Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-11 / 288. szám

HM 5 2013. DECEMBER 11., SZERDA MMHMHHMHHMHHHMI GAZDASÁG Közmunka: egyelőre nem látszik a kiút foglalkoztatás Kevesen találnak vissza az elsődleges munkaerőpiacra - Esélyes szociális szövetkezetek Csak a közmunkások kis része dolgozik vállalatok­nál, ezek is állami cégek, és hasonló az arány a non­profit szférában is. Döntő részük nem talál vissza az elsődleges munkaerő- piacra, ezzel kapcsolatban a program célszámot sem jelöl meg. Braunmüller Lajos- Hornyák lózsef Szeptemberben a 145 ezer közmunkásból 9 ezret a vál­lalati szféra, döntően állami vállalatok foglalkoztattak, 6 ezer közfoglalkoztatott pedig a nonprofit szektorban dol­gozott szeptemberben - kö­zölte a Központi Statisztikai Hivatal a Világgazdasággal. A KSH intézményi jelentése szerint a legtöbb közmunkás júniusban volt, akkor a lét­számuk megközelítette a 152 ezer főt. A vállalati szférában 12 ezer, a nonprofit szektor­ban pedig közel 7 ezer köz­munkás dolgozott a nyár ele­jén. A vállalatoknál valószí­nűleg a KSH által közöltnél többen dolgoznak, hiszen a hivatal csak a legalább 5 főt foglalkoztató cégektől gyűjt adatokat. A KSH arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vállalatok részben az erdőgazdálkodás­nál, vízügyi tevékenységhez fűződőén foglalkoztatnak közmunkásokat, de jellemző az árokásás is. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott közmunkások bruttó átlagkeresete 76 ezer forint volt szeptemberben, ami 5 százalékos növekedés az előző év azonos időszaká­hoz képest. Ugyanakkor to­vábbra is jóval alacsonyabb a fizetésük, mint a minimálbér összege, ami 98 ezer forint. A foglalkoztatás költsége az elmúlt években megdrágult az alacsonyabb jövedelmi ka­tegóriákban. Az egykulcsos adórendszer bevezetésével jelentős bruttó béremelésre volt szükség ahhoz, hogy a kiskeresetűek nettó bére ne csökkenjen. Mindez arra ösz­tönözheti a munkaadókat, hogy inkább közmunkások­kal próbáljanak elvégeztetni egyes munkafolyamatokat. A közmunkások verseny- szférás foglalkoztatása azon­ban több akadályba ütközik. „Volt olyan terv, hogy a köz­munkásokat nagy számban közvetítik ki majd a magán- vállalatokhoz, ám ez támo­gatott! foglalkoztatásnak minősülne, amely uniós jog­szabályokba ütközhet” - nyi­latkozta a Világgazdaságnak Kordás László. A Közmun­kások Szakszervezetének főtitkára lapunknak hozzá­tette: „ez azért is kedvezőt­len irány, mivel elindíthatna az adott térségben egy nega­tív bérspirált, amely később meglátszana a fogyasztáson is” - tette hozzá. A nonprofit szférában el­helyezkedett közmunkások döntően a szociális szövetke­zeteknél dolgoznak. Kordás szerint ezen a téren már na­gyobb előrelépési lehetőség lenne. „A szociális gazdaság egésze egyes számítások sze­rint 100-150 ezer embert tud­nának foglalkoztatni, ehhez azonban komoly szemlélet- váltás lenne szükséges. Az állami földeket nem magán- vállalkozóknak kellene bérbe adni, hanem valódi szociális földprogramot kellene bein­dítani” - fogalmazott Kordás. A főtitkár szerint a ver- senyszérában való elhelyez­kedés a közmunkaprogra­mot „csak szavakban kíséri”. Kordás László kijelentette: „A közmunkások mindössze 5-7 százaléka tudott eddig „az összes foglalkoztatotti lét­szám körülbelül 4 százalék a közmunkás, vagyis ha azt fel­tételeznénk, hogy nekik nem lenne állásuk, akkor a mun­kanélküliek tábora.harmadá- val növekedne” - mondta el a Világgazdaságnak Samu Já­nos. A Concorde makroazda- sági elemzője lapunknak hoz­visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra, munka­helyek hiányában ez nem is lehet több egyelőre. Az egész közfoglalkoztatotti program-- ban nincs