Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-10 / 287. szám
2013. DECEMBER 10., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Költségvetés: a frekvenciadíjak segítik a hiánycél tartását áht Az év utolsó előtti hónapjában 11,3 milliárd forintos hiány alakult ki az államháztartás központi alrendszerében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Sokan arra számíthattak, hogy nagyobb hiányt láthatunk majd a novemberi adatokban, hiszen ebben a hónapban nem jellemző a többlet, ám a gazdasági tárca nem lepődött meg. Az NGM szerint teljesülni fog a 3 százalék alatti hiánycél. Az államháztartás alrendszerében 195,5 milliárdos volt a többlet, amit a TB-alapok 183,3 milliárdos hiánya csaknem teljesen elvitt. Az elkülönített állami alapok 1 milliárdnál kisebb deficittel zártak. November végéig összesen 876,3 milliárd forintnyi deficitet halmozott fel az állam, ami a sokszorosan módosított hiánycél 77 százaléka. Ugyanakkor továbbra is a korábban tervezett hiánycél (879,8 milliárd forint) körül ingadozik a deficit. ■ A tavalyinál több pénz érkezett áfából, szja-ból és a bankoktól is. A novemberi kedvező adat mögött elsősorban az állhat, hogy a mobilszolgáltatók befizették a frekvenciahasználat díját, ami 100 milliárd forint körüli összeg. Az NGM tájékoztatása szerint a tavalyinál több pénz érkezett áfából, személyi jövedelemadóból, és a bankoktól is, akik különadót fizettek. A kiadások is nőttek tavalyhoz képest. Mivel az állam fizeti az egészségügyi dolgozók és a tanárok fizetését is, ez növeli a hiányt. „Meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások, lakásépítési támogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is” - írta az NGM. Az év utolsó hónapjában akár nagy hiányt is mutathat a költségvetés, hiszen a legutóbb módosított, 1 125 milliárdos hiánycélhoz képest 250 milli- árddal jobban áll a büdzsé. Ám akár a takarékszövetkezetek integrációjának költsége (135,5 milliárd), az MVM 71 milliárdos feltőkésítése, és a Mólnak visszajuttatott 35 milliárd is növelheti a hiányt. ■ H. J. Kockázatos szakemberhiány egészségügy A béremelés mellett átfogó intézkedésekre van szükség Külföldre távozott egészségügyiek száma * Első háromnegyed éves adat. VG-GRAFIKA FORRÁS: EEKH „Ha nem növelik az úgynevezett mozgóbéreket - például az ügyeleti pótlékokat hamarosan lehetetlen lesz ügyeleti szolgálatokat kiállítani" Az utóbbi években egyre több magyar orvos és ápoló vállal munkát külföldön, és már nem csak Európában, hanem gazdag távoli országokban is. Az egészségügyi migrációt megállítani nem, legfeljebb mérsékelni lehet. Haiman Éva Az egészségügyi dolgozók tömeges elvándorlása sem kell ahhoz, hogy már a közeljövőben is komoly kockázatot jelentsen az egészségügyi szak- emberhiány - állapítja meg a 2012-es egészségügyi humánerőforrás-jelentés. Áz Egészségügyi Engedélyezési és Köz- igazgatási Hivatal (EEKH) most megjelent kiadványa szerint a növekvő munkaerőigényt főként a túlzott munkaterhelést korrigálni hivatott uniós direktíva generálja, amelynek folyamatos az elszívó hatása az új tagállamok felől a régiek irányába. Az adatok mindezt alá is támasztják: a 2006-os és 2007-es csökkenés óta folyamatosan emelkedik a külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma. A legtöbben továbbra is Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Svédországban és Írországban vállaltak munkát. Az utóbbi években azonban már Szingapúrba, Kínába, Szaúd-Arábiába vagy Japánba is egyre többen távoztak, az Egyesült Arab Emírségeket pedig tavaly már majdnem annyian vállasztották új otthonukként, mint Izraelt. A legtöbb orvos, fogorvos, ápoló és gyógyszerész Budapestről távozott külföldre, de jelentős számú gyógyító hagyta el Pest, Hajdú-Bihar, Baranya, Csong- rád és Győr-Moson Sopron megyét is. Ez azért is aggasztó, mert - mint a dokumentum is leszögezi - „a folyamatos és biztonságos betegellátás biztosításának egyik alapfeltétele, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben a szükséges számú és végzettségű egészségügyi szakember dolgozzon”. