padozatát. Az 1925-ös tűzvész 1925-BEN LEÉGETT a templom tetőszerkezete és tornya. Október 24-én három vásott gyerek a reggeli mise alatt felkúszott a padlásra denevért pörkölni. (Más források szerint a toronyban élő galambokat akarták kifüstölni.) A tető lángra kapott, a torony is kigyulladt, az egyetlen, a háborúban meghagyott harang is tönkrement. A tűz és az oltás több falképet is károsított, ezért 1928-ban felújították, egyes képeit újakra cserélték. A helyreállítást segítendő 200 ezer képeslapot nyomtattak a templom leégés előtti állapotáról, és ebből 80 ezret el is tudtak adni. Ez után a templom már közel állt mai állapotához. A kérdésre, hogy mindez miből jött, jön össze, a plébános azt válaszolja, hogy 2010 karácsonyán hirdette meg az éjféli misén az „Összefogás a belvárosi templomért - mentsük meg a kupolát!” adományozást, mert a szokásos adományokból, költségvetésből nem tudták volna megoldani ezt a problémát. Nagy örömükre a hívek, a városban élő borászok, vállalkozók nyitottak voltak erre, sajnos a nemzetközi cégek többnyire csak együtt érző levelet küldtek, jelentős támogatást kaptak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, az Emberi Erőforrás Minisztériumától. Első körben 7 milliót, később pedig 15 milliót. Nagyon hálásak a paksi atomerőmű támogatásáért is. Elmondták a paksiaknak a gondjukat, s kaptak 5 milliót. Aztán amikor elmentek megköszönni, kaptak ismét 5-öt, s amikor ezt is megköszönték, akkor az erőmű adott még 3-at, összesen 13-at. A város is támogatta őket 7 millióval, és 1 milliót küldött a volt köztársasági elnök, Schmitt Pál hivatala is. Amikor itt járt Szekszár- don, Bacsmai László is kapott állami kitüntetést, s ő is adott az akkori elnöknek egy képeslapot - ami a kupola repedésére hívja fel a figyelmet - meg egy számlaszámot. Az idén megérkezett az 1 milliós összeg. Tehát mintegy 43 milliót kaptak pályázatok, nagyobb adományok révén. A többi a hívek és a helybeli vállalkozók kisebb-nagyobb adománya. Megható dolgok is előfordultak, például egy özvegyasszony félmilliót fizetett a jótékony célra. Külön persely is szolgál a kupola-helyreállításhoz szükséges adományok gyűjtésére, abban is összejön havi több tízezer, van hogy százezer forint is. Anyagi szempontból most rendben vannak, az esetleges vagy várható kiadásokat illetően pedig a püspökség megígérte, hogy segít - tudjuk meg a plébánostól. Bacsmai László elmondta, hogy nem csak a pénzadományokért hálás, de nagyra értékeli azoknak a munkatársainak, az egyházközség azon tagjainak a tevékenységét is, akik eddig a vállukon vitték az egész helyreállítás ügyét, akikben megbízott, s joggal. Annak is örül, hogy egy ilyen nagy munka, beruházás mellett jutott pénz és energia a két kápolnára, a kórházira és a Remete kápolnára is. Előbbinél a rekonstrukcióra, utóbbinál például stációépítésre. Az építkezés túlnyomó része tehát befejeződött vagy napokon belül befejeződik. Hét végén ugyan - jórészt a szorgos templomtakarító asszonyoknak köszönhetően - eddig is a templomban tartották a szentmiséket, hiszen a kórházkápolnába be sem fértek volna, mostantól viszont hétköznap is itt lesznek az istentiszteletek. A jövő évre már csak kisebb munkák és a restaurálás marad. HÍESÁV Kamionbaleset miatt volt áramkimaradás dombóvár Egy kamion villanyoszlopnak ütközött a Köztársaság utcában, szerdán 20 óra után. A környéken emiatt áramkimaradás volt. A balesthez a dombóvári tűzoltók három gépjárművel vonultak, a generátorukra volt szükség - tájékoztatott a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az E.on szakemberei másfél órán belül elhárították a hibát. ■ H. E. A túrautat jelölő oszlopokra pályáznak fadd A község is csatlakozott a Borok-Vizek-Kúriák Zöldút programhoz. Mivel elkészült a Duna menti töltés, ez adja a gerincét az itteni túraútvonalnak. Az Együtt Dombori- ért Egyesület három nagy térképre és hat irányjelző oszlopra pályázik. A Szedres, Medina, Kölesd, Sióagárd