Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-11 / 288. szám

Ukrajna menti a menthetőt forrongás Igyekeznek elkerülni a gazdasági összeomlást Barrikádot építenek a tüntetők Kijev belvárosában K fJ3M Februárban indul az új panelprogram a 700 ezer iparosított tech­nológiával épült lakásból eddig 320 ezer újult meg, a megmaradt 380 ezer lakás felújítását 2020-ig kívánja el­érni a kormány, ezért indítja el jövő februárban a Panel III. programot - jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. A prog­ram 500 milliárd forintba kerül, ennek egyharmada lesz vissza nem térítendő tá­mogatás, a kétharmad rész megosztásáról még folynak a tárgyalások, de önkor­mányzati támogatás és MFB hitel is szerepel a források között. ■ MTI Jelentést kért Orbán a prémiumokról soron kívüli jelentést kért Orbán Viktor miniszter- elnök a mai kormányülésre arról, hogy milyen jutalma­kat és prémiumokat fizettek ki a közigazgatásban és az állami cégeknél. A Blikk hétfőn írt arról, hogy havi fizetésük kilenc-tízszeresét kapta prémiumként tavalyi munkája elismeréséül több állami cég vezetője, a leg­többet, 19,2 millió forintot Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank, Dávid Ilona, a MÁV és Horváth , „Gergely, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezér- igazgatója. ■ MTI Szijjártó: a kormány segíti a kkv-ket A kormány több intézke­dést hozott annak érdeké­ben, hogy segítse a magyar kis- és közepes cégek ex­portját - hangsúlyozta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitká­ra a Nemzeti Külgazdasági Hivatalban (HITA), ahol az Enterprise Europe Network (EEN) követeit mutatták be. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a kkv-k külpiaci támogatására külföldön sorra alakulnak a magyar kereskedőházak. ■ MTI Hiába a káosz Kijevben, az ukrán gazdaság vezetői igyekeznek megnyugtatni a hazai közvéleményt és a kül­földi partnereket is. Kedden a jegybank elnöki tanácsadó testületének vezetője nyilat­kozott az állami tévének, és arról próbálta meggyőzni a nézőket: nem fenyeget fize­tési válság, akkor sem, ha a belpolitikai héTyíet robba­násközeli állapotba jutott. Sztojcsev Iván Az ukrán jegybank szerint Uk­rajna arany- és devizatartaléka elegendő ahhoz, hogy fennaka­dás nélkül törlessze adósságait. Valerij Litvickij interjújában azt mondta, hogy a tartalékszint je­lenleg több mint 18 milüárd dol­lár, ami elegendő arra, hogy az ország rendben fizesse minden kötelezettségét. Hozzátette: az idei évre Ukrajna már minden esedékes adósságát rendezte, így „senki se üljön fel azoknak a véle­ményeknek, hogy a 18,8 milliárd dollár kritikus határnak számít”. Van is miért hűteni a kedélye­ket: december elsején az ukrán jegybank arany- és devizatar­taléka már csak 18,8 milliárd dollár, november elsején 20,63 milliárd dollár, október elsején 21,64 milüárd dohár volt. Egyes elemzők szerint Ukrajna fizetés- képtelenné válhat, ha az ország arany- és devizatartaléka 20 mü- liárd doüár alá kerül. Ukrajna arany- és devizatartalék csak­nem 9 milliárd dohárral csök­kent az elmúlt másfél évben. A rohamrendőrök eközben ■ »kedd délelőttre, kiszorították a kijevi kormányzati negyed utol­só utcáiból is a tüntetőket. Az elnöki hivatalnál lévő utcákból pajzsokkal tolták maguk előtt a tüntetőket egészen a Majdanhoz, azaz a Függetlenség teréhez ve­zető Hrescsatik főutcáig. