Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-06 / 284. szám

4 BONYHÁDI JÁRÁS 2013. DECEMBER 6., PÉNTEK HÍRSÁV Hárman vesznek részt a munkában grábóc Erős Beáta vezeté­sével, Szatai Éva és Fuksz Márta tagságával megala­kult a helyi Értéktár Bizott­ság, amely a megyei szerve­zet munkáját segíti. Azt a fel­adatot vállalták, hogy doku­mentálják Grábóc természe­ti, épített és szellemi értéke­it - tájékoztatta lapunkat Ta­kács László, a völgységi tele­pülés polgármestere. ■ V. B. Jótékonysági vásárt tartottak váralja Meghitt hangulatban telt a Váraljai Evangélikus • Gyülekezet adventi vására. Az erre az alkalomra szépen ki­világított templom melletti, új­onnan elkészült kertben vár­ták az érdeklődőket kedves szavakkal és forró teával. Mi­közben válogatott az ember a gyönyörű díszek, ajándéktár­gyak között, Schaller Berna­dett, a gyülekezet lelkésze el­mondta, a program bevételét a gyermekek karácsonyi aján­dékára fordítják. ■ V. B. Dobogós lett az ifjú szaxofonos bonyhád-pomáz Remek já­tékkal - a húsz induló közül - harmadik helyezést érte el a Pomázon rendezett V. Or­szágos Szaxofonverseny dön­tőjében Daradics Flórián Sán­dor. A bonyhádi zeneiskola nö­vendéke az első korcsoporto­sok között bizonyított, Seleljo Jaroszlav készítette fel a meg­mérettetésre, zongorakísérő­je Seleljo Alexandra volt. - A bonyhádi zeneiskolások eddig minden versenyről helyezés­sel tértek haza, szívből örülök a mostani eredménynek is - nyilatkozta Elmauer József, az intézmény igazgatója. ■ V. B. Daradics Flórián Sándor „Békében élek az én Istenemmel” hitvallás Szépséget, harmóniát, rendet közvetít képeivel a bonyhádi Stekly Zsuzsa Stekly Zsuzsa legújabb alkotásával. A zománcműves szebbnél szebb munkái az ország számos pontjára eljutottak az elmúlt négy évtizedben 1973-ban jegyezte el magát egy életre a tűzzománccal Stekly Zsuzsa. Az elmúlt negyven év munkáiból és az új alkotásaiból szűk ke­resztmetszetet nyújtva gyö­nyörű kiállítással rukkolt elő, amelyet szeretett szülei emlékének ajánlott. Vízin Balázs- Lehet ennél szebb születésna­pi ajándék, mint a 40 éves alko­tói jubileum?- Szerencsés véletlen, hogy egy napra esett, de az életkor nem érdem, hanem az Ég aján­déka - válaszolta Stekly Zsu­zsa. - Természetesen nagy öröm volt számomra, hogy ilyen sokan kívántak minden jót. Ez erőt ad a folytatáshoz. Rengeteg csodaszép virágot kaptam, és úgy láttam, a föl­dijeim őszintén szeretnek, és kíváncsiak a munkámra. En­nél gyönyörűbb ajándékot el­képzelni sem tudtam volna.- Mikor kötött barátságot a tűz­zománccal, kik segítették a kez­deti szárnycsapásokban?- Négyéves koromban az édesapám egyszer elvitt a munkahelyére, a bonyhádi zo­máncgyárba, ahol az izzó ke­mence és az óriási kádakban lévő színes zománcok látvá­nya teljesen elvarázsolt. Szá­momra ma sincs szebb szín a ragyogó narancsnál. Kisis­kolás koromban kezdtem el rajzolni. Kovács Ferenc ta­nár úr rajzszakköréből egye­nes út vezetett a Pécsi Művé­szeti Gimnáziumba. Ő megha­tározó egyéniség volt a pályá­mon, akinek nem lehetek eléggé há­lás. Az iskolában sok remek meste­rem volt: Simon Béla, Erdős János és Lantos Ferenc festőművé­szek, akikre ma is nagy sze­retettel gondolok. Lőrincz Vi­tus és Fajka János tűzzománc művészek is sokat segítettek. Ahogy Márky Béla bácsi ke­ramikus művész, akitől az el­ső kis kemencémet kaptam és Pólyák Péterné vegyészmér­nök, az ő szakmai tanácsai nélkül talán nem jutottam vol­na el idáig.