ugyanakkor olyan célszám, amely arra vonat­kozna, hogy adott időre hány közmunkásnak kell vissza­kerülnie az elsődleges mun­kaerőpiacra.” Dávid Ferenc szerint egyéb okok is közrejátszanak. A Vállalkozók és Munkálta­tók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: „olyan munkakör­ben, ahol a gondosságnak, az anyagi felelősségnek szerepe van, a munkáltató nehezen szánná rá magát az egy-két hónapig a programban részt­vevő közmunkások alkalma­zására. Ilyen szintű bérezé­sért ráadásul kellő lojalitást sem feltételeznek a munka­adók” - tette hozzá. zátette: „a közmunkásokat azért is foglalkoztathatják a vállalatok, mert olcsó munka­erőt jelentenek. azoknál a munkafolyamatok­nál, ahol nem szükséges a vál­lalat működésének magas szintű ismerete, alkalmazhat­nak közfoglalkoztatottakat is" - fogalmazott az elemző. Munkanélküliség helyett? Olcsó árak miatt nem nőtt az agrárium A hazai mezőgazdaság ki­bocsátási értéke 2013-ban folyóáron 4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban. Az eredmény mögött a kibocsátásban döntő nö­vénytermesztés jobb termés- eredménye, ám a tavalyinál jóval alacsonyabb árszintje áll. Elsősorban a növényter­mesztés nagyobb termelési volumene tette lehetővé az ágazat eredményének nö­vekedését, a termékcsoport értéke az árcsökkenés elle­nére is meghaladta a 2012. évit - közölte a KSH. Az ál­lattenyésztés kibocsátási ér­téke az előző évi szintet alig haladja meg. A bruttó hozzá­adott érték nőtt, a munka­erő-ráfordítás azonban elma­radt az egy évvel korábbitól. A mezőgazdasági termelés volumenindexe (az előző év=too) Növény- Élő állatok Mező­termesztési és állati gazdasági és kertészeti termékek kibocsátás termékek összesen VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Az előzetes adatok alapján 2013-ban a növénytermesz­tés kibocsátásának volumene több mint ötödével, 22 szá­zalékkal emelkedett a 2012. évihez képest. Számottevően, mintegy harmadával nőtt a kibocsátás szerkezetében meghatározó gabonafélék volumene, a búza és a kuko­ricatermés is kedvezőbben alakult az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva, ám itt a leg­nagyobb az árcsökkenés is. Az élő állatok kibocsátása 3, az állati termékeké 2 szá­zalékkal mérséklődött, így az állattenyésztés teljes terme­lési volumene 3 százalékkal visszaesett az előző évhez ké­pest. Vancsura József, a Gabona- termesztők Országos Szövet­ségének (GOSZ) elnöke ko­rábban a Világgazdaságnak elmondta: az idei év prob­lémája az, hogy a termés- mennyiség nem nőtt olyan mértékben, mint amilyen mértékben zuhant az egyes termények ára. Összességé­ben Vancsura szerint a tava­lyihoz képest mintegy negye­dével több termés lett, ám az árak csaknem megfeleződtek egy év alatt. „Ez sokak szá­mára vesztes pozíció, különö­sen ott nehéz a helyzet, ahol a belvíz, vagy a nyári aszály komoly károkat okozott” - tette hozzá Vancsura. Az ár- stabilitás elmaradása miatt a termelők hozzávetőleg 40-50 százaléka nem realizál hasz­not az idei évben. ■ B.L. HIRDETÉS Hosszú távon eredményesen működő bankot érdemes választani szempontok A stabil háttér és a likviditás fontos tényezők- Hogyan tud egy bank ebben a jelenlegi erős versenykörnye­zetben eredményes lenni a kkv- szegmensben?- A kkv-szegmensben való­ban nagyon hasonlóak az alap­vető termékek és szolgáltatá­sok a piacon, emellett nagyon sok a szereplő. Ezért akkor tud eredményesen működni egy bank ebben az üzletágban, ha valamilyen módon meg tud­ja különböztetni magát a ver­senytársaitól, valamilyen terü­leten többet, jobbat tud nyújta­ni. A hosszú távú partnerség, az együttműködés mélysége, a magas színvonalú szakmai kiszolgálás tartoznak azon fontos tényezők közé, ahol le­hetőség kínálkozik erre. Fon­tos hozzátenni, hogy ha ilyen szempontokból nem elégedett egy vállalkozás, viszonylag hamar új bankot fog keresni magának.