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök Viktor JANUKOVics ukrán el­nök beleegyezett a letartóztatott tüntetők szabadon engedésébe - közölte Leonyid Kravcsuk volt államfő Kijevben azt követően, hogy részt vett az ország hiva­talban lévő és három korábbi államfőjének tanácskozásán. Kravcsuk szavai szerint Janu- kovics elismerte, hogyjogtala­szóvivője nem sokkal ezután kö­zölte: újra a megszokott rendben működik a kormány. Hozzátette, hogy most nekilátnak azoknak a feladatoknak az elvégzéséhez, amelyek az ellenzéki blokád mi­att halmozódtak fel az elmúlt na­pokban. A kormányzati negye­det körbezárták a rohamrend­őrök, és csak azokat engedik be, akik igazolni tudják, hogy a kormányhivatalban dolgoznak. Délelőtt a Függetlenség terén a tüntetők havat lapátoltak, hogy járhatóvá tegyék a sátorváros és az ellenzéki szónoklatokhoz használt emelvény körüli terü­letet. A helyszínen lévő hatalmas kivetőn dokumentumfilmet mu­tatnak a kilenc évvel ezelőtti „na­rancsos forradalomról”, időnként nul alkalmaztak erőt a rend­védelmi szervek tagjai. Azelnök a hivatala által adott tájékozta­tás szerint azért ült tárgyaló- asztalhoz a három korábbi ál­lamfővel, Leonyid Kravcsukkal, Leonyid Kucsmával és Viktor Juscsenkóval, hogy megvitas­sák a politikai válság rendezé­sének lehetőségeit. pedig a televíziók hírműsoraira kapcsolnak át. Közben mintegy száz demonstráló Olekszandr Popovnak, a kijevi városi admi­nisztráció vezetőjének háza elé vonult. Azt követelik, hogy a ha­tóságok ne alkalmazzanak erő­szakot a békés tüntetők eüen. A városvezető a demonstrálok érte­sülése szerint ugyanis a belügyi szervektől kért segítséget, hogy távolítsák el a tüntetőket a város­háza épületéből. A demonstrálok a hivatali épület alsó szintjét vet­ték birtokukba, ahol melegedőt, ételosztót és elsősegélynyújtó pontokat rendeztek be. David Stulik, a külképviselet sajtóatta­séja pedig arról írt a Facebookon: nem az EU-párti tüntetőkhöz tar­tozó, vélhetően felbérelt provoká­torok vették blokád alá kedden az Európai Unió kijevi képvise­letének épületét. A csoport nem engedi be az ott dolgozókat az épületbe. Szavai szerint a fiata­lok az „Ukrajna belügyeibe való beavatkozás” eüen tiltakoznak. Azt írta, hogy csak három rend­őr áh az épületnél. Hírportálok beszámolói szerint mintegy 150 ismeretlen, kisportolt testalkatú fiatalember állta el az épület be­járatát, kezükben kék-sárga uk­rán nemzeti lobogókkal. Elbukott a verespataki bánya terve a roman parlamentben szavazás A román képviselőház is elvetette az új bányatörvény tervezetét. Ennek alapján en­gedélyezhették volna a veres­pataki ciántechnológiás arany­bánya-projektet is. A tervezet mellett 160, ellene 105 képviselő szavazott, 22-en tartózkodtak,' így nem volt a meg az a 204 voks, amely a minősített többséget igénylő törvény elfogadásához szükséges lett volna. A törvény- tervezet korábban a szenátusban sem kapta meg a szükséges tá­mogatást. A tervezet alapján a straté­giai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani Romániában az olyan beruházá­sokat, amelyeknél az állam által megszerezhető haszon meghalad­ja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kiterme­lés végeztével „helyreállítják” a környezetet. így a magántársasá­gok számára is közvetett lehető­ség nyílna a bányászathoz szük­séges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa. A képviselőházi végszavazás idejpn Bukarest több pontján és Kolozsváron is tüntettek a veres­pataki mántechnológiás bánya­projekt ellenzői, akik szeptember óta rendszeresen demonstrálnak a beruházás eüen. Hétfőn a Gre­enpeace környezetvédő szervezet aktivistái csákányokkal hatoltak be a román parlament udvarára, jelképesen bányaterületté nyü- vánítva a térséget, és