- Mit szeretne közölni az alkotá­saival?- A Teremtő sugallatait, üzeneteit, amiket pont nekem kell meghallanom és papírra, vászonra vetnem, vagy éppen egy tűzzománc képben meg­formálnom. Ennél fogva a leg­több képemmel az Ég dicsé­retét közlöm. Ezt talán a leg­újabb munkámban sikerült igazán összegeznem, amely­nek címe Himnusz, vagyis A Teremtés dicsérete. Amióta el­halkult a fejemben az ifjúko­ri zaj, és egyre jobban tudtam figyelni a belső csendre, sike­rült meghallanom, hogy mi a dolgom. Ezt igyekszem ma is kifejezni képei­men akár egy szép virággal, egy Ma­donnával, tájképpel, vagy bár­mely kompozícióval. Békében élek az én Istenemmel. Úgy gondolom, az a dolgom, hogy ebben a megkergült világban szépséget, harmóniát, rendet közvetítsek a tárlataim láto­gatói felé.- Nemcsak dolgozik vele, nép­szerűsíti is a zománcot.- A zománc szerelmese­ként évek óta azon dolgozom, hogy sokakkal megszerettes­sem ezt a nemes anyagot. Tíz éven át szerveztem a Zománc­művészeti Alkotótábor Bony­hád (ZAB) elnevezésű progra­mot, amelyen az ország szá­mos pontjáról érkezett alko­tótársaimmal tapasztalatot cserélhettünk, tanulhattunk egymástól. „Nem lesz halvá­nyabb a gyertya, ha a láng­ját mással megosztja” - ez volt a mottónk, és ennek szel­lemében két közös kiállítást is szerveztünk 2006-ban és 2011-ben „Tűzimádók” cím­mel. Bonyhád 100 éve híres a zománcról, remélem, hogy mi, ZAB-osok is hozzájárultunk a város jó hírnevének öregbíté­séhez.- Milyen céljai vannak a jövőre nézve?- Amikor az emberlánya a „de jól nézel ki” korba kerül, remélhetőleg már letett vala­mit az asztalra. Ettől kezdve minden nap ajándék, és nincs más dolgom, mint kimondani az igazságot. Egyszer, kétszer, tízszer kimondva is, az igaz­ság mindig az marad. Ezért a sokadik Madonnám is ugyan­erről szól. Amíg a kezem en­gedelmeskedik a fejemnek, szeretném megmutatni, hogy az élet milyen szép, és nincs más dolgunk, csak örülni az Ég ajándékainak! Névjegy STEKLY ZSUZSA 1954. decem­ber 3-án született Bonyhá- don. Az általános iskola befe­jezése után a Pécsi Művészeti Gimnáziumban reklámgrafi­ka szakon végzett. Több ki­tüntetéssel jutalmazták már eddigi munkáját: 2003-ban a Perczel-díjat, 2004-ben a Tol­na Megye Művészetéért-díjat, 2010-ben pedig a Babits Mi- hály-díjat kapta meg. férjével, kovács Jánossal 35 éve élnek boldog házas­ságban. Két gyermekük szü­letett: Patrícia és Patrik, to­vábbá a családhoz tartozik Tappancs kutya, a 4 éves „sintértelepi cuvée", illetve Macskajancsi, a 8 hónapos tigriscsíkos egerész. zsuzsa hobbija az olvasás, az úszás, az evezés és az ak- varell festés. December 20-ig látható a kiállítás- Lambert József Pósa Ede, Kedves István, Lönhárd Fe­renc, Rühl Gizella, Ábrahám Béla, Kubanek Miklós, Mol­nár Károly és még hosszasan sorolhatnám azok neveit, akiknek sokat köszönhetek alkotói pályámon. a legfontosabb támaszt ter­mészetesen a férjem és a csa­ládom jelenti számomra, akik mindig elnéző türelem­mel vannak irántam, mert bizony előfordul, hogy a mű­helyben akadt teendők miatt nem készül el időben az ebéd, vagy a vasalatlan in­gek váratnak magukra - mondta Stekly Zsuzsa. A bonyhádi alkotónak de­cember 3-án nyílt meg a 255. tűzzománc kiállítása „Vissza­tekintő” címmel a Vörös­marty Mihály Művelődési Központban. Nagy érdeklő­dés övezte a december 20-ig látható tárlat bemutatóját, 223 vendég csatlakozott a szívmelengető programhoz, amelyen Stekly Zsuzsa fel­ajánlotta az egyik gyönyörű képét. Érdekességképpen me­sélte el, hogy a 40-es számú szelvény tulajdonosa gazda­godott az alkotással. ■ A 255. kiállítása nyílt meg a bony­hádi művelődési központban Köszönet és megbecsülés jár a másokon segítőknek Számot adtak tudásukról a tehetségek matematika Remek eredményekkel tértek haza Nyíregyházáról a nagymányokiak bonyhád Egy szép programmal köszöntötték beteg embertársa­ink önzetlen segítőit, a véradó­kat a Petőfi Sándor Evangéli­kus Gimnázium dísztermében tartott rendezvényen. Az ese­ményen Gulyás Katalin, a Ma­gyar Vöröskereszt Tolna Me­gyei Szervezetének igazgatója, dr. Szabó Zsuzsanna, az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat régiós igazgatója, valamint Potápi Ár­pád János polgármester üdvö­zölte a meghívottakat, és adta át az elismeréseket. - A Bony­hádi Járásban idén összesen 104 kitüntetett véradó van, ezú­ton is köszönjük önzetlen segít­ségüket - mondta el Balogh Bé- láné, a helyi szervezet munka­társa, a véradó nap szervezője. Papp István már 110-szer, Pál- fi István 100-szor, Nagy László 80-szor, Wéber Gábor Pál és Hu- czek György 70-szer, Dittrich Győző, Szigetvári Ferenc, Pal­kó Fábián és Kozma Antal pe­dig 60-szor segített embertár­sain. Míg Illés Bernát, Reszler Ferenc, Tresch József, Vértes Jó­zsef, Eicherberger Lászó és Ba- ranyi János 50-szer adott vért az elmúlt időszakban. Nemcsak róluk, mindazokról elismerően nyilatkozott a Vöröskereszt, akik legalább egyszer segítet­tek másokon. A helyi gimnázi­um növendékeinek műsorával gazdagított program ebéddel zárult. ■ V. B. NAGYMÁNYOK-NYÍREGYHÁZA Szé­pen szerepeltek a IX. „Heted­hét Határ Legjobb Kis Mate­matikusa” egyéni versenyen a nagymányoki II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola növendé­kei. A Nyíregyházi Főiskolán tartott Kárpát-medencei döntő­be - amelyre az ország 51 isko­lájából 179 versenyzőt hívtak meg a szervezők - tizenöt, 2-6. évfolyamos ifjú nagymányoki tehetség jutott be. A harmadi­kosok mezőnyében Kincses Ta­mara 2., Lőrinc Nikolett 3., míg Kozma Anita 4. helyen végzett. A negyedik évfolyamosoknál Melcher Bálint bronzérmes tett, Ireczky Tamás pedig a 7. helyet szerezte meg. A hatodikosok­Ügyesen szerepeltek a nagymányoki ifjak a nyíregyházi döntőben nál Farkas Boróka épphogy le­maradt a dobogóról. Ézen kívül még egy 9., kettő 10., egy 11., illetve kettő 12. helyet csíptek meg a völgységiek.- Nagyon büszke vagyok a matematika szakkörösökre, ügyesen vették az akadályokat - adott hangot örömének Stal- lenberger Józsefné. A felkészítő tanár arra is kitért összefoglaló­jában, hogy a finálét megelőző­en - megyénként - az elődön­tőkben keltett számot adjanak tudásukról az ifjak. Az ott meg­írt dolgozatok alapján választot­ta ki a versenybizottság a leg­jobban teljesítő diákokat, akik meghívást kaptak Nyíregyhá­zára. ■ Vízin B. /> t, I I P

Next

/
Thumbnails
Contents