- Mire érdemes odafigyelnie egy vállalkozásnak a bankválasztás­nál?- A szempontok között élen jár az, hogy hosszú távon ered­ményesen működő bankról le­gyen szó, erős háttérrel és lik­viditással, amely már bizonyí­tott a piacon a kkv-szegmens- ben. A termék- és szolgáltatás­kínálat szintén olyan tényező, amit feltétlenül érdemes feltér­képezni a bankválasztás előtt. Minderről a mai digitális vi­lágban már könnyen és gyor­san találhatók információk az Dénes Zoltán szerint a versenytár­saknál többet, jobbat kell nyújtani interneten, kifizetődő, ha erre egy kis időt szánunk. Ezt kö­vetheti a részletesebb ismer­kedés a bankkal: a vállalati kapcsolattartás rendszerének és módjának, az online banki felület funkcióinak és műkö­désének, valamint a telefonos Névjegy Dénes Zoltán közgazdász, dip­lomáját a gödöllői Szent István Egyetemen szerezte. 2000-ben csatlakozott először vállalati kapcsolattartóként a Citi Ma­gyarország kis- és középvállala­ti üzletágához. 2006-ben léptet­ték elő a kis- és középvállalati üzletág értékesítési igazgatójá­vá, és azóta sikeresen irányítja ezt a területet. ügyfélszolgálaton keresztül elérhető szolgáltatások és tá­mogatás, illetve ezek színvo­nalának feltérképezése. Érin­tettség esetén a finanszírozási és devizakockázat-kezelési megoldások elérhetőségére is figyelmet kell fordítani. Mind­ezt közvetlenül a banknak feltett kérdésekkel, ajánlatké­réseken keresztül lehet a leg­egyszerűbben megtudni, és természetesen kiváló segítség lehet a döntéshozatalban, ha valamelyik üzleti partner vagy ismerős személyes tapasztalat alapján ajánl egy-egy pénz­ügyi intézményt.- Mi a véleményük az MNB Növe­kedési Hitelprogramjáról és részt vesznek-e a második fázisban?- Sikeresnek ítéljük a prog­ramot, az első fázisban kihe­lyeztük az általunk kért keret­összeget, amelyet új finanszí­rozásra és meglevő hitelszer­ződések kiváltására egyaránt igénybe vettek ügyfeleink. Erre a sikerre és az ügyfélvisz- szajelzésekre építve részt ve­szünk a második fázisban is.- Milyen eredményeket tervez­nek a kkv-üzletágukban?- Az elmúlt években jól defi­niált célpiacunkon növekedést tervezünk, és mindent megte­szünk annak érdekében, hogy az ügyfeleink által fontosnak ítélt szempontoknak egyre in­kább megfeleljünk, és egyre jobbak legyünk a piacon. Támogatott hitel az élelmiszeriparnak A magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. 6 milli­árd forint keretösszeggel meghirdette az MFB Élel­miszeripari Forgóeszköz Hitelprogramot - közölte a Vidékfejlesztési Miniszté­rium (VM). A hitel összege 5-500 millió forint lehet, kamata jelenleg 7 százalék, amelyhez 50 százalékos tá­mogatás vehető igénybe. A hitel futamideje legfeljebb 6 év, azon belül legfeljebb 3 év tőketörlesztési türel­mi idővel. Saját erő nem szükséges. A 6 milliárdos keretből 4 milliárd forintot a nagyvállalatok és közép- vállalatok, 2 milliárd forin­tot pedig a kis- és mikro vállalkozások számára kü­lönítettek el. A programban 2014. június 30-ig lehet megkötni a hitelszerződé­seket. ■ MTI Horvátország már eljárás alatt ELJÁRÁST INDÍTOTT a túlzot­tan magas államháztartási hány miatt Horvátország ellen az Európai Bizottság. A zágrábi parlament által múlt héten elfogadott bü­dzsétervezet ugyanis 3 szá­zalék fölötti deficittel szá­mol nem csak 2014-re, de 2013 és 2016 között minden évre. A júliusban csatlako­zott Horvátország a tizen­hetedik ország, amely ellen túlzottdeficit-eljárás folyik a 28 tagállam közül. ■ VG r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents