Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-12-29 / 50. szám
2013. DECEMBER 29., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Hiánycikk lesz a bor a világban? termelés Kína húzza a piacot - Az EU felhagyhat a megszüntetés támogatásával Vegyes az összkép az idei terméssel kapcsolatban: a forró nyár egyes területeken súlyos pusztítást okozott, máshol nem volt ekkora kár A globális borfogyasztás évek óta nő, jelenleg évi 3 milliárd láda bor talál gazdára, miközben az éves termelés csak 2,8 milliárd láda. A különbség miatt a borkészletek jelentősen csökkentek, a szűkösség miatt az árak növekedni fognak - állítja a Morgan Stanley tanulmánya. A folyamat nyertesei az újvilági bortermelő országok lehetnek. VG-összeállítás Kevés a világ bortermelése a globális fogyasztáshoz képest, emiatt pedig az árak is emelkedhetnek a világ borpiacán- figyelmeztet a Morgan Stanley elemzésében. A tanulmány szerint négy évtizede nem volt ekkora a hiány a borpiacon, mint most. Tavaly 300 millió láda borral volt kevesebb a kínálat a keresletnél, ezzel párhuzamosan az éves termelés is jelentősen csökkent. A Morgan Stanley rámutat: a globális bortermelés 2004 óta zuhan, egy évtizede még a kínálat 600 millió ládával meghaladta a keresletet. A globális igény csakugyan adott: a Távol-Keleten, különösen Kínában jelentős az elmúlt évtizedek növekvő igénye a borra. Kínában évente nagyjából 10 milliónyival nő az a középosztály, amely egyre inkább keresi a jó minőségű, feldolgozott és európai stílusú élelmiszereket, italokat. Az igény mögött a nyugati életforma népszerűsége is meghúzódik. A kínai feltörekvők ugyanis nemcsak egyre fizetőképesebbé válnak, a minőség és az ár mellett a divat is mozgatja a vásárlók döntéseit. Nem jelent ez alól kivételt a bor sem. „A kínai borfogyasztás drámai módon nő, a keleti országba irányuló borimport mértéke mára eléri a négymillió hektolitert, ami óriási mennyiség”- nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „jelentős tartalékok vannak még az amerikai keresletben is, az USA jelentős vevőnek számít ugyan, ám az egy főre jutó borfogyasztása nem éri el a tíz litert évente. Ez összehasonlítva a csaknem ötvenliteres francia és olasz borfogyasztással meglehetősen kevés, a további növekedésben tehát vannak tartalékok” - fogalmazott Raskó, aki szerint ezt a bővülést a borfogyasztás tengerentúli divatja is támogatja. Raskó szerint ha a világ borpiacán a kereslet lesz tartósan döntő, akkor az Európai Unió felhagyhat a bortermő területek megszüntetését támogató gyakorlatával, sőt, adott esetben ösztönzőt is vezethet be a jövőben a bortermelésre. „Szőlőtelepítésre alkalmas új terület bőven van, és a klímaváltozás nyomán újabb és újabb területeken is lehet bortermeléssel próbálkozni. Anglia déli részén például ma már szőlőtelepítés zajlik, korábban ezen a vidéken ez nem vezetett volna eredményre” - fogalmazott. Európában tavaly az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal esett vissza a termelés, a 2004-hez viszonyítva pedig 25 százalékkal volt kisebb a termelés, és idehaza is tavaly egymillió hektoliter körül volt az éves deficit. A globális kereslet növekedéséből így az újvilági területek húzzák a legtöbb hasznot. Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült az Egyesült Államok, Ausztvegyes az összkép az idei hazai szőlőtermésben. Az időjárás a legérzékenyebben a korai érésű fajtákat érintette, például a Balatonnál kifejezetten gyenge termést hozott a cserszegi fűszeres, igaz, máshol jobban teljesített ez a fajta. A nyári forróság és aszály sem egyformán hatott, míg a móri térséget kifejezetten tragikusan érintette, Balatonbog- lár területén közel sem végzett ekkora pusztítást a szárazság. a mennyiségi deficit nem új a hazai borászatban. Tavaly Magyarországon mindössze 1,9 millió hektoliter bor termett, ez a mennyiség a hazai fogyasztást sem éri el, hiszen az 2,3 millió hektoliter körül alakul rália, Dél-Afrika, valamint Argentína és Chile bortermelése. Chile lassan az egyik legjelentősebb szereplővé válik a világ borpiacán. A dél-amerikai ország bortermelése húsz év alatt megháromszorozódott, kivitele pedig a tízszeresére évente. A tavaly tavaszi fagy és a 2012-es nyári aszály a minőségre nem volt nagyon rossz hatással, de a mennyiséget jelentősen csökkentette. Kiemelkedő teljesítményt ugyanakkor nem hozottá 2012-es évjárat. a magyar bortermelés összességében a szokásosnál jóval kevesebb volt az elmúlt néhány évben, ezért a Magyarországra irányuló borimport fokozatosan nőtt. Ezt a tendenciát csak felerősítette az, hogy a vásárlóerő gyenge volt az elmúlt években, ezért a fogyasztók az olcsóbb, jellemzően olasz borok felé fordultak, a hazai borászok fokozatos piacvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni. nőtt. Chile borexportjának értéke mára megközelítette a kétmilliárd dollárt. Tavaly Magyarországon 1,9 millió hektoliter bor termett, ez a mennyiség a hazai fogyasztást sem éri el, hiszen az 2,3 millió hektoliter körül alakul évente. A korábbi