és Tenge- lic turisztikai látnivalóit, hajdani kastélyokat és kúriákat bemutató programjához Fad- don kívül Gerjen, Bogyiszló és Pörböly is csatlakozott. ■ B. K. Itt járt Mohai Éva, az opera nagykövete szekszárd Mohai Éva, a Magyar Állami Operaház zenekarának tagja tartott előadást tegnap a Garay gimnázium nagytermében. Az Operaház 2013 őszén indította útjára a nagyköveti programot, a cél: egy új, kulturális értelemben tágabb látókörű, operába járó nemzedék nevelése. Az intézmény 12 művésze tart az iskolákban személyes élményekkel átszőtt, színvonalas órákat, kurzusokat. A program anyagi terheit az Operaház vállalta. ■ 1.1. Mohai Éva beszélt az operáról Hőgyészen is ellenőrzést tartott a számvevőszék Fusz György a Művészeti Kar dékánhelyettese Feloldották a két folyón a fogási tilalmat két halfajra hőgyész Öt településen tartott ellenőrzést a közelmúltban az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ezek között volt Hőgyész is. Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője tegnap sajtótájékoztató keretében lapunk kérdésére elmondta, hogy Hőgyészen az önkormányzati vagyon kezelését, a szabályok betartását vizsgálták, a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakra vonatkozóan. Megállapították egyebek között, hogy az önkormányzatnál a vagyongazdálkodás szabályozása, működésének szabályszerűsége nem volt megfelelő. Hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrzés, a kötelezettségvállalások és a szakmai teljesítések igazolása terén. Ugyanakkor a vagyonváltozásokhoz kapcsolódó döntéseket az arra jogosult képviselő-testület hozta meg, a vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések tartalmaztak az önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket, a szükséges esetekben lefolytatták a közbeszerzési eljárásokat. A közérdekű gazdálkodási adatokat viszont nem minden esetben tették közzé. Az ÁSZ mind a polgármesternek, mind a jegyzőnek a hiányosságok kivizsgálását, és annak eredményétől függően a szükséges - esetenként munkajogi - intézkedések meghozatalát javasolja. ■ Gy. M. pécs-szekszárd Fusz György DLA-Habil egyetemi tanárt nevezte ki négy évre a PTE Művészeti Kar dékán-helyettesének dr. Bódis lózsef, az egyetem rektora. A keramikus, szobrász 1955-ben született Szek- szárdon. 1987-től 2012-ig dolgozott az Illyés Gyula Karon, 1998- 2006 között főigazgató-helyettes volt, 2006-2010 között főigazgató. 1981-ben végzett keramikus iparművész szakon a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Számos szakmai, közéleti és civil tisztsége, funkciója van. Több szakmai és közéleti kitüntetés birtokosa. Köztéri alkotásai szülővárosa mellett az ország számos pontján láthatók. ■ 1.1. Fusz György egyetemi tanár tolna megye A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelés- ügyi Igazgatósága a Halgazdálkodási hatósággal egyeztetve feloldotta a halfogási tilalmat az ezüst kárászra és a törpe harcsára a Kapos folyón és a Sió-csatornán. A többi halfajra továbbra is fennáll a tilalom - tájékoztatta lapunkat Tóth Ferenc kormánymegbízott. Mint megírtuk, szeptember 29-én cukorgyári mellék- termék (vinasz) szennyezte be a Kapóst majd a Siót, melynek következtében, a fellépő oxigénhiány miatt a halállomány egy része elpusztult. Az igazgatósága másnap általános halfogási tilalmat rendelt el a szennyezéssel érintett vízterületeken. A jelenlegi adatok szerint a szennyezés levonult, és a víz színe illetve szaga ismét az azelőtti időszakra jellemző állapotú. A két fajra vonatkozó halfogási tilalom eltörlését az is indokolja, hogy az ezüst kárász és a törpe harcsa nem tartozik a régió őshonos halfajai közé, illetve az ezüst kárász jelentős túlsúlyt képviselt az állományfelmérés során tapasztaltak szerint a fajösszetételében. A Halgazdálkodási hatóság az őshonos halfajok tekintetében azonban - azok védelmében - továbbra is elengedhetetlennek tartja a tilalom fenntartását. ■ F. V. 9 A 6 ( á