elkezdtek „aranyat ásni”", amíg a csendőr­ség el nem vitte őket. A kanadai többségi tőkével alakult Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár jóvá­hagyásra Romániában, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol a település elpusztítása és több hegy kőze­tének apróra zúzása révén cián­technológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. ■ Janukovics elismerte a jogsértést Tablet és okostelefon a sláger Kórházak számviteli gondban online kereskedelem Nőhet a webáruházak forgalma egészségügy Szinte lehetetlen havonta tervezni a kiadásokat A kényelmet, a kedvezőbb árat, illetve a szélesebb kínálatot tartják az online vásárlás leg­fontosabb előnyeinek a hazai fogyasztók az AUegroGroup fel­mérése szerint. A kutatás során megkérdezett netezők 36 száza­léka nyilatkozott úgy, hogy a ka­rácsonyi nagybevásárlást azért intézi a világhálón, mivel így nem kell kimozdulnia. Az ala­csonyabb árat említők aránya 23, míg a szélesebb kínálatot el­sődleges szempontnak tekintő- ké 17 százalék volt. A válaszolók 92,4 százaléka el tudja képzelni, hogy idén asztali számítógépén keresztül, 37,7 százaléka pedig azt is, hogy okostelefonon ren­del karácsonyi ajándékot. A korábbi évekhez hasonlóan az ünnepi szezon leginkább ke­resett termékei várhatóan az elektronikai cikkek lesznek, ezen belül is az okostelefon, a táblagép és az okos TV. A ház­tartási kisgépek piaca az elmúlt egy évben a teljes kereskede­lemben tíz százalék feletti nö­vekedést produkált hazánkban. Ez a tendencia várhatóan a de­cemberi online vásárlásokban is megmutatkozik majd. A ha­zánkban is egyre népszerűbb e-book is előkelő helyen áll. Az eNET adatai szerint a ta­valyi 177 milliárd forint után az idén 200 milliárd forint fe­lett várható a kosaras rendsze­rű webáruházak forgalma. ■ Nőhetnek a várólisták és az elő­jegyzési idők, de nem csak a hozzáférés, hanem a gyógyítás eredményessége és minősége is romolhat a jövő évtől a miatt, hogy a kórházak is bekerülnek a számviteü törvény hatálya alá. A kórházak ugyanis egyrészt súlyosan forráshiányosak, más­részt a jelentős számú akut beteg miatt nem tervezhető pontosan előre a betegeüátás, a számvi­teü törvény szerint azonban az egészségügyi intézményeknek is nyüván tartaniuk a bevéte­leket és a tervezett kiadásokat - magyarázza a Magyar Kórház- szövetség elnöke. Velkey György ezért mielőbbi egyeztetést tart szükségesnek a fenntartó Gyem­szivel és a szaktárcával, mert bár a kórházak számára is fontos lenne a kiszámítható működés, ennek feltételei ma nem adot­tak. Hozzátette: a szakellátásra ugyan a 2010-es 580 miüiárd forinthoz képest idén már 620 milüárd forint jut, de ezen belül egyre többet kell bérre költeni, ami ugyan nagyon fontos, de így mind kevesebb jut működtetés­re: 38-ról 31 százalékra csökkent ez utóbbi aránya az összkiadáso­kon belül. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy idén a kórházak nem kaptak teljes fedezetet adós­ságaik rendezésére, így az EGVE számításai szerint összesen leg­alább 50 milüárd forintos adós­sággal nyitják a 2014-es évet. Miután ennek a tartozásnak az egyes intézményekre eső része már januárban megjelenik a kö­telezettségek között, papíron a valósnál is hamarabb elfogyhat a gyógyításra szánt keret - mondja Molnár Attila. ■ H. É. Kórházak dologi költségei (milliárd forint) 2010 2011 2012 2013 Teljes szakellátási kassza 580 584 595 620 Személyi kiadások 357 349 405 426 Dologi kiadások 223 235 190 194 Dologi kiadások aránya (%) 38 40 31 31 FORRÁS: GYEMSZI

Next

/
Thumbnails
Contents