szintén félmillió hektoliternyi exportáru- alap is hiányzott. Ä tavaly tavaszi fagy és a nyári aszály a minőségre nem volt rossz hatással, de a meny- nyiséget jelentősen csökkentette. Kiemelkedő teljesítményt ugyanakkor nem hozott a 2012- es évjárat. Bár az idei év nem alakult ennyire tragikusan, 2013-ban sem lesz elegendő bor a trend megfordításához. Idén hozzávetőleg 10-15 százalékkal kevesebb bor lesz országosan egy átlagos évvel összevetve. A magyar bortermelés összességében a szokásosnál jóval kevesebb volt az elmúlt néhány évben, ezért hazánkban is egyre fokozódik az import - döntően olasz, kisebb részben ausztrál, afrikai és amerikai - borok jelenléte. Táblagépek után is kell jogdíjat fizetni az Artisjusnak másolás Harminc százalékkal csökken január elsejével egy lépésben a mobiltelefonok és 20 százalékkal a digitális televíziózásnál műsorrögzítésre használt eszközök jogdíja, ugyanakkor a díjfizetési kötelezettséget kiterjesztik a táblagépekre is - tudatta az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Idén először a szerzők, előadók és kiadók jogkezelői nagyobb gazdasági elemzést készíttettek arról, nülyen díjterhelés lehet indokolt Magyar- országon, és az alkalmazott tarifarendszer megfelelő-e a célok elérésére. A tanulmány ■ A felhasználók a letöltésekkel évente tízmilliárd forintos bevételkiesést okoznak. kimutatta, hogy a szabad zenei magánmásolásokkal a fogyasztók tízmilliárd forintot „spórolnak”. Ez az összeg lényegesen meghaladja a különféle adathordozókra és eszközökre kivetett, úgynevezett üreshordozódíjból származó, 3,6 milliárd forintos bevételeket, így az nem tekinthető magasnak - véli az Artisjus. Azt is kimutatta a felmérés, hogy európai összehasonlításban a magyar díjrendszer kevés hordozótípust fed le, így fajlagosan magas díjat terhel rájuk. Ezért a jogkezelők és a díjfizetők 2014-re olyan megállapodásra jutottak, amely egy lépésben jelentősen csökkenti a zenék és filmek másolására ma leggyakrabban használt két hordozótípus, a mobiltelefonok és a tévés set-top boxok jogdíját. A közleményhez mellékelt táblázat szerint a táblagépek esetében az üreshordozódíj például 4 gigabájtig 1680 forint, 8 gigabájtig 2240 forint, 16 gigabájtig 3360 forint lesz. Az üreshordozódíjat az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli. Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzőkhöz, előadókhoz és előállítókhoz. Az idei évtől a beszedett díj 25 százaléka kötelezően kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján. ■ Évek óta növekszik az import A szállások negyedét SZEP-kártyával fizetik már juttatás NGM: október végéig több mint hatvanmilliárdot tettek a kártyára A turizmus fellendülése döntő részben a SZÉP-kártyának köszönhető, felhasználásának dinamikus növekedése ösztönzőleg hatott a belföldi turizmusra- mondta tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Horváth Viktória szerint a SZÉP-kártya a vártnak megfelelő gazdaságfejlesztő hatást mutatott. A SZÉP-kár- tya bevezetése óta már 106 milliárd forint áramlott a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokhoz. A helyettes államtitkár kiemelte: a magyarországi idegenforgalomban az év első tíz hónapjában a vendégek száma- 5,3 százalékos növekedéssel- elérte a 7,66 milliót, a vendég- éjszakák száma 4,9 százalékkal 20 millióra emelkedett, a szállásdíjbevétel 9,3 százalékkal bővült, 145 milliárd forintot tett ki. Az adatok szerint 2013 volt az első év az elmúlt időszakban, amikor komoly átlagár-növekedés volt a turisztikai piacon, ez jó lehetőséget teremt a foglalkoztatottság növelésére is az iparágban - tette hozzá. 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíjbevételének negyede (12,9 milliárd forint) SZÉP-kártya költésből származott. Az elfogadóhelyi szerződések száma meghaladta az 51 ezret. A felhasználások 42 százaBevezetése óta több mint százmilllárdot fizettek így a szolgáltatóknak léka a Budapest-Közép-Duna- vidék régióban történt az idei első tíz hónapban. A balatoni régió adta a felhasználások 10, a nyugat-dunántúli és az észak-magyarországi régió 9-9, míg az észak-alföldi, a dél-alföldi és a közép-dunántúli 8-8 százalékát. A Dél-Dunántúlon az összes felhasználás 5 százaléka, a Tisza-tó környékén az 1 százaléka történt. A kártyákra október végéig 61,3 milliárd forintot töltöttek fel. Horváth Viktória elmondta, hogy már 22 ezer munkáltató mintegy 900 ezer dolgozójának van kártyája. Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy az uniós átlagnál jobban növekedett a hazai turizmus. Az ágazat már az év első 10 hónapjában elértek a válság előtti bűvös 20 milliós vendégéjszakaszámot. Szerinte a SZÉP-kártya felhasználásban az igazi robbanás az idén nyáron történt, de minden hónapban dinamikus volt a növekedés. Július 1-jétől nagy horderejű változást jelentett, hogy strand- és fürdőbelépők vásárlására már mindhárom zsebből felhasználható lett a SZÉP-kártya - mondta, megjegyezve: a nyári szezonban 66 százalékkal nőtt a fürdők kártyaforgalma tavalyhoz képest. ■ n »