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ugyanakkor tavaly 11646 álláshelyre kerestek egészségügyi vagy szociális dolgozót az országban. A szűkén vett egészségügyi szakmák közül a legnagyobb igény fizioterápiás asszisztensekre, illetve gyógymasszőrökre volt: 1689 ilyen szakembert tudtak volna foglalkoztatni tavaly. A kórházakból, rendelőkből 807 ápolók és szakápoló, 424 segédápoló és műtőssegéd, 167 általános egészségügyi asszisztens, 79 gyógytornász, 59 dietetikus és 166 orvos hiányzott. De a gyógyszertárakban sem tudtak betölteni 37 gyógyszerészi és 104 asszisztensi álláshelyet. Minimalizált elvárások jóllehet az elmúlt években többször is módosították az előírásokat, Magyarországon egy kórház sem felel meg minden tekintetben a működéshez szükséges minimális személyi és tárgyi feltételeknek. A legutóbb, december 3-án megjelent új szabályozással sem lesz ez másképp, mert már most látni, hogy például, hogy egyszerűen nem dolgozik annyi érsebész az országban, mint amennyire az összes osztályon egyszerre szükség lenne. Az új rendszer ugyanakkor nem tesz különbséget a minimális elvárásokban a köz- és a magán-egészségügyi ellátás között. Az intézményeknek két hónapjuk van, hogy jelezzék az ÁNTSZ-nek, tudják-e teljesíteni a minimalizált minimumfeltételeket. A KSH jelentéséből - amely ugyan egy évvel korábbi adatokat tartalmaz, de az EEKH is ezeket használja - egyértelműen kitűnik, hogy legalább 1800 orvos és 3700 szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből. „Ha nem növelik az úgynevezett mozgóbéreket - például az ügyeleti pótlékokat -, hamarosan lehetetlen lesz ügyeleti szolgálatokat kiállítani” - ezt a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta egy, a napokban rendezett konferencián. Velkey György úgy vélte, a megkezdett egészségügyi bérfejlesztés folytatásaként a gazdasági-műszaki területen dolgozók fizetését is rendezni kell. A nővérek és ápolók tavaly minden korábbinál nagyobb számban hagyták el az országot, és ezt a tendenciát csak egy, az orvosokéhoz hasonló ösztöndíjrendszerrel, támogatott képzésekkel lehet csak visz- szafordítani - közölte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. „Az tény, hogy a felmérések szerint a végzős diplomás ápolók 60-70 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét, azt mutatja, hogy a 160 ezer forint körüli kezdő fizetés még mindig nem elegendő a fiatalok itthon tartásához” - magyarázta Balogh Zoltán. HIRSAV Nőtt éves alapon a külkereskedelem az ÁRUEXPORT 4,7, az import 2,7 százalékkal nőtt euróbán számolva az idén októberben az egy évvel korábbival összehasonlítva - jelentette az első becslés alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A külkereskedelem októberi többlete 781 millió euró volt, 164 millió euróval nőtt a tavaly októberihez képest és alig 50 millióval maradt el a kiugróan magas szeptemberi 830 millió eurótól. Az év első tíz hónapjában az export 2,0 százalékkal, az import 1,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. ■ MTI EKB: nincs deflációs veszély NEM FENYEGET deflációs veszély az euróövezetben - mondta az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának luxemburgi tagja egy frankfurti konferencián. A pénzügy-politikai héjaként ismert Yves Mersch kifejtette: abban az esetben lehetne deflációs spirálról beszélni, ha az árcsökkenés széles körben és hosszú időn át tartana, de jelenleg nincsenek erre utaló jelek. A szakember beszélt arról is, hogy az EKB is belekezdhetne egy mennyiségi enyhítésbe, ahogy azt az amerikai vagy a brit központi bank teszi, de ez az eurózónában problematikus lenne. ■ Csőd fenyeget a rezsibefagyasztás miatt csődbe viheti a legnagyobb brit lakossági energiaszolgáltató cégek befektetőit az ellenzéki Munkáspárt rezsi- befagyasztási terve - közölte az OECD főtitkára. Angel Gurría a BBC Panorama című műsorában kijelentette: az energiaárak befagyasztása a világpiaci energiaárak emelkedése közepette azt jelenti, hogy előbb-utóbb nagyon nagy árkülönbségek alakulnak ki. Gurría szerint kérdés az is, hogy miképp lehetne rávenni a befektetőket hosszú távú megtérülést ígérő beruházásokra, ha közben a kiskereskedelmi árakat befagyasztják. ■ MTI Gyorsabb es korszerűbb konyha az iskolákban átadás Több pesterzsébeti oktatási intézmény főzőkonyháját modernizálta a PENSIO Kft. Hatvanmillió forintból újult meg a pesterzsébeti Ady Endre Általános Iskola főzőkonyhája, amelyet a beruházó PENSIO Minőségi Közétkeztetés Kft. és az önkormányzat pénteken adott át. A konyhán háromezer gyermek ellátását biztosítják. A XX. kerületben további 3 általános iskola konyháját modernizálták, a négy konyhafejlesztés értéke meghaladta a 165 millió forintot. A felújításnak köszönhetően a konyhák megfelelnek a jogszabályi és engedélyeztetési előírásoknak, továbbá a HACCP- és négy különböző ISO-szabványnak. Az ünnepélyes átadáson Pesterzsébet polgármestere, Szabados Ákos lapunknak elmondta: a közművezetékektől a csatornákon át a burkolatig mindent kicseréltek és modernizáltak. A költségeket teljes egészében a közétkeztetési vállalkozás előfinanszírozta, a megállapodás értelmében a felújított konyhák és a berendezések az önkormányzat tulajdonába kerültek. Hozzátette, nagyon elégedett a minőségi javulással, amelyet nem csak a kisiskolások, de az idősebb generáció is értékel, hiszen az iskolák mellett 81 nyugdíjasklub számára is ők főznek. Földesi Gyula, Pesterzsébet Meszes országgyűlési képviselője szerint fontos, hogy a felújított konyhák a kerület tuFöldesi Gyula, Süllős Gyuláné és Szabados Ákos az átadón lajdonába kerültek, hiszen így a beruházásokkal az önkormányzat vagyona gyarapodott. Süllős Gyuláné, a PENSIO Minőségi Közétkeztetés Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy társaságuk két évtizede foglalkozik közétkeztetéssel, a jogszabályi előírásoknak maximálisan megfelelő konyhák átadása fontos momentum az életükben. Hozzátette, a változások után frissen és helyben sült ételeket is tudnak a gyerekeknek adni, így a nagy kedvencek, mint a rakott burgonya vagy a sült húsok, fele annyi idő alatt elkészülnek. Az ügyvezető kiemelte: kerületi munkavállalók főznek a gyerekeknek. A fejlesztés után 16 embert vettek fel az Ady Endre Általános Iskolába és további 15 embert a felújításra váró intézményekbe. A PENSIO Kft. országszerte több mint 300 konyhát működtet, naponta 100 ezer adag ételt állít elő, bölcsődék, óvodák, általános iskolák, idősotthonok és szociális intézmények számára. A cég ezer embernek ad munkát, és naponta több mint 80 ezer fő részére biztosít meleg ételt. A cégcsoport a rendelkezésre álló feltételek mellett minden szolgáltatási területen képes és kész biztosítani a legkülönfélébb diétás menüket is, például liszt- vagy tejérzékenység esetén. ■ VG I r 1
